Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-17 / 46. szám

4. oldal

1927. február 17

bAcsmegyei naplö

Bonyodalmak

egy pártkonfereneia körül

Kell-e engedély olyan gyűlés megtartására, amelyet zárt helyi ségben akarnak meg* tartani ?

Becskerekről jelentik: Érdekes állarníogi probléma foglalkoztatja a becskereki politikai és jogászi köröket. A tartományi választási kampány idején a független demokrata párt Begaszentgyörgy községben az egyik vendéglő helyiségében konferenciát tartott, amelyen száznál több ember vett részt. A konferencián megjelent Boskovics Dusán d.\ nemzetgyűlési képviselő és Dosen Vojiszláv dr. bccskereki politikus, akik beszédet akartak tartani, de alig kezdte meg dr. Dosen beszédét, amikor a becskereki főszolgabirpság Írásbeli rendeletére a konferenciát a csendörség feloszlatta, mert azt a közigazgatási hatóság engedélye nélkül tartották meg. Ezzel kapcsolatban a bccskereki főszolgabírói hivatal eljárást indított harminckét begaszentgyörgyi polgár ellen engedélynétküli népgyitléS tartása miatt. Hétfőre valamennyit beidézték a 'főbírói hivatalba, ahol Putnik Kornél szolgabiró hallgatta ki okét. Valamennyien azt vallották, hogy* az nem volt gyűlés, hanem konferencia. Vallomásukról jegyzőkönyvet vett íel a szolgabiró, azután elbocsátotta őket azzal, hogy az ítéletet Írásban fogják velük közölni.

A bccskereki politikusok és jogászok most élénkén vitatják, hogy milyen alapon folyta? a főszolgabírói hivatal eljárást ebben az ügyben, és van-e joga, a gyűlés résztvevőit megbüntetni. Az alkotmány 14. szakasz^ ugyanis úgy rendelkezik. begy az illetékes hatóságnál legalább huszonnégy órával előbb be kell jelenteni azokut a gyűléseket, amelyeket szabad ég alatt tartanak meg. Ebből a rendelkezésből két következtetést vonnak le a jogászok és politikusok: hogy tehát a zárt helyiségben tartott gyűlést, vagy konferenciát még csak be sem kell jelenteni és hogy a szabad ég alatt tartott gyűlésekhez sem kell engedély, csupán bejelentés. Azonban 1923. • évben a homogén radikális választási kormány belügyminisztere ,t BBB osztály utján rendeletet küldött a becskereki főispánhoz 1963/923, szám alatt, amely szerint azokat a konferenciákat, amelyeken 30&—400 ember vesz részt, gyűléseknek kell tekinteni, azokat tehát bejelentés nélkül nem szabad meg-, tartani. Ennek a rendeletnek a kiadására annakidején a német párt adott okot, mert — mint a rendelet maga is közli —

a.német párti konferenciákat 3—40G ember látogatta. *

Ami a büntetés kérdését illeti, egyedül a régi magyar belügyminiszteri rendcletek nyújtanának jogi alapot a büntetésre. A 766/1898., illetőleg a 128/1868. számú magyar belügyminiszteri rendeletek kimondják, hogy nyilvános gyűlést a hatóság előzetes engedélye nélkül megtartani nem szabad és aki ez ellen vét, azt meg kell büntetni. Ez a

Noviszadról jelentik: Széleskörű érdeklődésre számottartó per foglalkoztatja a noviszadi semmitőszéket. A pert a hágai Donau Hipotheken Barik indította néhai Orcsik Pál adai birtokos örökösei ellen, egy háború előtt folyósított magyar korona-követelésnek aranyban való visszafizetése iránt.

Orcsik Pál volt adai földbirtokos 1912-ben a hágai Donau Hipotheken Banknál ingatlanaira 193.000 koronás kölcsönt vett fel, aindy összegei bekebeleztette összes ingatlanaira és a bankkal olyan megállapodást létesített, amely preciz intézkedéseket tartalmaz háború, forradalom és pénzdevalváció és agrárreform esetére is. A szerződés 14-ik szakasza kötelezte az adóst, hogy a hitelező kívánságára tartozását « felsorolt esetek bekövetkezésének esetében a hitelező banknak aranyban fizesse meg. Közben Orcsik Pál meghalt és öt fia nemcsak mint a jelzálogadós törvényes örökösei, hanem saját személyükre is vállaltak kötelezettségeket. A kölcsön törlesztése 1918-ig rendben történt, de akkor a Donau Hipotheken Bank értesítette Orcsikot, hogy a további részleteket már nem fogadja el, mert bekövetkezett a 14. szakaszban előrelátott eset: a pénz elértéktelenedése és az aranyban való visszafizetést követelte. Orcsik ék erre nem feleltek semmit. hanem megszüntették a további fizetéseket, bár kiajánlották a hátraléknak jugoszláv koronában való visszafizetését. A bank ennek következtében nem tett további lépéseket, hanem megvárta az aranyfizetést korlátozó miniszteri rendelet hatályonklvül helyezését és mikor ez megtörtént, pert indított Orcsik Pál örökösei ellen a szubcrticai törvényszéknél és követelte a kölcsönnek aranyban való visszafizetését. Orcsikék ragaszkodnak a koronákban, később a dinárokban való fizetéshez. Minthogy a tényállás okiratokkal igazolva volt, a per hamarosan eljutott az elsőfokú itérendelet azonban már régen hatályát vesztette, mert az alkotmány 142. szakasza is kimondja, hogy minden olyan jogszabály, amely az alkotmány rendelkezéseivel ellenkezik, érvényét veszíti.

Ezekután általában nagy érdeklődéssel várják, hogy milyen határozatot hoz a becskereki főszolgabírói hivatal a harminckét begaszentgyörgyi polgár

leihez és a szuboticai törvényszék az adóst dinárokban való visszafizetésre

kötelezte, kimondván, hogy Jugoszláviában nincs törvény, amely a háború előtti tartozások valorizált visszafizetésére kötelezne és a semmitőszék már isméjükén kimondotta, hogy törvényes intézkedés hiányában a valorizálás nem engedhető meg.

Ez ellen az Ítélet ellen a felperes nevében dr. Hadzsi Koszta noviszadi ügyvéd felebbezett a felebbviteli bírósághoz, amely hosszabb tárgyalás és az ingatlan felbecsülése után megváltoztatta az elsőfokú Ítéletet, egész terjedelmében helytadott a keresetnek és Orcsikot aranyban való visszafizetésre kötelezte. A felebbviteli bírósági Ítélet indokolásában kimondotta, hogy itt nem valorizálásról van szó, hanem a felek közt egyező elhatározással létrejött szerződés teljesítéséről és mivel sem a szerződés lényege, sem alakisága ellen az alperes kifogásokat nem emelt, a felebbviteli bíróság azt döntőnek fogadta el és ennek alapján elmarasztalta alperest. Az ítélet az adósok körében nagy konsternációt keltett, annál is inkább, mert a holland banknak Jugoszláviában sok követelése volt, különösen egyes politikai községekkel szemben.

Dr. Móc$ Sándor, az alperes jogi képviselője terjedelmes felülvizsgálati kérelmet adott be a semmitőszékhez. melyben legfőképpen azzal érvelt, hogy a szerződés tulajdonképpen nem a holland intézet hágai központjával, hanem annak budapesti fiókjával jött létre, Így hát magyarországi követelésről lévén szó, vele szemben a trianoni békeszerződés rendelkezései érvényesek, ezek értelmében pedig magyar cég háború előtti követeléseit nem követelheti aranyban, legjobb esetben jugoszláv koronákban, annál kevésbbé, mert a szerződés betüszerinti teljesítése az aiperes teljes anyagi tönkretételét jelentené.

Dr. Hadzsi Kosžta ä semmitőszék! tárgyaláson hatalmas beszédben válaszolt. Azt fejtegette, hogy itt nem magyar tőketartozásról van szó, hanem a szerződés kifejezetten a bank hágai központjával jött létre, a kifizetés közvetlenül Hágából eszközöltetett, a követelés bekebelezése a hágai főinté^eí javára történt és a szerződésben Orcsik Pál alávetette magát annak, hogy a bekebelezés törlése, még annak kifizetési: esetén sem követelhető a holland Addministration Trustkontrol, egy holland állatni intézmény hozzájárulása. nélkül, a mely* hivatva van holland bankoknak külföldön elhelyezett lökéinek hovaíorditását és biztosítását ellenőrizni. A jelen esetben nem magánjogi szerződés 10- jesitéséről vagy nemteljesitéséről van szó, hanem a semmitöszéknek dönteni kell abban a kérdésben, vájjon a külföldi államok és pénzintézeteik a velünk, illetve országunk polgáraival kötött alakilag és tartalmilag törvényes szerződései élveznek-e nálunk törvényes és bírói oltalmat? A per elvi eldöntésétől függ, vájjon a külföld pénzügyileg ezentúl szóbaáli-e velünk vagy sem,

A^lr. Putnik Száva elnökletévél működő tanács, amelyben az előadói tisztet Povolni Milán tölti be, e hó 22-ikén hirdeti ki ebben a nagyhorderejű elvi perben a semmitőszék ítéletét.

flIBWiHiíBI?1 1 ..............

Szomborba hvják össze

a bácskai tartománygyálést

A belügyminiszter és Petrovics Milivoj főispán tanácskozásának eredménye

Beogradból jelentik: Makszimovics Bózsó belügyminiszter szerdán fogadta Petrovics Milivoj szombori főispánt, a kivel a bácskai tartománygyülés székhelyének kérdéséről tanácskozott. A tanácskozás eredményeképen elhatározták, hogy a bácskai tartománygyülést egyelőre nem Novtszadra, hanem Szomborba hívják össze, mert technikai akadályokba ütközne a tartományi képviselőtestület közgyűlésének Noviszadon való ülésezése.

Noviszadon ugyanis még nincs megfelelő helyiség a tartománygyülés számára, azonkívül a közigazgatási iratok is ezidőszerint még Szomborban vannak és elszállításuk nehézségekbe kerülne. Későbbi időpontban azonban a törvényszék a tartományi székhelyre vonatkozó intézkedését sértetlenül végre fogták hajtani és akkor Noviszadon lesz a bácskai tartománygyülés állandó székhelye.

ügyében.

Szerződésteljssités vagy valorizáció?

Lehet-e háboruelőüi adósságnak aranyban való visszafizetését

követelni ?

Egy kritikus albumából

irta

: Baedeker

Minden okos emberben megvan az anyag ahhoz, hogy jó is legyen— s a legositobábban is a telietség, hogy gonoszságokat kövessen el.

A legostobábbnak is van annyi esze, hogy jobbnak, nemesebbnek és erényesebbnek tűnjön föl mint amilyen valójában. Csak egy nem sikerülhet neki: az, hogy okosabbnak lássék mint aminő. S ezért olyan gonosz. Ezt nem tudja se a Gondviselésnek se az embertársainak megbocsájtani.

*

Értelmetlen embereknek csak úgy nyerheted meg a tetszését, ha értelmetlenebbnek mutatod magad mint amilyenek ők. Ez esetben okosnak is fognak találni. Az emberek szívesebben ismerik el okosaknak a náluknál butábbakat mint azokat, akik intelligensebbek mint ők.

Ha okos embert okosnak ismernek el. akkor ezt az elismertetést valamely más jó vagy rossz tulajdonságának köszönheti.

lit

Az nem volna baj, hogy az emberek egy tekintélyes része: szamár. Az a hiba, hogy a jó urak olyan sokféle módon szamarak, hogy szinte lehetetlen eligazodni köztük. Ahány ember, annyiféle szamár.

*

Az ostoba mindig el van magától ragadtatva, az okos soha sincs ‘magával megelégedve.

*

Okos dolgot akkor cselekedni, amikor nincs helye és ideje, nem okos dolog. Vannak emberek, akik mindig okosan járnak el, de rosszkor. Ezeket lehetetlen okosaknak ismerni el.

*

Ostoba emberrel ne vitatkozzál, mert ő nem képes téged s te nem vagy képes őt megérteni. Hacsak te is nem vagy ostoba.

#

Minden emberben, a bölcsben is (s benne különösen) kell valamelyes hóbortnak lenni, hóbort alatt azt a mentalitást értve, amely a nyárspolgári fölfogástól és szürke életviteltől valamely eredetiség által eltér. Ha nincs, akkor az inkább sajnálni mint irigyeinivaló ember. Mert nem a bölcsesség boldogít, hanem a velejáró rendellenesség, anormalitás, szenvedély vagy más oly mindennapiatlanság, amit a. közvélemény hóbortnak szokott tartani.

*

Ha a nőnek jól áll az együgyüség, a sancta simplicltas (és sokszor jól áll neki), akkor több hódítást tesz vele mint egy másik az okosságával, amely a nőnél sokszor olyan mint egy. rosszul

szabott ruha — árt a megjelenésének, sőt egyenesen elcsúfítja.

*

Ahol a bölcsesség megszűnik, mingyárt a bolondság kezdődik — de ahol a hóbort szűnik meg, még nem következik okvetlenül az okosság.

*

Bölcs dolgokat könnyebb mondani mint megértéssel meghallgatni.

*

Egyetlen okos ember több általa elkövetett ostobaságot ismer be mint tiz ostoba.

*

Az ostoba mindig biztos a maga bölcsességéről, az okos folyton kételkedik benne.

#

Ha a szép nő okos, akkor veszedelmes arra a férfira, akinek a sorsává lett — s ha ostoba, akkor önmagára veszedelmes.

*

Ha valaki ostoba, akkor a rossz tulajdonságai többet ártanak s az erényei kevesebbet használnak neki mint ha okos volna.

*

Vannak szerencsétlen emberek, akik bután okosak és szerencsések, akik okosan buták.

*

Az ostoba ember magában kémikus óz szinte mulattató lény, de ha kénytelen vagy együtt élni és dolgozni vele s ha befolyása van az életed sorsára, akkor az rád nézve: fatális ember. Az ostoba csak addig kellemes,1 amíg nem jön hozzánk nagyon közel.

lit

Az ostobák és az okosak egyaránt babonásak. A különbség csak az, hogy az együgyüek okát tudják adni az elő ítéleteiknek, az u. n. okos emberek pedig nem. S ez az egyetlen eset és helyzet, amelyben az ostoba logikusabban gondolkozik mint az okos.*

#

Olyan ostoba, hogy aljas ne lehessen még nem volt senki.

Az okos és tisztességes emberek önkéntelenül és ösztönösen húzódoznak az ostobáktól és tisztességtelenektől, de távolrul se olyan nagy mértékben mint ezek az okosaktól és tisztességesektől.

*

A szamár nem tud oly klasszikus módon lenni szamár, mint egynémej^ ember.

*

A következetesség nem okvetlenül eTény és a következetlenség nem mindig hiba. A következetesség sokszor csak korlátoltság s a következetlenség nem egyszer: bölcsesség. S a szamárság se mindig erény, a bölcsesség pedig nem mindig hiba.

rtiey^yS. •' If**«-