Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-18 / 16. szám

6. oldal. BÁCSMEGYE3 NAPLÓ T02Í, janoér 18, : U'.-n. majd Pantovics Dragoszláv emelkedett szólásra. Visszautasitptta az ellenzék részéről hangoztatott rágalmakat és ki­jelentette, hogy ő- a rend, munka, tör­vényesség és igazságosság embere és többre becsül egy tisztességes, lojális magyar, német, vagy román polgárt, mint az államalkotó faj egy becstelen tagját. Beszédét: Éljen a magyar! Hoch deutschen!-szavakkaí fejezte be. Gyűlés után egy obilicsevói küldöttség kereste fel Batta Pétert és kérte őt, hogy ott is alakítsa meg a magyar párt helyi szervezetét. A magyar párt Baimokoii A magyar párt bajmoki szervezet vasárnap alakult meg a Kulity-féle ven­déglőben. Az alakuló gyűlésen részt vettek dr. Sántha György, az országos magyar párt elnöke és dr. Deák Leó, akik nagyhatású beszédeket mondot­tak. A bajmoki helyi szervezet elnöké­vé Lukács Péter, alelnökeivé Kiss Ká­roly és Paor Lajos, titkárrá dr. Bolits József, jegyzővé Szmolenszky István, pénztárnokká. Rotnoda Józsefet válasz­tották meg’. Radikális és magyar párti gyűlések a Bánátban Becskerekröl jelentik: Banatski Dvor és Banatski Dusanovac községekben hétfőn radikális népgyülés volt. Rajics Tosó nemzetgyűlési képviselő a gyűlése­ken a politikai helyzetről, az agrárkér­désről, a választásokról és a tartomány­­gyűlés jelentőségéről beszélt. A gyűlések igen látogatottak voltak. • A magyar párt hétfőn délután De­­beljácsán gyűlést tartott, amelyen nagy tömegek jelentek meg. Résztvctt a gyin lésen Alekszijevics Mita, a belügymi­nisztérium BBB. ügyosztályának főnö­ke is. Dr. Várady Imre nagy 'beszédet mondott, amelyet a gyűlés lelkesedéssel fogadott. Hangsúlyozta a szónok, hogy a magyarság demokratikus érzelmű ré­tegei már a háború előtt együtt harcoltak a szerbekkel, akiknek Tomics Jása volt : a vezérük.. Reméli, hogy a jövőben is za­vartalan testvéri egyetértésben fognak él­ni szerbek és magyarok és ez a meg­egyezés előnyöket hoz. Végül felszólí­totta a magyarokat, hogy a január hu­­szonharmadi'ki választáson a radikális­­magyar közös listára szavazzanak. Két palánkai inas kalandos szökése A francia idegenlégióba készültek és Olaszországban elfog ák őket Noviszadról jelentik: A Stein Samu és társa bácskapalánkai borkereskedő cég múlt évi november 17-én M. V. ne­vű inasát 16.420 dinárral a postára küld­te, hogy a pénzt postautalványon to­vábbítsa. Az inas azonban nem adta fel a pénzt, hanem azzal megszökött. A cég feljelentésére megindított vizs­gálat megállapította, hogy az inas a Blazsek József-féle könyvnyomda K. M. nevű inasával együtt Palánkáról el­tűnt. A csendőrség azonual megindítot­ta u nyomozást, de a két inast nem si­került elfogni. Néhány nappal ezelőtt a szlovéniai Planináról értesítés jött a palánkai csendőrséghez, amelyben a planinai Iia­­tárrendőrség jelentette, hogy a két kö­rözött inast az olasz határrendörség el­fogta és áttette a határon. Mindkettő­jüket utbainditották Noviszadra, ahová hétfőn érkeztek meg. Skrebljin Iván vizsgálóbíró kihallgat­ta a két kalandos inast, akik a követ­kezőket mondották jegyzőkönyvbe: — Mi már ’ régebben megbeszéltük, hogy mihelyt M. V. nagyobb összeget kap gazdájától, hogy azt a postán fel­adja, azzal megszökünk. Tervünk íz volt, hogy Franciaországba szökünk és belépünk az idegen légióba. Gyalog mentünk Bukinba, onnan hajón Vuko­­várra, majd vonaton Beogradba, ahol turista ruhát, cipőt, kamaslit, sveatert, két ezüst órát és jugoszláv térképet vásároltunk és vonaton Zagrebba, majd Ljubljanába utaztunk, térképünk segit- 4a^lr|tán>'Oztuk a hatátt, az volt a szándékunk, hogy hamarosan át­keljünk az olasz határon, de az éber olasz pénzügyőrök elfogtak bennünket és Postumiába vittek. Postumiában har­­minchat napig voltunk bezárva. — Harminchat napig tartó fogságunk után Planinál áttettek bennünket a ju­goszláv határra és onnan a jugoszláv határrendörség beszállított a noviszadi ügyészség fogházába. Az elsikkasztott pénzből letartóztatásunk alkalmával már csak 3600 dinár volt. A két kiskorú sikkasztó a kiskorúak bírósága elé kerül. Alhirek jugoszláv-olasz megegyezésről A külügyminisztérium cáfolja a görög lapoknak azt a hírét, hogy meg' egyezés jött létre Albániának érdekszférákra való felosztásáról Beogradból jelentik: Az athéni és szaloniki-i görög lapok fantasztikus híreket közöltek egy állítólagos olasz-jugoszláv megegyezésről az albán kérdéssel kapcsolatban■ Esze­rint Jugoszlávia megegyezett volna Olaszországgal Albániának érdek­szférákra való felosztása tekinteté­ben, elismerve Olaszország interven­ciós jogát Albániában. A jugoszláv érdekszféra — a görög lapok szerint — Szkutaritól Koricáig terjedne, attól délre pedig Tirana, Elbasszan és a többi albán terület az olasz ér­dekszférába esne. Olaszország ezen­kívül kötelezte magát arra, hogy a görög kormányt rábírja a Jugoszlá­via és a Pangalosz-kormány közt létrejött egyezmény ratifikálására. Jugoszlávia ennek ellenében a gö­rög forrásból származó hirek szerint állítólag harminc százalékkal venne részt az albán nemzeti bankban. A görög lapoknak ezeket a híreit, amelyeket már a Szalonikiben meg­jelenő Macedónia cimü lap is megcá­folta, hétfőn este a külügyminiszté­rium sajtóosztálya erélyes cáfolat­ban közönséges koholmánynak mi­nősiti. Anéppárt hajlandó belépni az nj Marx-korm ányba Westarp gróf, a német nemzeti párt vezére a köztársaság ellen Berlinből jelentik: Marx kormányala­kítási kísérlete a vasárnap folyamán döntő jelentőségű fázisba jutott. A kor­mányalakítási terv azon fordul meg, hogy a néppárt bevonásával sikerül-e Marxnak olyan középpártot alakítania, » mely a parlamentben töbséggel rendek keznék. Vasárnap még úgy látszott, hogy Marx is kénytelen lesz visszaadni meg­bízatását, hétfőn reggel azonban váratlan fordulat következett be, a mely egész uj mederbe tereli a ki­bontakozási tárgyalásokat. Westarp gróf, a német nemzeti párt ve­zére programmbeszédet tartott, amely­ben elitéit minden idegen jellegű in­tézményt é& többek közt élesen állást foglalt a köztársaság ellen. Ez a nyílt monarchista manifesztáció nagy megütközést keltett a német nép­párt jobbszárnyán, amely a német nem­zeti párt felé hajlott. A néppárt, amely a nehéziparnak a pártja és amely az utóbbi időben békepoliíikát folytatott, ezekután valószínű, hogy hajlandó belépni egy olyan koalíció­ba, amelyben a ' szociáldemokraták helyet foglalnak. A párt vezetősége hétfőn este dönt egyéb­ként arról a kérdésről, hogy támogatja-e Marxot és általában az a vélemény, hogy a döntés kedvező lesz a deszignált kancellárra nézve, akinek lehetőséget nyit az uj kormány megalakítására, ami valószínűleg még kedden megtörénik. SZÍNHÁZ —■■— 4 mintaférj A noviszadi szintársulat kezdette meg hétfőn este két estére tervezett ven­dégjátékát a Városi Színházban Hop­­vood »A mintafér/« cimü vigjátékávul. A darabban egy unalmas és a nevetsé­gességig tisztességes ’*mintaíérj«-röl van szó, akinek túlságos együgyüségét megunja a felesége is és mulatság» bonyodalmakon, valamint egy jóbarát - cselszövésein keresztül végül is meg­változik a »mintaférj« és újra össze­­békiil feleségével is. A mulatságos darabot a noviszadi mű­vészek mindvégig könnyed, friss víg­játék-tempóban vitték sikerre. A cím­szerepben Jovanovics ur kabinetalaki­­tást nyújtott és el tudta hitetni szere­pének minden furcsaságát. Pregarc asszony a feleség szerepében volt jő és asszonyi, Hadzsips ur a barát sze­repéből csinált olyan komikus figurát, amellyel állandó derültséget tudott te­remteni a nézőtéren. Zamfirovics és Gruics kisasszony, valamint Kokotovics ur voltak még erősségei az előadásnak, amelyet sok tapssal honorált a közönség. Csökken a spanyoljárvány Németországban és Franciaországban enyhült a náthaláz Berlinből jelentik: Észak- és Nyugat­­európában a spanyolnáthaláz kezd eny­hülni. A betegség tulajdonképen csak Franciaországban volt járványos, Né­metországban azonban nem lehet epidé­miáról beszélni, sőt a franciaországi esetek túlnyomó része is jóindulatú le­folyású volt. Berlinben és Németország­nak majdnem minden vidékén megszűn­tek az esőzések és a rossz időt száraz napsugaras időjárás váltotta fel, úgy­hogy számítani lehet a spanyoljárvány lé­nyeges csökkenésére. Berlin kórházaiban jelenleg 1080 spa­­nyoíbeteget ápolnak. Vasárnap heten hal­tak meg Berlinben náthalázban, úgy­hogy Berlinben eddig összesen 60 halálos áldozata van a spanyoljárványnak. A Rajna tartományban is csökkenőben van a baj. Münchenben körülbelül 3000 volt a betegek száma, de az esetek tul­­nyomórésze könnyű lefolyású volt. Frankfurtban eddig háromszáz spanyol­­beteget ápolnak. Súlyos és járványszerü a baj csu­pán a Saar-tcrületen. Zweibrückenben több mint kétezer a be­tegek száma, Saarbrückenben pedig az utolsó két hét alatt ötven halálos áldo­zata volt a járványnak. Mint Párisból jelentik, a náthaláz Franciaországban majd­nem teljesen megszűnt. Egyes vidéki városokban ugyan sok haláleset fordult elő, de a betegség min­denütt enyhült már. Londoni jelentés szerint Londonban és általában Angliában a járvány nem. öltött nagyobb méreteket, hanem csak Skóciában jelentkezett a betegség töme­gesebben és hatvan halálos áldozatot követelt. Mint Becsből jelentik, vasárnap Bécs­­ben riasztó hirek terjedtek el arról, hogy a spanyoljárvdny nagy mérték­ben pusztít az Osztrák fővárosban és hogy a kórházak zsúfolva vannak bete­gekkel. A közegészségügyi hivatal eré­lyes cáfolatot adott ki, amely szerint egyetlen spanyolnátha-eset sem fordult elő, hanem közönséges influenza megbetegedé­sekről van szó, amelyek nem léptek fel nagyobb mér­tékben, mint általában télen jelentkezni szoktak. Budapesti jelentés szerint Budapesten körülbelül háromszáz in­fluenza beteg Van és ezek közül ed­dig négyen meghaltak. Spanyolnátha-eset azonban Budapesten eddig még nem fordult elő. A Budapest tőszomszédságában levő Pesterzsébeten azonban az influenza tömegesebben je­lentkezett és az elemi iskolákban egy hétre felfüggesztették a tanítást. Prágában a spanyolnátha veszedel­mesen terjed. A fővárosban többszázra rug a betegek száma. Szó van arról, hogy az iskolákat néhány napra beszün­tetik. A prágai színházak a náthaláz miatt egészen üresek. B| ****** nmmm. a tolvaj Alig lehet merészebb kísérletet elkép­zelni, mint azt, hogy Henry Bernstein drámáit műkedvelőkkel vigyék a szín­padra. Nehezebb szerepeket, a legjobb színészek erejét is próbára tevő fe­szültebb drámai jeleneteket nem igen irtak, mint ez a boszorkányos ügyes­ségű, a közönség idegein táncoló francia akihez talán most nyúltak hozzá elő­ször dilettánsok. Épen ezért — őszintén szólva — aggodalommal tekintettünk »A tolvaj« szombati és vasárnapi elő­adása elé, hogy Szabó Márton kitűnő műkedvelő együttese fényesen rácáfolt ezekre az aggodalmakra, az csak újabb örvendetes bizonyítéka annak, hogy műkedvelőink már rés kivetkőztek a di­lettantizmus szűkre szabott ruhájából. A könnyű operettől, a francia vígjá­tékon keresztül a Bernstein-drámáig nagy az ut és ugyanilyen nagy az a fej­lődés, amit a szuboticai műkedvelők az első félénk próbálkozások óta máig a szeműnk előtt megtettek. Ezt kellett megállapítani »A tolvaj« előadásán. A két főszerepet, a Gót-pár hires szerepeit Reitter Ilonka és Kőhalmi Jenő játszották és teljesítményükről csak a csodálkozás hangján lehet megemlékez­ni. Reitter Ilonka a jó színésznő min­den kellékével rendelkezik, pompás színpadi megjelenése és eleganciája azok a hatásos külsőségek, amelyekhez egész belső énjét a játékba vivő asz­­szonyi forrósága, a könnyű társalgási hangtól a legerősebb drámai kitörése­kig terjedő gazdag skálája és egész színésznői temperamentuma és talen­tuma járulnak. Kőhalmi Jenő legutóbbi szereplése óta clismerésreméltó fejlő­dést mutat. Dallamos hangján, jó meg­jelenésén és a legfinomabb nüanszokra is kiterjedő játékán kívül sóik jeleneté­ben a legszebb színészi munkát adta és megrázóan emberi tudott lenni. Az­zal, amit ketten a második felvonásban nyújtottak, amelyet egymásuk játsza­nak végig és amelynek hatalmas drá­mai jelenetei a legjobb színészek fizi­kai erejét is próbára teszik, feltették a koronát minden olyan teljesítményre, a mit eddig műkedvelőktől kaptunk. A kitűnő főszereplőkhöz méltó volt a darab többi szereplője is. Török Man­ci mindig a megfelelelő hangot találta meg és finom, letompitott fájdalommal játszotta meg szerepét, Mayer Béla nagyon értelmes beszédű kitűnő tár­salgási színész^ aki drámai erővel min­tázta meg a gyermekéért rajongó, de mégis szigorú apát, Szabó Márton a fiú szerepében volt közvetlen és Koncz Dániel bebizonyította, hogy drámai sze­repből is tud kabinetalakitást csinálni. A Bunyevacska Matica ízléses szín­háztermét mindkét este megtöltő kö­zönség lelkes tapsokkal adózott a ki­tűnő szereplők ambiciózus munkájának és tudásának. (1. f.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom