Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-25 / 352. szám
december 25. BÁCSMEGTET napuv 55. oldal. AHOGYAN KEZDŐDÖTT... Beszélgetés a legidősebb szubo'icai orvossal, ügyvéddel, kereskedővel és iparossal pályájuk kezdetéről és a régi szabadkai életről Furcsák ina az elindulások és szeszélyesek az utak, amelyeken a háborúk, forradalmak és nagy átalakulások után az cmebcrek bizonytalanul tapogatóznak. A világgazdaság válsága, a társadalmi átalakulás forrongó erői, a mai kor ezernyi kiszámíthatatlan körülménye vadul dobálják ide-oda az embereket. mint a dühöngő vihar a kis csónakot a hatalmas tengeren. Gúnyt űznek a szeszélyes események az emberi akaratból, pályák törnek ketté, akkor, amikor az ember azt hinné, hogy már nem jöhet gyökeres változás az életében és újra kdl ke leni a harcot, az egzisztenciáért, a kenyérért vívott nehéz küzdelmet sok- j szór a férfikor delén, vagy még azon | Is túl. Nem mindig Volt igy. Csak tegnap, vagy tegnapelőtt — milyen messzinek látszik ež a még köztünk élő múlt — biztosabb alapokon épült az élért szilárdabb bázison vethette meg a lábát a dolgozó ember és a becsületes, jószándéku múrikát néni fenyegette minden percben az összeomlás, a minden nehezen kiharcolt eredmény megsemtíiisülésével fenyegető veszedelem. Tegnap tnég nem véletleneken, kiszámíthatatlan szeszélyeken múlt az remberek sorsa és ha voltak is harcok, szenvedések akkor is, fi ÓT vannak ázoK a mi küzdelmeink, a ml halaink mellett? Nyugodtabb volt a tegnap embereinek a munkája és több eredménnyel kecsegtetett, mint a mai, súlyos harc, a létért való' kíméletlen tülekedés. Felkerestük a tegnap néhány emberét akik mint egy boldogabb, jobb korszak emlékeztetői ma is itt élnek és itt dolgoznak kőiőttünk és megkértük őket, mondják ek milyen volt régen, egy félstáiaddal ezelőtt az elindulás. Hogyan kezdte meg ebbén a már-már feledésbe Merülő kórban az orvos, az ügyvéd, a kereskedő, az iparos, általában a dolgozó polgár pályafutását? Milyenek voltak akkor a viszonyok ebben a tunya, nagy alföldi városban? Mik voltak akkor a nagy Szenvedések és kis örömek? Hogy kezdődött? Amit elmondtak, abból nemcsak a saját érdemes munkás-életük emlékei, hanem az egész régi Szabadka élete is megelevenedik... így kezdődött. Amikor hat orvosa volt csak Szabadkának A legidősebb szuboticai orvos dr. Wilhelm Adolf orvosi rendelőjében fogadott bennünket ö maga is aktiv orvos dolgozik, gyógykezel fiatalos kedvvel éj erővel, mlntjha néni is lenne túl a hetvenedik éven. Fekete csomtkeretes szemüvegét leteszi, mintha anélkül tisztában látná a múlt képeit és a jóleső visszaemlékezés hangján beszél. — A jövő évben lesz ötven éve. hogy orvos vagyok — kezdi. — Bécsben promoyeálták 1877 jtinius 4-én. aztán ha- : zamentem Szegedre pihenni, ahol Csongrádmegye akkori levéltárosa, volt osztály társam könyörgött, hogy menjek I Szegvárra, a megyeszékhelyre községi! orvosnak, mert akkortájt halt meg az > ottani, orvos. Fiatal voltam, gondoltam: átmeneti stációnak jó lesz Szegvár. De | megválasztottak községi orvosnak és í ottragadtam három esztendeig. Aztán í visszamentem két évre Bécsbe. ahol a klinikákon tökéletesbitettcm tudásomat X tervem az volt hogy Szegeden nyitok rendelőt de közbejött a szegedi árvíz, a szüleim Szabadkára menekültek és igy kerültem én is idé, ahol 1880 október 1-én nyitottam meg orvosi rendelőmet. — Hat orvjos volt akkor mindössze Szabadkán, holott a városnak már akkor körülbelül 80.000 lakosa volt. A legértékesebb orvos dr.Mükó Lipót kórházi igazgató főorvos, Milkó Izidor író édesapja volt Nagy tudású, rendkívül szeretetfémélflv ' kollégiális gondolkozást!, humanisztikus érzésű ember, aki már előrehaladott korban volt és mivel jó anyagi viszonyok közt élt, azzal a tervvel foglalkozott, „hogy feladja az orvosi gyakorlatot eš engem ajánlott a legelőkelőbNígbadfcai családoknál, htódául. így kezdődött meg a prakszisom, amely hamarosan már nagy elfoglaltságot jelentett számomra. — Ittlétein harmadik évében megválasztottak kórházi orvosnak és ugyanekkor a kórház igazgatója Kertész Sándor tett, Az akkori kórház ott volt, ahol most a tűzoltólaktanya van. A régi kórház azonban mindössze ötven-hatvan ágyra volt berendezve, ami persze nem elégítette ki a szükségletet és ezért dr. Feuer Náthán honvéd ezredorvos. a kitűnő szemspecialista indítványára külön szemkórházat létesítettek a Szentaiuton. azon a helyen, ahol jelenleg a gyalogsági laktanya van. A jelenlegi uj kórház 1910-ben nyílt meg. első igazgatója dr. Welsz Ignác volt. aki azonban hamar meghalt és ezután én lettem a kórház igazgatója. Mint kórházi orvos egészen az átalakulásig negjreen és fél évet töltöttem a város szolgálatában. Az uj kórház 160 ágyra volt berendezve, az én igazgatásom alaitt azonban az évi megtakarításokból állandóan bővítettük és amikor megváltam a kórháztól, már 40Ö beteg befogadására volt alkalmas. — Az első időkben bizony nagy felvilágosító munkát kellett itt az orvosoknak végezni. Orvosi és gyógyszerész-egyesület működött a régi Szabadkán, amelynek ír. Wiener Salamon volt az elnöke, tudományos előadásokat tartottunk, betegbemutatással, barátságos összejöveteleket, azonban később az orvosok szaporodásával az érdeklődés mint kisebb lett A lelvilágositó munka terén a legtöbbet de. Szilasl Mór végezte, aki népszerű előadásokat tartott > - ie * "'•« kezettet világosította fel nénu i i ve a tüdovész, a tracli-.uio < *- .V*-1 I,in a ragályos betegségek eV ”i iivumK/ti déseKet — Az orvosok helyzete Y '■ mégis lényegesen jobb volt. mint -'vvéiM Iában nem volt ilyen nehéz • VV >i *tó küzdelem, mint napjainkbaf A f. családnak állandó háziorvosa %t?:t , nyolcvanas években a háetrmáft. Av •' jazása körülbelül harminc torjai .• esetleg ötven és ha valaki i»<iev.utkáu száz forintot? fizetett,...s^z „yiaT tejedehtii díjazás volt.Az orvosi rendelőben ölvén krajcár volt egy vízit díja. a beteg lakásán egy forint, A helyzet niindenképen jobb volt mini ma, mert nem volt ilven sok orvos és nem működött ennvi betegsegélyző egyesület, amely már már megszünteti a háziorvosi intézményt Pedig a régi háziorvosok lelkiismeretesek voltak, bizalmas barátaik voltak azoknak a családoknak, amelyeket kezeltek és gyakran hasznos tanácsokat és útmutatásokat adtak a gyermkek nevelését Illetőleg is... Kopognak a rendelöszoba ajtaján Az előszobában betegek várakoznak. Egy szemoperáció és egy betegvizsgálat közben szakított magának dr Wilheim Adolf annyi időt, hogy elénkidézze a múltat Egy félszázadot, amely alatt állandóan betegeket gyógyított és szenvedést enyhített. A pár percnyi múltba íeledkezés után pedig folytatta az emberbaráti munkát a jelenhez visszatérve. Volt idő amikor a mainál Is lassúbb volt a jogszo'gáltatás A szuboticai ügyvédi kar doyenje dr. Szilasi Fülöp az irodájában beszéli el hogy milyen volt pályája kezdete és milyenek voltak régen az állapotok a szabadkai törvényszéken, amely a mai városi zeneiskola épületében működőét. Egyik ügyfelével intéz el előbb telefonon egy sürgős ügyet, aztán kényelmesen elhelyezkedik a karosszékbeu, amelyben annyi ügyes-bajos ember panaszát hallgatta meg hosszú évtizedek folyamán és bámulatos, mindenre kiterjedő emlékezőtehetsége csak úgy ontja az adatokat, amikor a következőket mondja: — Deák Ferenc temetése napján, 1876 február 3-án tettem le az ügyvédi vizsgát és pár nap múlva már megnyitottam Szabadén az irodámat. Körülbelül tizenöt ügyvéd működött akkor a városban rajtam kívül: Szkenderovics János. Monies József, Parties Mihály, dr. Pertics József. Milosavljevics Milán (akit később egy ügyfele megölt) . dr. Schdffer Mór. Paukovics Andor. Mamuzsics Ágoston, Mamuzsics Lázár, a későbbi polgármester, dr. Manojlovics György városi főügyész. Léndrt István, Czeisz Máté,. Szomborcsevics Ferenc, dr. Landauer Adolf, Blrkáss Gyula, Gyelmis Gerő, Regényt Lajos, dr. Gain György. aki még a Bach-korszakbau került ide mint közjegyző és az ügyvédi kamara elnöke volt. — A törvényszék elnöke Biró Antal, a járásbíróság vezetője Milassin Jakab volt, az ügyész Sátor Jenő, alügyész Piukovics János. Az igazságszolgáltatás menete bizony meglehetíősen primitiv volt és a bírói kar nagyrésze a régi, elég gyenge elemekből állt. Egy váltókereset kisürgetése hetekig tartott. Az én prakszisonthan történt, hogy amikor egyszer egy válróbiztositási kereset elintézsét sürgettem hetek után, Vojnich Mihály az ügy referense ezt felelte: »Miért sürgeti iig^éd nr az ügyet? Ne adtak volna hitelt az itleiönekf* így meiit akkortájt a jogszolgáltatás és évekig elhúzódott egy pör elintézése. — Az ügyvédek nagyrésze akkor tanulta meg ezt a mesterséget. amikor aira a legkevesebb szükség iiplt. Mégis akadt néhány kiváló jogászunk! *gy Manojlovics Emil, a szabadkai ügyvédi Jcar kimagasló alakja, aki országgyűlési képviselő lett és mint kúriai tanácselnök halt meg húsz évvel ezelőtt. A bírói karból pedig kivált Corda Bódog, aki .ugyancsak képviselő volt és 1872-ben igazságügyi államtitkár lett. maid táblai elnökké nevezték ki. — Érdekesebb ügyek? 1895 körül nagy port vert fel Baky Gedeon törvényszéki biró ügye. aki ellen a zen táj közlegelö tagosítása körüli eljárásból kifolyólag vesztegetési Összeg elfogadása miatt Indult bűnügyi eljárás. Tekintve, hogy sza’adkai biró voh. az ügy letárgyalására I kikindai törvényszéket delegálták és j "entáti tartották meg a főtárgyalást, a •elven Baky Gedeont felmentették. Színsen emlékszem vissza erre. az ügyre, •n t én voltam Baky védője. Általában nagyön primitívek voltak '•* akkoriban még a viszonyok és az ■ievvédek kereseti lehetőségei nagyon közepesek A kereskedelem és a forgalom tekintve; < hogy az-Alföld—íiunjei va.s-i (tton kívül más vasútja a városnak nem;' volt. egész minimális volt'csak és nagyon' kezdetlegesek voltak az: állapotok 'aj kereskedelem, ipar és a gazdasági élet minden ágában. A régi szabadkai' viszonyokat talán szemléltetőbbé teszem, ha elmondom. Iiogv abban az időben a város még kövezve sem volt és gyér petroleum lámpák világítottak csak, télen pedig még a főtéren is elakadtak a kocsik a feneketlen sárban... Szilasi ügyvéd ur, a paragrafusok embere Itt már szinte egészen a múltban é! és mesél színesen és érdekesen sokat a régi Szabadka életéről. Akik nyolc azaz forintból nyitottak üzletet Sugár Belát, a szuboticai kereskedők nesztorát az üzletében kérjük meg. hogy mondjon valamit pályája kezdetéről és a régi szabadkai kereskedelemről. — Amikor 1886-ban megnyitottam üzletemet — mondja — egészen mások voltak az üzleti viszonyok, mint ma. 800—1000 forint elég tőke volt ahhoz, hogy valaki önálló üzletet nyisson és ha valakinek enné' nagyobb tőke állt rendelkezésére. az' már fényesen berendezhette raktárát. Nem szabad azonban elfelejteni. hogy áfáján az időben' ötveri forintból fedezni lehetett egy polgári ház- j tartás havi kiadásait — A kereskedelem a régi. Szabadkán; elég élénk vett. bár korántsem olyan, j mint ma. \ kö-nvt-k. am* ide gravitáit ' bizonyos mértékben nagyobb volt azon- i ban, mint ma és egészen Újvidékig. Zom- j borig és Bajáig terjedt. Áruinkat légin- j kább Budapestről és íőkepen Becsből szereztük be. A legiejletíehb már a. régi időkben a füszerr és kézaniáru-kereskedelem volt a régi Szabadkán. Ä kereskedők és alkalmazói ak akkor a Kereskedő Ifjak Egyesületéiben tömörültek, amelynek Freidenberg Zsiginond volt az elnöké, a Lloyd csak,később, alakult és egyikben j vendége volt Pilinszky volt bánkkormányzó és Vózsonyi Vilmos,- áklyadóügyekben ailott felvilágosítást :a heh beli I kereskedőknek. —• A régi kereskedelem egészen szolid alapokon nyugodott és korántsem’ • volt olyan nagy az üzleti verseny a kiméletk-n konkurreneia. mint ma. Igaz, hogy akkor is voltak olyan kereskedőt;, akik fizetési zavarókkal'.küzdöttek, de(•ibolyán azoknak a száma á mai fizetésképtelenségeit mellett?! Itt már?a jelenbe kapcsolódik .a beszélgetés és szóbakerülnek a kereskedők sérelmei, a súlyos adó- és vámterhek. A mai kereskedő nem ér rá sokat a múlt szép- emlékeivel foglalkozni, minden gondolatával és Idegszálával a jelen nehézségeihez kapcsolódik. Amikor nyolcvan krajcár , volt a napi munkabér A legöregebb, szuboticai Iparos Ndnay Mihály szabómester,, már visszavonul üzlete vezetésétől. Amikor meglátogatjuk mégis régi könyveivel' bajlódik és öreguras kényelemmel közbén uzsonnázik. Szívesen foglalkozik a múlt emlékeivel amelyek fiatalságát juttatják- az eszébe. — Amikor 1888-ban Szabadkára jöttem — kezdi -- egészen mások voltak minden tekintetben a viszonyok, mint ma. Az iparosok helyzete azonban nem volt olyan jó, mint 1914 elején, közvetlenül a világháború előtt. A szabóipar — és általában a régi szabadkai ipar — bizony nagyon gvenge és primitiv voh még, főleg azért, mert nem volt elég képzett munkaerő. A legnagyobb szabó-mühc'v például a Krammer-cév volt. amelyhez én szabásznak jöttem, de még ennek a cégnek is‘csak kis zugüzlete volt a mai viszonyokhoz mérten. Csak a kilencvenes, években, amikor én is önállósítottam magamat, kezdtek az iparosok egymásután modernül berendezkedni. — A fnünkásviszonyok nagyon gyatrák voltak abban az időben és fokozatosan kellett nevelnünk használható munkásokat. A legfejlettebb az asztalos- és lakato&ripar vök , akkoriban és lassan fejlődött a többi is, igy például a sütőipar, amelynek egyik szabadkai képviselője Oontő István pékmester a párisi kiállításon kétszersültjével kitüntetést nyírt. > ' • — Az Ipartestület akkor már megvolt és Lendvai Antal volt az elnőlke. Az iparosok egyébként döntő tényezői voltak a város társadalmi életének, igy például mi alapítottuk meg a városi közkönyvtárat is Döntő István, Fiador József. ■ Sümegi Ferenc, Turzó Pál és a magam közreműködésével. Én ezenkívül ifjúsági müvelödés-kört is alapítottam. — A régi szabadkai iparnak elég nagy területre kiterjedt a piaca. Szegedig Kiskunhalasig. Bajáig és Újvidékig terjedtek' ki á kapcsolataink. Az iparosok és a munkásság között általában jó volt a viszony.. A napi munkabér átlag nyolcvan kfajcár Volt. ami többet jelentett a mai; látszólag-. nagy munkabérnél Az első! bérharcra p$ak I900.^örüí. került a sor Szabadkán, de akkor sem volt általános sztrájk..’hanem csak szakmánkint részleges múnkabeszühtéfés. Még azoknak az időknek a krónikájához tartozik, hogy egy öltözet-ruha ára 18—40 forint közit váltakozott és én havi öt forintos részletekre dolgoztam. Hányán vannak akik még ma is tartoznak ezekkel a részletekkel ... Fizetni már akkor sem szerettek az emberek, állapítjuk meg, aztán Nánay Mihály megmutatja még nagy aranyérmét amelyet egy kiállításon kapott és sok-sok érdekes részletet mesél a régi szabadkai, ipartestüjet életéből. A munka a régi becsületes iparos husba-vérbe faragott szobra ez az ember, aki most az emlékezés szárnyán repül visza régi, feledésbe halványuló napokba,- * A tegnap emberei —talán kicsit a maiak okulására Is — Igy mondták el, azt, hogy hogyan kezdődött. L. F. Egyedáruaitáa s • Roth Ármin cégnél
