Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-09 / 38. szám

1927. február 9. BACSMEGYEt NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET Az erdélyi magyar iskolák nyilvános­sági jogának megvonása ügyében Gyár­fás Elemér dr. és Mol,nár Gyula nagy­váradi kanonok felkeresték Retro Vici közoktatásügyi minisztert. Gyárfás és Molnár azt javasolták a közoktatás­­ügyi miniszternek, hogy ne vonják meg az iskolák nyilvánossági jogát, hanem értesítsék az iskolafenntartó hatóságo­kat arról, hogy milyen hiányosságot tapasztaltak, hogy azok gondoskodhas­sanak a hiányok pótlásáról. A miniszter elfogadta ezt az álláspontot és megígér­te, hogy ilyen szellemben fog dönteni, mindazoknak a magyar iskoláknak sor­sa fölött, melyek nyilvánossági jogát vitássá tették. * A szlovenszkói magyar nemzeti párt jogi szakosztálya a napokban ülést tar­tott, melyen Hangos István dr. a nyelv­­használati jogról tartott előadást. A szakosztály az előadással kapcsolatban a következő határozatot hozta: »A ma­gyar nemzeti párt jogi szakosztálya megállapítja, hogy a magyar nyelvnek az állami életben való használatát még mindig súlyosan akadályozzák. Ez a korlátozás a magyar nemzeti kisebbség­nek a törvényhozásba s a közigazga­tásba küldött képviselőit tetemesen gá­tolja abban, hogy ezen funkciójukban egyenjogú felekként vegyenek részt. Ezért javasolja, hogy a törvényhozás és a közigazgatás minden ágában, ahol a magyar nyelvi kisebbség egy tagja részt vesz, őt ne csak felszólalási, hanem ta­nácskozási jog illesse meg. Ehhez ké­pest minden összehívót, tárgysorozatot indítványt, javaslatot az ő nyelvén is közöljék és a határozatot ugyanezen nyelven ki is hirdessék. A törvények és rendeletek .kihirdetése az államnyelvvel egyidőben magyar nyelven is megtörtén­jék. A kisebbségi nyelvhasználat egy­előre megváltoztathatatlanul meghatáro­zandó területen teljesen szabad legyen úgy a magán, mint az üzleti élet, mint a hatóságokkal való érintkezés minden vonatkozásában. Ezen terület egy, csak a nyelvi kisebbséghez tartozó, össze­­számlálását, tehát titkos és a kisebbség ellenőrzése mellett lefolytatandó nép­számlálási akció eredményét alkotó adatokkal állapítandó meg. Ezen a terü­leten a nyelvhasználat feltételekhez nem köthető és semmi más célból nett) kor­látozható. Senki a kisebbségi jog gya­korlásáról le nem mondhat. A nyelvtör­vény végrehajtási rendeletének revideá­­lása minél előbb megtörténjék, különös tekintettel arra, hogy a nyelvtörvény minden vonatkozásban végrehajtassák.•* * Az erdélyi magyar telepeseknek a Népszövetség által megítélt huszon­nyolcmillió lej kártérítést a földmivelés­­ügyi miniszter már kiutalta. A telepesek ujrafelvételt kértek, mert tévedés tör­tént az összeg elfogadásánál. A kiutalt huszonnyolcmilliót, ha fizetésre kerül a sor, bírói letétbe kívánják helyezni, mig a genfi döntés megtörténik. A kifi­zetésre az intézkedés azért történt meg, mert a román kormány a kifizetést kö­zölni akarja a Népszövetséggel. A petrozsényi unitárius lelkészt, Ve­ress Bélát a nagyszebeni hadbíróság in­dokolatlan vádak alapján letartóztatta, későbben azonban — miután kiderült, hogy a vádak teljesen alaptalanok — szabadlábra helyezték. Az ártatlanul meghurcolt lelkész ügyében, mihelyt nyilvánvalóvá vált, hogy letartóztatása az ellene indított méltatlan hajsza ered­ménye, természetszerűleg a magyar párt is eljárt, annál is inkább, mert Ve­ress Béla a magyar párt petrozsényi tagozatának elnöke. Bethlen György gróf, a mag} ar párt elnöke személyesen kereste föl Bucsan kisebbségi minisztert és interveniált Veress Béla szabadlábra­­helyezése ügyében. Bucsan miniszter nyomban a legnagyobb készséggel lé­pett érintkezésbe a hadügyminisztérium­mal, ahonnan azt a választ kapta, hogy! a belügyminisztérium már intézkedett is a letartóztatott lelkész azonnali sza­­badlábrahelyezése érdekében. * A Csíkszereda! járásbíróság telek­könyvi hivatalának ö( tisztviselőjét el­­bocsájtotlák állásukból. Az elbocsá.itást a járásbíróság azzal indokolta, hogy az elcsapott magyar tisztviselők még min­dig nem bírják tökéletesen az állam­nyelvet. Ezzel szemben az a tény — ahogy ezt a magyar lapok megállapít­ják — hogy a telekkönyvi tisztviselők hivatali teendőiket teljesen az állam nyelvén és akkora szakértelemmel lát­ták el, hogy a járásbíróságnak telek­könyvi ügyekből kifolyólag eleddig sem­miféle hátramaradása nem volt. Bizo­nyítja ezt a Csíkszeredái ügyvédi kama­ra állásfoglalása is, amennyiben felirat­tal fordult a magyar párt csikmegyei tagozata utján a bukaresti jogvédő iro­dához, hogy interveniáljon az igazság­ügyminiszternél, egyébként teljesen meg­szűnik a munka a Csíkszeredái járás­bíróság telekkönyvi hivatalában. De iga­zolja ezt Pitner dr. járásbiró nyilatko­zata is, aki kijelentette Popescu tör­vényszéki elnöknek, hogy amennyiben a járásbiróság telekkönyvi osztálya el­veszti szakképzett tisztviselőit, nem vál­lal felelősséget a hivatal további mű­ködésért. Stresemann találkozik Brianddal A találkozáson a német-francia közeledésről és a Ra na­­íartománv kiürítéséről lesz szó Párisból jelentik: A kormány kedd délelőtt minisztertanácsot tartott, amelyen a belügyminiszter választó­­jogi javaslatát tárgyalták, de az ülés nagyrészét Briandnak a külpolitikai helyzetről mondott beszéde töltöt­te ki. A reggeli párisi lapok a külpoliti­kai kérdésekkel kapcsolatban azt ír­ják, hogy Briand és Stresemann külügy­miniszterek között Beaulieuban találkozás fog létrejönni, sőt a Matin és a Journal tudni vél.ik azt is, hogy Hoesch párisi német nagykövet, akit szerdán várnak visz­­sza Berlinből, már elő is készítette Stresemannal azt az összejövetejt, még mielőtt a német külügyminisz­ter elutazott volna, hogy megkezdje szabadságát. A lapok szerint a külügyminiszterek találkozá­sán a német-francia közeledés további kiépítéséről és a Rajna­­tartomány kiürítéséről lesz szó és Stresemann tájékoztatni fog­ja Briand külügyminisztert azok­ról a gazdasági és politikai en­gedményekről, amelyekre a né­met kormány hajlandó azért, hogy siettesse a Rajna-tarto­­mány kiürítését. A külügyminisztériumhoz közel­álló sajtó szerint lehetséges az is, hogy Stresemann szabadságának ideje alatt találkozni fog Mussolinivá is, ha az olasz miniszterelnök kife­jezi ezirányu kívánságát. Ford húszezer traktort ajánlott megvételre az államnak Az autákirály csak azzal a feltétellel köti meg az üzletet, ha a petróleum monopol-illetékét megszüntetik Beogradból jelentik: A Rccs érte­sülése szerint Ford Henrik keletr európai képviselője, égy Konstantiná­polyban székelő szlovén, igen érde­kes ajánlatot tett a kormánynak. Arról van szó, hogy a Ford-gyár hajlandó hitelbe és kedvező fizetési feltételek mellett 20—30.000 traktort eladni az államnak, különösen a dél­szerbiai mezőgazdaság céljaira. Ilyen tranzakciót a gyár már végre­hajtott Törökországban és Bulgáriá­ban. Minthogy azonban a traktorok ra­cionális kihasználása csak úgy lehet­séges, ha azokhoz olcsó petróleumot lehet használni, Ford azt a feltételt szabja, hogy a traktorokhoz használt petróleumot fnentesitsék a monopol­illeték alól. A földmivelésügyi mi­nisztérium át is irt a monopoligazga­tósághoz, kérve a traktorokhoz szükséges petróleum illeték-mentesí­tését, de a monopoligazgatóság arra az álláspontra helyezkedik, hogy szó sem lehet a petróleum monopol-ille­tékének megszüntetéséről. A földmi­velésügyi minisztérium mindazon­által reméli, hogy sikerül megfelelő megoldást találni, mert a Ford-cég ajánlatát a minisztérium igen elő­nyösnek tartja. Trónbeszéddel nyitották meg az angol parlament uj ülésszakát A trónbeszécl foglalkozik a kínai helyzettel és a bányászsztrájk következményeivel Londonból jelentik: Kedd délután három órakor nyitotta meg a király a parlament uj ülésszakát a hagyo­mányos szertartások között- György király és a királyné fényes menet­ben vonult a Buckingham palotából a parlamentbe és elmondotta trón­beszédét. amely a szokottnál rövi­­debb volt. A trónbeszéd szövegét hétfőn állapította meg a miniszter­­tanács, nagy gondot fordítva arra, hogy a kínai helyzetről szóló rész megfeleljen a legutóbbi Kinából ér­kezett jelentéseknek. A trónbeszéd ebben a részében ki­jelenti, hogy a kormány szigorúan ragasz­kodik a kínai politika terén ah­hoz az emlékirathoz, amelyet a külügyminisztérium Pekingben és Hongkongban az egymással szembenálló felek képviselőinek és a Kínában érdekelt hatal­maknak átnyújtott és amelynek alapelveit Chamberlain birminghami beszédében kifejtette. Foglalkozik a trónbeszéd az álta­lános sztrájkkal is, valamint a bá­nyászsztrájk hatása alatt bekövet­kezett gazdasági bajokkal és azok­kal a törvényhozási intézkedések­kel, amelyek szükségesek, hogy a bányászsztrájkhoz hasonló veszedelem a birodalom népét a jövőben ne fenyegesse, az ipar nyugodtan dolgozhassák és a gazdasági élet fellendülhessen. Mi­vel a parlament uj ülésszaka egé­szen rövid lesz, a trónbeszéd csak egy törvényjavaslatot emel ki, a melynek beláthatatlan fontossága van gazdasági szempontból: a szakszervezeti jog reformjá­ról szóló javaslatot és a gyáripari törvényt, valamint a hadsereg újjászervezését. Az alsóház ülésének első szónoka Macdonald, a munkáspárt vezére, aki után Baldwin miniszterelnök készül felszólalni, mert Lloyd Geor­ge a hagyománnyal ellentétben csak a miniszterelnök beszéde után akar .felszólalni. A trónbeszédet követő vita a kínai kérdés körül fog forogni. Bor'önbe Chaplinnel9 Felesége követeli letartóztatását Párisból jelentik: Charlie Chaplin két francia jogtanácsosához hétfő este kábeltávirat érkezett New­­yorkból, amely szerint Chaplint a legközelebbi órákban le fogják tar­tóztatni. A hir csakhamar elterjedt Parisban és érthető feltűnést keltett. A szerkesztőségek azonnal felhívták telefonon Londont és Newyorkot, ahol érdeklődtek, hovy mi igaz a hirből Néhány perc alatt megjött a válasz, amely a letartóztatásról szóló értesítést kellő megvilágításba helyezi. -A világhírű filmszínész válófélben levő felesége tudvalevőleg lefoglal­tatta Chaplin vagyonát, Chaplin azonban olyan ügyesen rejtette el minden pénzét, hogy az asszony ab­ból eddig egyetlen egy pennyt sem kapott. — A vagyonomat ugyan kereshe­tik! Olyan ügyesen rejtettem el, hogy az ördög sem találhatja meg! — mondotta állítólag Chaplin és erre a kijelentésre alapítja Chaplin­né feljelentését, amelyet a newyorki ügyészséghez intézett és amelyben kéri tériének letart ót zatását és Hol­lywoodba való szállítását. Az ügyészség még nem döntött a letartóztatás kérdésében, azonban rendőri felügyelet áld helyezte Chap­lint. Az ügyészség vezetője kijelen­tette, hogy addig szó sem lehet a filmszínész letartóztatásáról, amig felesége le nem teszi az átszállítás költségeit. Chaplin ügyvédjei az ügyészségen igazolták már, hogy a hires filmszínész hetenként 750 dol­lárt küld feleségének, az asszony azonban azt állítja, hogy ezt a pénzt még egyszer sem vette fel. Az ügy­védek erre kijelentik, hogy Chaplin erről nem tehet, az összeg elég arra, hogv Chaplinné és két gyermeke ebből megéljen, az asszony azonban azért nem akarja elfogadni, mert pazarláshoz szokott hozzá és havi húszezer dollár sem elég igényeinek kielégítésére. Az ügyészség még nem döntött Chaplin letartóztatásáról, hanem megvárja Hollywoodból a választ, hogy az asszony hajlandó-e előre lefizetni Chaplin átszállításának költ­ségeit. Uj szivattyút kap a szuboticai tűzoltóság Százhatvanezer dinárt szavazott meg a tanács a felszerelés kiegészítésére Szubotica város kiszélesített tanácsa hétfői ülésén foglalkozott a szuboticai tűzoltóság felszerelésének kérvényével és azt részben meg is oldotta. A szuboticai tűzoltóság felszerelésé­nek legnagyobb része már régi és meg­rongált állapotban van. Ezért a tüzoltó­­paranosnokság támogatást kért a vá­rostól, hogy a régi felszerelést ilegalább részben kicserélhessék. A hétfői tanács­ülésen százhatvanezer dinárt szavaztak meg a városi tűzoltóság felszerelésének kiegészítésére és egyúttal elhatározták, hogy Milassin Andor tüzoltóíőparancs­­nokot és Szuvafázsics Sándor városi főszámvevőt Budapestre küldik bevá­sárlás végett. Miiassin Andor tüzoltófőparancsnok a Bácsmegyei Napló munkatársának ki­jelentette, hogy a város jóval kisebb összeget szavazott meg, mint amennyi szükséges lett volna. Budapesten csak egy szivattyút fognak megvenni, ame­lyet benzinmotor hajt és amelyet hat ember busz másodperc alatt üzembe tud helyezni. Elmondta még a főparancs­nok, hogy a szuboticai tűzoltóság fel­szerelését harmincnyolc év óta nem egészítették ki és igy az összes szi­vattyúk, nyomótömlők és a felszerelés többi részei erősen megviselt állapotban vannak. Mintegy hatvanezer dinárért a valamennyire használható alkatrésze­ket ki fogják javíttatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom