Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-06 / 5. szám

2. oldal____________________________ BÄCSMEGYEI NAPLÓ________________________1927. január Letartóztatták Rajcsics Etelkát és a Budutynoszt négy vezetőségi tagját Hűtlen kezeléssel és sikkasztással vádolják a kiházasitási egyesület vezetőit Félmillió dinárral károsodtak a tagok — Rajcsics Etelka nyomdaiul a jdonosnő meg akarta vesztegetni a vizsgálóbírót A letartóztatásokat a vádtanács rendelte el és a csendőrség hajtotta végre A szuboticai törvényszék vádtanácsa szerdán délelőtt ülést tartott, amelyen az ügyészség előterjesztésére elrendelte Rajcsics Etelka nyomdatu­­lajdonosnö, Vardics István nyom­dász, Rajcsics Iván városi hivatal­nok, Bogesics Gyúró bankszolga és Prohászka S. Iván nyomdász azon­nali letartóztatását. A vádtanács határozata lapján dr. Nar­­dini Hrvoje vizsgálóbiró Rajcsics Etelka és négy társa ellen elfogató parancsot adott ki, egy­ben elrendelte, hogy a letartózta­tást a csendörség hajtsa végre. A csendőrség még ia szerdai nap folya­mán végrehajtotta a vizsgálóbiró utasí­tását és Rajcsics Etelkát, Vardics Istvánt Rajcsics Jánost, Bogesics Gyúrót, vala­mint Prohászka- Jánost szerdán dél­után három órakor a szuboticai ügyész, ség fogházába szállította. A letartóztatások hire csakhamar elter­jedt a városban és óriási feltűnést keltett részben azért, mert az első percekben senki sem tudta a letartóztatások okát. A letartóztatások, mint utóbb kiderült, a Budutynost kiházasitó-egyesütet ellen megindult bűnügyi vizsgálattal állnak összefüggésben. A Budutynost ellen, a melynek elnöknője Rajcsics Etelka nyomdatulajdonosnő, mig Vardics István. Rajcsics Iván, Bogesics Gyúró és Pro­hászka János vezetőségi tagjai, 1926 ok­tóberében indult bűnügyi vizsgálat, mi­ntán a rendőrség bizalmas utón arról ér­tesült, hogy a Budutynoszt vezetősége az egye­sület tagjai kárára súlyos visszaélé­seket követett el. A rendőrség értesüléseiről annak ide­jén értesítette az államügyészséget, a mely nyomban elrendelte a vizsgálatot. A vizsgálat során, amelynek lefolytatá­sával a törvényszék elnöke Csulics Zvez­­dán törvényszéki birót bízta meg, kide­rült, hogy Rajcsics Etelka, a vezetőség több tagja segítségével körülbelül fél­millió dinárral károsította meg az egyesületet. A vizsgálat során ugyanis megállapí­tották, hogy Rajcsics Etelka meghami­sította, az egyesület könyveit olyképpen hogy esetenként kevesebb tagdíjbefizeté­seket könyvelt el, mint amennyi a tag­sági könyvecskékben szerepelt. Azonkí­vül megállapították azt is, ihogy a tagok előzetes tudta nélkül, a vezetőség bele­egyezésével, nyomdájában kétezer darab tagkönyvecskét készíttetett, amelyért azután húszezer dinárt számított fel, ho­lott normális körülmények között három­­ezerhatszáz dinárba került volna a két­ezer tagkönyvecske. Az ügyészség hűtlen kezelés és sik- j kasztás büntette cimén indítványozta a bünvizsgálatot Rajcsics Etelka és társai ellen, egyben kérte, hogy a vizsgálóbiró valamennyi gyanúsítottat helyezze elő­zetes letartóztatásba. A vizsgálóbiró azonban elutasította a letartóztatásra vonatkozó indítványt, azzal az indoko­lással, hogy a gyanúsítottak állandó szuboticai lakosok, bejelentett lakásuk van és szökésüktől nem kell tartani. Miután az ügyész nem felebbezett a vizsgálóbiró végzése ellen, Rajcsics Etelka és.társai szabadlábon maradtak. Időközben Rajcsics Etelka ellen meg­vesztegetés kísérlete miatt is vádat emelt az ügyészség. Az történt ugyanis, hogy Rajcsics Etelka a vizsgálat során felkereste dr. Csulics Zvezdán vizsgá­lóbirót, akit előbb ötezer, majd, amikor a vizs­gálói!:-.'. erre Iiiutadlcífa hivatalá­bői, harmincezer dinárral akarta megvesztegetni. Csulics vizsgálóbiró Rajcsics Etelka ajánlatáról nyomban jelentést tett a törvényszék elnökének, egyben vissza­adta a vizsgálat iratait. A törvényszék elnöke erre a törvényszék rendes vizs­gálóbírójának, dr. Nardfni Hrvojénak adta ki) az ügyet, a további vizsgálat le­folytatása végett. Dr. Nardini Hrvoje a legnagyobb eréllyel kezdte meg munkáját. Decem­ber közepén arról értesült, hogy Raj­csics Etelka wj tagkönyvecskéket csi­náltat a nyomdájában, hogy azokkal becserélje a tagok kezei között levő ré­gi tagkönyvecskéket és a tagkönyvecs­kék, valamint a főkönyvben mutatkozó fizetési különbözeiét ily módon eltün­tesse. A vizsgálóbiró nyomban átirt a rendőrséghez, hogy Rajcsics Etelka lakásán tartson házkutatást. A rendőrség a vizsgálóbiró utasítá­sa alapján december 22-ikén házku­tatást tartott Rajcsics Etelka laká­sán, de a házkutatás eredménytelenül vég­ződött. Néhány nappal később tudomására jutott dr. Csulinovics Ferdó állam­ügyésznek, hogy Rajcsics Etelka Csu­lics Zvezdán törvényszéki bíróról rá­galmakat terjeszt, azt állitván róla, hogy Csulics bíró meg akarta őt zsa­rolni. Ugyancsak tudomást szerzett az ügyész arról is, hogy Rajcsics Etelka minden Vagyonát anyja nevére íratta át, hogy ezáltal megmeneküljön a kár esetleges megtérítésétől. Minthogy ezek Beogradból jelentik: Néhány nap­pal ezelőtt Beogradba érkezett a né­metországi lausitzi vendek két nő­képviselője, akiket Beogradban nagy szeretettel fogadtak- A vend képviselők tiszteletére az egyetemen előadást rendeztek, ame­lyen Novák dr. egyetemi tanár is­mertette a németországi vendek helyzetét és beszédében élesen tá­madta a német kormányt, mely sze­rinte a németországi vendekkel szemben elnyomó politikát folytat. A lengyel-jugoszláv klubban banket-Noviszadról jelentik: A noviszadi sem­­mitöszék kedden tárgyalta Balog Jása gyógyszerész bűnügyét. Balog szélhá­mosságai a Vajdaság csaknem vala­mennyi rendőrségét és csendőrségét fog­lalkoztatták. Zajos és viharos külföldi szereplése után tette át Balog Jása a Vajdaságba működésének színhelyét. A zsabalji já­rásbíróság még 1909-ben lopásért hat havi fogházra Ítélte. Alig töltötte le ezt a hat hónapot, 1910-ben ismét kétszer állt a zsabalji járásbíróság előtt, mely újabb nyolc havi börtönbüntetést rótt ki rá. 1913-ban a budapesti Kúria két évi börtönbüntetését emelte jogerőre. 1913— 1918-ig külföldi börtönökben töltött el néhány évet és 1918»ban ismét a Vajda­ságban tűnt lel. után részben tartani lehet szökéstől, részben tartani lehet attól, hogy meg­vesztegeti a bűnügy tanúit, január 2-án ismét indítványozta Rajcsics Etelka és társai letartóztatását, majd amikor a vizsgálóbiró az indítványt elutasította, a vádtanácshoz folyamodott fel. A vád­tanács azután szerdai ülésén helyt adott az ügyész felfolyamodásának és a kö­vetkező végzést hozta: — A szuboticai törvényszék vád­­tanácsa az államügyész felfolyamodá­sára a mai ülésen azt a döntést hoz­ta, hogy Rajcsics Etelka, Rajcsics Iván, Bogesics Gyúró, Vardics Ist­ván és Prohászka S. Iván letartózta­tandó. Indokolás — Miután a vádtanács tudomást szerzett Rajcsics Etelka vesztegetési kísérletéről, továbbá a bírósággal szemben tanúsított egész magatartá­sáról, amely több mint durvának jel­lemezhető és bemocskolja a bíróság autoritását, azzal a gyanúval élve, hogy ilyen asszony nagyobb dolgokra is képes, nemcsak arra, hogy tanu­kat rábeszéljen és a bűntett nyomait megsemmisítse, hanem elsősorban, hogy vagyonát kivonja a károsultak követelései alól. a vádtanács szüksé­gesnek. találta, bőgj' ilyen döntést hozzon. Rajcsics Etelkáék letartóztatásával egyidejűleg a Budutynoszt kiházaSitÓ egyesület is arra a tragikus sorsra ju­tott, ami a Zsivot és a Vojvodina se­­gél'yeg.vesületeket érte a lelkiismeretlen tét adtak a vendégek tiszteletére, a melyen Triikovics Márké házelnök is megjelent. Olshausen német követ szerdán felkereste a külügyminiszter helyet­tesét, akitől felvilágosítást kért No­vák dr. beszéde miatt. A külügymi­­niszterl clycttes kijelentette, hogy a lausitzi vend nők fogadtatása tisztá­ra magánjellegű volt, arra a kor­mány semmi ingerenciát nem gya­korolt. Novák dr. egyetemi tanár feljebbvalói előtt fog felelni az elő­adásáért. 1918 október 13-án Temerinben eladott Kovács Péternek öt vagon nemlétezö fát, amelyre 1590 korona előleget vett fel. 1919-ben a noviszadi Komlós és Szé­kely cégnek adott el ötszáz métermázsa tengerit, amelyre előlegképen háromezer koronát vett fel, de a tengerit nem szál­lította és az előleget megtartotta. 1919- ben a bosznabródi Danica-gyár képvise­lőjének adta ki magát és Bernhardt Fló­riánnak öt hordó benzint adott el, amely­re ezer korona előleget vett fel. 1919 jú­niusában Csurogon Forró Ádámnak húsz hordó benzint adott el és ezerhét­­száz korona előleget kapott. Perleszen 1919 februárjában mint fa- és szénke­reskedő csapott be több kereskedőt és a falu egész intelligenciáját megkárosítot­ta, 1500—-3000 koronával, A noviszadi kerületi törvényszék mind­ezekért 1922 november kilencedikén négy évi és kilenc hónapi börtönre ítélte, a melynek letöltésére beszállították a szrem­­szki-mitrovicai fegyházba, ahonnan 1925 szeptember 10-én feltételes szabad­ságra engedték. Pár nappal később Bács­­kogradistyén Ruszka Milicával és Petro­­nics Lénával elhitette, hogy férjeiket, a kik a noviszadi ügyészségen voltak el­zárva, ki tudja szabadítani. Ezen a címen a két asszonytól pénzt csalt ki, sőt vo­natra ült velük, hogy Beogradba, a mi­niszter elé vezesse őket, de a noviszadi pályaudvaron megszökött. Másnap No­­viszadon betört Lázics Zsika házába, de tetten érték és beszállították a noviszadi ügyészség fogházába. Azóta vizsgálati fogságban ül. A noviszadi törvényszék 1926 április hó 20-án újabb három és félévi fegyház­büntetést mért ki rá és az ítéletet a fe­­lebbviteli bíróság október 7-én helyben­hagyta. A noviszadi semmitőszék kedden el­vetette Balog Jása semmiségi panaszát és igy Balog Jása ismét bevonul a mitro­­vicai fegyházba, büntetése kitöltésére. Ellenzéki agitáció a Bánátban A demokrata blokk gyűlései Becskerekről jelentik': Az egyesült demokrata és független demokrata blokk kedden és szerdán a jasatomi­­csi járás majdnem valamennyi köz­ségében népgyülést tartott. Kedden délelőtt Jasatomicson volt népgyü­­lés, amelyen kétszáz főnyi közönség vett részt. Délbei*! Nincsicsevón tar­tottak népgyülést. A keddi nap fo­lyamán még Itebej és Klárija közsé­gekben tartott a blokk népgyülése­­ket. Szerdán Leonovác telepes község­ben volt népgyülés, majd Banatszki Alekszandrovón tartottak népgyü­lést, amelyen ötszáz főnyi közönség vett részt. A népgyülések szónokai Setyerov Szlávkó demokrata képviselő, Grba Braniszláv és Ruzics Mileta voltak. Setyerov a gazdasági válságról és a nagy közterhekről beszélt, Qrba Braniszláv hibáztatta, hogy egymás­tól száz kilométerre fekvő községek egy járásba tartoznak és kijelentet­te, hogy egy uj járás létesítésére van szükség. A sorsüldözött Eltűnt egy budapesti ügyvéd, akit mi zt a vőrösőrség főparancsnokát előbb Hz évi f ’gynazra it llek el, majd rehabilitálták Budapestről jelentik: Két évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett Buda­pesten dr. Vajda Zoltán budapesti ügyvéd ügye, aki a kommün alatt a vörösőrség tőparancsnoka volt és ezért a kommün bukása után letar­tóztatták és tízévi fegyházra Ítélték, amiből négy és félévet ki is töltött. Később elrendelték dr. Vajda Zoltán pőrének ujrafelvételét, amelynek so­rán a meghurcolt ügyvédet felmen­tették és teljesen rehabilitálták. Szabadlábrahelyezése után dr Vajda Zoltánt u.iabb súlyos megpró­báltatás érte, mert elhagyta felesége és magával vitte két gyerekét is. A szerencsétlen ember elkeseredésében inni kezdett. Egy évvel ezelőtt egy ismert nevű budapesti biró húgát vette feleségül és ekkor barátai azt remélték, hogy ismét visszatér a szolid élethez. Vajda Zoltán dr. azonban tovább ivott. Az uj asszony sem birta sokáig mellette és máso­dik felesége is elhagyta. Vajda ettől kezdve állandóan lejebb és lejebb züllött, legutóbb már hozzányúlt kliensei pénzéhez és nagy adósságo­kat csinált, úgy hogy felejelentése­ket tettek ellene. « Dr. Vaida Zoltán egy héttel ezelőtt nyomtalanul eltűnt budapesti lakásá­ról. Állítólag Romániába szökött. A rendőrség körözi. ügykezelés miatt. Diplomáciai aílér a németországi vendek miatt Olshausen német követ felvil gositást kért a külügyminisztertől Szélhámos gyógyszerész Csalásért és betörésért h 'rom és félévi fegyh Izra Ítélték

Next

/
Oldalképek
Tartalom