Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-20 / 18. szám

4. oldal.

BÁCSMEGYEI NAPLÖ

1927. január 20-Tizhavi fogház Bethlen megsértéséért

A magyar miniszterelnök tome• ges rágalmazást sajtópörei

Budapestről jelentik: A büntetőtörvény szék Töreky-tanácsa szerdáit több olyan sajtópört tárgyalt, amelyekben gróf Bethlen István minisztefelnök volt a panaszos, akinek felhatalmazására az ügyészség sajtó utján elkövetett rágalmazás cimén indította meg az eljárást Ulain Ferenc dr. ellen négy, Milotay István, Strém László és Szőke Lajos ellen pedig egy-egy cikk miatt.

Elsőnek Milotay Istvának, a jobboldali »Magyarság« szerkesztőjének sajtópörét kezdte tárgyalni a törvényszék, Milotay azonban kijelentette, hogy Bethlen miniszterelnököt becsületében sérteni nem akarta, mire az ügyész elejtette a \ adat 'és a törvényszék megszüntette az eljárást Milotay ellen.

Strém László, a »Népszava« 1925 de*; cember hatodiki számában támadta Bethlen miniszterelnököt abból az alkalomból, hogy az ellenzék akkor néhány hónapra passzivitásba ment. Az inkriminált cikkben Strém többek között azt irta, hogy Bethlen miniszterelnök szavai és cselekedetei között nincs meg a kellő harmónia és hogy Bethlen nem mondott mindig igazat.

Strém László védekezése után Vámbéry Resztem védő a valódiság bizonyt tását kérte, amit az ügyész ellenzésére a törvényszék elutasított. A törvényszék Strém Lászlót bűnösnek mondta ki és két havi fogházra, valamint nyolcszáz pengő pénzbüntetésre Ítélte.

Szőke Lajos ugyancsak a »Népszava« .1926 január 31-iki számában cikket irt. amelyben azt állította, hogy Bethlen inai rendszere mellett Magyarországon ártatlan emberek a börtönben ülnek, gyilkosok és bűncselekmények elkövetői pedig ezalatt szabadon járnak. A cikkíró állítását, arra értette, hogy az ellenforradalom alatt elkövetett bűncselekmények miatt többen amnesztiáabn részesültek és szabadon vannak.

A vádlott újságíró- védekezésében. előadta, hogy a cikket közérdekbői irta' és hogy Bethlen miniszter-elnököt nem akarta sérteni. Györki Imre dr. védő a-valódiság bizonyítását kérte, amit azonban' a törvényszék elutasítót;. Miskolczi

Ágoston ügyész vádbeszédében súlyos büntetést kért, Györki pedig védőbeszédében azt fejtegette, hogy a vádlott nem akarta a miniszterelnököt egyéni és államférfim becsületében megsérteni. A törvényszék hosszas tanácskozás után bűnösnek mondotta ki Szőke Lajost és

nyolc havi fogházra, valamint ezer pengő pénzbüntetésre ítélte.

Ezután következett volna Ulain Ferenc ilr. sajtópöreinek tárgyalása, azonban Ulain időközben békésen rendezte ügyeit, úgyhogy a bíróság megszüntette ellene az eljárást.

vérét Sztankov Mitát tiz havi fogházra, a két Puticsot egyenként hat-hat havi börtönre Ítélte. A felebbbvfteli bíróság múlt évi március 24-én helybenhagyta az ítéletet és a •semmitő'szék kedden elvetette az elitéltek semmiség!, panaszát, mi által az Ítélet jogerős lett.

á

A kétférjii asszony

7 árgyalások a noviszadi semmitó’székcn

NoviszadrÓl jelentik': A noviszadi Sem-'1 mitöszék kedden három érdekes pörben mondott Ítéletet.

A szuboticai törvényszék múlt évi február negyedikén tárgyalta Pintér Jánosné, született Hegedűs Teréz bűnügyét, akit az ügyészség ázzál vádolt, hogy két férfivel kötött törvényes házasságot. A vádirat szerint Hegedűs Teréz bár tudta, hogy férje Pintér János, aki orosz fogságban volt, életben van, a hatóságtól holttányilvánítási bizonylatot szerzett és annak alapján újból házasságot kötött Rcncsár János szuboticai lakossal.

Pintér Jánosné a törvényszéken történt kihallgatása alkalmával előadta, hogy ura 1916 április 1-én mént el a harctérre és már április- 16-áu az a hir érkezett felőle, hogy azt až egész csapatot, amelyben Pintér János is volt, az oroszok Volhiniában elfogták és hadifogságba vetették. Azóta urától egyetlen sor Írást nem kapott. Sok gómija volt. fiát kellett nevelnie, sőt testvérei gyerekeit is neki kellett eltartania, fivére megörült, nővére meghalt és annak öt gyerekéröl is neki kellett gondoskodnia. Miután férje semmiféle életjelt nem adott magáról és a törvény ilyen esetben megengedte, hogy a hozzátartozók kérjék á holttányilvánítási, az erre irányuló eljárást folyamatba tétette. A holttányilvánitás 1920 december negyedikén történt és 1921 február 14-ikén megesküdött Rencsárral. Első ura ugyanazon év április 20-ikán váratlanul hazatért, férje egy cseppet sem volt meglepetve, amikor ■ feleségéről megtudta, hogy újból férjhez ment, elvitte a ruháit és azt mondta:

— Fia találtál magadnak más férjet, ■élj nyugodtan —"és 'harmadnap' ; összeállt Heg’édüs Teréz nővérével, aki addig apáca volt és akivel máig is egyiittúlriek

Rcncsár János szuboticai' szabómester, a második férj tanúvallomásában elmondotta, hogy olvasták az újságokban, hogyha valamelyik hadbavonultról évekig nem érkezik hir, azt holttányilvánitják. Pintér János, az első férj azt vallotta, hogy ismételten irt a feleségének, sőt hazatért hadifoglyokkal üzent is neki, cl akar válni a feleségétől és azután elveszi annak nővérét.

A szuboticai- törvényszék Pintér Jánosáét a kettős- házasság bűntettében bűnösnek találta és hat havi börtönre ítélte.

A noviszadi fclebbviteli biróság múlt évi november harmadlkán, helybenhagyta az elsőfokú Ítéletet, amely ellen az elitéit semmiségi panaszt jelentett be.

A noviszadi semmitőszék kedden megsemmisítette a két alsófoku biróság ítéletét és Pintér Jánosnét a kettős házasság büntette alól felmentette, mert nem forgott, fenn bűncselekmény. Érdekes és elvi jelentőségű a semmitőszék ítéletének indokolása. A semmitőszék felmentette a vádlottat, mert a holttányilvánitás tényével megszűnt a házasság és igy amikor Pintér Jánosné másodsdzor megesküdött, férje már holttá volt nyilvánítva és igy kettős házasság bűntettét nem követhette el.

*

A bánáti Idvöron Sztankov Dusán vagyonos ivori gazda és fivére régóta haragos viszonyban voltak Putics Dusánnal és annak fivérével Vojinnal. A Sztankov—Putics viszály 1922 április 25-én került likvidálásra, amikor is az egyik idvori korcsmában a négy haragos leszámolásra felkészült. Sztankov Dusán késsel négyszer, megszurta Putics Dusánt, viszont Sztankov Mjta ■ bottal eltörte Putics Dusán karját. Putics Vpjin is résztvett a tettlegességbeiv/amelyből mind a négy haragos súlyosan sebesülten került ki. A páncsevói törvényszék Sztankov Dusánt két havi fogházra, fi*

*

A noviszadi törvényszék 1925 december hetedikén egy-egy havi fogházra Ítélte Popov Száva és Jovin Jócó csurog! községi elöljárókat, akik, mint a csurogj agrárbizottság tagjai pénzt követeltek és' fogadtak el, CsurcSics Szvetozártól ötszáz dinárt, hogy neki a kiutalt földnél jobb földet juttatnak, Supica Milántól ezer dinárt, mert annak négy lánc földet Ígértek, mint nincstelennek, noha az neki különben is járt volna. Mindakctten át is adták a pénzt. A ulebbviteli biróság mtilt év szeptember hetedikén helybenhagyta az ítéletet és a semmitőszék kedden elvetette a beadó,' semmiségi panaszokat.

Nem mennek Sví jóba

a magyar ellenzéki politikusok

A budapesti törvényszéken hajlandók vallomást tenni Justh Iván pőrében

Budapeströd! jelentik: Ismeretes, hogy a svájci szövetségi főtörvényszék január 24-ikére tűzte ki Justh Iván bünpörének .tárgyalását, akt Qenfben tudvalevőleg inzultálta Bethlen miniszterelnököt. A . svájci törvényszék a tárgyalásra megidézte a magyar ellenzéki politikusok közül Búza Barnát, Horváth Zoltánt, Nagy Vincét. Pikier Emilt és Várrt* béry Rusztemet.

A svájci törvényszék által megidézett magyar ellenzéki politikusok most beadványt intéztek a budapesti törvényszék elnökéhez és bejelentették, hogy a svájci törvényszék lelhívásának eleget tenni nem áll módjukban, de készséggel hajlandók a magyar bírósághoz intézett .kérdőpontokra. , tanukként ;az; igazsághoz híven Válaszolni. ">

Á politikusok beadványáról á törvényszék elnöke a külügynaimsztériutri utján értesiti a svájci; szövetségi fötörvényszéket. ; — •

Egy kritikus albumából

Irta: Baedeker

A szerencsétlenség, amelybe sodródunk, rendesen megfoszt bennünket néhány régi baráttól, akik a szomorú sorsfordulatnál hátat fordítanak nekünk, de újakat szerez számunkra. Akik a jóllétünk idejében irigyeltek minket, a balszerencsénkben hozzánk simulnak s a barátainkká lesznek.

¥

Fiatal leányok és nagyon fiatal emberek épp olyan szerencsétlenek tudnak lenni a barátságban, mint a szerelemben. Abban a zsenge korban még e két érzés közt csekély a hő foki különbség. Később a barátság »enyhül«, a szerelem ellenben szenvedéllyé fokozódik s ekkor már a barátságban előfordult kedvetlenségek miatt nincs álmatlan éjszaka és egyéb boldogtalanság. Ettől az időtől kezdve mindez a szerelem szomorú tartozéka lesz.

#

A barátságnak az egyenjogúság és a hasonló vagyoni helyzet biztosabb alapja és állandóbb garanciája, mint az elvek rokonsága és az érzelmek közös-A szerelem korszaka előtt nyílik ki szívben a barátság -virága s a szerein időszaka után, a késő VénságNni egint uj szezonja, másodvirágzása i. - iád a barátságnak.

*

Két jóbarát csúnyául összeveszett s fenségek lettek, akik egymást gyűlték.

Egy harmadik igy szólt:

— Csodálom, hogy ezek, akik valaha jy szerették, most ennyire gyűlölik ?ymást. Én a barátomat nem tudnám yülölni, legfeljebb irigyelni.

Nem is tudta talán, milyen igazat mondott. Nagyon gyakori," hogy jó barátok irigykednek egymásra. És pedig már mielőtt összezördültek.

*

Igázi barátaink talán csak a testvéreink. Az igaz másrészt,' hogy ha . szert teszünk egy igazi barátra, , az olyan lesz, mintha édestestvérünk volna.

*

Barátnők.

Egy iró felesége panaszkodott a barátnőjének:

— Az uram igen jó ember, de mégis van ellene egy panaszom. Nem bízik az Ízlésemben vagy nem törődik a véleményemmel. Sose olvassa föl előttem a darabjait, amig azok nincsenek kinyomatva. Lám, Moliére a gazdasszonyát is (aki pedig nem volt a* hites felesége) méltatta arra, hogy kéziratban olvassa föl neki a vlgjátékait.

— A Moliére gazdasszonya valószínűleg intelligens nő volt — felelte a barátnő.

*

. Csak az dicsekedhetik azzal, hogy egy ellensége ’ sincs, aki egyáltalában nem érintkezik emberekkel. Akinek ismerősei vannak, annak ellenségei is vannak.

*

Ha férfi és nő közti barátságból nem lesz hamarosan szerelem, akkor nem lesz belőle semmi. Barátság semmiesetre. *

A szerelem sok félreértést, vészeké • dést, perpatvart áll ki — a barátság csak igen keveset.

*

A szerelem tisztán. emberi, sőt ősemberi érzés lévén, csak keveset változott, amióta civüizálődott a világ. A barátság cilciiben a kultúra produktuma ü ennélfogva kultúrák, korok és nemzetek szerint fej1 ódik, változik, módosul. Ma nem olyan, mint az ó-korban volt; sőt. olyan se,-aminőnek a 18. században mutatkozott, Keleten másforma, mint nyugaton, urak közt, más, mint parasztok körében és Amérikában más, mint Európában. Nem is szólva arról, hogy a mi uccánkban más, mint a szomszéd városrészben.

*■ '

A viszonzatlan szerelem igen tragikus, a nem viszonzott barátság nagyon komikus eset.

*A férfiak barátságának távoliak a határai. a nőkéi igen közeliek. A barátnőjüknek nem Szabad fiatalabbnak és szebbnek - fenni, mint ők s ha mégis az, nem szabad oly szépen öltözködnie, mint nekik.

*

Egy elkeseredett ember:

— A barátság legnagyobb jótéteménye, hegy bajban, szerencsétlenségben vigasztalásunkra van és segítségünkre szolgál — igy tanultuk az iskolában. 3 a barátság sorsa az, hogy csődöt mond, ha bajba intünk s a barátaink elhagynak bennünket, ha szerencsétlenekké leszünk és rájuk szorulunk — igy tanuljuk meg az életben.

*

Ffa jóbarátok sokáig nem találkoznak s aztán együvékerülnek, biztos, hogy örökre elidegenednek. Ekkor látják csak, mennyire eltávolodtak egymástól. Másképpen volna, ha az emberek egyformán és egy-irányban öregednének.

*

Az oktalan könnyebben szerez ellenségeket, mint barátokat, az okos pedig barátokat mint ellenségeket. Ismertem

az utóbbi kategóriából egyet, aki igy szólt:

— Eev ellenségem; támadt. Az ellensúlyozására szereznem kell két barátot.

S egy hét múlva megvolt a két barát.

Az ilyen embernek nem árthatnak az ellenségek.

* .

A barátságot kétféle körülmény pántolja össze: a közös múlt emléke és jövőbeli érdekek reménye. Ez utóbbi kapocs a szilárdabb.

*

. Egy úriembertől kérdezték:

Hogy’ van az, hogy Önnek oly sok barátja van? Senki sincs, akinek annyi volna. Minek köszönheti őket?

— Annak — felelte a barátnagybirtokcs — hogy sohase kértem tőlük semmit S igy sose szolgáltattam rá okot. hogy elveszítsem őket.

%

A barátkozás tehetsége egyike a legszerencsésebb adományoknak. Ennek a szerencsés talentumnak köszönhetjük a komoly és nemes barátságokat is.

#

Tiz jóbarát védelme alig elég egy alattomos ellenség támadásának a kivédésére.

*

■ Apró ajándékok, mondják, alátámasztják a barátságot Valószinüleg igy van. mert a nagyok bizony akárhányszor a sirját ássák meg.

#

Ha olyan ellenséged van,. aki mielőtt komoly sakkhuzást tesz ellened, figyelmézfetésiil sakkot mond neked, épp oly nyugodtan álhatói, mint ha csupa jóbarát venné körül.

*

Az embernek mindig több ellensége és kevesebb barátja van, mint gondolja

*

A barátainkat a hibáinknak, az ellenségeinket az erényeinknek köszönhetjük. .a'-:-:'