Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-04 / 3. szám

1927. január 4._______________________ BACSMEGYEI NAPLÓ _______________________________3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET A litvániai lengyel kisebbség és az uj ellenforradalmi kormány közt tárgyalá­sok indultak meg, hogy a lengyel képvi­selők milyen feltételek mellett hajlandók belépni a kormánykoalícióba. A lengye­lek a kormány-támogatás fejében a kö­vetkező feltételeket állították föl: 1. Kulturális autonómia a litvániai lengyel kisebbség részére. 2. A letartóztatott lengyelek azonnali szabadlábrahelyezése. 3. A Lengyelországgal szemben fenn­álló hadiállapot megszüntetése. 4. A földreform igazságos végrehajtá­sa az összes nemzetiségek számára. 5. A litvániai lengyel nemzeti tanács megalakításának engedélyezése. A litván kormány, hir szerint, hajlan­dó a lengyel kisebbség néhány követelé­sét teljesíteni. # A szlovenszkói keresztényszocialista párt kassai ülésen, felvetődött az a kér­dés, hogy a csehszlovákiai magyar pár­tok miért nem fuzionálnak. A kérdéshez Grosschmki Géza képviselő szólt hozzá elsőnek, kifejtvén, hogy a magyar pár­tok kooperációja miért nem lehetséges. »A fúziót — mondotta — kizárja a pár­tokba tömörült társadalmi osztályok el­térő világnézete. Ha a vezetők megcsi­nálnák a fúziót, a tömegek szétválná­nak. Ez pedig feltétlenül uj pártalakulá­sokra és ezzel a magyarság és az ősla­kosság még nagyobb szétforgácsolásá­­ra, elerőtlenedésére vezetne. Tény el­lenben az, hogy mind a két pártnak lét­­jogosultsága is csak a közös célban van. Erre a célra az együttműködést a ke­resztényszocialista párt mindig kívána­tosnak tartotta és hirdette. A közös ma­gyar frontnak a megteremtése azonban abba a nehézségbe ütközött, hogy a má­sik magyar párt a legutóbbi választások óta másfelé, a csehországi németség fe­lé orientálódott. Az ő felfogásuk szerint a németekkel együtt oly erőt képvisel­nek, amellyel egyrészt ellenállhatnak a kommunista és szocialista pártok túl­zott követeléseinek, másrészt gazdasági­lag egy alapon állva a cseh és német polgári pártokkal, megerősíthetik a ma­gyarság gazdasági erejét is és emellett nyelvi és kulturális, közigazgatási és igazságszolgáltatási téren engedménye­ket érhetnek el. Ez a kiindulási pont azonban csak óhaj és nem valóság és ezért téves. A megvalósulásnak a hóna­pok óta fennálló uj koalíció dacára sem­mi látható jele sincs. A keresztényszo­cialista pártot elvi okok kényszerítik, hogy továbbra is ellenzékben maradjon. A belső Locarnóról való szólamok ma még csak újévi mesék és álmok és még messze az az idő, amikor a kisebb­ségi követeléseket az egész vonalon tel­jesíteni fogják.« Erdély reprezentáns magyar Íróit bá­ró Kemény János vécsi Helikon néven egyesítette. A Helikon január .közepétől kezdve intenzív munkát kezd az erdé­lyi magyarság körében, hogy. messze­menő kulturális céljait megvalósítsa. Az iró-csoport első komoly akciója az »Er­délyi Helikon« cimü nagyszabású irodal­mi lap megalakítása, melyet gróf Bánífy Miklós és Aprily Lajos szertysz­­tcnek. A Helikon másik fontos és nagy lépése a múlt hónapban történt meg. a mikor átvette a Szépmüves Céh könyv­kiadó vállalatát és januártól kezdve ez a könyvkiadóvállalat adja ki az erdélyi írók müveit A nagyszabású irodalmi program kiegészítője lesz a Helikon lo­bogója alatt megalakuló tökéletes és művészi vándorszintársulat, ami sorra fogja járni az erdélyi városokat uj és eredeti magyar színdarabokkal. # Érdekes levelet irt Averescu román miniszterelnök egy erdélyi zsidó kato­nának, aki közvetlen neki tett panaszt a zsidók üldözése miatt. A zsidó katona levele igy szólott: — Miniszterelnök ur! Közel két év óta vagyok katonája az ön hadseregének, testvéreim, szüleim, őseim szintén szol­gáltak, mint román katonák. Kérdezem Önt, öröme telnék-e abban, ha ön zsidó lenne és itt élne román földön és látná, mi történik, mennyi igazságtalanság, mennyi nemtörődömség — ha mindezt látná és hallaná és mégis úgy tenne, mintha nem látná és nem is tfenne sem­mi intézkedést. Csak egy esetet közlök azok közül, amik az ön uralma alatt tör­téntek: tizenkét zsidót elitéltek Temes­váron azért, mert megvertek két diákot; olvassa el ön is az Ítéletet; megérdemlik mert zsidók. Mit szól hozzá, igazságos ez, szép ez? Igazságos, mondja ön, mert jól tudom, ön is ismeri az eseteket... A katona levélére Averescu a követ­kezőket válaszolta: »Nyilvánvaló, hogy nagyon szerencsétlen volnék, ha má Budapestről jelentik: A genfi szö­vetségtanács esküdtbirósága január 24-ikére tűzte ki a főtárgyalást Beth­len István gróf miniszterelnök genfi merénylőjének, Justh Ivánnak ügyé­ben. A főtárgyalásra a genii esküdt­­bíróság most ismét megidézte Búza Barnát, Nagy Vincét, Vámbéry Rusztemet és Horváth Zoltánt. A megidézett politikusok közül Búza Barna kijelentette már, hogy semmi körülmények között sem je­lenik meg a tárgyaláson, Vámbéry Rusztem szerint pedig az egész anyagi kérdés, de abban az esetben, ha megjelenik a svájci esküdtbiró­_ Prágából jelentik: A külföldi saj­tóban az utolsó napokban az a hir terjedt el, hogy a kisantant külügy­miniszterei még tavasz előtt Po­zsonyban konferenciára ülnek össze és ezen a konferencián elsősorban az albán-olasz szerződés által elő­állt uj helyzetet vitatják meg. Ezekkel a hírekkel ellentétben ille­tékes helyen most kijelentik, hogy a kisantant legközelebbi konfe­renciája nem Pozsonyban, ha­nem Prágában lesz előrelátható-Noviszadról jelentik: A noviszadi re­formátus egyházban már régebben el­lentétek merültek fel. Horváth Lajos lelkész már évek óta éles harcban áll hívőinek jelentékeny részével és a hí­vők panaszára Hraniszávljevics Szlávkó, a vallásügyi minisztérium inspektora szombaton vizsgálatot kezdett a lelkész ellen, vasárnap viszont a lelkész kar­hatalmat vett igénybe, hogy egynéhány hívőt elhangzott közbeszólásukért a templomból kivezettesse. Hraniszávllcvics inspektor szombati vizsgálata egyelőre annak megállapítá­sára terjedt ki, hogy 1922 óta miért nem tartottak egyházközségi közgyű­lést. Horváth Lajos lelkész kijelentette, hogy közgyűlésre nem volt szükség, ez­zel szemben az elégedetlen hivők kép­viseletében dr. Jeszenszki Ferdinánd ügyvéd hivatkozással az egyházi tör­vényekre, kimutatta, hogy minden év­ben tartani kell egyházközségi közgyű­lést, annál is inkább, mert kizárólag a közgyűlés jogosult adókivetést eszkö­zölni. Az inspektor mindezeket jegy­zőkönyvbe vette, azután a vizsgálat folytatását keddre halasztotta. Horváth Lajos lelkész vasárnap dél­előtt kilenc órára hívta egybe a refor­mátus templomba az egyházközségi köz­gyűlést, amelyen a hivők nagy szám­országban kellene élnem és nem őseim földjén. De épen ez a szerencsétlenség intene engem arra, hogy minden áron alkalmazkodjam ahhoz az országhoz, hogy lojálisán azonosítsam magam az­zal az országgal, melyben vendégsze­rettessem magamat azokkal, akiknek or­szágában élek, minden reményemet ki­zárólag azoknak emberiességébe he­lyezve, akikkel én vagy elődeim együtt élni jöttünk. Mindenesetre azonban, nem írnék egy olyan levelet, mert kevéssé kedvező megvilágításba helyezném ma­­,;am. Averescu tábornok.« sági tárgyaláson, az igazat fogja vallani, ami Szerinte csak Magyar­­ország javát szolgálhatja, mert hi­szen semmi leplezni való nincs. A magyar tanukra Justh Iván vé­dője hivatkozott és velük azt akarja igazolni, hogy Justh Iván a Bethlen elleni inzultust nagyfokú felháboro­dásában követte el. A svájci bíróság egyébként közölte a megidézett ta­nukkal, hogy a kiutazás, valamint a Svájcban való tartózkodás költsé­geit csak Justh Ivántól követelhetik és igy nem valószínű, hogy a meg­idézettek eleget tesznek az idézés­nek. lag júniusban, de valószinübb, hogy csak julius folyamán. A nyilatkozat valószínűvé teszi, hogy a kisantant-konferencia sürgős megtartására azért nincs szükség, mert a kisantant államok a iugoszláv­­olasz konfliktus ügyében már legközelebb állást fognak fog­lalni és nincs szükség, hogy ebben az ügyben a kisantant külügyminisz­terei tanácskozásra üljenek össze. ban jelentek meg. A lelkész elnöki meg­nyitója után Balogh István volt egy­házközségi gondnok tiltakozott a köz­gyűlés szabálytalan összehívása ellen. Tiltakozott az ellen, hogy a vasárnapi közgyűlés napirendjén az uj gondnok megválasztása is szerepel, mert neki mindaddig nem kézbesítették a har­madfokú egyházmegyei bíróság ítéletét, igy az még nem vált jogerőssé és uj gondnok nem választható. Egyben be­jelentette hogy a/ egyházmegyei biróság fegyelmit indított Horváth Lajos lelkész és a presbiterek ellen. Horváth Lajos elnök nem válaszolt a felszólalásra, hanem felhívta a közgyű­lést, hogy közfelkiáltással válasszon gondnokot. Erre oly lárma és zajongás támadt, hogy ez a terv meghiúsult, mire az elnök figyelmeztette a közgyűlést, hogy tiz egyházközségi tag kérelmére a titkos szavazás elrendelhető, de nem akadt tiz egyházközségi tag, aki a tit­kos szavazást kérte volna. Az elnök mindemellett felhívta a közgyűlést, hogy a gondnok és a presbiterek megválasz­tására a szavazatszedő küldöttségbe az elnök által kinevezett két tag mellé a közgyűlés is delegáljon két tagot. Egyet­len hang sem jelentkezett a felhívásra, mire az elnök a bizottság mind a négy tagját maga nevezte ki. Az elnök rendelkezését nagy felhá­borodással fogadták. Cséki Dávid azt kiáltotta az elnök fe­lé. hogy meg kell előbb várni az egy­házmegyei biróság döntését, mire Hor­váth lelkész utasítást adott a már elő­zetesen kirendelt karhatalomnak, hogy távolítsa el a közbeszólót. Rendőrök ragadták meg Cséki Dá­vid karját és vonszolták kifelé a templomból. A lelkész ellenzéke segítségére sietett Csékinek, ami turbulens jeleneteket idé­zett elő. Valahogyan mégis csak sike­rült Csékit kituszkolni, mire Szekeres János és Varsányi Pál megismételték Cséki közbeszétását és a rendőrök ezeket is ki akarták vinni, de erre már nem került sor, mert Hor­váth elnök látva, hogy ez a kivezetés botrány nélkül nem történhetik meg az ülést félbeszakította és folytatását a református elemi isko­lába tűzte ki. Az iskolában azután meg­ejtették a választást, amelyen az el­lenzék nem vett részt. Kolosi András rendőr, egyenruhá­ban osztogatta a hívőknek a sza­vazólapokat. A szavazás este ért véget. Az ellen­zék megtámadja a választást, megfe­­lebbezi a közgyűlés minden határoza­tát, mert annak összehívását törvényte­lennek tartja. Önvédelemből ölt a szuboticai házmester gyilkosa Kampa József beismerd val­lomást tett a rendőrségen A szuboticai rendőrség bűnügyi osz­tályán hétfőn délelőtt hallgatta ki Miatov Tosa rendőrkapitány Kampa József gyári munkást, aki mint jelentettük, va­sárnap éjjel féltizenkét órakor három szúrással megölte Tamasi János ház­mestert. Kampa tfózsef harminc éves gyári munkás, a »Zorka«-gyárban dolgozott Kihallgatásakor azzal védekezett, hogy nagyon részeg volt, semmire sem em­lékszik és csak akkor tudta meg, hogy mit követett el, amikor a detektívek la­kásán felkeltették és a rendőrségre kí­sérték. Amikor keresztkérdéseket intéz­tek hozzá, ellentmondásokba keveredett és beismerte, hogy nem volt teljesen ré­szeg, amikor a gyilkosságot elkövette. Vasárnap este két barátjával betért a második köri Szekeres-vendéglőbe, ahol sokáig ittak. Innen a zenészekkel nővé­re ablaka alá mentek, ahol éjjeli zenét adtak, majd elvált társaitól és tovább ment* a Paje Kujundzsicseva-uccán a 60. számú Kladek-féle házig, ahol szeretője, Tölcsér Piros huszonnégy éves cseléd­­leány lakott. Itt' sokáig csöngetett, mire kijött Tamasi János házmester felesége, hogy megnézze ki az. — Itt Kampa — válaszolta. — Küldjék ki a Pirost. Tamasiné felköltötte Pirost, azután férjét küldte ki a kaput kinyitni. Tamasi János kiment a kapuhoz és felelősss.ég­­re vonta Kampát, majd bottal rátámadt és — Kampa vallomása szerint — qt botjával kétszer fejbevágta. Rámpának ezt az állítását megerősítette Tölcsér Piros, akit a rendőrség hétfőn délelőtt szintén kihallgatott. Kampa a támadásra kirántotta hosszú pengéjű zsebkését és háromszor Tamá­siba szúrta. Két szúrás a lábszáron, egy pedig a szive alatt érte Tamásit, .de meg­sértette a szivet is és halált okozott Vallomása végén kijelentette Kampa, hogy nem akarta Tamásit meggyilkolni. • Hasonló vallomást tétt Kampa szere­tője, Tölcsér Piros is.aki a gyilkosság egyetlen szemtanúja volt. Mielőtt csillárt vásárol tekintse meg raktáramat KARLO KRAUSER Városház épület to»* Bethlen genfi merénylőjének tárgyalásán a magyar politikusok nem jelennak meg Justh Iván január 24-iki főtárgyalásáru újból megidéztek több ellenzéki politikust A kisantant-konferenciát csak a nyáron tartják meg Prágában ülnek össze a kisantant államok külügyminiszterei Rendőrök távolították el az ellenzéket a noviszádi reformátusok közgyűléséről P esbiterválaszfás akadályokkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom