Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-23 / 21. szám
20. oldal. BÄCSMEGYEl napló 1^27. januar 23. levő, hogy a cár hallani sem' akart a különbekéről, noha a hercegnő ebben az ügyben több levelet intézett hozzá. Az első levél, mely Ausztriából kelteződik; Kiéin Wartensteinből 1915 március 10-éröI, igy szól: .ügy hiszem, én vagyok az egyetlen orosz nő, aki bejáratos fönségedhez s aki most ellenséges országban van. Hárman kerestek föl itt: két német és egy osztrák, nagyon befolyásos emberek, kik arra kértek, közöljem Fölségeddel, hogy most, miután az egész világ meg van győződve az oroszok bátorságáról s miután a hadviselő felek majdnem egyenlően állnak, Fölséged, a világ legnagyobb birodalmának császárja legyen nemcsak a győzedelmes hadseregnek. hanem a békének a császárja is. Egyetlen hatalmas szavába kerül s a vérontásnak vége. Sem Ausztria, sem Németország nem gyűlöli Oroszországot. Három hónappal később Vasziljikov hercegnő második levelét intézi a cárhoz, már Berlinből. Ezt irja: — Mindez Vilmos császár beleegyezésével történik, aki tudja, hogy Fölséged és a Cárné milyen jóindulattal viseltetik irányomban. Ez természetesen még nem hivatalos, de számos beszélgetésből meggyőződhettem, hogy az Oroszországgal különbékére való vágy nagyobb, mint bármikor. Sokan kerestek fel, többek közt Jagow külügyminiszter is, kit régóta ismerek. Többizben meglátogatott, hosszan beszélgetett velem a jelenlegi helyzetről. Hozzá kell tennem, hogy az ő kívánságára közlöm ezeket a beszélgetéseket. Végül a hercegnő hozzáfűzi: — Ha Felséged kiván a. hogy személyesén beszéljem el mindazt, amit hallottam és láttam Németországban, könnyűszerrel engedélyt kaphatok arra, hogy Carskoje-Sze’.oba menjek. Legyen kegyes tudatni velem, milyen választ adjak Jagownak. A nagyjelentőségű levelekre, melyeket most a Mercure de France közöl, II. Miklós cár egy szót sem felelt. csakis a nőkre vonatkozik, mert ugyanakkor viszont a férfiakra vonatkozólag azt a megfigyelést tette, hogy közülük a barnák azok, akik úgy szellemi képességek, iniciativa és önállóság, valamint a fizikai munkabírás doligábari messze felülmúlják a szőke kollégákat. Most már csak az a kérdés, hogy aki nő szőke — hol szerezte a szőkeségét. A természet adta-e nekik, vagy a kozmetikus. D Kérdés: Szőke vagy barna? Felelet: Szőkék, előnybe n Az angol közvéleményt élénken foglalkoztatja az utóbbi hetekben azoknak a kutatásoknak az eredményei, amit az angol Orvos Szövetség, a munkásbiztositó pénztárak és az angol statisztikai hivatal közösen végeztek és amelyek nek célja annak megállapítása volt, hogy vájjon a női nem szőke, avagy barna tagjai egészségesebbek-e és melyikük képes nagyobb fizikai és szellemi erőkifejtésekre.. A pontos statisztikai kutatások azzal a meglepő eredménnyel jártak, hogy kiderült, hogy ellentétben az Angliában általánosan, de a kontinensi országokban is nagyon elterjedt felfogással, miszerint a »gyengébb nem« erősebbik csoportját a barnák képezik, éppen a szőkék azok, akik a fizikai és szellemi élet minden terén messze \ felülmúlják barna vetélytárimölket. A legpontosabb statisztika a tüdőbajnak a szőkék és barnák közötti megoszlására vonatkozólag készült és ez azt a meglepő eredményt hozta, hogy átlagosan minden negyedik tiidőbajban szenvedő barnára jutott csak egy szőke. De egyéb ragályos betegségeknél végzett megfigyelések is azt műt; tták, hogy a barnák sokkal könnyebben megkapnak olyan betegségeket, amelyektől a szőkék általában véve immunisak. Ha pedig a barnák és szőkék egyaránt szenvednek bizonyos bajban, úgy egyébként! azonos körülmények mellett a szőkéknek sokkal nagyobb százaléka gyógyul nteg, inig a barnákban nincs elegendő fizikai és lelki ellenállás a betegség sikeres leküzdésére. És míg a barnákról általánosan él volt terietjve a felfogás, hogy a férfinem veszedelmesebb és kíméletlenebb »ellenségei« és az őzike szemű szőkékkel szemben ők az igazi veszedelmes vampir-tipus -r— addig, a komoly angol tudósok által meg ebben az irányban is lefolytatott pontos, vizsgálatok, amelynek módozatairól azonban sajnos nem számol be a jelentése megdönthetetlen adatokat szolgáltatnak arra vonatkozólag, hogy úgy fizikai, mint lelki alkatánál és hajlamúnál fogva a szőke nő veszedelmesebb a férfiakra . . . A legismertebb rngol orvosprofesszor, Sir William Arbuthnot Lane, a maga tapasztalatai alapján js teljes mértékben megerősítette ezt a hivatalos véleményt. De hozzáteszi, nemcsak, hogy a betegségekkel ellenállóbbak, hanem magával, minden nőnek legnagyobb ellenségével, az Idővel szemben is. A barna nők sokkal hamarabb öregednek meg, mint a szőke nővéreik. Ezeknél a degeneráció folyamata sokkal későbben áll be és sokkal lassúbb lefolyású. Ennek oka pedig éppen rz, hogy a szőke nők nemcsak fizikailag, de lelkileg is erősebbek. A barnák legnagyobb része, ha beáll az öregedés feltartózhatatlan folyamata, ellenkezés nélkül belenyugszik a változhatlsnba. A szőke azonban akaraterős és kitartó s a kettős jótulajdonságának segítségével a végsőkig elkeseredett harcot folytat szépségének és fiatalságának megőrzéséért. Sir William szerint teljesen téves az a közhitbe átment felfogás is, hogy a barna, különösen pedig a fekete nők a tüzesek és szenvedélyesek. Ellenkezőleg, éppen a szőke az, ak! már természeténél fogva sokkal inkább a szerelemre termett. Egy másik érdekes tulajdonság, amely az angol tudós megállapítása szerint a szőke nőknek legtöbbször talán anélkül, hogy erről egyáltalában tudnának, igen nagy előnyt biztosit a barnákkal szemben, bőrüknek és hajuknak kellemes illata. Dr. Maria Slopes, a leghíresebb angol orvosnő, a ki főleg a »family limitation« érdekében kifejtett szakadatlan agitációjávaj tett szert világhírre, a maga tapasztalataival is megerősíti a bizottság tagjainak a barnák inferlorltásáróf tett megállapításait. Ez pedig az ő esetében annál nagyobb tudományos áldozatkészséget követel, mert maga a minden világhíre ellenére is, trég fiatal orvosnő sem tartozik a természet által különösképpen ennyi előnyben részesített szőkék csoportjába. Van azonban a kiváló orvosnő állítása és személyes tapasztalata szerint a barna hőknek is egy jó tulajdonsága és pedig az, hogy ők nem annyira pénzróvárok és fösvények, mint Éva szőkehaju leányai. Hogy pedig a szőkék nemcsak fizikai, de szellemi tulajdonságaikban és képességeikben is felülmúlják a barnákat, azt viszont a vitában résztvevő orvosokon és orvosnőkön kívül az erre vonatkozólag megkérdezett gyakorlatiemberek, a nagybankok és áruházak vezetői is állítják, Mindnyájan kijelentették ugyan, hogy mindeddig nem gondolt; k arra, hogy alkalmazottaik képességeit iiajuk színe után ítéljék meg, azonban most, hogy ez a súlyos probléma felvetődött, maguk is azt hiszik, hogy csakugyan több kiváló szellemi képességű női alkalmazottjuk ke*ült ki a szőkék, mint a barnák közül. Az egyik nagybank vezetője azonban hozzáfűzi ehez még azt is, hogy e megállapítás szerinte breczeni József: PENITENCÍA Mint más éli az élelet Abból mit keres vagy félretett Úgy kellett volna nekem is. Amikor gyerek voltam. Gyerek kardján, pisztolyán Egyetemen, iskolán Megtorpanni jó lett volna. Mint más éli az életet Úgy kellene már nekem is. Örülni nyárnak vendég hoztán, Vonatra ülni, másodosztály. Fám volna télen fütenem Kis iroda vagy műterem. Vagy lennék orvos Ids falun Diploma lógna a falon Vagy boltos ódon bolt ura Fiókban bankó, poltara Pásztor lennék, tilinkóm lenne Tarisznyám lenne, pogácsa benne. Meleg pogácsa, jó pogácsa, Mint kedvesem kezefogása Mint más éli az életet Nem sóhajtoz, nem kéregét. Mint más éli az életet Mert igy a sóhaj se édes Mert igy a pisztoly se játék lg yen a bánul se érdem Igy nem értek embert és kátét És az életet pláne nem értem. Harminc év múlva feszes, kanárisárga trikót, rövidnadrágot és fehér selyemövet fognak hordani a nők Poiret fantaszt kus beszámolója a jövő divatjáról Paul Poiret, az ismert párisi szabómiivész egy német revüben a következő cikket írja á jövő divatjáról. Meglehet mondani, milyen lesz a divat harminc év múlva? 1895-ben aligha tudta volna megjór ríni egy szabó, mit fognak ma hordani a hölgyek Hiszen a szegény ember darázsderekakat tervezett volna, midereket, csodálatos ráncokkal díszített ruhákat, amelyeknek’szegélye a földet söpörte. A kalap akkor korona volt egy csodálatos frizuraépülctcn. Hogy :s sejthette volna a harminc év előtt olt szegény szabó, hogy az asszony >k 1927-ben térdig érő ruhát fognak hordani és a rövidrevágott hajra mélyen rányomják az apró kalapot? így nem kell félném, hogy túlzásba esem, Ira harminc év múlva bekövetkező divatról beszélek, Éppen, ellenkezőleg. Inkább az a veszély fenyeget, hogy azt, amit megjósoltunk, a valóság felül fogja múlni. Bármily örült képet festünk le a jövő divatjáról, a divat még őrültebb lesz. Ezen az alapon igyekszem tehát megkonstruálni a következő harminc év divatját. A divat érzékenyen reagál minden politikai és szociális változásra. A demokratikus éra demokratizálta a divatot és nem lehet tagadni, hogy a háború is más vágányra terelte a nő külsejét. Ma teljesen amerikai befolyás alatt állunk. Amerikaivá lett a fiatal leányok ízlése is. Amerikaiak a katonás mozdulatok, a férfias viselkedés, a pizsamák és a cigaretta. A nők íérfimesterségekre, a kenyérkeresetre vetették magukat Ez mind befolyásolja a fellépést, a ruházatot és az erkölcsöt is. Meg kell állapítani, hegy ez a felszabadulás és függetlenség utáni nagy szomjúság még korántsem ért véget. A következő években mind jobban és jobban fel fognak szabadulni a nők és mind inkább és. inkái b közelednek a garszon típusához. Még jobban és jobban hódolnak be a sportnak és á sport egyáltalán nem alkalmas 3rra, hogy emelje az eleganciát. Amerikanizmus ezenkívül a modern táncok kemény, tropikus ritmusa, erotikus muzsikája. És mennél inkább hódit tért az amerikai szeHem, mennéd inkább nyernek polgárjogot a négertáncok, annál férfiasabbak. tárgyilagosan szárazak lesznek a női toalettek. A női szmoking ma már megvalósult... És meg fog valósulni a nadrágszoknya, még pedig több formában is. Néha, mint a keleti táncosnők nadrágja a bokánál fog záródni, az is lehetséges, hogy a férfi térdnadrághoz hasonlóan csak a tórdig fog érni Ez a nadrágszoknya képviselt a vörös fonalat a jövő divatjában. Éppen úgy, mint a rövid harat, a nők a nadrágot is higiénikusabbnak és praktikusabbnak fogják találni. Mert a higiénikus s a praktikus uralkodnak a jövő józan divatján. Így még az estélyi ruhák is hidegek, iigoruak és fantáziátlanok lesznek. Az egyszerűség periódusát azonban feltétlenül követnie kell a reakciónak. Tizenöt év múlva eltűnik az idegen befolyás, hogy helyet adjon a tiszta francia Ízlés renasszanszának. A politikai földrengés megnyugszik végre és a nő szociális követelései mint ' divatjamúlt utópiák kerülnek a lomtárba. Ennek a periódusnak a favorizált anyaga a Siflon lesz. A nadrág megmarad ugyan, de ezt a nadrágot csipkékkel, hímzésekkel és muszlin-fodrokkal fogják disziteni. A kabát elasztikus ,trikószerü ruhadarab lesz, amely kidoni-’ borítja a mellek szépségét és amelynek favorizált szine lesz a kanárisárga. Ez a trikó egy a szivárvány minden színében játszó krepp nadráíb"m végződik. A ruhát természetesen övék díszítik. A nők sziluettje igy ismét nőies lesz. Most már nemcsak hogy nem kerülik, hanem keresik a gömbölyű tormákat és mit jeleni ez? Megújul- a családi érzés, a nő visszatér a földre. Ezt a periódust 1940-rc jósolom. És elmúlnak a karton-nők, a piszkafahök. a hegyes vállak, a mellek keblek nélkül, a lapos hasak, a kalickák, amelyekben nincs madár, vagy a kasok, a melyekben nem laknak méhek... Nőt látok, aki ismét nő. a nő minden bájával* minden szépségével. Aki egészséges boldog, büszke arra, hogy anya és feleség. Mert a világ megújhodását követi a divat • boldog feléledése. A tudományra vár a feladat, hogy uj, fényes anyagokat találjon fel, amelyeknek a szivárvány minden színében pompázó csillogásáról ma még alig alkothatunk magunknak fogalmat.
