Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-18 / 16. szám
1927. január 18. bAcsmegth NAPLÓ 5. oldal. Radonics Jován dr. ismertette Szuboticán atartományi önkormányzat hatáskörét A pénzügyi bizottság elnöke a radikális-magyar párti megegyezésről — Stojadinovics Milán volt pénzügyminiszter a Radicsékkal való együttműködés ellen A radikálisok és a magyar párt agitációja a Tiszamentén A vasárnapi szuboticai nagygyűlésnek élénk visszhangja van politikai körökben. Radonics Jovan képviselő a gyűlésen nagy beszédet tartott, amelyen többek között a következőket mondta: — Az önkormányzat felöleli mindazokat a közigazgatási jellegű ügyeket, amelyek természetüknél fogva az illető községet, járást, vagy kerületet érdeklik s a melyeket legjobban tud elintézni az illető község, járás, vagy kerület lakossága. Az államigazgatás kiküszöböli a helyi jellegű ügyeket s azoknak elintézését az önkormányzati testületekre bízza, amelyek mint községi, járási, vagy tartományi önkormányzati testületek alakulnak. Egy tartomány — s ilyen országunkban 33 van — kiveti a tartományi járulékokat, hogy ezáltal jövedelemhez jusson. A tartományi gyűlés állapítja meg bevételeit, következésképen kiadásait is, szóval megállapítja az évi rendes költségvetést. . Ezentúl minden" tartomány a saját bevételeiből, illetve jövedelméből fogja fe» dezni az útépítési és javítási munkálatokat, ahol azoknak szüksége mutatkozik. Hidakat épit. folyókat, patakokat szabályoz végzi a lecsapolást, töltéseket emel árvízvédelem szempontjából, fejleszti a löldmivelést, állattenyésztést, szőlészetet, halászatot és erdészetet. Segélyezi és ezáltal előbbre viszi az ipart, kereskedelmet, gyáripart, gondoskodik a népegészségröl kórházak felállításával, fejleszti a népnevelést és kultúrát, gondoskodik a tartomány szegényeiről. Ilyen körülmények között igen sok ügy ruházódik a bepgradi központból a tartományok, járások és községekre. A jövőben nem kell minden csekélységért a. népnek Beogradba mennie, hanem ügyeinek java részét el fogja intézhetni a tartomány, vagy járás székhelyén, sőt lakóhelyén is. A beogradi központi államigazgatás ezáltal több időt szentelhet a nagy és fontos államügyeknek és le lesz szállítható az állami tisztviselők nagy száma, már pedig a tisztviselők javadalma emészti fel az állami költségvetés fele részét, viszont a nép gyors és olcsó igazgatáshoz jut. De szükséges már most, mielőtt a tartományi gyűlések megkezdenék működésűket, megállapítani azok jövedelmeit, melyekből fedezhetni fogják majd a nagy programmal járó kiadásokat. Ahogy az állam felosztotta az államigazgatást az állami és helyi önkormányzati hatóságok között, úgy kell, hogy az állam a tartományoknak átengedje mindazt a közvagyont, amely a tartomány területén fekszik. Ezen felül szükséges, hogy az állam átruházzon az önkormányzati testületeknek bizonyos adónemeket, mert a költségvetéseknek az állami adóalap' alapján • való • össze* állítása nem jó. Nem kevésbbé szükséges megalkotni a községekről és a várói sokról szóiö törvényt, amelyek kell, hogy épp oly szigorú állami ellenőrzés atá kerüljenek, mint a tartományok. Az állami ellenőrzés már azért is szükséges, mert beigazolást nyer:, hogv a községek — számszerűit 4478 szervezett és 2117 szervezetien — nem takarékoskodnak a költségvetések összeállításánál. 1925. évben az önkormányzati terhek U 24.178.293 dinárt tettek ki. Ebből pótadóra esik 630,438.040 dinár, fogyasztási adóra 212.405.723 dinár, il-1 ietékre 261,334.530 dinár. Községekben a községi pótadó százalék átlaga 558% — 100 dinár állami egyenes adóra, városoknál pedig a községi pótadó százalék átlaga 122% — 100 dinár állami egyenes adóra. Községeknél legtöbb a személyi kiadás 33%. mig a községi szegényekre 1.7% jut. Városokban legtöbbet költenek a városi üzemekre, épületek új utak javítására. A városi lakosság erősebben van megadóztatva községi pótadóval (fejenként 224 dinár), mint a községi (fejenként 54 dinár.) Az önkormányzati terhek átlag 94.5 dinárt tesznek ki fejenként. Az állami adóterliekkel együtt egy lakos adóterhe 700 dinár körül van, amely mindenesetre túlsók a mai gazdasági válságban. Szükséges ezért a legnagyobb takarékosságot bevezetni úgy az állami, mint az önkormányzati kiadások minden ágában, emellett a legnagyobb gazdasági munkásságot kifejteni s ezáltat minél nagyobb gazdaságot teremteni. Politikamentes önkormányzatot! Ezeket azért hoztam fel, mert az ilyen népgyülések politikai iskola a mi polgáraink részére, akik hivatva lesznek a tartományi, járási és községi önkormányzati testületekben a saját szerencséjük kovácsai lenni. Különösen a szivükre kötöm választóimnak, hogy vigyázzanak a községek vezetésére. A politikai hovatartozandóság és az egyéni érdek nem szabad, hogy vezetők legyenek az önkormányzatokban, de különösen nem a községekben. Az egycseA ne önző egyéni érdekekből törekedjenek részt venni a községek vezetésében, hanem azért, hogy működésükkel a község összlakosságának érdekeit szolgálják. Szerbiában s sajnos nálunk a Vajdaságban is az önkormányzat inkább politikai kérdés volt eddig. Az önkormányzat az egyes politikai pártok vesszőparipája volt, de csak kevés, vagy falán semmi erőt sem fejtet tek ki, bogy az önkormányzat tgstat öltsön. Az angól önkormányzati szer veket nem is merem említeni, mert ott az önkormányzat (sclfgovernement) -évszázadokon át fokonként fejlődött s éppen ezért nálunk az ilyen öukörmányzátot nem is lehet átültetni. Nálunk a népét előzőleg oktatni kei! az önkormányzatra. Ebben az iskolában elkészülve az önkormányzati élétre, el fog készülni fokozatosan az állami ügyek megértésére is. A tartományi választási küzdelemben beszélnek mindenről, de alig valamit, vagy semmit az önkormányzatokról, amelyeknek képviselőit választják most -meg. Egyenlő jogok, egyenlő kötelességek A nagy nemzeti radikális-párt elfogadta a magyar párttal való együttműködést a jelenlegi tartományi választásokon. A radikális párt már a felszabadulás utáni első napokban ráterelte ügyeimét a magyar nyelvű polgártársakra, Ismerve őket, mint kiváló földművelőket, figyelembe véve a földhöz való ragaszkodásukat, földmivelül képességüket s szorgalmukat, mellyel a földet művelik. A nemzeti radikális-párt, amely a háború előtt a »szerb* jelzőt viselte, a háború után a »szerb« jelzőt törölte, azt akarván ezzel elérni, hogy soraiba fogadhassa a szerbek mellett a bunyevácokat, horvátökát, szlovéneket, magyarokat és németeket is. Ali nem akarunk politikai pártokat alakítani nemzetiségi és vallási alapon. mi azt akarjuk, hogy radikális zászlónk alá tömöritsük mindazokat, kik pártunk programijával egyetértenek. Emellett, mi nem akarunk országunkban különbséget tenni az egyes nemzetiségek között, mert alkotmányunk értelmében az egyenlő kötelességek egyenlő jogokat is biztosítanak. Mi vajdasági radikális képviselők az agrártörvény megalkotásánál követeltük a földek kiosztását a nemzeti kisebbségek részére is. Én, mint az országos pénzügyi bizottság elnöke, az adómérsékléseknél egyetlen alkalommal sem tettem különbséget szerb és magyar között, hanem "egyformán védelembe vettem úgy a magyart, mint a szerbet és bunyevácot. Csak természetes, hogy akkor-a magyar földmivelők csoportosan léptek be radikális pártszervezeteinkbe, amint az különösen tapasztalható a topolai és szentai járásokban s amint azt megmutatták a legutóbbi képviselőválasztások is. És -a magyar földmivés nem fogja ezt megbánni, mert a kormány részéről sokkal hathatósabb támogatásban fognak részesülni szükségleteit illetőleg, mint az elmúlt rezsimben. ahol a vezető szerepet játszották a nagybirtokosok, grófok, bárók, dzsentrik, akik tömegekben kényszeritették a magyar földmunkást az Amerikába való kivándorlásra. A paktum célja Mi elfogadtuk a magyar párttat való együttműködést, számítva arra, hogy a magyar párt vezetői lojálisán fognak velünk együttműködni, hogy ők is, mint mi is, előkészítik és nevelik párfhiveiket az önkormányzati életre úgy a községekben, mint a járásokban, nemkülönben a tartományokban is. Eddig sajnos nem igy volt. Ahelyett, hogy azt magyaráznák meg, mi az önkormányzat, nil-» ként kell vezetni az ügyeket a községekben, hogy a falusi lakosság életét megkönnyítsék, ami szövetségeseink egy tisztán belső kérdésből, a községéit, járások és tartományok berendezéséből tisztán politikai jellegű kérdést csináltak. A népgyüíéseken nem beszélnek ' sem az önkormányzati elvekről, sem a nehéz gazdasági válságról, sőt arról sem, miként Kellene segíteni a földművelőkön, ipasokon, kereskedőkön és gyárosokon, hanem arról, hogy a vajdasági magyarság tömörüljön egy zászló, a magyar párt zászlója alá. A mi radikális programmunkkal ellentétben, hogy nem kell politikai pártokat alakítani sem nemzetiségi, sem "vallási alapon, hanem gazdasági és szociális alapon, a mihez mi már hozzászoktattuk magyar nyelvű radikális embereinket egy magyar párti vezető ember Sztarakanizsán megtartott beszédben teljes gőzzel agitált szövetségének programmja ellen, amikör azt mondotta: »A legnagyobb bűn volna, ha a magyarság éppen most tagozódna és osztályozódna társadalmi ideák, általános politika és gazdasági felfogások szerint. Itt nem lehet magyar ellenzéki, magyar kisgazdapárti, magyar szocialista, vag5r akár magyar radikális párt sem, mert ennek a magyarság egyetemes érdeke útjában áll.« Mire való az, kérdem én, a helyi önkormányzati választási küzdelemben tévhitet bevinni a magyar emberek soraiba s módot adni más politikai pártoknak, •hogy a mi meg nem értésünket a saját javukra kihasználják. Ezt jóakaratulag s azért mondjuk, hogy szövetségesünket a jó útra térítsük, amelyen haladniuk kelt a tartományi választásokon. A radikális párt elfogadta a magyar párttal való együttműködést, hogy tanujelét adja lojalitásának a párttal szemben, i dacára unnak, hogy a magyar párt olyan bázison uiukult meg, amelyet u radikális-párt programja miatt nem helyeselhet, de elfogadván az együttműködést a magyar párttal, a radikális párt ugyanazt az őszinteséget és lojalitást várja cl a magyar párttól s mindenekelőtt az igazi együttműködést a tartományi választásokon. Az igazi együttműködés nem abban áll, hogy megkíséreljék a magyar radikális pártszervezetekből lázas sietséggel magyar pártszervezeteket alakitani s ezáltal a magyar földmivelők sorait megtéveszteni. Az igazi együttműködés abban fog kitüktöződni, ha a magyar és a radikális-párt őszintén azon lesz, hogy a vajdasági nép igazi és őszinte önkormányzatot kapjon úgy a községekben, mint a járásokban, nemkülönben a tartomásyokban, hogy a tartományi képviselők okos és bölcs vezetésével a gazdasági élet a tartományokban jobbra forduljon polgártársaink javára, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Radikális népgyülés Pancsevón Pancsevóról jelentik: A pancsevói radikális-párt látogatott népgyülést tartott Pancsevón. Az első beszédet Sztojadinövics Milán volt pénzügyminiszter tartotta. Élesen támadta Radics Istvánt, Kijelentette, hogy annak, hogy a kormány és a parlament nem dolgozhat megfelelően, nem a radikálisok az okai hanem Radics István és pártja, akik minden munkát megakadályoznak azzal hogy örökösen kormányválságot idéznek elő. Súvúkovics Lázár képviselő, agrárreform minisztériumi államtitkár az uj adótörvényről beszélt, azután kijelentette, hogy még a tavasszal tető alá hozzák a dobrovoljáctörvényt és mielőbb rendezik a községi választások kérdését. Végül a pancsevói pártszervezet jelöltje, dr. Zakó Milán pacsevói ügyvéd tartott rövid programmbészédet. A német párt pancsevói gyűlése A német párt Pancsevón a Weifert sörház nágytermében tartott népgyülést A gyűlést Wittmann Lajos, a pancsevói német párt szervezeti alelnöke nyitotta meg. Utána Ziffermayer Otmár kereskedő beszélt, majd Moser Ferenc dr, képviselő tartott hosszabb beszédet. Ismertette a politikai és gazdasági helyzetet. Megmagyarázta, hogy miért kötött a német párt a legtöbb helyen választási megegyezést a radikális-párttal és milyen előnyök származnak a paktumból a németekre. Pancsevón azért nem jött létre megegyezés, mert itt a radikális-párt nem egységes és a németek nem akarják egyik frakciót sem a másik rovására győzelemre segíteni. Végül dr. fíaftinann Simon pancsevói jelölt ismertette programúját. Agitációs giiilés Sztarakanizsán Az országos magyar párt legutóbb megalakított sztarakanizsai helyi szervezete látogatott gyűlést tartót január 13-án Szarakanizsán. Megválasztották a harminc tagú végrehajtó-bizottságot, azután dr. Bottá Péter listavezető ismer-' tette az agitáció eredményeit és bejelentette, hogy a legközelebbi napokban meglátogatják Oromhegyest, Völgyest, Adorjánt s a tanyavidék központjait. Ezután Bogoszavlyev Gy. Milán, Nagy A. János és Pilisi Pál beszéltek, őrömmel vette tudomásul a gyűlés közönsége, hogy Sztarakanizsa város képviselőtestülete a tisztviselő-létszám apasztása során megszüntette a gazdasági tanácsnoki, ügyészi és mérnöki állásokat és czátal a városi pótadót sikerült a felére szállítani. A gazdasági tanácsnok a felmentett főjegyző helyét fogja betölteni, a megüresedett ügyészi és mérnöki állásokat pedig többé nem töltik be. Megalakult a magyar párt helyi szervezete Novakanlzsán Látogatott gyűlést tartott szombaton délután a magyar párt és a radikálispárt Novakanlzsán. Az első szónok Battu Péter dr., a sztarakanizsai közös lista vezetője volt, aki felhívta a magyar és szerb választó polgárságot a közös zászló melletti kitartásra. Ezután javaslatot tett a magyarpárti helyiszervezet tisztikarának megválasztására. Elnök lett Csordás István építőmester, áléinak Spertl István kisgazda, titkár Mélykúti István községi jegyző, pénztáros Fejős Péter nyomdász, ellenőr Szabó János állatorvos. Közfelkiáltással megválasztottak még tíz tagú végrehajtóbizottságot is. Utána Malbaski földbirtokos beszélt,
