Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-26 / 24. szám

12 OLDAL » ÁRA 1 DINAR Pflitarina u gotovom pfaéena! BAGSMEGYEI XXVHf, évfolyam. Szubotica, 1927. SZERDA január 26. 24. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Sserkesztöség 5—10, 8—58 _ _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szára (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünirep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zinaj Jovin trg5. (Minerva-palota) Szerb katedra a szegedi egyetemen Magyarországi lapok adnak hirt a Szegeden székelő Délmagyaror­szági Közművelődési Egyesület ak­ciójáról. A Demke igazgatósági ta­nácsa vasárnapi ülésén elhatározta, hogy a^ szegedi egyetemen a szerb nyely és irodalom tanszékének fel­állítása érdekében mozgalmat in­dít. Jóleső érzéssel olvassuk a meg­induló mozgalom hírét s különösen jól esik, hogy éppen Szegedről indul ki ez az akció. A vajdasági magyar­ság ugyanis eddig bizonyos — jogos — nyugtalansággal látta, hogy Sze­geden, a határvárosban hogyan ke­zelik azokat a kérdéseket, melyek összefüggésben vannak, vagy me­lyek összefüggésbe hozhatók kisebb­ségi helyzetével. Szegeden székelt — vagy talán székel még az az Eg­ger százados, aki miatt annyi szen­vedés jutott osztályrészül ártatlan vajdasági magyaroknak. Elég volt az a gonosz vád, hogy Egger kapi­tánnyal találkozott a feljelentett ah­hoz, hogy kémkedési perek és haza­­árulási vádak induljanak meg. Sze­geden tartotta meg alakuló ülését az úgynevezett Délvidéki Liga s az ott elhangzott beszédekből font ostorral vágta fel évekkel ezelőtt a bizalmat­lanság és gyanakvás szelleme a mindebben ártatlan vajdasági ma­gyarság testét. Annál nagyobb az itt élő magyar­ság öröme, mikor azt látja, hogy ép­pen Szegedről, Egger kapitány és a Délvidéki Liga városából és éppen a Demkéből indul ki a békének, a megértésnek, a felvilágosult gondol­kodásnak tisztitó munkája. A szege­di egyetem szerb tanszéke valóban nemcsak a szegedi egyetem tanul­mányi eredményeinek teljesebbé té­telére lesz alkalmas, hanem gyönyö­rű és messzecsengő, vigasztaló és visszhangos bizonysága is lesz an­nak, hogy a magyar közszellem sem akar kulturháborut viselni, hogy a magyar közszellem is rálépett arra az útra, mely az egymás mellett élő, a geográfiai törvények parancsával egymásra utalt népeket az igazi megbékélés Locarnójához fogja el­vezetni. Gyakorlati fontossága talán nem lesz sok a szegedi egyetem szerb katedrájának, de vannak in­­ponderábilis jelenségek, melyeket a reálpolitikus is kénytelen többre tak­sálni a fizikai valóságnál. A szegedi egyetem szerb tanszéke talán lehe­tővé fogja tenni, hogy — legyen ne­künk magyar színészetünk s a ma­gunk nemzeti kultúrájának szabad­sága necsak Írott malaszt, de ter­mékeny valóság legyen. A szegedi egyetem szerb tanszéke talán le fog­ja vezekelni azoknak a huj-huj-os szavaknak vétkét, melyekkel a sze­gedi Délvidéki Liga vezetői meg­nyugtatták egymást s — felzaklat­tak bennünket. Sokszor megmondtuk, sokszor megírtuk: a magyarországi ma­gyarság a kisebbségi magyarságon csak egyetlenegy módon segíthet — a békének, türelemnek és cselekvő demokráciának példaadásában. Ad­ják bizonyságát a megbékülésnek és több békességünk lesz nekünk is. Dokumentálják a türelmet, a változ­­hatatlanban való megnyugvást, mi fogjuk elsősorban leszakítani a tü­relem édes gyümölcseit. Minden haj­­rás fogadkozás csak a mi helyzetün­ket nehezíti, a mi meggyötört vál­­lunkra rak újabb keresztet. Ne ál­tassák egymást olyan szavakkal, melyek mv-nerve/ik a mi nyugal­munkat. A kisebbségi sorsba jutott magyarság!!» csak egy érdeke van: a béke. Minden nyugtalanság, minden izgalom, minden gyújtogató szó, minden toborzó dallam elsősor­ban a mi lelki és testi békességünket dúlja fel. Minden elfogott »kém« a velünk szemben táplált bizalmatlan­ságot szítja fel ellenséges érzéssé. Nincs olyan ügyes »kém«, aki any­­nyit tudna használni megbízóinak, mint amennyit árt nekünk. Ha nekünk őszintén akarnak hasz­nálni, ha rajtunk igazán akarnak se­gíteni, akkor ne parázsló szavakkal gyújtsák fel egymás lelkesedését és a — mi nyugalmunkat, hanem indul­janak el a szegedi példán. Bizonyít­sák, hogy megbecsülik a szomszéd­jaikat és megbecsülik a szomszéd nép kultúráját s akkor a szomszéd nép is meg fogja becsülni őket és meg fogja becsülni a — mi kultú­ránkat. A szegedi egyetem szerb kollégiuma legyen kötelező tantárgy mindenki számára, aki ma Magyaror­szágon kisebbségi kérdésben meg­nyilatkozhatni. Ha szerbül nem is sokan tanulnak majd meg a szegedi egyetemen, tanulják meg sokan, ta­nulja meg mindenki az idegen nép kultúrájának megbecsülését- A sze­gedi egyetem szerb katedrája sokkal inkább fogja, ezt tanitani. mint a szerb nyelvet. S bizonyára fognak belőle tanulni azok is, akik nem tar­toznak a szegedi egyetem hallgatói közé. A kisebbségi magyarság jótéte­ményként fogja megköszönni a sze­gedi egyetem szerb katedráját. Összeült a parlament A külügyi és belügyi költségvetés a pénzügyi bizottság előtt Pérics Ninkó külügyminiszter csak a par!ament plénuma előtt fog részletes expozét adni Setyerov élesen támadta a radikálisokat a nem­zetiségekkel kötött választási megegyezés miatt Beogradból jelentik: Több mint egy havi szünet után a parlament kedden újból megkezdte munkáját. A tizenegy órára hirdetett ülést Trifkovics Márkó elnök csak fél ti­zenkettőkor nyitotta meg, minthogy előzőleg a kormány minisztertanácsi ülést tartott. Az ülés megnyitása után az elnök felolvassa a királyi ukázt az előbbi Uzunovics-kormány lemondásának elfogadásáról és az uj Uzunovics-kormány kinevezésé­ről. A királyi ukázokat a képviselők állva hallgatták végig. Pasics emléke a parla­mentben Trifkovics Márkó elnök ezután felállt és közölte a parlamenttel Pa­sics Nikola halálát. Rövid beszédet mondott, amelyben kegyeletes sza­vakban emlékezett meg Pasicsról. mint régi politikusról és jó bai társ­ról. — Isten legyen kegyelmes leiké­hez. áldás reá — hangzott a képvi­selők soraiból, akik Trifkovics Már­kó elnök beszédét állva hallgatták végig. Felolvasta az elriök az állami Jel­zálog Bank közlését, amely szerint Pasics nevére 826.000 dinárt helyez­tek el a bankban azzal a klauzulával, hogy az összeget Pasics halála után át kell adni a parlament elnökének. Felolvasták a külföldi államok kép­viselőinek Pasics halála alkalmából a parlamenthez intézett részvét nyi­latkozatait is. Az elnök még a következő beje­lentéseket tette: Kumanudi Koszta, Beograd ^áros polgármestere le­mondott mandátumáról. A szociál­politikai miniszter beterjesztette a rokkant-törvény 108. szakaszának módosításáról szóló törvényjavasla­tot és a sürgősség kimondását kéri- A többség a sürgősséget kimondta. A közoktatásügyi miniszter beter­jesztette az elemi- és a középisko­lákról szóló törvényjavaslatokat, a melyek tárgyalására külön-külön bi­zottságot fognak választani. Ezután elfogadták azt a javaslatot, hogy az ankétbizottság jelentésének beter­jesztésére kitűzött határidőt tiz nap­pal hosszabbítsák meg. Bejelentette az elnök, hogy Maj­­ktcs Koszta radikális képviselő inter­pellációt terjesztett be a közoktatás­ügyi miniszterhez azokról a vissza­élésekről, amiket Radics István köz­oktatásügyi miniszter korában elkö­vetett. A válasz nélkül maradt interpellációk Az elnök közölte, hogy Davidovics Ljuba, Korosec Antun és Jovanovics Jován intervencióra kérték, hogy a miniszterek válaszoljanak az inter­pellációkra. Az elnök kijelentette, hogy felhívja a miniszterek figyel­mét az interpellációk ügyére. Davidovics Ljuba kijelentette, hogy nincs megelégedve az elnök válaszával Rámutatott arra, hogy különösen a belügyminiszter nem válaszol az interpellációkra, pedig a belügyminisztérium alá tartozó szer­vek közül nem egy erőszakosságo­kat követ el. Megemlítette Davido­vics. hogy Gyukics Sima képviselőt is megverték rendőrközegek. Végül megállapították a követke­ző ülés napirendjét, mely szerint szerdán az elemi iskolai és a közép­iskolai törvényjavaslatot tárgyaló bizottságokat fogják megválasztani. Az ülés negyed egykor ért véget. ■ A minisztertanács ülése A parlamenti ülés előtt a kormány rövid minisztertanácsi ülést tartott, amelyen a parlament munkapro­gramját tárgyalják. Hir szerint szó­ba kerültek Radics István éleshangu nyilatkozatai Makszimovics belügy­miniszter és Srskics igazságügymi­niszter ellen-A kormány tagjai közül Krajacs Iván kereskedelemügyi miniszter délelőtt tizenegy órakor kihallgatá­son volt Őfelségénél. Külügyi vita a pénzügyi bizottságban A pénzügyi bizottság délelőtt kezdte meg a külügyi költségvetés tárgyalását. Perics Ninkó dr. külügyminiszter kijelentette, hogy a költségvetés rö­vid idő múlva a parlament elé kerül és ott óhajt részletes expozét mon­dani. Kérte a képviselőket, hogy ne ereszkedjenek külpolitikai vitába, mert nem szeretné, ha ez a vita fe­lületes volna. Rátért ezután a költ­ségvetés ismertetésére. A kiadások tizenkét és fél millióval csökkentek. Nagyobb redukcióról nem lehetett szó, mert ki kellett terjeszteni a dip­lomáciai szolgálatot Ausztráliára, Dél-Amerikára és Afrikára. Puzderljievics radikális a többség által elfogadott módosításokat ter­jesztette elő, majd Smodelj szlovén néppárti foglalkozott hosszasan a költségvetéssel. Megállapította, hogy a százhatvan milliós költségvetés semmi pozitív eredményt nem ho­zott, sőt a kormányt egyik külpoli­tikai vereség a másik után érte. A külpolitikánkat sem a parlament, sem a kormány, hanem egyetlenegy személy vezeti, helyesebben egyet­lenegy sem. Setyerov Szlávkó demokrata sze­rint az ország külpolitikája nem volt sikeres. A külpolitikát minden ellen­őrzés nélkül folytatják Ö még a múlt évben javasolta, hogy parla­menti külügyi bizottságot állítsanak fel, de Nincsics akkor kijelentette, hogy Pasics ellene van a parlamenti külügyi bizottság felállításának. Vé­gül Setyerov sürgette a rendelkezési alap felállításának ellenőrzését. Külpolitika és vizszabályozás Sztankovics Szvetozár Jovano­­vics-párti a Vajdaságot érdeklő kül­politikai vonatkozású kérdéseket tett szóvá. — A békekötéskor — mondotta — az ország északi határait nem ter­mészetesen, hanem etnográfiái ala­pon állapították meg. Különösen nagy harc volt e körül a románok­kal és az eredmény az, hogy az et­nográfiái vonal kettészelte Bánát vízrendszerét. A Bánát állandó ár­­vizveszedelemnek van kitéve, mert a vizek Romániából jönnek és a sza­bályozó müvek Romániában vannak:. A trianoni békeszerződés 564. sza­kasza előírja, hogy Jugoszlávia. Ro­mánia és Magyarország hat hónapon

Next

/
Oldalképek
Tartalom