Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-20 / 18. szám

1927 január 20. BÁCSMEGYET NAPLÓ *>. óidéi Kijelölték a szavazóhelyeket Szomborban és Szuboticán Háromezer ember vett részt a radikális párt és alnémet párt utolsó vrsaci gyűlésén — Davidovies Ljuba beszédei Sztarapazován és Noviszadon .ALBDQir CSODALÁMPA A magyar párt vezérei Noviszadon A halasi-, Bajai-, valamint a Backai-Szubotica város polgármesteri hiva­tala szerdán délelőtt tette közzé a sza­­vazóhelyekre Vonatkozó hirdetményét. A városban és a szállásokon összesen harmincnyolc szavazóhely lesz. A szavazóhelyek beosztása a követ­kező: Első választási járás Az első köri választók A—L betűig az I. számú, M—Zs betűig a II. számú szavazóhelyen, az állami tanítóképző iskolában szavaznak. A második köri választók A—-M be­tűig a III., N—Zs betűig a IV. számú •szavazóhelyen, a Szent-Györgyl iskolá­ban. A harmadik köri választók A—J be­tűig az V. számú, K—P betűig a VI. számú, R—Zs betűig a VII. számú sza­­vazóhelyen, a Szent Rókus elemi isko­lában. A negyedik köri választók A—L be­tűig a Vili. számú, M—Zs betűig a IX. számú szavazóhelyen, a jogakadémia épületében. Az ötödik köri választók A—H betűig a X. számú, J—O betűig a XI. számú és P. Zs betűig a XII. számú szavazó­­helyen, az ötödik köri Bajai-uti iskola helyiségeiben. A hatodik köri választók A—H be­tűig a XIII. számú, J—O betűig a XIV. számú, R—Zs betűig a XV. számú sza­vazóhelyen, az állami főgimnáziumban. A hetedik köri szavazók A—K betűig a XVI., L—Zs betűig a XVJI. számú szavazóhelyen, a zsidó iskolában. A nyolcadik köri szavazók A—L be­tűig a XVIII., M—Zs betűig a XIX. szá­mú szavazóhelyen, a szerb templom ud­varán levő elemi iskolában. Második választási járás Az alekszandrovói lakosok AJekszan­­drovóban a Natosevics elemi iskolában szavaznak. A napnyugati ugarokban lakó válasz­tók á »Prestolonasleđnlk Petar« nevű alekszandrovói elemi iskolában, a XX!. számú szavazóhelyen. A verasicsi lakosok A—P betűig Alekszandrovóban a XXII. szavazóhe­lyen, R—Zs betűig a XXIII. szavazóhe­lyen, Alekszandrovóban a »Prestolona­­sledntk Petar« iskolában. A zsedniki választók Zsedniken, a templom mellett levő iskolában, a XXIV. szavazóhelyen. A zobnaiicai választók Zobnaticán, az állami elemi iskolában, a XXV. szavazó­­helyen. .4 gyurgyihi és vdmieteki választók a XXVI. szavazási helyen Zsedniken, Vukov-iskolában. A sebesicsi választók A—M betűig a XXVH., N—Zs betűig a XXVIII. szá­mú szavazóhelyen Szuboticán, a Szom­­borskl utón levő járlatlevél hivatalban. A tavankuti választók A—0 betűig a XXIX. számú szavazóhelyen, a Pr> kesch téglagyár mellett levő elemi isko­lában (a vásártéren), P—Zs betűig a vásártéren (Vucsidol) levő elemi isko­lában. A kclcinai. választók a XXXI. szava­zó helyen, a kelebiai szerb iskolában. A tudási szavazók A—M betűig a XXXII., N-Zs betűig a XXXIII. sza­vazóhelyen. A szegedi szölökbeti választók a XXXVII. számú szavazóhelyen, a volt csendőrlaktanyában, a palicsi utón (Vojnics Tosinica zaduzsblna). paücs, Radonovdc és Tompa válasz­ai a szegedi szőlőkben levő elemi te-, köztes, ■ — --és Majsai-szőlök szavazói a majsai utón levő elemi iskolákban. Agitáclós gyűlések a Bánátban Becskerekrö! jelentik: A becskereki radikális és magyar párt szerdán Écs­­kán és Lukácsfalván tartott népes gyű­lést. A gyűlések szónokai Rdics Tósa képviselő és Kelemen János becskereki újságíró voltak. A radikálisok és a németek nagygyűlése Vrsacon Vrksacról jelentik: A radikális-párt, a német nemzeti párt és a német radikális párt a Szerbia-szálló nagytermében tar­totta utolsó közös népgyüléséí, ame­lyen közel háromezer főnyi közönség jelent meg. A gyűlést Sztojdkovics Szvetkó, a radikális-párt elnöke nyitotta meg, utána dr. Singer Miklós, a vrsaci néniét párt vezetője jbeszélt és védelmé­be vette a radikális—német paktumot Több oldalról támadták ezért bennün­ket — mondotta — de ez volt mégis az egyetlen helyes ut, mert csakis igy védelmezhettük meg a német kisebbség érdekeit, ha a leghatalmasabb szerb párttal kötünk választási megegyezést. Sztojics Tósa, a radikális-párt pa­raszt jelöltje, összetartásra szólította fel a szerb paraszt választókát és hang­súlyozta, hogy ö, mint paraszt ember mindenkor, a parasztság érdekeiért fog harcolni. Dr. Kehrer Gyula, a németek jelöltje mondta el ezután programbeszé­dét, majd Sztojanovics Szvetiszláv a radikális-párt kisebbségi programját is­mertette. _ Nyolc év után — " mondotta — most látjuk'először, egy táborban ismét a szerbeket és a németeket, akik a há­ború előtt mindig együtt harcoltak kö­zös érdekeikért Ezt a hagyományos testvéri egyetértést ápolnunk kell és Igyekezni fogunk ezeket a kapcsolatom kát a jövőben még jobban kimélyiteiii. Ennek az együttműködésnek a gyümöl­cse azután a közigazgatás reorganizá­ciója és a német kisebbség teljes egyén­­jogosultságának elismerése és a gya­korlatba való átvitele lesz. Az utolsó szónok Joyanovies Szveto- Hk polgármester volt, aki a radikálisok közigazgatási programját Ismertette. Pavlis elővárosban szintén nagysikerű népgyülést tartott a radikális-párt. A gyűlésen Sztojanovics Szvetiszláv párt­elnök, Panties Koszta szerkesztő, a rá­­dikáüs-párt titkára és Sztojics Tósa ismertették a radikális-párt programját. Lalosevícs Jócó erélyes nyilatkozata Kraft István vádjairól Lalosevícs Jócó országgyűlési képvi­kéri: Nyilatkozat. Tudomásomra jutott, hogy a német párt vezérei, köztük dr. Kraift István is az* hirdették, hogy én a vojvodinai községek autonómiája ellen dolgoztam, sót egy alkalommal meghiúsítottam azt. hogy a kormány a községi autonómiát a Vajdaságban helyreállítsa, hogy a köz­ségi választásokat keresztül vigye. Ki­jelentem, hogy ezek az állítások minden alapot nélkülöző rágalmak. Ellenkezőleg, mint képviselő mindig azon voltam és minden befolyásommal és erőmmel azon dolgoztam, hogy a. Vojvödjnában a községi önkormányzat helyreállitassék. Sztankovics Szvetiszláv, Sztrilics Béla és Hadzsics Koszta képviselőtársaimmal együtt sürgős interpellációt nyújtottam be 1926 május havában a községi válasz­tások keresztatvtteje tárgyában. Mikor goztam ki a községi autonómiák .tárgyá­ban és ezt a törvényjavaslatot Jovano­­vics Ljuba klubjának valamennyi képvi­selő tagja aláírta és be is nyújtottuk a parlamentbe. 1926 junlus 15-ikén e tör­vényjavaslat sürgőssége felett a parla­mentben nagy vita volt, amelyben klu­bunkat Jovanovics Ljuba nagy eréllyel képviselte. Valamennyi vajdasági ki­sebbségi lap, a »Bácsmegyei Napló«, »Hírlap«, »Deutsches Volksblatt« terjedel­mesen közölte akciónkat és a legnagyobb dicséret hangján Írtak küzdelmünkről. Mindezekután azt állítani, hogy én a községek autonómiája ellen dolgoztam, intelligens emberhez nem illő hazugság és rágalom. Meglehet, hogy Krafit ur arra az egy esetre gondol, amikor ilyen nyilatkoza­tot tettem, amikor ugyanis Vujicsics betügym.iniszter azt a kérdést vetette fel, hogy hogyan lehetne a vajdasági köz­ségekben az autonómiát helyreállítani. Akkor dr. Krafft azt ajánlotta, hogy a szerbiai községi törvénytervezetet ter­jesszék ki a Vajdaságra. Én hivatkoztam az alkotmány rendelkezésére, hogy mindaddig, mig a törvényegységesités végrehajtva nincs, a régi törvények van­nak érvényben és azt ajánlottam, hogy az 1886. évi XXII. törvénycikk rendel­kezései szerint vitessenek keresztül a választások. Vujicsics miniszter ur ek­kor csak azért nem határozott, mert Krafft kötötte magát a szerbiai községi törvényhez. Ezekuíán a művelt és elfo­gulatlan ítélkezésére bízom, ki akadályoz­za a községi autonómiát a Vajdaságban. A szombori szavazóhelyek ... Szomborból. jelentik: .Szombör váfos tanácsa a január 23-iki tartománygyü­­lési választásokra a szavazqhelyvket a választópolgárok nevének kezdőbetűi szerint a következőképen osztotta be: T. -A-r-Boh -betűkkel az álalmi gimná­ziumban.. 2. Boh-tól a B-betüsök végig és az.S betűsök, a központi elemi fiúis­kolában. 3. G. és L. az állami felsőke­reskedelmi iskolában. 4. V., Gy., E. és I. betűsök a Brankovics-uccai állami óvodában- 5. M. bedüsök a fiugyakorló iskolában. 6. D- J. és O. betűsök a leány­gyakorló iskolában. 7. N. és R. az ipar­testületben. 8. F., M. és Cs. a magyar olvasókörben. 9. Sz. és C. a polgári ka­szinóban. 10. Zs. és P. a kathoükus le­gényegyletben. 11. Z., K.—Ke., Lj., T. és U. a Kónyovlcs-uccai állami óvodá­ban. 12. Ke—-végig. Ny., Ty. es Dzs. a Lloydban. Davidovies Ljuba beszédei Davidovies Ljuba a demokrata-párt sztarapazovai nagygyűlésen nagy be­szedet mondott, amelyen az önkormány­zatok kérdésével foglalkozott. — Az igazi önkormáns'zat — mon­dotta — az ország elsőrendű szükség­letei közé tartozik. A mostani törvény nem garantálja az igazi önkormányza­tok megteremtését, mert megengedi a rendőrhatóság beavatkozását az önkor­mányzatok ügyeibe. A demokrata-párt azért követeli a minél szélesebb önkor­mányzatot, hogy őszinte versengés in­dulhasson meg a nép képviselői között a nép javára. Azt hallom, hogy bizonyos lelkiismeretlen emberek cselekedetei alapján, az a tévhit terjedt el, hogy min­den rossz Szerbiából jön. Nagyon kérem a szerémségieket, hogy ne ítéljenek az ilyen rossz emberek után. Davidovies végül a földmives osz­tály súlyos helyzetéről beszélt. Az or­szágnak 270.000 tisztviselője van, eb­ből igen sokat el lehetne bocsátani, a megmaradókat jobban lelietnc fizetni. Az állampolgárok között nem szabad különbséget tenni sem vallás, sem nem­zetiség szerint, minden állampolgár a törvény és az alkotmány szerint egyenlő jogokat élvezhet; egyenlő kőteiezcítsé­nem isér erre választ nem kaptunk, megint én yoltam, aki rövid tcrvényjavaslatót dob geket vállal. A_demoJstata-párt selő a következő nyilatkozat közlesét gyertyaíénnyel világit! BARZEL D. D. „Aladdin“-osztálya, Subotica 3 Kérjen árjegyzéket. 319 sokat, de amit ígér, azt feltétlen be fog­ja' tartani. Davidovies Ljuba szerda délután No­­viszadra érkezett és beszédet mondott a Szlobodában megtartott nagygyűlésen. A gyűlést dr. Nikotics Bránkó köz­jegyző, kerületi elnök nyitotta meg, az­tán átadta a szót Davidovicsnak. Davidovies kijelentette, hogy először a községi választásokat kellett volna kiírni, azután a kerületi választásokat és csak ezután térhettek volna át a tarto­mányi választásokra. De a mi politi­kánkban a tetőnél kezdik építeni a há­zat. A községi közigazgatást kell elő­ször rendezni, aztán -az államét. Ren­dezett községek nélkül rendezett álla­mot cl sem lehet képzelni. Ezután át­tért az adókérdésre. Azon az álláspon­ton van, hogy az adóterhek elérték a maximumot és hogy azokat nem emel­ni, hanem leszállítani kell, mert csak igy lehetnek az ország polgárai megelé­gedettek. — Mi azt valijúk — mondotta — hogy az ország minden polgárát nemzetiségi és vallási különbség nélkül egyenlő jo­gok illetik meg az egyenlő köte’ességek mellett. A mai rezsim viszont, csak kötelességet jelöl, a jogot azonban nem adja meg. Jugoszlávia gazdag ország. Minden polgára megtalálhatja boldogu­lását. Nincsenek olyan polgárok, akik a törvényen belül, vagy kívül állnak. Ezután áttért Davidovies a politikai helyzet ismertetésére és kijelentette, hogy kétféle minisztériumain1' vannak, az elsők semmit sem dolgoznak, a töb­biek pedig csak nagyon keveset és azt is rosszul. Támadta az összes minisztereket ás AHncsics volt külügyminisztert, aki négy éves minisztersége után lemondott, meri saját bevallása szerint nem ért el sem­mit külpolitikájával. Bírálta a sajtótör­vényt, amely nem teszi lehetővé a saj­tószabadságot, pedig ez a demokrati­kus állam alapja. Erélyesen kikelt az Obznana rendszer ellen. Külpolitiká ik érdeme, hogy barátsági szerződéseket kötöttünk, azonban a sok barátsági szer­ződés ellenére barátunk kevés van. ötnégyedórás beszéde után dr. Anics Mitya szólalt fel, ezután dr. Magurovics Ivó isztriai delegátus mondott beszédet, amelyet a közönség nagy tetszéssel fo­gadott. Dr. Cseremov György többször meg­zavarta a szónokokat, úgyhogy végül rendőrök távolították el a teremből. Szavazóhelyiségek Szentén és Sztarakanizsán Satentáról jelentik: r.jÁti-3 szentai és Panics Antal sztarakanízsm

Next

/
Oldalképek
Tartalom