Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-25 / 352. szám

1926 december 25. 56. oldal. HÁCS MEGYEI NAPLÓ Az automata központ Jugoszlávia első automatatelefonkőz­­pontj t január első napjaiban adják át a forgalomnak Novlszadé a dicsőség. hogv az első jugoszláv automata központ a Vajdaság e virágzó és egyre fejlődő városában kezdi meg működését. Üublianában már hónaook óta készek az automataköz­pont szerelési munkáival, de a postaml­­nisztérium ezalkalommal ugv aktrta, hogv a .Vajdaság fővárosában valósul­jon meg először a telefonelőfizetők ál­tal amtvlra óhajtott és türelmetlenül várt újítás, amelynek szerkezete a modern technika egyik csodálatraméltó nagy vívmánya. A noviszadi ui postapalota több tér. mét foglalják le az automataközpom gépezetei akkumulátortelepei, dinamó­­gépei és egyéb alkatrészei. Akinek módi­jában volt az automataközpont beren­dezését meztekinteni, ugv érzi magát, mint aki csodával ál! szemben. Ezek a gének maguktól dolgoznak és Novisza­­dón sok száz telefonelöfiz^Lé ezentúl minden emberi segítség nélkül, önmaga kénes telefonkapcsoíást létrehozni és ez­zel megszűnnek a gyakori és hosszadal­mas várakozások, amelyek a telefoná­lást elvlselhetlen hosszússággá tették. Az egész valami elvarázsol kastélyra cmíékeztet. ahol minden emberi keze­lés nélkül a termekben felállított gépek megmozdulnak, szinte pillanatok alatt berregve kapcsolnak és amikor a tele­­foneiőfizető befelezte beszélgetését, abban a másodpercben, ugyancsak au­tomatikusan, megtörténik az összekötte­tés szétbontása és máris ui szám hiv­­ható fel. Valóságos araniuezi »telefon« napokra, kínálkozik kilátás. A szerkezet, a gének nemcsak titok­zatos automatikus működésűkkel ejte­nek bámulatba, hanem tökéletes finom.­­ságukkal is. ugvhogv a készülékek me­chanizmusa’ hasonlít az óraszerkezet érzékeny apró kis kerekekből álló ösz­­szetételéhea Természetes, hogy ezt a finom szerkezetet vigyázattal kell ke­zelni. mért könnven elromlik. Nem ér­dektelen. hogy a közönség mennyire nincs az Üyesjnire „tekintettel, mert a postaigazgatóságtól szerzett értesülés szerint már most. az automataközpont müködésbehelvezése előtt, a telefonelő­fizetők hibáiból akik a már a hetek óta felszeréit készülékekkel játszottak, a készülékek több mint harminc száza­léka elromlott. A postaigazgatóság, hoev a rongálásoknak és hibás kezelé­seknek eleiét verve, a postaigazgatóság 28-as Szobáidban naponta délután 3—4 óra közt betanítja a jelentkezőkét a készülékek kezelésére A noviszadi telefonközpont berende­zése valóiában tizezer szám bekapcso­lására elegendő egyelőre azonban csak egy ezreis táblát helyeznek üzembe, a mely minden nagyobb beruházás nélkül hamarosan átalakítható további 500 ui előfizetőre, vagyis olvan szükségletre, amelynél nagyobbra érvelőre a közel­lövőben nem kell számítani, miután ez- Idöszerint nem egész hétszáz e,őfizető van bekapcsolva. Aki egy számot fel akár hívni, an­nak mindenekelőtt le kell venni a ké­szülék villaszerű tartóiáról a kagylót és annak hallgatóiát a fűhez kell figyel­nie. hal,ható-e érv rövid és hosszú (vágvfs bont-vonából álló Morse) lel. amclv ielzi hogy van szí bad vonal és Igv a keresett szám hívható. Igenlő­­esetben a készüléken levő és tíz szám- 1 érvből álló korona segítségével má­sodperceken belül beállítható a kívánt kapcsolás. Tekintettel arra hogv a te­lefonközpont 10.000 előfizetőre van be­rendezve. az összes noviszadi telefon­­előfizetők számait tiéevszátnieevü szá­mokra változtatják át és pedig minden eddigi telefonszám elé odaillesztik a 2-es számjegyet, vaevis az 580-as elő­fizetőnek ezentúl .2580 lesz jt telefon­­száma. Különben a legtöbb telefonelőfi­zetőnek megmarad a száma, csak a 99- re végződő telefonszámot cserélik ki. mert a 99-el végződő számokat az el­lenőrzés számára tartiák fenn. Eszerint, ha a kagyló leemelése után haitink a Jellegzetes rövid-hosszú Mor­­selelet fü-tá). akkor a iobb kéz muta­­tóűiiával bele kell nvulni a korong számjegyeinél levő abba a mélyedésbe amelv a< kívánt számnak megfelel, vagyis, ha a 2580-at akarjuk feihivni. a mutatlóuHal előbb a 2-sel ie'zfe.tt ko­­ronemélvecfésbe nvulunk és a korongot megforgattuk, addig, írtig a inut.'tóuil; I megforgatott korongmélyedés a korong mellett levő ütközőié ér. akkor aziután kivesszük az uiiunkát és a korong ma. citál visszakerül eredeti állásába, ez­után megismételi ük ugyanezt előbb az 5-ös. azután a 8-as. végül a 0-ás szám­­ieggvel. Amikor mindez megvan, be van állítva a 2580-as számmal a helves kapcsolás. Téves kapcsolat csak akkor lehetséges, ha a hivó téves számjegye két forgatott meg. A korong belsején levő ABC vagy 0-tól 9-ig terjedő és fekete mezőnyben elhelyezett fehér számjegyeknek nálunk semmilyen lé lentőséee nincs. A hivott telefonkészü­lék tíz másodpercenként, öt percig folyton csenget (k csak ha a hivott szám öt nercen belül, dacára a csen­getésnek nem jelentkezik, akkor kab­­csolia ki automatikusan a hívó és hí­vott készülékeit. Ha azonban! időköz­ben a hívott lelentkezik és a készülék kagylóiát leemelte akkor már helyre­állt az összeköttetés. Hat a hivott szdsn el van foglalva, vaevis mással beszél, akkor a bivó a készülék fülkagvlóián állandóan hallgató bugást hall. mely esetben a kagylót vissza kell tenni és bizonyos idő múlva uira fel kell a ke­resett számot hívni. Ha helves kapcsolásnál a tóvó a ké­szülék fiilkí srvlóián nem halba a rövid­­hosszú Morselelzést akkor vagv a ké­szülék nem ió. vagv az összes vonalak el ^vannak foglalva, miért is bizonyos Idő múlva uira fel kell a keresett szá­mot hívni és ha akkor sem hallható a Morsel el. akkor tanácsos a 8-as Vá­mot (eevedüi) felhívni, amelv esetben a telefonközpont műszerészei jelentkez­nek. Egyedül 0_ás szám hívásánál inter­­urbanközpont jelentkezik ahol az ed­digi négv telefonkisasszonv helvett ha­tan teliesitenek maid szolgálatot. An­nál kell a keresett interurban belelen­­tést eszközölni. Ha sem a 0-ás. sem a 8-as szám nem jelentkezik, ez azt ie­­lenti. hogv a bejelentő vagv a műsze­rész számai mással beszélnek. A tele­­íonellenőr az egyedüli 9-es számon hívható. Mihelyt a hivő befejezte a be­szélgetést és visszavette a villára a kagylót, abban a pillanatban automati­kusan ki van kapcsolva, tekintet nélkül arras hogv a hivott a kagylót a salát készülőkének villáidra visszahelvezte-e vagv sem. Ha a hívott is vissza tette kagylóját a villára, ugv ö is automati­kusan ki van kapcsolva és ő is abban a Pillanatban ui számot kereshet. Érdekes hogy éiiel a központ ielző­­gépei nincsenek állandó üzemben, csak nappal, de ha éllel akárcsak egy készü­léken hívnak egv számot, a Ielzökészü­­lék automatikusan mozgásba kerül és kaocsolla a keresett számot és addig marad működésben, mié a kagyló ismét vissza nem kerül a készülékre. A helyi beszé getések ezentúl szigorúan bizal­masak Iszenek mert azokat senki, még a központ sem hallgathatta ki. Inteur­­banbeszélgetések befelezétsénél a köz­pont a hallgatónak a villára történő visszahelyezésénél automatikusan ki­kapcsolta a helybeli számot és ezáltal mcrMzflnik az a evakori anomália hogy a kancsolds a központ hibáidból hosz­­szobb ideig fennmarad. Kelő eiővigvázat mellett az automa­­taközDont tökéletes és ideális telefon­­beszélgetéseket tesz lehetővé. (j\\ j.) ANGELA ÉLETE ÉS HALÁLA Rács, 1026 december. Ennek a történetnek hősnője Angela, azaz Angyal. »Az arca olyan volt, mint egy Madonnáé!« — mondotta a házi­asszonya, aki szűk konyhájában estén­­kint napi egy shillingért vaságyat ágya­zott meg Angela fáradt kis testének. An­gela testének, mondom, holott ez a test nem volt az övé, nem csupán az övé­­mindenkié. Angéla: bukott nő volt. Bécs egyik külvárosában keringett, .szenve­dett és szeretett »Mosolyogni sohasem láttam« — mondta a háziasszonya. És én elhiszem, mi oka is lett volna kacagni és örülni egy Ilyen Angélának, aki mindég reg­gel tért aludni a vaságyba és Ilyenkor egész délelőtt mozdulatlanul aludt, mi­ként egy fatuskó. Angéla vaságya ne izgassa egyetlen embertársam fantáziá­ját sem, egyszerű, közönséges vaságy volt,’ durva pokróccal, mint amilyent Schönbrunnban mutogatnak, hogy első Ferencz József császár és király ab­ban a kemény, katonás vaságyban aludt és ahova utazott, mindég utána vitték ezt a vaságyat. Ha egy királynak ió volt egy hosszú életen az ilyen vaságy, miért ne lehetett volna tó Angélának, az örömök e szomorú leányának? Miért unta meg egyszerre a vaságyat és mi­ért lett öngyilkos. Vájjon nem kemé­nyebb a boncolóterem márványasztala? — Angela nagyon előkelő családból származott. Apja tisztviselő volt Szlové­niában — mondta a háziasszonya, akit felkerestem abból az alkalomból, hogy Angéla megölte magát és mint újságíró, hivatalból kötelességemnek tartottam, hogy érdeklődjem — amennyiben azt senki tolakodásnak nem veszi — miért és mely okból dobta el magától életét, vájjon hagyott-e hátra búcsúlevelet, irt-e végrendeletet és ki miatt randevuzott ä halállal? — Soha sem szólt az öngyilkossági szándékáról — mondta a háziasszonya — és- így folytatta: Többször megesett azonban, hogy az ágybért nem tudta ki­fizetni és én szívesen hiteleztem neki. Hogy szerelmes volt-e? Nem. Angela becsülete tisztán ragyog. Angela soha­sem volt szerelmes. Kivétel a pincér. Egyszer egy pincérrel volt huzamosabb ideig jóban, de Angela kegyei közkincs­nek számítottak. (A háziasszony nem ilyen válogatott kifejezést használt, mi azonban legyünk finomak). A konyha melletti szobát egy pincér­házaspár lakta albérletben. A pincér ép­pen szmokingba vágta magát és hiva­talba készült: — Mi alig jsmertiik a kisasszonyt — jelentette ki a pincér. Nem igen beszél­gettünk. ügy aludt, mint a bunda. Nem ébredt fel akkor sem. amikor átjártunk rajta: A pincér neje is fukarkodott a szóval: — Nem sok vizet zavart. Vagy ő aludt, vagy mi aludtunk. Angela háziasszonyának egy angol doggja van: Buli. Bpli és Angéla nagy barátságban vol­tak.­— Ki vari adva már 'Angela ágya? — kérdeztem. — óh, egyetlen egy éjszakára sem maradt üresen.: Nyomban kiadtam. Most egy ierfi alszik benne. Angela egyik ud­varlója, aki mikor értesült Angela halá­láról, nyomban kivette az ágyat. — ftt van még Angela holmija. Nem láthatnám Angela kofferjét? — A kofferjét, nem. Nem volt annak kofferje. A holmiját szívesén. Az még itt van, nem tudom, hogy mit csináljak vele. Angélának összesen csak két ruhája volt. Ez a barna, itt a fogason és a pi­ros selyem, amelyben öngyilkos lett. És se égen, se földön nem volt több két ingénél-. Csak két inge volt szegénynek, két ing és kétpár harisnya -- ezen a pályán. Sokszor megsajnáltam és mond­tam, hogy ilyen ingben nem mellet ki az uccára és- a magaméból kölcsönöz­tem neki. És a cipőjét, ha látná! Iste­nem. hogy agyon voltak taposva! Ezt meg kell nézne! A derék asszony az ágy alól előkotorta Angela cipőjét és én kézbe véve közvetlen közelről meg­szemlélhettem ezt a két szomorú cipőt, amelyben Angela (jelenleg vlrtigliche bentlakó a menyországban) földi életé­ben járt-kelt az uccán. kávéházról-ká­­véházra. Könnyű volt a mesebeli ki­rály urfiuak Hamupipőke cipőjéből pezs­gőt innia. Angela cipője bizony nem vol­na alkalmas Ilyen célokra. Angela két félcipőjéről külön regényt lehetne írni. Angela cipőié maga volt a tisztesség. Olyan borzalmasan elviselt, elnyomoro­­dott, fénynélkün félcipő volt. ferde sa­­sarkokkal, hogy amint a grafológus va­laki jellemét az írásából állapítja meg, azonképpen, ha volnának tudósok, akik a cipő állapotáról következtetnének a viselőik karakterére, úgy lehetetlen meg nem esküdni arra, hogy Angela való­ban megvetette a világi hiúságokat. Ez a cipőidet múzeumba kívánkozik. Min­den ballépésnek, amit Angela elkövetett, rajta volt valami nyoma. A cipő érzett és vérzett Angela helyett. És szégyelte magát és pirult és sorvadt, bizonyára eikukezett is nem akart a fertőbe men­ni, de Angela rákónyszeritette, hogy a cipő arra menjen, amerre ő akarta. I Vájjon tényleg ő akarta-e, avagy Ah-, gela életének, cipőjének és sorsának nem az akaraterő volt a motorja? Van- I nak nehézkedési törvények, anielye­­! ken nem lehet kifogni. Angélának j el kellett züllenie, pedig zárdában nevelkedett és apja előkelő ur volt vala­hol Marburg környékén. Jaj, mit szólna az aipja, ha meglátná vágott cipőit? An­gela papája azonban nem kiváncsi leá­nyára, még kevésbé arra az Iszonyúan lestrapált pár félcipőre. amelynek Íme sehol sem jelentkezik örököse ... Angélát zárdában nevelték és akkor történt, hogy egy kirándulás alkalmával legurult egy hegyről és eltört a lába. A? eltört lábat összeforrasztották, amely művelet öt centiméterrel megrövidítette Angela lábát. Ezt az öt centimétert nem tudta soha többé behozni. Angela biccc­­gett. »Nem baj kis leányom — mondot­ták neki a jó apácák. —Te angyal vagy.« A háziasszony arra vonatkozóan nem tudott, fefvilágositást adni, mely stáció­kon keresztül jutott, illetve gurult Ange­la a zárdából sántikálva a külvárosba olcsó pirositóval kiszinesltett Madonna­arcával. A háziásszony nem volt lélek­búvár, őt a napi egy shilling ágybéren kívül, nem érdekelték Angela privát­ügyei. Egyszer volt csak a tértiére, ami­kor Angela a törvénnyel került össze­ütközésbe. A törvény ugyanis rossz né­ven vette Angélától, hogy nem volt haj­landó megszülni gyermekét, akinek apjá­ra nem tudott visszaemlékezni. Angélát emiatt kétheti fogházra ítélték és mellék­­büntetésből el kellett hagynia az ing­kölcsönző háziasszonyt, a vaságyat és a Bull kutyát. Csak egy év után fogad­ta vissza vaságyába Angélát a háziasz­­szony. És Angela tovább folytatta mes­terségét, mintha semmi sem történt vol­na. A bejelentő lapján mint hlvatalnoknő szerepelt, pedig nem volt hlvatalnoknő. Olcsó portéka volt a szerelmi vásáron. Elérhetetlen álmaiban egy pár uj cipő lebegett... Az uj cipő ígérete a férfiak karjaiba kergették Angélát, akik min­dent kaphatak tőle, csak mosolyt nem. Mert mosolyogni Angélát nem látta senki. Ellenben meghalni látták- Többen, akik épen az uccán jártak akkor, amikor An­gela életében először kipróbálta angyali mivoltát Az emberek látták, midőn a garni-szálló harmadik emeleti ablakából egy nő kilép. Felnyitja az ablakot vesz­­kődik az ablakszárnyakkal és szépen kilép az ablakpárkányon. Ez a nő Angela volt kezében a retikül­­jével, mintha menekülni akarna valaki elől. És sikerül, szép szabályosan kitolja magát az ablakon és lezuhant a köve­zetre. Az emberek hozzá rohantak: An­gela halott volt Akik jobban megnézték, halvány kis mosolyt láttak játszadozni ajka körül. Angela mosolygott... A si­ker, az elégtétel mosolya ült halottiban is kipirositott arcára. Aztán felmentek a harmadik emelet illető szobájába, a hova Angela aznap esd »vőlegényé«-vel beköltözött. A vőlegényt álmából kel­lett felzavarni, aludt és fogalma sem volt arról, hogy Angela merre tűnt el. Hagyják őt tovább aludni, miköze van neki Angélához? Rekonstruálván a történteket, meg­állapíthatjuk, bogy Angela csalódás ál­dozata lett. Angela csalódása abban ál­lott, hogy szegényke azt hitte, hogy a harmadik emelet helyett, egy földszinti szoba fogadta be őket. Egy valóságos három emeletes csalódás, mert Angela nem akart öngyilkos lenni, Ő csak a ven­dégétől óhajtott szabadulni, ki akart me­nekülni a földszintes szoba ablakán ke­resztül és eszeágában sem volt az ön­­gyilkosság. Angela csak ki akart fogni a pasin. Ez a jobb fajta ur reggel kijóza­nodik és belenyúl a nők retiküljébe. An­gela egyszer ravasz akart lenni és reti­­küljével kilépett az ablakon. És akkor derült ki, hogy Angela mégsem angyal nem nőttek szárnyai... Lezuhant a kö­vezetre, a ritikült benne a honoráriumot odaszoritotta a szivéhez. Innen nem ve­heti vissza pénzét a legény, akit külön­ben is hagyjunk aludni. Angélát beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe. Legyen neki könnyű a boncolókés! Los.

Next

/
Oldalképek
Tartalom