Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-09 / 7. szám

26. oldal 1927. január 9. BÄCSMEGYEf NAPLÓ Rettenetes volt látni a csendőrségnek, a határrendőrségnek és egyéb hatalom­nak felvonulását, amelynek láttára féle­lem szállotta meg az embereket, még a legbátrabbakat is. Gróf Bobrinszky Vladimir, aki azzal volt gyanúsítva, hogy az ő anyagi és erkölcsi támogatásával indult meg az agitáció, Petrogradról Mármarossziget­­re sietett, hogy ott esküt tegyen arra, hogy ezeknek az embereknek semmiféle politikai összeköttetésük nem volt, sem vele, sem a politikai körökkel, vagy bár­milyen orosz politikai személyiséggel és hogy vallomásával segítsen sorsukon. Gróf Bobrinszky Vladimir Noviszadon 1920-ban tartott egyik előadása során elmondotta benyomásait a nagy perről és az ő szavait akarom idézni, annak illusztrálására, hogy milyen rettenetes apparátussal lépett fel a monarchia ezek­kel az ártatlan, egyszerű emberekkel szemben. A gróf benyomásait a követ­kező szavakkal ecsetelte: — Mint az orosz hadsereg lovastiszt­je, számtalan ütközetben vettem részt, úgy a hazám által viselt kisebb hadjára­tokban, az ázsiai harctereken, mint a világháborúban is, de mondhatom, hogy a száz és ezer ágyú dörgése a csata he­vében, a szuronyok százezreinek és mil­lióinak villámlása nem tett reám oly megfélemlítő hatást, mint az osztrák hi­vatalos apparátusnak fellépése a szeren­csétlen rutén parasztokkal szemben. Azt hiszem, hogy azokat az érzéseket, ame­lyek rajtam is erőt vettek, hivebben nem ecsetelhetném és reám nézve nyilván­valóvá lett, hogy ennek a nagy pernek folyamatbatétele nem történhetett meg azért, hogy a hatalmas habsburgi mo­narchia megfenyítsen 50—60 földhöz ra­gadt ratén parasztott, akiknek elmara­dottsága kulturális és gazdasági szem­pontból valóban példátlan volt, hanem nyilvánvaló, hogy ennek a nevezetes per­nek folyamatbatétele nagy politikai cé­lok szolgálatában történt meg. Sejtet­tem, hogy a habsburgi monarchia casus bellit akar magának csinálni a rutén pa­rasztok vallási mozgalmából. Mármaros­­ból való visszatértem után politikai ba­rátaimmal közöltem aggodalmaimat és azt a megjegyzésemet, hogy a pert csak nagyon fontos politikai okokból indítot­ták meg és félek a bekövetkezendő ese­ményektől. 1914. julius 24-ike megma­gyarázott mindent és igazolta aggodal­maimat.« így tehát láthatja mindenki az össze­függést, amely Bosznia-Hercegovina, an­­nexiója, a szerb egyházi autonómia' fel­függesztése, a zagrebi hazaárulás! és a skizmapernek folyamatbatétele és a be­következett véres események közt fenn­forog. Védőbeszédemben Mármarosszi­­geten én ezt az összefüggést megállapí­tottam, amikor azt mondottam: a kor­mányzati cselekmények, a politikai pe­reknek ugyanazon alapon való inscená­­lása ara mutat, hogy az egész rendezés csak egy regisseur kezében van, aki a dráma befejeztével kiálhat, mint egy plautusi omega a közönség elé, hogy felszólítsa azt, hogy tapsoljanak neki.-»Plaudite homines...« Sajnos az emberiség nem tapsolt, ha­nem az emberek milliói feljajdultak... A rendező pedig ... beléesett a sü­­lyesztő lyukba és örökre eltűnt... Mayor József l » g I vajdasági főképviselet AUTOMOBILJA Subot ca,Skac’ars au. 7. Tel.151 A* összes 1927-es leguabi tipusu c .u .ot és nyi ott ka osszeriával raa r n. — Igen oc ó árak és január 1-től kezdve hosszabb lejáratú réiz ctfiretéa k d ezmény. Teljesen átszervezel? és m- g íagyobbitot' mű­helyünkben legjobb 8. akem’oe ek vezetése mellett autóf avitást végtünk. amelyeknél a FIAT-allcatré veek után 10 százalék engedményt adunk. Garaisirozás a legolcsóbb áron t Az özvegy kárpitosné Irta: Somlyó Zol án A gyönge novemberi napfény bizta­tóan simogatta végig a poros,.- meg­vakult ablakon keresztül a forgácsra­kást, a firniszes fazekat, meg a gyalu­­padot. A sarokban kis tűzhelyen az enyvesedény hidegen, szárazon... hej! rosszat jelent az, ha a műhelyben hi­deg az cnyv ... Azt jelenti, hogy nincs munka. Odébb két karosszék,- meg egyi di­­ványféle álmodozott sarokban, kifor­dult lószőre összevegyült a gyalufor­­gáccsal. Mert, hogy Tamás Máté asz­talosmester a rossz időkben a kárpi­tosságba is belenyúlt... A kárpitosság sok tudást lován, de Tamás Máté nem volt közönséges iparos, kitüntetései is voltak még a nagy gyárból, amely őt is »leépítette« . . . Intelligens iparos volt. Most is az Aida nagy áriáját fütyülte, miközben azon tépelődött, hogy mi is lesz ővele ebben a cudar időben? Övele, meg a Julcsával, akit egész szivével szeretett és akinek meg is ígérte, hogy felesé­gül vészi. De hát hogyan vegye el?! Hiszen még azt a kis rongyos üzlet­­helyiséget is csak izzadva tudja kifi­zetni a negyedkor, meg az ünneplője is már olyan kopott — hogy’ is menne ő abban a pap elé, a templomba?... Pedig — szégyelíe Tamás Máté azt az Ígéretét, de nagyon! Hát mi ő? Amolyan uriféle tán, aki csak Ígérgeti a házasságot Ítéletnapjáig, de be nem tartja?! Nagyot csapott öklével a roz­zant díványra, amire uj borítást ren­delt egy csinos menyecske, a Futó-uc­­cából. Csak azértis megmutatja ő! A szavának áll! De hát, ha nincs munka! Ha az em­bereknek itt kinn, a kilencedik kerü­letben nincs bizalmuk egy ilyen szeré­nyebb műhelyhez!... Se bizalmuk, se pénzük . . . Hosszú révedező tekintete most rá­esett a rozoga díványra. Ezt is, ni, fé­lig szerelemből vállalta, csupa udva­riasságból. Ráfizet, ha megcsinálja!... Node, mindegy! — gondolta — mun­ka: munka! — És hozzálátott. Sebtiben lefejtette a kopott ripszet a régi favázról, a íehérfejü bicdermeyer­­szegek csak úgy röpködtek szét kö­rülötte, ahogy a borítást hasogatta. A lószőr busán, totyogósan fordult kifelé, mint valami kimúlt állat belei. Tamás nagyon belejött a munkába. , a Julcsát is megajándékozhatja eggyel­­mássalf... Hát hogy is ne volna a sajátja! Hisz ő találta! Ha ő most azt a rozoga bútor­darabot ki nem bontja, sohase jut nap­fényre ez a summa pénz! Ez az övé' ö kereste! És punktum! Tovább már nem tépelődhetett, nyílt az ajtó és a téglalépcsőn megjelent Julcsa fiatal, ruganyos alakja. Alig kö­szöntött Mátéra, elállt a szeme-szája: meglátta kezében a kékbasu milliókat. Alig akarta elhinni a dolgot Tamásnak. Bizony eltartott néhány percig, amig kifújták magukat. Aztán a leány magához térve, büszke öntudattal mondta: — Hát, most már Tamás, utánajár­hatnánk az iratoknak. Majd azt te, el­végzed. Én meg, még ma, mingyárt el­megyek valami szé«. télikabátot venni. — Minek te? — szólt bele Tamás — hisz van neked télikabátod, még jó... Julcsa kitágult orrcimpákkal, mohón szólt: — De bundám még nincs! Azt veszek! Már erre Tamás Máté is kihúzta magát: — Hát aztán a más pénzéből vennél te bundát?... Mi?... — Hogy volna ez a más pénze? A minek ez. Mi találtuk!... — vágta rá a szót a leány, a mellére iiive — hogy’ volna ez a másé?!.,. Tamás szemei most nyílták ki leg­először. Látta ezt a mohó leányt, aki­nek az lenne az asszonyságban az első lépése, hogy a dámákat utánozza ... hogy bundában lófrálna az uccán, amig ő itt izzadva enyvezné a deszkákat... Magasra kiegyenesedett: — Hát bizony, rosszul számítasz te, Julcsa. Ebből a pénzből nem lesz ám bunda! Mert ez nem a te pénzed, Jul­csa, sem az enyém! Én ezt visszaviszem annak, akit illet és akitől ellopnánk ezt, ha megtartanánk magunknak... •Julcsa egy kicsit megszédült. De csak egyetlen pillanatra. Aztán begycsen felelte: — Hát aztán akkor ÍSlenvdünk! Nem is leszek én akkor a te feleséged! * — Hát nem is leszel!... mondta rá keményen Tamás Máté — és a dühösen távozó leány után szép csöndben belette az ajtót. I És zsebében a pénzzel, megindult Ta- I más a Futú-ucca felé. Az özvegyhez. Örömében három lépcsőt ugrott egy­szerre. amint az asszonyhoz fölszaladt az emeletre... Szerkesztői üzenetek A noviszadi levél írónőiét arra kéri Baedeker, hoev közölje vele a címét, mert magánlevélben óh,it neki vá a­­szolni. Anonymus 11 Kériük közölje teljes ne­vét és közelebbi cimét a kiadóhivatal­lal. L. László Noviszad. A Magyarország­ra küldött, de nem nosatifikált hidiköl­­csönöknek semmi értékük nincs, n; m valószínű, hogy ezért valaha pénzt kap. H, F. Szrbobran. A Magvar Jelzálog Hitelbank 100 koronás sorsjegyeinek nincs értéke, mert a nyereményeket nem valorizálva, hanem a mostani ma­gvar koronában fizetik ki. Arra nézve, bogv a sorsjegyét kihuzták-e az itteni Közgazdasági Banktól kaphat felvilá­gosítást. Szíveskedjék sorsjegye szá­mának megírásával oda fordulni. W. 1. Vel.-kikinda. Nem sok remény van arra, hogy a hatalmas főkapitány vé­leményével szemben ön útlevelet kan­hat. A mi tanácsunk az. hogy forduljon az alispán úrhoz, aki nagyon igzságos és jó ember és talán ő kiadatja önnek az útlevelet. V. .1. Feketics. Érdekes levelével ér­demben csak később, karácsony után foglalkozhatunk. R. ,1.. Pasléevo. Az árva hálája című novellát megkaptuk, azonban még ön­nek sokat kell olvasnia, mielőtt írásai nyomtatásban megjelennek. Schwerige. Debeliaéa. A kérdezett hó­­cipőgvár a Bácsmegyei Naplóban állan­dóan hirdet, a hirdetésből mindent meg­tudhat. V. A. Aoponvi Albert felesége Mens_­­dorl-Rsullv angol származású grófnő. Nagyatádi Szabónak magasabb iskolai képzettsége nem volt. Hü olvasó. Az Ui időket ajánljuk, ki­­adóhivatala Budapest Andrássy-ut. Száraz János, jelentkezzék a kiadó­hivatalban. R. H„ Szombor. Kézirata a karácsonyi számba későn érkezett, de amúgy sem közölhettük volna. V. B. B. Gvere velem Csak a mi szervünk, mint aki énnekem érzelmes sorok, de nem versek. R. H. Szombor. Sem a műfordítás, sem az eredeti próza nem közölhető. Közben "a szegény, de csinos özvegy­re gondolt, aki a díványt javításba ad­ta. Alig egy éve halt meg az ura, az is valamikor kárpitosmester volt, még a régi szép időkben, de mindig elitta a keresetét. Abba is halt bele. az alkohol­ba! Gondolta magában: már sajnálatból is megcsinálja azt a vacak díványt. El­végre:, .egy kolléga özvegyének csi­nálja és lehet, hogy amikor majd a kész munkát hazaszállítja, a meghalt férj odafönt az égben kikönyököl majd egy bárányfelhő peremére és köszönetét int majd neki... Tamás Máténak: a mos­tani kárpitosnak — a régi kárpitos . . No. aztán meg az özvegy is valami. Szép is még, meg még fiatal is az asz­­szony; még sok ilyen magafajta kár­pitos szívesen megbontaná a díványát... Aztán rendbeszedte a gondolatait: nem. nem illik ilyen könnyedén gondolkoznia! viit szólna a Julcsa, ha megtudná, hogy neki itt ilyen gondolatai vannak!... Tépte, szakgatta az ócska ripszet, meg a kibuggyant lószőrt s egyszerre csak valami szürke újságpapír bujt elő a fabordázat alól. Ejnye, mi lehet az ujságpakk? — gondolta magában — ez az ócska újságpapír? Kihúzta, kibontotta. Hát, uramisten, elállt a szeme-szája. Pénz volt abba bizony. Még csak nem is kicsiny pénz, de hagy! Milliósok! Egy, kettő ,öt, tiz, de bizony, tizenöt­millió!... No, ennek a fele se tréfa! Tyü, a kirelajszumát!... Rögvest abbamaradt a munka. A szív dobogása elakadt a pecsétes munkabluz alatt. Tizenötmillió készpénz! Több, mint egy esztendei üzletbér! Ha ennyi pénzt mondhat a magáénak, akkor az esküvőt akár holnap is meg lehet tarta­ni. Meg uj öltönyt is lehet venni, meg Aztán összepakolta a pénzt, szépen belesodorta újra ugyanabba a régi új­ságpapírba, amelyben rátalált. És ma­ga elé képzelte a csinos özvegyet. Mi­lyen csinos asszony az! Már nem olyan fiatal, de azért helyre egy asszony. És éppen illik is hozzá. Úgyis kárpitosné volt a lelkem. Hát most megint az lesz! Legfölebb, hogy most majd nem issza el az ura a keresetét... Anonimus. Szivek lépése — próza szakgatott sorokban. A Nenadovics vers­nek küldje be az eredeti szerb szöveget. ős — Tő. Cikkét átadtuk a Népkör kul­turbizottsága elnökének. ; B. P. Paíir. Égy étien beogradi megbi- I zottunk el fog járni, az eredményről ér­­! tesiteni lógjuk \ J. G. Osijek. A fenti üzenet Önnek is I szól. % SZ-1VT RÓKUS .4»só -fürdő Kiégendő, ba egy cse'é :y mennyisége a -.1 ív, u ábsóból bele­t sziink egy lavór meleg vízbe és izia. juk a fájós Iá at 10—15 percig. , Ezen idő múlva a láb dagadtsága, zuzódá a, a kínzó égeti érzések, jegma­­kac-abb fagyások etry c .apásra megszűnnek s többé újra el n ni kezdődnek. Hosszabb áztatás meppuhitja a tyúkszemet és bőrzeményed .serei any­­uyira, hogy azok könnvii s erre!, kés vagy b r tva nélkül eltávo ithatők. Meg lehet Ön győződve, hogy a Széni Rőkus-Lábsó a legelhanyagol­tabb lábat is löséieies u u já nial itja, úgy, hogy a szüle cipő, sör a/, uj cipő is épen oly n k nye m s lesz, mintha éveki; hordta volna. Egy nagy csomag S*.*nt Rókus-lábsó ára 16 dinár. Kapható mindé, i gyógyszertárban és dro ériában. H i nem kapná, f rduijon az SHS kiiályság területére jogo Lőtt képviselethez : NADA d ogeriaKolar i Gabrlé Subotica, Strossmnyerova 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom