Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-26 / 24. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ !927. január 26. belül tartozik rendezni a vízjogi kérdéseket. Azóta nyolc év telt cl és semmi sem történt ebben az ügyben. A határ átvágta a Teinest, Begát és Arankát. A Boga—Temes-csatorna lehetővé tette, hogy a Temes vizével a Begát felhuzatták és ezzel a' Bega Temesvártól Titelig hajózhatóvá vált. A szabályozó rendszer azonban Romániában van és a románok, amikor akarják, árvízzel áraszthatják el a Bánátot, vagy elzárva a zsilipeket, a Bega hajózását lehetetlenné tehetik■ Ez utóbbi történt, amikor Temesvárt kiürítettük. Ugyancsak Romániában vannak az Aranka szabályozó müvei is. Sztankovics Szvetozár felhívta a miniszter figyelmét ezeknek a kérdéseknek nagy bordereiére és rendezésüketsürgette. Áttért ezután Sztankovics a délbánáti vagyqnközségek ügyére. A granicsár ezredeknek különböző privilégiumaik voltak. Í871-ben a szerb granicsárezred 40.000 hold erdőséget ^kapott, ami most ötszáz millió dinar értéket képvisel. Ez most Romániához tartozik és a községek nem tudnak hozzájutni az erdőségek kitermeléséhez. Pontos a magyarországi optáns szerbek problémája is. Körülbelül húszezer magyarországi szerb akart átköltözködni, de ezek közül eddig még csak nyolc-kilencezer költözött át, a többi ottmaradt, mert az átköltözés és letelepedés nincs megszervezve. A kiTfmyminiszernek az agrárminiszterrel együttesen kellene ezt a kérdést ronuezme. »Éljen a magyar radikális párt« A nehézség nagyrészt abban van — folytatta Sztankovics — hogy a vagyonos magyarországi szerbek nem tudják eladni a vagyonukat, mert a magyar parasztok nincsenek abban a helyzetben, hogy földjeiket megvásárolják. Meg kellene engedni a birtokcserét. Setyerov: Rém engedik innen át a magyarokat, mert azok a radikálisokra szavaznak. — híjén a magyar radikális párt! — kiáltotta Setyerov magyarul, ami nagy derültséget keltett. Radivoljevics radikális: Grolt is magyarok választották meg. Setyerov: De azok legalább meggyőződésből szavaztak rá. Sztankovics még a Magyarországgal kötendő konvenciók ügyét tette szóvá és sürgette az erre vonatkozó tárgyalások befejezését. Végül bejelentette, hogy a javaslat mellett fog szavazni. Demetrovics Jurái független demokrata kérdezte, hogyan állnak a tárgyalások Magyarországgal. Fontos volna a Magyar Országos Központi Hitelszövetkezettel való viszony rendezése, mert a jugoszláviai szövetkezetek pénze még mindig a budapesti központnál van. Demetrovics ezután bírálta a költségvetés különböző tételeit-Jovanovics Jován földmivespárti Szerint a külpolitikái eredmények negatívok, amiben a külpolitika vezetése a hibás. Nenf törődnek eleget a külföldi propagandával. Á'konzuláris szolgálatot át kell szervezni és parlamenti bizottságra van szükség a külpolitika ellenőrzése céljából. Agatonavics demokrata a bolgárok által kiadott rekviziciós bonok kifizetését sürgette. A külügyminiszter válasza Perics Ninkó dr. külügyminiszter kijelentette, hogy a parlamentben fog nemsokára végleges expozét adni és akkor fog válaszolni az ellenzék kritikájára. A konzuláris szolgálat átszervezése folyamatban van. A jugoszláv-magyar /tárgyalásokat folytatni fogják. Minden erejével azon lesz, hogy az állam presztízsét megvédje. Ami Setyerov Szlávkó javaslatát illeti a külügyi bizottság felállítására a rendelkezési alap felhasználásának ellenőrzésére vonatkozólag, a külügyminiszter kijelentette, hogy a rendelkezési alap .felhasználásának ellenőrzését a pénzügyi törvényben fogják ellenőrizni, a külügyi bizottság ügyét pedig parlamenti expozéjában fogja ismertetni. A pénzügyi bizottság végül 16 szóval! 6 ellenében a külügyi költségvetést elfogadta. A belügyminisztérium költségvetésének vitaija A bizottság ezután rátért a belügyi költségvetés tárgyalására. Makszifnovics Bózsó belügyminiszter rövid expozét adott és hangsúlyozta, hogy a minisztérium költségvetését a minimumra redukálta- Már a múlt évi költségvetésben is a takarékossági szempont vezette, az idei költségvetés azonban 34 millióval kevesebb a múlt évinél. Ebből a megtakarításból 23 millió a csendőrségre és 11 millió a polgári közigazgatásra jut. A költségvetés aránylag még igy is magas a személyi kiadások terén, de amig nem rendelkezik képzett tisztviselőkarral, nem tudja jobban csökkenteni az alkalmazottak számát. Hangsúlyozta a belügyminiszter. hogy az anyagi kiadásokat is a lehetőség szerint csökkentette, majd kijelentette, hogy a szónok összes megjegyzéseire • hajlandó válaszolni és kérte a költségvetés elfogadását. Gnjatics radikális a többség nevében ezután kisebb módosításokat terjesztett be. Setyerov Szlávkó a radikálisok és a magyar párt választási együttműködéséről setyerov Szlávkó demokrata képviselő bírálta ezután hosszasan a belügyi költségvetést. Kimutatta, hogy inig a minisztérium és a tartományi közigazgatások céljaira 165 millió dinár van előirányozva, addig a rendőrség és csendőrség részére 426 milliót irányoztak elő, vagyis ez, azt jelenti, hogy az állam kétszer annyit költ a csendőrségre és rendőrségre, mint a polgári közigazgatásra és ezért szerinte joggal lehet a belügyminisztériumot rendőrminisztériumnak nevezni. Három nagy hibája van a belügyi, kormányzatnak — mondotta Setyerov — a túlzott centralizmus, az alkalmatlan tisztviselők és a sok rendőr és csend őr. Ezért drága a közigazgatá és nem felel meg a modern követe né nyéknek. A miniszter egy: sz >v.tl sem említette,-hogy a tartomáiyok megalakulása mennyivel fog T olcsóbbá tenni a közigazgatást. A miniszter — mondotta — épp otya-i rossz igazgatást, mint kormányzat! politikát folytat. Rátért azután Setyerov a vajdasági állapotok bírálatára — Az ország északi vidékén mondotta — a községekben olyan rendszer uralkodik, amely sem az állam, sem a községek szempontjából nem felel meg. 1922-ben hoztak nuír törvénvt a vajdasági községi választásokról, azonban ezt a törvényt máig sem hajtották végre és a belügyminiszter nem hajlandó nyilatkozni arról, hogy mikor fogják végrehajtani. Lehetetlenek az állapotok a vajdasági községekben. Kérdi, hogy. milyen oka-van a miniszternek, hogy fenntartsa ezeket az állapotokat, amelyek ellenkeznek az alkotmánnyal és csak felesleges kiadásokat jelentenek az állam részére, imp az utolsó választások bizonyítják — mondotta Setyerov Szlávkó — hogy milyen szerepet játszanak a községi komiszárh'sok. Nem akarom kritizálni a radikálisok koalícióját a magyar és német pártokkal és nem akarom kétségbe vonni a magyarok és németek szabad szervezkedési jogát. A demokrata párt már példáját adta annak, hogy. ezt . a jogot elismeri. Srskics radikális miniszter volt az, aki annakidején a magyar párt működését betiltotta és azt a Davidovics-kormány engedélyezte újból. Éppen ezért most sem vonom kétségbe a magvarok szervezkedési jogát, ami azonban a tartományi választásokon történt, az már túlmegy a megengedhető határokon és ellenkezik az állam érdekeivel. F.gyes községekben a községi jegyzők a rendőrség és csendőrség segítségével szervezték meg a magyar nemzetiségi pártot, amiről táviratilag értesítettem is a belügyminisztert. Egyes jegyzők, akik nem tudták a magyarokat a radikális pártba beszervezni, most a magyar pártot szerezték meg. — Mi— folytatta Setyerov.— akik a régi magyar* rezsim alatt éltünk, tudjuk, hogy akkor egyetlen szerb párt sem élvezett hatósági támogatást. Ma pedig megértük, hogy hatósági közegek szervezték meg a magyar pártot, hogy a radikálisok számára szavazatokat szerezzenek Nem kifogásolom a magyarok, németek és radikálisok együttműködését, de azt tartom, hogy állami szerv nem működhet közre sem a radikálisok, sem a demokraták, még kevésbé a magyar nemzetiségi párt szervezésében. Makszimovics Bózsó 9 belügyminiszter: Ki az az állami szerv? A községi jegyző községi tisztviselő. Setyerov: ön nevezte ki, nem a nép választotta. A radikális párt 1925-ben a »szerbek egyesüljetek« jelszóval ment a választásokba, most pedig a »magyarok és németek egyesüljetek«, jelszót használták. A kisebbségek lapjai közük, hogy a radikális—magyar—német párt győzött. Jojics Riszta demokrata: Mondd ezt magyarul. Szlávkó. Setyerov (magyarul): Győzött a radikális-magyar—német lista. (Derültség). Nem akarok a pénzügyi bizottság elnökére hivatkozni, aki szintén beszél ez ellen a politika ellen. Nincs kifogásom a magyarok szervezkedése ellen, de nem engedhető meg, hogy magyar ügyvédek és magyeg nagybirtokosok, akiknek a íóldieiQcivették, hatósági asszisztencia mel.ett szervezkedjenek. A novakanizsai járásban a ii .ataios radikális párti lista élén Pantovics Dragutin, a Szrnao elnöke állott, a ki megkapta a magyarok szavazatait. Grol (magyarul): Magyar Színe o. párt. Setyerov: Eddig azért halogatta’: a községi választásokat, mert azt mondották, hogy sok vajdasági községben a magyarok és németek nyernének többséget. Most nincs joguk ezt mondani, mert a racikáüsok a magyarokkal (■ a németekkel kaptak többséget a Vajdaságban. Végül Setyerov szakképzett tisztviselőket követelt és bejelentette, hogy a költségvetés ellen szavaz. Községi önkormányzatot Sztankovics Szvetozár a községi választási törvény szükségességét hangoztatta. Mindenütt voltak már községi választásik, csak a leghaladot abb tartományban, a Vajdaságban nem. A magyar községi törvény alapelveit ke'lene alkalmazni a megfelelő módositásokkal. Szabályozni kellene már a jegyzők kvalifikációjának kérdését is, mert egy rossz tisztviselő elronthat mindent, amit szociális és kulturáls téren alkotnak, hogy a nemzetiségeket megnyerjék az állameszme számára. — Beszélnek arról a képviselők között, igaz. hogy nem a miniszter mondja, hogy a Vajdaságban nem kell községi választásokat tartani, mert ott magyarok és németek laknak. Ez azonban nem lehet ok, mert a magyarok, németek és románok, ha szavazni kell, rendszerint megoszlanak a mi pártjaink között és velünk együtt szavaznak. És ha volna olyan eset, hogy va’amely jegyí ő, vagy községi elöljáróság államc enes cselekedetre ragadtatná ma- S - szégyen volna, ,ha annyi erőnk - 'enne hogy ezt leküzdhessük. jegyzői kinevezések rendszerétől beszél ezután. A jegyzőket fo'ytonosan változtatják. Járásában van egy község, ahol nyolc év alatt huszonöt jegyző volt. Ugyanott a háború előtt egy jegyző negyven évig működött. Fontos, hogy a jegyző állandó legyen, mert csak igy ismerheti meg a községet és vezethet rendes gazdálkodást. Kineveznek embereket, akik még az ottani törvényeket sem ismerik. Ezért sülyed a községek kulturális, szociális, gazdasági nívója és a pótadók ezertől-háromezer százalékig terjednek. Mindegyik jegyző azt hiszi: Hátam mögött a képviselő, majd megvéd az. A választott képviselőtestületek és jegyzők sokkal lelkiismeretesebbek lennének. Zárszámadás nincs sehol, szabálytalanságok vannak mindenütt, a sok áthelyezés költségei is a községeket terhelik. Kéri a minisztert, vessen véget ezeknek az állapotoknak. Az állampolgári törvényt nem hozták meg, de az oroszokkal kivételt tesznek, más nem tud állampolgársághoz jutni. Többezer vajdasági vasutas állampolgársági kérvénye fekszik a minisztériumban. A 'tartományi választásokról nem akar beszélni, Setyerov említette az ő járásában történt esetet, noha nem kellett volna panaszkodnia. Az erőszak ezúttal nem Setyerov ellen irányult, hanem ő ellene. Azt hiszi, cl tudja intézni maga is ezt a dolgot a miniszterrel. Agatonovics Radoszláv és Markovics P-éró demokrata képviselők szólaltak még fel, akik a szerbiai közigazgatási állapotokat bírálták. A német naciona isták három miniszteri tárcát követelnek Marx és a centrum d klarációt kívánnak a nemzeti pártból a köztársaság mellett Berlinből jelentik: A tárgyalások Marx deszignált kancellár és a nacionalisták között kedden délelőtt ismét megindultak. Mindkét részről a végletekig vitték a titkolódzást és a beavatottak is csak annyit tudnak, hogy még nagy akadályai vannak a megegyezésnek. A német nemzeti párt részéről azt állítják, hogy alapjában véve már kész a megállapodás és csak egyes jelentéktelen nehézségek merültek fel az egyezmény megszövegezése tekintetében és ezek a nehézségek főleg annak a deklarációnak a tárgyában merültek fel, melyet Marx és a centrum elengedhetetlen feltétételnek tart, a köztársasági alkotmány oltalmáról és a köztársasági politika folytatásáról szól. Érdekes, hogy a nacionalisták körében sohasem volt olyan bizakodó a hangulat, mint kedd délelőtt. A, nemzetiek remélik, hogy a tárgyalások most már az elvi kérdésekben olyan gyorsan fognak előrehaladni, hogy. elő lehet venni a személyes kérdéseket is. A nacionalista sajtó kedden bejelenti, hogy a raclona'i ták három miniszteri tárcára tartanak igényt, még pedig a belügyi és az igazságügyi tárcára, a harmadik tárca pedig vagy a vasutügyi, vagy az élelmezési minisztérium lenne, de szívesen látnák azt is, ha esetleg a pénzügyminisztérium élére állítanának nacionalista politikusokat-
