Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-10 / 39. szám
1927. február 10. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET — ■ a—_ Az állami tisztviselők nyugdíj-kérdése még mindig nem nyert megoldást. Magyarország és az utódállamok, melyek ebben a kérdésben érdekeltek, máig sem kezdtek tárgyalásokat, bár a probléma igen égető és sürgős rendezésre szorul. Románia, hir szerint, már elhatározta, hogy a nyugdíjügyben hajlandó megállapodni a magyar kormánnyal, Alekszandru M. Guranesco követségi tanácsos, a román külügyminisztérium gazdasági osztályának főnöke a napokban Budapestre utazott, nogy a tárgyalásokat előkészítse és ezzel az esküt nem tett magyar tisztviselők nyugdijának elintézése rövidesen megtörténhessék. A román külügyminisztérium delegátusának és a magyar megbízottaknak a tárgyalásait nagy érdeklődéssel kisérik az érdekelt magyar államtisztviselök. * Az erdélyi lapok a magyarság újabb iskolasérelmét teszik szóvá. Kolozsvár inellett van egy kis falu: Aranykut, melynek az impériumváltozás előtt volt rendes iskolája. Nem az állam építette, hanem az Emke kulturegyesület, mely azonban az iskolát átadta a református egyháznak, hogy gondját viselje. Az egyház évekig becsületesen fentártotta az iskolát mindaddig, mig a román állami tanító szefnet nem vetett az épületre. A többi már gyorsan ment: az állami iskolát beköltöztették az Emkciskolába, az állam évi 450 lej bért fizetett (ennyi pénzt megér nékik az, hogy eltüntették a magyar iskolát). A napokban az iskolaépületet meglátogatta Szilágyi Ferenc földbirtokos, mint a vezetőség megbízottja és azt a meglepő felfedezést tette, hogy az épületnek lakója van. Az állami tanító kiadott egy szobát; fizet a szegény falusi ember havonta háromszáz lejt. Az épületért fizet az iskola 450 lejt egy évre — egyetlen szobáért viszont kap háromezerhatszázat. Az iskolaépületből így kitűnő üzlet lett; hogy kinek az üzlete, az igazgatótanitónak-e, az állami kincstárnak-e,' vagy valaki másnak, azt Szilágyinak nem sikerült megállapítani. A helyzet tehát az: az aranykuti magyar gyermekeknek nincsen iskolájuk;' pedig az aranykuti magyarságnak van tulajdon iskolája. Az Emke építtette, a református egyház fentartotta és — az állami iskola költözött bele. * A szlovenszkói földreform hibáira és igazságtalanságaira mutatott rá Szilassy Béla dr., a magyar nemzeti párt országos elnöke. — A földreform néven ismert birtokpolitikát mondotta — elsősorban nemzeti szempontból kell vizsgálnunk. A magyarság kezén levő birtokban a nemzeti vagyon legfontosabb részét látjuk és ennek a vagyonnak a nemzet birtokállományában való megmaradása érdekében kell minden erőnket megfeszítenünk. A nemzet kezén levő földbirtok, mint termelési tényező, a nemzeti :övedelem alapja, miből az következik, hogy birtokpolitikánknak olyannak kell lenni, amely a nemzeti jövedelem folytonosságát biztosítsa és igy nemzeti fenmaradásunkat és fejlődésünket elő- j segítse. Ebből a két szempontból a csehszlovák állam földbirtokpolitikája súlyos sérelmet jelent a magyarságra és :gy minden rendelkezésünkre álló eszközt meg kell ragadnunk a sérelmek kiküszöbölésére. A földbirtok eddigi megoszlása nagy-, közép- és kisbirtokra ma már talán kifogásolható, bár a megoszlás természetes utón és a fejlődő korral a kisebb egységek felé haladt. Ezen folyamatot elősegítem okos politikával ésszerű és indokolt, de hatalmi eszközökkel azt erőszakolni veszedelmes és annak mindig a termelés adja meg az árát. Az én felfogásom szerint a mi viszonyaink között a nagybirtokok bizonyos mérvű fentartását szükségesnek tartom az esetben, ha azokon dy iparvállalatok tartatnak fenn, amelyek a környező vidék mezőgazdasági terményeit dolgozzák fel, vagy pedig oly in berendezéseket, illetőleg intézményeket' létesítettek, amelyek a környező mezőgazdaság fejlődésére vannak jótékony hatással. A jelenlegi helyzetünkben kívánnunk kell, hogy általában az egyes birtoküzemek a törvény által engedett legnagyobb kiterjedéssel hagyassanak meg tulajdonosaik kezén, az általános gazdasági kultúra prosperitása szempontjából. Nézetem szerint a föfldreformnak úgy, mint a sűrűn lakott Európában minden birtokpolitikának, a ma<imális mezőgazdasági produkciót szem elől téveszteni nem szabad, vagyis biztosítani kell minden körülmények között azt, hogy a föld hozama minél több embernek biztosítson állandó megélhetést. Minden olyan körülményt és intézkedést, amelyik ezen szempontnak akadályul szolgál, a földreform keresztülvitelénél ol kell hárítani. A földreformnak nem lehet más hivatása, mint a legnagyobb produktivitás mellett minél több szabad és független kisgazdaexisztenciár teremteni, vagyis a földmegosztást oly módon elősegíteni, hogy hozzáértő, szakképzett kisbirtokosok tulajdonában többet teremjen az a föld, amely azelőtt a nagybirtokosok kezén a csoportos művelés alatt állott. A földreform végrehajtásánál a legkevesebb amit megkívánhatunk az, hogy az mielőbb gyors befejezést nyerjen. Baloldali forradalommá fejlődött a portugál katonai lázadás A polgári lakosság csatlakozott a fellázadt katonasághoz a diktatúra megdöntése érdekében Tovább tartanak a véres uceai harcok Lisszabonban és Oportóban Általános sztrájk fenyegeti Portugáliát Párisból jelentik: A portugál határról erősen cenzúrázott és ellentmondó jelentések érkeznek a lisszaboni lázadásról, úgy hogy a történtekről alig lehet tiszta képet alkotni Annyi azonban világos, hogy nem kizárólag katonai lázadásról van szó ezúttal, hanem politikai forradalomról, amelyben résztvesz minden baloldali párt,_ a köztársasági és radikális elemek és a mozgalom Carnora tábornok niegDmuatására lányul. N Az is bizonyos, hogy Oportóban és Lisszabonban a polgári lakosság is csatlakozott a katonai zendüléshez. A baloldali pártok az alkotmány visszaállítását követelik és manifesztumot bocsájtottak ki, amelyben megjelölik céljaikat A lisszaboni forradalmi bizottság külön manifesztumot adott ki, amelyben bejelenti, hogy a forradalmárok megszállták a középületeket és remélik, hogy hamarosan eltávolíthatják a diktatúrát. A főváros polgári lakossága rendkívüli lelkesedéssel csatlakozott a forradalmárokhoz. A Lisszabonban és Oportóban folyó harcokról érkező legújabb jelentések szerint a forradalom Oportóban megingott, de Lisszabonban tért nyertek a forradalmárok. Carnora diktátor valóságos rémuralmat teremtett. A kormánycsapatok megszálltak három ujsdgépületet, a lapokat betiltották, az újságírókat és nyomdászokat pedig fogságba vetették. A lisszaboni diplomáciai kar felajánlotta közvetítését a diktátornak és a forradalmároknak, hogy a harcok megszüntetésével legalább fegyverszünet jöjjön létre, de mindkét részről visszautasították az ajánlatot. Mint Madridból jelentik, a portugál határról a spanyol fővárosba is megbízhatatlan hírek érkeznek. Anynyi megállapi tható, hogy Oportóban változatlanul hevesen tart a harc, amelynek során sok polgár is megsebesült és meghalt. A városban állandóan gránátok csapnak le és sok helyen tűzvész pusztít. A postapalota ■ és a városi szinház teljesen leégett. A kikötőben levő ágyunaszádok csatlakoztak a forradalomhoz. Oportó és Lisszabon közt a vonatok nem járnak és megszakadt a telefon- és táviróösszeköttetés is. A Daily Mail párisi kiadásának madridi jelentése szerint a portugál vasutasok csatlakoztak a lázadókhoz és kimondták az általános sztrájkot. Kedd dél óta Lisszabonból egyetlen vonatot sem indítottak és a kormány az Oportóba irányított csapatokat nem tudja elszállítani. A vasúti szolgálatot önkéntesek vették át, de addig, mig a katonai vonatokat útba indíthatják Oportó felé, a kormány’' utasította az Oportó közelében levő helyőrségeket, hogy vonuljanak a város ellen, amely a felkelők kezén van. A kormány felszólításának a legtöbb helyőrség nem tett eleget és átpártolt a felkelőkhöz. Észak- Portugália nagyrésze a felkelők kezén van. A forradalmi mozgalmat elsősorban a munkásság támogatja és Lisszabonban számolnak azzal a lehetőséggel, hogy kitör az általános sztrájk. Újabban megerősítik azokat a híreket, hogy a forradalmárok elfogták a hadügy és a belügyminisztert, akik személyesen irányították az oportói hadműveleteket. A Daily Mail vigói külön tudósítója beszélt egy Oportóból érkező angol állampolgárral, aki vasárnap és hétfőn végignézte a városban dúló harcot. Ez a szemtanú elmondotta, hogy Oportó uccáin százával íeküsznek a temetetlen holttestek és a kormánycsapatok két nap alatt négyszáz főnyi veszteséget szenvedtek. A kormánycsapatok kedd dél óta repülőgépekről bombázzák a várost, ahol úgyszólván egyetlen ház sem ép. A lakosság, amely eddig a pincékben keresett menedéket, kedden kiürítette a várost. A felke-Londonból jelentik; A trónbeszéd elhangzása után az alsóházban széles mederben indult meg a vita a kormány kinai, politikájáról. A vita során Baldwin miniszterelnök felolvasta a minisztertanács hétfői határozatát, amely a következőképpen hangzik: — A brit csapatok azért mentek a távol Keletre, hogy a Kinában élő angol állampolgárok életét és vagyonát megvédjék, főleg Sanghaiban. Az a kérdés, hogy mikor, mi módon és milyen számban lépjenek partra a brit csapatok Sanghajban, az ottani helyi viszonyoktól függ és azoktól a tanácsoktól, amelyeket lök szilárdan tartják állásaikat, és kedd este már rohamot is intéztek a kormánycsapatok ellen. Újabb lisszaboni jelentés szerint Carmona tábornok kormányának a helyzete válságos, de Lisszabon egy részét a kormány még kezében tartja. A kormány az ellenzéki lapokat betiltotta és az újságírókat letartóztatta. A tengerparti városokban a hare a forradalmárok javára dőlt el, mert a flotta mindenütt melléjük szegődött és a harcot az ágyunaszádok döntik el. Mint Londonból jelentik, a legutóbbi jelentések szerint a portugál hadügyminiszter csapatai szerdán hajnalban teljesen hatalmukba kerítették Oportót. Ilyen módon az a különös helyzet állt elő, hogy amig a felkelés leverésére kiküldött hadügyminiszter Oportóban győzött, addig a fővárosban a forradalmárok kerültek túlsúlyra. A bécsi portugál ügyvivő cáfol Becsből jelentik: Az itteni portugál diplomáciai ügyvivő hivatalos nyilatkozatban cáfolja a portugál forradalomról szóló híreket. Az ügyvivő szerint mindössze annyi történt Portugáliában, hogy három város helyőrsége megtagadta az engedelmességet. A kormánycsapatok két városban hamarosan helyreállították a rendet, Oportóban harcokra került a sor, amelyek során a lázadók megadták magukat. a brit kormány képviselői a helyszínen adnak. Ha elválik, hogy sürgős szükség van brit csapatokra Sanghajban. akkor eszerint fogunk cselekedni, ha ellenben nem, akkor csapatszállitmányunk első kontingense Hongkongban fog készen állni, mialatt a többi csapatszállitmányok hajókon Kina felé közelednek- Természetes, hogy az angol kormány nem hajlandó a kantoni kormánnyal, vagy Csen külügyminiszterrel, sem más kinai tényezőkkel megállapodást létesíteni a brit csapatok elhelyezése felől, amelyeket kizárólag a brit alatt-Vita az angol parlamentben a kinai helyzetről Kritikussá vált a sanghai-i csapatok helyzete
