Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-10 / 39. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. február 10. Az ezután következő szavazásban a bizottság többsége, még pedig tiz radikális és egv szlovén nép­párti Hodzsar javaslatát fogad­ta el. » inig az ellenzéki javaslatra tizen sza­vaztak. A többségi jelentés előadó­jául Trifunovics Rankó radikálist vá­lasztották meg, az ellenzéki véle­mény előadója az adamsthali affér ügyében dr. Bankovics Radics-párti, a csekkügyben pedig Grol Milán de­mokrata lesz. Az ülés után Timoíijevics Koszta demokrata hosszabb nyilatkozatot tett az újságírók előtt. Elmondotta a bizottsági jelentés historikutnát és annak a véleményének adót kifeje­zést. hogy a Hodzsar által szerdán előterjesztett javaslattal voltaképpen oda tértek vissza, ahol az ankétbi­zottság már két hónappal ezelőtt volt. Végül hangsúlyozta, hogy az ellenzéki javaslat az összes bűnösök szigora megbüntetését fogja kérni. Uzunovicsnak nem tiint fel, hogy Radics békiilékeny Szerdán délelőtt Uzunovics Niko­la miniszterelnök megjelent a parla­mentben, ahol Miliajlovics Híjával, a radikális képviselői klub elnökével több mint egy óra hosszat tanácsko­zott. Hir szerint az ankétbizottság jelentésének sorsáról volt szó a ta­nácskozáson. Az újságírók megkér­dezték a miniszterelnököt: — Azt beszélik elnök ur, hogy Hodzsar (szlovén néppárti képvise­lő) az ellenzéki jelentés mellett fog szavazni. Lesz-e ennek valami hatá­sa a politikai helyzetre? — Ezt majd meglátjuk. Mi a véleménye Radics békáié­­kény magatartásáról ? — Nekem ez nem tűnt fel — mon­dotta Uzunovics. A közoktatásügyi miniszter a királynál Vukicsevics Vélj a közoktatásügyi minisztert délelőtt Őfelsége audien­cián fogadta. A kihallgatásról Vuki­csevics referált Uzunovics miniszter­­elnöknek. Janjics Voja belép a kormányba Miliajlovics Ilija, a radikális klub ílnöke társaságában Janjics Voja volt miniszter délben felkereste Uzu­novics miniszterelnököt. Tekintettel azokra a hírekre, hogy Janjics Voja be fog lépni a kormányba, az újság­írók megkérdezték, hogy lehet-e ha­marosan gratulálni Janjicsnak, mint a kormány uj tagjának■ Janjics nem válaszolt a kérdésre, Miliajlovics Hí­ja ellenben mosolyogva felelte: — Lehet, lehet. Ebből a válaszából azt következ­tetik. hogy komolyan szó van Ja­­niies Voja kormánybalépéséről. Az uj miniszter személyével a radikális párt Pasics-csoportia újabb erősítést nyerne a kormányban. A Pribicsevics-párt a vá­lasztói névjegvzék-tör­­vény megváltoztatását javasolja A beogradi tartományi választások alkalmával Beograd város község­tanácsa a választói névjegyzékekről szóló törvényt úgy értelmezte, hogy csak azokat kell felvenni, akik meg­szerezték a beogradi illetőséget és azután hat hónapig Beogradban lak­tak már. Az ilyen értelmezéssel szá­mos választót elütöttek választójo­gé tói. Demetrovics Jurái és Budiszavlje­­vics Szrgyan független demokrata­párti képviselők ezért szerdán a nemzetgyűléshez törvényjavaslatot nyújtottak be a választói névjegyzé­kekről szóló törvény 1. szakaszának helyes értelmezéséről. A javaslat szövege ez: Első szakasz. A választói névjegyzé­kekről szóló törvény 1. szakasza elren­deli, hogy »Az állandó választói név­jegyzékbe hivatalból felveendő mindenki akinek a törvény értelmében választójoga van és legalább hat hónapja az illető községben lakik. Ez nem vonatkozik az állami tisztviselőkre, a tisztviselők es általában az összes közszolgálatban álló egyének felveendők annak a községnek választói névjegyzékébe, ahol állandóan élnek, tekintet nélkül arra, hol kapják a fizetésüket és hogy szolgálatuk utazás­sal kapcsolatos-e«. Tekintettel a külön­féle értelmezésekre, valamint a községi és bírói hatóságok eljárására, a választói névjegyzékekről szóló törvény idézett 1. szakaszának a következő törvényes ér­telmezés adassák: Mindazok a személyek akiknek a törvény értelmében választó­joguk van, felveendők azon község ál­landó választói névjegyzékébe, amely­ben laknak, ha legalább hat hónapja ott laknak tekintet nélkül arra, hogy előzőleg felvették-e őket az illető község tagjává (illetékességébe) vagy nem. Ez csak az állami tisztviselőkre és a közalkalmazot­takra nem érvényes, akik felvétetnek ama község választói névjegyzékébe, a hol laknak, tekintet nélkül ottlakásuk idejére. Az önkormányzati testületek tisztviselői és alkalmazottai, valamint az állami vállalatok tisztviselői és alkalma zottai annak a községnek választói név­jegyzékébe, ahol laknak, hat hónap le­telte után felvehetők. Második szakasz. A törvény azonnal életbelép, mihelyt a király aláirta és köz­zétették a hivatalos lapban. A Raclics-párt vádinditványa a belügyminiszter ellen A Radics-párt .által Makszimovics Bózsó belügyminiszter ellen benyúj­tott vádinditvány nyomtatott szöve­gét szerdán osztották szét a parla­menti képviselői klubokban. A vád­inditvány. az alkotmány 91. és 92. szakaszára és a miniszteri felelős­ségről szóló törvényre való hivatko­zással, Makszimovics belügyminisz­tert az alkotmány 5., 11.. 14., 69. és 107. szakaszainak megsértésével és hivatalos hatalommal való vissza­éléssel, továbbá a választási törvény 92., 94., 95., 97 szakaszainak, végül a belügyminisztérium szervezéséről szóló rendelet 3. és 4-ik szakaszának megsértésével vádolják. A részletes indokolás kizárólag a Vajdaság te­rületéről vett rendőri erőszakossá­gok és törvénytelenségek számos konkrét esetét sorolja fel, az ország más vidékeiről egyetlen egy esetet sem említ. Bőven tárgyalja az isme­retes kupuszinai történetet és azokat a baranyai eseteket, amelyeket a horvát parasztpárt Dom cimii lapja már ismertetett. Idézi ezenkívül Pet­­rovics Milivoj dr. bácskai főispán nyilatkozatát, amelyet állítólag Per­­nar belügyi államtitkár előtt tett a kupuszinai esettel kapcsolatban. Eszerint Petrovics főispán a követ­kezőket mondottá volna Pernarnak: Minden erőszakosságért engem tesznek felelőssé és az állásömr'a törnek. Tudnia kell. hogy az ilyesmi­ket azok az emberek követik el. aki­ket nem én neveztem ki. hanem aki­ket maga a miniszter küld ide és ezek itt az én tartományomban a legrosszabb tisztviselők, miután ide mindenféle szerbiai népséget külde­nek. Ezenkívül a választásoknál azt követelték és követeli tőlem különö­sen a belügyminiszter, hogy ugyan­azokat az erőszakosságokat és tör­vénytelenségeket tegyem meg, ame­lyeket az 1925. évi parlamenti vá­lasztásoknál elkövettek. Én erre ki­jelentettem, hogy törvényellenessé­geket nem fogok elkövetni és emiatt Beogradba is hívtak a miniszterhez-A vádirat mellékletében vannak Kosutics Ágoston, Radics Pavle, Krajacs Iván, Trnyar Vinko és más képviselők jelentései, amelyeket a horvát parasztklubnak tettek, vala­mint a Radics-párt január 23-iki klubülésének határozatai. A vádira­tot valamennyi Radics-párti képvi­selő és három földmivespárti képvi­selő, összesen ötvenen írták alá. A német párt iskolakövetelése A Bácsmegyei Napló megemléke­zett a német képviselőknek Uzuno­vics miniszterelnökkel február 2-án lefolytatott tanácskozásairól, melyek során a miniszterelnök elismerte bi­zonyos követelések jogosságát és megígérte, hogy azokat az illetékes resszortminiszterekhez utalja. A miniszterelnök Ígérete alapján a német párt nevében Mozer és Neu­ner képviselők szerdán felkeresték Vukicsevics Velja közoktatásügyi minisztert, hogy informálják az ak­tuális iskolai és kulturális kérdések­ről. A képviselők, miután ismertették a német kisebbség kulturális helyze­tét, egyelőre a következő kérdések rendezésének szükségét hangsúlyoz­ták: 1. A miniszter adjon ki egy vilá­gos és minden kétértelműséget kizá­ró rendeletet arról, hogy a gyerek nemzetiségének meghatározása ki­zárólag a szülök joga. 2. Német iskolákban csak német tanítók taníthassanak. 3. Nyissák meg a bezárt szerém­­ségi német elemi iskolákat. A közoktatásügyi miniszter is jo­gosaknak ismerte el ezeket a köve­teléseket és kilátásba helyezte a ked­vező elintézést. .A német képviselők folytatni fogják a miniszterrel a kul­turális kérdések megbeszélését. daí dr. Nikolics Richard föállamiigyész­helyettes, a védelmet dr. Petrovics Márké szuboticai ügyvéd helyettese, Jo­­vanovics Vásza látta el. fluszágh rövid báránybör-gaüéros be­kecsben jelent meg a bíróság előtt. A fogliázőrrel jókedvűen beszélgetett, mis a tanács tagjai be nem vonultak a te­rembe. A vádlottak padján ült fele­sége, Dudás Franciska is, aki előzőleg kint a folyosón hosszan elbeszélgetett férjével. Az elnök kérdésére Huszágh fentartja régi vallomását, amit a. tör­vényszéki tárgyaláson tett. Az iratok ismertetése után dr. Niko­­ücs Richárd főállamügyész-helyettes vádbeszédében halálbüntetést. Jovano­­\'ics Vásza pedig felsorolva a mentő kö­rülményeket, enyhe Ítéletet kért. A íelebbviteli bíróság hosszas tanács­kozás után megváltoztatta az elsőfokú bíróság Ítéletét és Huszághot kötél ál­tali halára ítélte. Az indokolásban a bíróság súlyosbító körülménynek vette, hogy saját gyermekét gyilkolta meg és az egész idő alatt semmi megbánás! nem tanasitott. Az asszonyt a felebbvi­­teli bíróság is felmentette. Huszágh szemmelláthatólag megren­dült, amikor az Ítéletet kihirdették előt­te és az elnök kérdésére, hogy kér-e kegyelmet, remegő hangon válaszolt: — Igen, akarok. A íöállamügyészhelyettes megnyugo­dott az Ítéletben, a védő semmiségi pa­naszt nyújtott be. A bíróság a főállamügyészhelyettes bevonásával ezután kegyelmi tanáccsá alakult át és zárt ajtók mellett hossza­san tanácskozott. Halálra ítélte a noviszadi tábla a gyermekgyilkos adai lakatost A felebbvileli bíróság megváltoztatta a törvényszék Ítéletéi — Az asszonyt a tábla is felmentette Noviszadról jelentik: A noviszadi fe­­lebbviteli bíróság szerdán délelőtt tár­gyalta azt az izgalmas bünpert, amely­nek vádlottjai Huszágh István adai la­katosmester és felesége. A Huszágh­­házaspár ellen gyermekgyilkosság bün­tette miatt indult meg az eljárás és mint emlékezetes, « szuboticai törvényszék több napi tárgyalás után Huszághot élet­fogytiglani {egyházra ítélte, feleségét pe­dig bizonyítékok hiányában felmentette, A vádirat szerint Huszágh István géplakatos tizenhat évvel ezelőtt elvált feleségétől, Bálizs Etelkától, de gyerme­kük, a két és fél éves Mihály az apjánál maradt. Huszágh újból megnősült és má­sodik feleségétől, Dudás Franciskától is született két gyermeke: Erzsiké és Te­rézia. A kis Erzsiké két éves korában tragikus és titokzatos módon meghalt; egy puskagolyó érte a kis leányt, amely nyomban megölte. Ettől a perctől kezdve a kis Huszágh Mihály helyzete tartha­tatlanná vált, mert mostohája öt vádol­ta meg a gyilkossággal. A kis gyereket állandóan ütötték-verték, úgyhogy meg­unva a bántalmazásokat, egy ízben el is mértékűit hazulról, de később hazacsalták. 1919 május 28-ikán este Huszágh Mi­hályt apja meggyilkolta: hurkot készí­tett és hátulról fia nyakába vetette. A gyerek még nem halt meg, csupán esz­méletét vesztette el, de az apja abban a hiszemben, hogy már nem él, a kert vé­gében előre megásott gödörbe vonszol­ta és ott eltemette. Huszágh első fele­sége éveken keresztül kereste gyermekét, de nem tudott nyomára akadni. A múlt év tavaszán azután Huszághné Bálizs Etelka megjelent az adai rendőrségen, a hol azt a gyanúját közölte, hogy gyer­mekét meggyilkolták. A nyomozás nem várt eredménnyel fejeződött be, megta­lálták a gyermek holttestét, mire Hu­szágh is megtört és beismerte tettét. Az ügyészség a gyilkos apát előre megfon­tolt szándékkal elkövetett gyermek­gyilkossággal, Huszághné Dudás Fran­ciskát pedig felbujtással vádolta meg, az asszony bűnössége azonban a tárgyalás során nem igazolódott be és igy csak Huszágh Istvánt ítélték el. A íelebbviteli bíróságon a bünpert dr. Gyurgyev Boskó tanácsa tárgyalta. A tanács szavazóbirái voltak: dr. Petries Brúnó ég Katurics Alckszander. A vü-A rablógyilkos szökése Észak felé menekül a szuboticai vonatból megszökött fegyenc A Beograd—szuboticai személyvonat egyik harmadik osztályú kocsijából szombaton éjjel, mint a »Bácsmegyei Napló« jelentette, vakmerő módon szö­kött meg Radovanov Iversica tizenöt évi fegyiházra ítélt rablógyilkos. Radovano­­vot a beogradi katonai fegyházból két szuronyos katona kisérte. Szuboticára akarták szállítani a törvényszéki főtár­gyalásra. A gyilkos kezein nem volt bilincs és amikor a vonat elhagyta a vrbaszi állomást és Crno Brdo felé kö­zeledett, Radovanov villámgyorsan fel­ugrott, az ajtóhoz rohant, azt kinyitot­ta és a következő pillanatban a robogó vonat legfelső lépcsőjéről hatalmas len­dületet véve a hídon keresztül a csator­nába vetette magát. A kisérő két katona a meglepetéstől szóhoz sem tudott jutni és ahelyett, hogy vészfékkel megállitottták volna a vonatot és a haramia után vetették vol­na magukat, csak Crno Brdón, mintegy, öt-hat kilométer távolságra a tett szín­helyétől szálltak ki. Crno Brdón azonnal jelentették az esetet a csendörségnek és a rendőrségnek, amely vasárnap reggel kiszállt a két katonával a helyszínre és megindította a nyomozást. Felkutatták az egész környéket, de a szökött íegyen­­cet seholsem találták. A csendőrség a faluban kidoboltatta a tizenöt évre elitéit fegyenc szökését, mi­re 'többen jelentkeztek, akik előadták, hogy vasárnapra virradó éjjel járt ná­luk egy toprongyos vizes katonaruhás férfi és bebocsátást kért, de mindenütt elutasították a gyanús idegent. Az eredménytelen kutatás után a beogradi államügyészség körözőlevelet adott ki Radovanov ellen, amelyet az összes vajdasági rendőrhatóságoknak megküldték. Kétségtelen, hogy Radova­nov a Vajdaságban tartózkodik, mert pénze nem volt és nem tudott messzebb­re elutazni. A szuboticai vasúti és határrendőrség is megindította a nyomozást, mert az eddigi nyomozás adataiból kitű­nik, hogy Radovanov Iversica észak­nak vette az útját és valószínűleg át akar szökni Magyarországba. A határrendőrség ezért kettőzött figye­lemmel kiséri a határt és reméli, hogy Radövanovot hamarosan kézrekeritlk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom