Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-17 / 46. szám

6. oldal. BACSMEGm NAF3U* 1927. február 17, Szabadlábra helyezték Wachtler Mihályt Nem merült fel semmi bizonyíték a megvádolt szuboticai lakatosmester ellen A szuboticai törvényszék vizsgálóbirá­­ja szerda délelőtt szabadlábra helyezte a betöréses lopással vádolt lVachtlrr Mihály szuboticai lakatost. Wachtler Mihályt — mint ismeretes — a rendőr­ség feleségének feljelentésére a múlt hét csütörtökién tartóztatta k és kedden átadta az ügyészségnek. Wachtlert szerdán hallgatta ki dr. yatdini Hrvoje vizsgálóWró. A lakatos­­mester a vizsgálóbíró előtt is megma­radt a rendőrségen tett vallomása mel­lett és az ellene emelt vádakat felesége bosszújának mondta. Tagadta, hogy ré­ssé lenne e Sxnboticdn elkövetett és eddig még telderiteiten betörésekben és elmondotta, hogy ielesége, Osztrogondc Krisztina a betörések meséjét csak azért találta ki, hogy megbosszulja, ami­ért elzavarta magától. T)r. Nardini Hrvojé vizsgálóbiró a ki­hallgatás után elrendelte Wachtler Mi­hály szabadlábra helyezését. A helyszíni szemle Wachtler fél tizenegykor hagyta el a törvényszék épületét és azonnal haza ment Haíasi-ut 21. szánra lakására, ahol helyszíni szemle megtartása végett nem­sokára megjelent dr. Csulinovics Fcrdo államügyész, dr. Nardini Hrvoje vizsgá­lóbíró, Csédics Lázár törvényszéki jegy­ző, a rendőrhatóság képviseletében pe­dig dr. Momirovics Veljkó főkapitány­helyettes, a bűnügyi osztály vezetője. A bizottság, amely Wachtler kérésére tartott helyszíni szemlét, először a pin­cét kutatta át, de rozsdás vasdarabokon kívül semmit nem találtak. Ezután az udvar hátterében levő alig három négy­zetméter területű lakatosmiihelyt tekin­tették meg eredmény nélkül. A helyszíni szemle, amely semmi bizonyítékot sem eredményezett, egy órakor fejező­dött . be, Tóni : Wachtler a vizsgálóbíró előtt is be­­, ismerte, hogy hónapokkal ezelőtt egy fiatalember kereste fel, aki arra kérte, hogy menjen vele, mert a vidéken ki kellene nyitni egy páncélszekrényt, a melyben négymillió dinár van. Az isme­retlen, akiről Wachtler mindössze csak annyit tud, hogy Tóninak hivják és hogy csehszlovákiai illetőségű, a segéd­­kezesért a páncélszekrény tartalmának felét, tehát kétmillió dinárt ígért Wacht­­lernek, áld az ajánlatot visszautasította és azt mondta az idegennek, hogy csak hatósági bizonyítvány felmutatása után megy vidékre pénzszekrényt kinyitni. Wachtler vallomása szerint az ismeret­len erre eltávozott és többé nem jött vissza. Ezzé! szemben Osztrogonác Krisztina erősiti, hogy ez a Tóni nevű fiatalember több gyanús alak társaságá­ban gyakran megfordult Wachtler mii­helyében. A titokzatos sárga bőrönd A szerda déli házkutatás alkalmával a vizsgálóbizottság kereste azt a sárga bőröndöt is, amelyben Wachtler az asz­­szony állítása szerint a betöréshez szük­séges szerszámokat vitte magával. Wachtler elmondotta, hogy valóban volt neki egy ilyen bőröndje, de már régen eladta. — Kinek adta el? — kérdezte a vizs­gálóbíró. — Nem tudom, nem emlékszem, én sosem utaztam bőrönddel — felelte Wachtler. — Hát bőrönd nélkül utazott? — Nem utaztam. Egyáltalán nem utaz­tam, 1921-ben voltam Becskereken, azóta sem. Wachtler szabadlábrahelyczésévet a rendőrségi nyomozás még nem fejező­dött be. Dr. Momirovics Veljkó főkapi­tány-helyettesnek sikerült az Osztrogo­­uáe Krisztina által megnevezett titokza­tos látogató nyomára látni és elfogat!­sa már csak órák kérdése. A nyomozás ugyanis megállapította, hogy a két fia­talember közül, akiket Wachtlerné fel­jelentésében említett, az egyiket Jana­­sics Antalnak hivják. A másik titokza­tos látogatóra vonatkozólag Wachtler a helyszíni szemle alkalmával azt a fel­világosítást adta, hogy egy ideig mint segéd nála volt alkalmazásban, amit betegsegélyzői bejelentő-lappal is iga­zolt. Wachtler Mihály a szaöadlábrahelye­­zés után a Dácsmegyei Napló munka­társának elmondotta, hogy feleségével' a múlt hét csütörtökjén összeszólalkozott és az asszonyt kiutasította . a lakásból, de előbb elvette tőle a télikabátját. Tá­vozáskor Wachtlerné így kiáltott férje felé: — Megkeserülöd te ezt! Wachtler nem vette komolyan az asszony fenyegetését, hanem otthon ma­radt a lakásban és levelet irt Bara­nyában élő sógorának. Levélírás közben jöttek érte a detektívek, akik a rendőr­ségre kísérték, ahol megtudta, hogy fe­lesége jelentette fel. A kecskeméti sze­replésre vonatkozólag Wachtler azt mondotta, hogy abból semmi sem igaz és a gyilkossághoz, amelyről ezzel kap­csolatban beszélnek, semmi köze. Spanyolország birtokba akarja venni Tangert Franciaországban nagy megütközést keltenek a spanyol követelések Parisból jelentik: A spanyol dele­gáció kedden átnyújtotta Parisban a Tanger-ra vonatkozó spanyol me­morandumot. A diplomáciai okmány rendkívüli terjedelmes és tulajdon­képpen nem egyéb, mint Tanger burkolt bekebelezésé­nek bejelentése. A spanyol kormány azt kívánja, hogy a jövőben a tangeri közigazga­tás vezetőjét a tetuáni kalifa a spa­nyol kormány javaslatára nevezze ki és Spanyolország olyan jogkörrel akarja fölruházni a tangeri kor­mányzót, hogy ennek hatalma valósággal szuverén volna. A tangeri törvényhozás megszűn­ne és szerepe nem terjedne túl egy vá­rosi tanács feladatain. A francia sajtó pártkülönbség nél­kül visszautasítja a spanyol követe­léseket és megjósolja, hogy a tangeri konferencia csak ku­darccal végződhetik. A memorandum miatt francia körök­ben nagy idegesség észlelhető. Hogyan fognak működni a bácskai és beográdi tartományok? A tartományi kbzgyfiiése ; és a tartományi bizottságok február 23-án alakulnak meg A jövő héten, február 23-án alakulnak meg az egész ország területén a tarto­mányi közgyűlések. A tartományi ön­kormányzatról szóló törvényt még 1922 április 22-én hozták, de csak 1927-ben történt meg a törvény végrehajtása. A törvény szerint a tartományi önkor­mányzatok hatáskörébe a következő fel­adatok tartoznak: a tartományi pénz­ügyek, köztük a költségvetés, a pótadók és a kiadások megállapítása, a vicinális vasutak, csatornák, hidak, autó és re­­pülőiorgalom, mocsárszáritás, ármente­­sités. Az önkormányzatok kötelessége azonkívül a halászat, állattenyésztés, a bortermelés, erdészet és általában a gaz­dasági élet megjavítása érdekében 'min­den munka elvégzése. Támogatniuk kell az önkormányzatoknak az ipart és a ke­reskedelmet, gondoskodtok kell a szo­ciális nyomor enyhítéséről, a közoktatás fejlesztéséről és a közegészségügy meg­szervezéséről. Az önkormányzat .szervezetei Az önkormányzatoknak tulajdonképen két szervezete van, még pedig a tarto­mányi közgyűlés és a tartományi bizott­ság. A tartományi közgyűlés tagjait az általános, egyenlő és titkos szavazási rendszer alapján négy évre választják meg. A tartományi választások január 23-án zajlottak le és a lakosság szám­aránya szerint a bácskai tartományba 72 képviselőt, a beográdi tartományba pedig 74 képviselőt küldött a két tarto­mány közönsége. A tartományi közgyűlés Február 23-ára a tartományi köz­gyűléseket királyi ukázzal hivták egy­be. Rendes körülmények között a tarto­mányi közgyűlések minden év november 5-ik napján ülnek össze. A tartományok kinevezett főispánjai azonban a tartó­ságára a főispán szintén köteles a köz gyűlési meghívókat kibocsátani. A köz­gyűlést őfelsége nevében a főispán nyit­ja meg és zárja be. A közgyűlés az el­ső ülésen megválasztja az elnökét, az a (elnökét és a titkárt. A közgyűlésen minden szavazás titkosan történik. A közgyűlés határozatképességéhez a ta­gok egyliarmad részének a jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő. A tar­tományi közgyűlések nyilvánosak, lehet azonban a gyűléseket titkosaknak is nyilvánítani, ha az ellen a főispán nem emel óvást. A tartományi közgyűlések tagjai gyűlésenként napidijat kapnak. A tartományi közgyűlésen a főispánon, a helyettesén, valamint a közigazgatási tisztviselőkön kívül azok vesznek részt, akiket a tartományi bizottság a közgyű­lésbe kirendel. A főisnán az elnöktől mindig kérhet szót, azonban a szónokot a beszédben nem szakíthatja meg. Minden javaslatnak, amely a plenum elé kerül tárgyalásra, előbb bizottsági tárgyaláson kell keresztülmennie. Eb­ből a célból külön szakbizottságokat vá­laszt a közgyűlés. A tartományi közgyű­lések kötelesek külön házszabályokat ki­dolgozni. A tartományi közgyűlés min­den olyan kérdésben, amelyre illetékes, rendeletet ad ki. Olyan rendeleteket azonban, amelyek a közrendre, a köz­­igazgatásra és a közerkölcsre vonatkoz­nak, a tartomány gyűlés nem adhat fd. az ilyen intézkedések más hatóságoknak vannak lentartva. Azokat, akik a tartó­­mánygyülési rendeleteket nem respek­tálják, vagyoni viszonyukhoz mérten 300—500 dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtják, amely egytől hét napig terjedő fogházbüntetésre változtatható át Ismé­telt esetekben a büntetés fokozódik. Azokat a rendeleteket, amelyeket a tar­tományi közgyűlés elfogadott, öt nap mányi közgyűléseket szükség szerint alatt ki kell hirdetni. A főispán megta egybehívhatják, valamint a tartományi gadhatja az olyan rendeletek közhírré közgyűlés egyharmad részének kíván- tételét, amelyek a tételes törvényekké és az alkotmánnyal ellentétben álinak. A főispán kötelék az ilyen kifogásolt ren­­deleteket tizennégy nap alatt az állam­tanácshoz határozat céljából felterjesz­teni, valamint a kifogásolásról az érde­kelt minisztert is értesíteni tartozik. Az államtanács két hónap alatt köteles ha­tározatot hozni, ha ezt nem teszi, álé­kor a rendelet magától életbe lép. A rendeletek közhirrététele vagy a heo­­gradi Sluzsbena Novineben, vasy pedig, ha vau ilyen, a tartományi hivatalos la­pokban történik rrteg. A tartományi pénzügyiek A tartományi költségvetést, a tarto­mányi bizottság javaslatára, minden esztendőben a tartománygyülés elé keil terjeszteni. Ha azonban á tartományi költségvetést a tartományi rendes köz­gyűlés az összehívás napjától számított két hónapon belül nem fogadja el, akkor a régi költségvetés alapján kel! a tarto­mánynak dolgozni. A törvény pontosan felsorolja a tartományok jövedelmeit ls kiadásait, amelyek nagyjában megegyez­nek azokkal az előírásokkal, amelyek a régi megyei törvényeken alapulnak. A pótadó kérdésében a törvény úgy intéz­kedik, ha a pótadó az állami adók 50 százalékát túlhaladja, akkor a tarto­mánynak a pénzügyminiszter jóváha­gyását is kell kikérnie. A tartományi költségvetést jóváhagyás végett a pénz­ügyminiszterhez fel kell terjeszteni, ugyancsak jóváhagyást kel! kérni, ha a tartomány tíz millió dináron felüli ösz­­szeget akar kölcaönképen felvenni és ha a tartományi vagyontárgyak közül egy millió dináron felüli értéket akar elide­geníteni. A pénzügyminiszter egy hóna­pon belül köteles határozni, különben a határozat automatikusan életbe lép. A miniszteri döntés eilen a tartomány sx államtanácsnál élhet panasszal. A tarto­mányi adókat és illetékeket az állami j adóhivatalok hajtják be. A tartományok jövedelmeit és kiadásait a tar tornán vr pénzügy igazgató kezeli, akit a tartó­­mánygyiilés mint önkormányzati tiszt­viselőt választ meg. A tartományi pénz­ügyigazgató a tartományi bizottság .egyik, a kebeléből kirendelt tag alá van rendelve. A zárszámadást hat hónap alatt kell elkészíteni és azt a Gta ha Kontrolinak is be kell mutatni. A tartományi bizottság A tartományi bizottságot a tartomá­nyi közgyűlés választja. A bizottságnak legalább öt, legfeljebb nyolc tagja le­het, a választás négy évre szól. A tar­tományi bizottságnak sem állami, sem pedig önkormányzati tisztviselők nem lehetnek a tagjai. A bizottsági tagok ál­lami fizetést húznak. A bizottság a ke­beléből elnököt választ. A tartományi bizottság tulajdonkénen a tartományi önkormányzat végrehajtó szerve. A tar­tományi bizottság hajtja végre a köz­gyűlés határozatait és rendeletéit, vezeti az egész közigazgatást, felügyeleti joga van minden önkormányzati intézmény és tisztviselő felett. A tartományi bi­zottság akkor is dolgozik, amikor a közgyűlés együtt van. A tartományi bi­zottsághoz tartoznak a községi költség­­vetések jóváhagyása, vagy elutasítása. Ha a községek azonban háromszáz szá­zaléknál magasabb pótadót vetnek kt, akkor az ilyen költségvetés már a pénz­ügyminiszter illetékessége alá tartozik. A tartományi bizottság ülésein a hatá­rozatképességhez felénél több tag jelen­létére van szükség. Ha a tartományi közgyűlés nincsen együtt akkor a tar­tományi bizottság a szükséghez képest még rendelefekeí is bocsáthat ki. A fe­lelősség kérdésében azonban a tartomá­nyi bizottság a tartományi közgyűlés­nek van alárendelve. A tartományi bi­zottság a közgyűlésnek minden évben jelentést tesz úgy a bizottság munká járói, mint az önkormányzati intéz­ményekről. Az önkormányzati tisztviselők meg­választása a tartományi közgyűlések hatáskörébe tartozik, amint ide tartozik minden olyan szervezési munkálat is, amely az önkormányzat belső életét van hivatva megteremteni. A tartományi életben a főispánok a tartomány és as állam között tartják fent a kapcsolatot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom