Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-12 / 41. szám
12 oldal » Ara 17, dinar Poštarina plaćena u gotovomí BÄGSMEGYEI XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. SZOMBAT február 12. 41. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 16?> din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palola) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (.Minerva-palota) Tovább! Mindaz a megnyilatkozás, retrospektiv Ítélkezés, beszámoló, ami a lezajlott tartományi választások eredményét a radikális párt részéről — s talán mondhatnánk: részére — leméri, biztató jel, bátorító jelenség a magyarság számára. Úgy látszik, a radikális párt vezetői sem efemer előnynek tekintik a magyarság politikai pártjával létesült választási megegyezést, ők is belátják, hogy ami indokolt volt a választások előtt, az indokolt marad mindaddig, amig a taktikai kérdést a mai gazdasági, etnikai, nemzetiségi és etnográfiai viszonyok szabják meg. Most tehát a magyarságra vár az a nem könnyű feladat, hogy a megegyezés állandósításának szükségességéről, előnyéről s pótolhatatlanságáröl meggyőzze a szövetséges hatalmat. S e tekintetben a magyarság most megválasztott tartománygyülési képviselőibe vár a munkavégzés kötelessége. ' Ahány képviselője van a magyarságnak a tartományi gyűlésekben, annyi összekötő tisztje van a szövetséges nagyhatalommal: a radikális párttal. Mindegyik magyar tartománygyülési képviselő képviseli az egyetemes magyarság egyetemes érdekeit is. Nekik nemcsak az a feladatuk, hogy a tartományi közigazgatás intézésében vegyék ki részüket, Hanem az is, hogy bölcs, megfontolt. tapintatos, ha kell. erélyes, ha kell, alkalmazkodó, de mindenesetre céltudatos magatartásukkal mélyítsék állandó szövetséggé a barátságos viszony első kézfogását. Mindent megmenthetnek és mindent elronthatnak. Természetesen csak a legszigorúbb pártfegyelem szabhatja meg működésük irányát. A saját felelősségre való politizálás szórakozásának ideje anakronizmus lenne a kisebbségi sorban. A magyarság tartományi képviselői soha nem tévesztheti a szem elől, hogy minden állásfoglalásukban, minden magatartásukban az egész magyarság megnyilatkozását fogják látni s közéleti működésűk az egész magyarságnak javára, vagy terhére szolgál. A magyar tartományi , képviselőknek egyéni felelősségük csak a magvarsággal szemben van. de a magyarsággal szemben az egyéni felelősség — történelmi felelősség is, az államalkotókkal szemben kollektiv felelősséggel tartoznak a tartományi képviselők és az egész magyarság. Itt az ideje, hogy beigazoljuk: nemcsak kérkedés volt, amikor arra hivatkoztunk, hogy államalkotó készségünk a közügyekben való részesítésünket követeli, hogy önkormányzatban nevelt hozzáértésünket csak a közérdek sérelmével lehet mellőzni a közügyek intézésében. Ne felejtsük cl: minden magvar tartománygyülési képviselő felszólalása egyben próbája lesz az egész magyarság közéleti hivatottságának, államfentartó képességének s annak az általunk sokat bizonyított, de ellenfeleink által még többet kétségbevont állításnak, hogy elérkeztünk végre uj hazánkban is az állampolgári érzésnek ahhoz a teljességéhez, mely minden közszereplés első feltétele. ÚMk megfontolt szavak, csak [megfontolt elhatározások, csak a párthüségnek s a szövetségi hűségnek fegyelme s a közérdek parancsa kisérhetik uj pályájukon a magyarságnak az alkotmányosság várába először bevonuló képviselőit. Minden személyi tekintetet, hiúsági kérdést a kapukon kívül kell hagyniok. Tarsolyukban az egész magyarság sorsát hordják, cselekvésükben az egész magyarság érdeke szabja iheg az irányt. S a magyarság érdeke azt követeli tőlünk, hogy segítsenek kimélyiteni azt a viszonyt, mely a magyarság kis nemzetét a radikális párt nagyhatalmához fiizi. Győzzék meg a nagy szövetségeseket, hogy nekik is érdekük szövetséggé építeni ki a fegyverszüneti megállapodást, mert soha nem csalódhatnak a magyarság szövetségi hűségében, fegyverbarátságában s soha nem kételkedhetnek abban, hogy a magyarságot a közérdekért vívott küzdelmükben mindig maguk mellett fogják találni. Tovább ezen az utón, amire a választási előkészületek sodorták össze a radikális pártot és a magyarságot. Tovább az egymás mellett futó utón, melyet kétfelöl a megértésnek és békülésnek gyümölcsfái szegélyeznek- Minden magyar tartományi képviselő egy-egy uj érintkezési pont a két párt között. A magyar képviselőknek az a feladatuk, hogy kiszélesítsék az érintkezési felületet s a szövetségi hűség bevehetetlen és lerombolhatatlan várává erősítsék azt a posztot, ahová a magyarság bizalma és várakozása állította őket. Markovics Bogdán pénzügyminiszter expozéjában a mezőgazdasági termelés és kivitel fejlesztését sürgette Leszállítják a mezőgazdasági gépek behozatali vámját — Sikerült megállítani az állami kiadások nőve edését — Revízió a á kell venni a költségvetés kiadási tételeit — Az adóterhek csökkentését és az adórendszer megreformálását kivánja a pénzügyminiszter Csökkenteni kell a közszükségleti cikkek árát Beogradból jelentik: A parlament pénteki ülésén Markovics Bogdán dr. pénzügyminiszter mondotta el expozéját a költségvetésről. Az expozé jelentős eseménnyé nőtt objektiv hangja miatt, mellyel a gazda ági helyzettel fogía’kozott és azok miatt az eszmék miatt, amelyeket a válság szanálására fejtegetett. A parlament figyelemmel hallgatta tömött padsorok mellett az expozét és az elnöknek csak ritkán kellett beavatkoznia, különösen Zsauics és Markovics Pera közbeszólásai miatt. * Az ülés A parlament ülését délelőtt tiz órakor- nyitotta meg Trifkovics Márké elnök, A múlt ülés jegyzőkönyvéhez Zsunics föderalista szólt hozzá és kifogásolta, hogy a jegyzőkönyvbe bekerült, hogy őt az elnök rendreutasitotta. Markovics Pera tiltakozott az ellen, hogy nincs benne a jegyzőkönyvben, hogy ő szólásra jelentkezett, de az elnök nem adta meg a szót. Triíkovics Márkó elnök és a két szónok között hosszú, heves hangú purparlé fejlődött ki Ezután Radics Pavle kérdésére válaszolt az elnök a dalmáciai agrártörvény benyújtása ügyében, majd öt perc szünetet rendelte el. A szünet alatt a pártvezéri kollégium tanácskozott a választói névjegyzék helyes értelmezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldendő bizottság tagjairól. A kollégium a pártok számaránya szerinti megállapodásra jutott. Á pénzügyminiszter expozéja Az ülés megnyitása után dr. Markovics Bogdán pénzügyminiszter mondotta cl nagy figyelem közepette expozéját. Beszéde eleién rámutatott arra, hogy elődjének költségvetési expozéja nyomtatásban a képviselők kezében van és ebben részletes adatok vannak az állam bevételeiről és kiadásairól, ő csak arra 'szorítkozik, hogy kifejtse nézetét és véleményét, amely szerint a jövőben kíván eljárni. A költségvetés kérdésében három körülményre kell tekintettel lenni. Először a költségvetés technikai összeállítására, másodszor a költségvetés tartalmára, harmadszor bizonyos adatokra és véleményekre, amelyeket közölni óhajt bizonyos tények jelentőségéről. Ezek a tények a költségvetésre kihalással vannak abban az irányban, hogy a költségvetés reális legyen, egyensúlyban maradjon. A költségvetés technikai részét illetően hangsúlyozta a miniszter, hogy adott elvek szerint állították össze a költségvetést és ezeket az elveket az államszámviteli törvény íria elő. Ezek szerint a költségvetésnek tartalmazni kell az állam összes bevételeit és kiadásait és a bevételeket egyensúlyba kell hozni a kiadásokkal. A költségvetés kidolgozásánál az egység, az univerzalitás és a törvényes rekapituláció követelményeit vette figyelembe és igy a kiadások a bevételeket tényleg fedik. Errevonatkozólag csak kis mértékben történt eltérés. Beruházások és államadósságok Hosszasan fejtegette a miniszter, hogy a költségvetés technikai összeállításának mennyire kell összhangban lenni az állam pénzügyi éle*ével Rendkívül fontosnak tartja az állami beruházások kérdését. A költségvetési eszközökből való beruházások kérdése ma már egész világos formát nyert. Eddig a beruházások és a folyó kiadások össze voltak keverve. Elvben a költségvetési utón való beruházásokat egészségtelennek tartja. de ha már ezt nem tudjuk elkerülni, racionálisabb alapon kellett volna a beruházások ügyét rendezni. Bizonyos beruházások szükségesek, az kétségtelen és bizonyos beruházásoknak elsőbbséget kell adni mások felett, de az a véleménye, hogy invesztíciókat koncentrálni kel! és legtermészetesebb megoldásnak tartaná, ha ezeket mind az építésügyi minisztérium hatáskörébe utalnák. Felmerül az államadósságok rendkívül fontos kérdése is. Ebben a tekintetben rámutatott arra, hogy a háború utáni adósságokon kiviil egész csomó adósság van, amelyeket a békeszerződésben vállalt az állam és fog vállalni, ha a szövetségközi adósság kérdését rendezni fogják. A háború után felvett adósságok is vannak, mindezeket szükséges tisztázni és az adósságokat koncentrálni kell a költségvetésben. Pénzügyi adminisztráció és államigazgatás Rátért ezután a pénzügyi adminisztráció kérdésére. A különböző adminisztráció történelmi fejlődés folyománya és az egyes országrészekben nincs egységesítve. Egységesíteni kell a pénzügyi adminisztrációt és a mai helyzetnek mindenesetre véget kell vetni. Ezért a pénzügyi törvényben engedélyt fog kérni a parlamenttől olyan intézkedésre, a mely lehetővé teszi, hogy a pénzügyi igazgatást a mai viszonyokhoz hozzá alkalmazza Ezután a költségvetés tartalmi részével foglalkozott. A költségvetés igen komplikált, úgy a kiadások, mint a bevételek tekintetében. A kiadásokat csoportosítani kell: elkerülhetetlen állami szükségletekre, momentáni kulturális és gazdasági kiadásokra, végül olyanokra, amelyeket az állami gazdaság és1 az állami gazdálkodás tesznek szükségessé. Ezeket a csoportokat azért emiiti fel, hogy összehasonlításokat tehessen. Nem kétséges, hogy elérkezik a pillanat, amikor az állami kiadások politikáját úgy irányítják, hogy a beruházásokat az utókor is viselje. Az állami igazgatás még most sem tudja kielégíteni 4 szűk-
