Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-05 / 333. szám

1926. december 5. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 19. oldal. szén úgyis elhagyják a társai és éhen vesz egyedül. Ez volt az én sorsom is. Hire futott az> enyéim, meg az idegenek között, hogy a Cséka kémje lettem; el­vesztettem a leckéimet, a fordításokat, a barátjaimat. Hozzátartozóim mind eltűn­tek. Később aztán szép tiszta szobát kap­tam, egy állást a népbiztosságnál, elő­léptettek, szabadjegyein volt a vasúton, különböző pótlékokhoz jutottam. Most más börtönben élek, melyből nem bírok szabadulni. És a börtön oly magas, mint — egészi Oroszország. * Feleség-verő gép. Az Excelsior ad ró­la hirt, tehát minden felelősség őt terhe­li. Arról van szó, hogy egy fiatal mér­nök, aki a modern tehnika vívmányait a háztartásokba is be akarja vezetni min­den téren, egy villamossággal működő foleségverő gépet szerkesztett. A feles'éigverö gép, — legalább azt mondja az ifjú feltaláló, — igen egysze­rű és olcsó, úgyhogy minden modern ház megszerezheti s nemsokára minde­nütt nélkülözhetetlenné válik. Öt bőrszalagból áll, mely különböző szélességű és vastagságú lehet, amint a megrendelő kívánja. Ezeket villamos motor hozza mozgásba, különböző kap­csolásokkal, melyek az áramot, illetve a bőrszíjak működésének gyorsaságát sza­bályozzák. Ha például a feleség csak ha­zudik. akkor a kisebb áram javait. Ha ellenben házasságtörést követ el, akkor a kapcsoló a legnagyobb számra állí­tandó. A gép kezelése könnyű s egyik nagy előnye az, hogy a feleség m'egveréséhez a férjnek semmiféle izomerőt sem kell kifejtenie, közben cigarettázhat vagy szivarozhat is. Csak egy' kallantyut kell elfordítania s a házibéke helyre áll. Ellenben, ha tekintetbe vesszük a fe­minizmus gyors fejlődését, valamint azt aa energiát, mellyel a modern nő eléri jogait, fölvetődik az a kérdés, vájjon he­lyes-e, hogy a férfiak beszerezzék ezt a villamos -fenyitő-gépet; az a veszély fe­nyegeti őket, hogy gyakran majd a fele­ségük használja s a feleségverö gép ha­marosan férjevő géppé alakul. * Ku—Klux—Klan! A Ku—Klux—Klan annak idején Európában is terjeszkedett, a német horogkeresztesek összeköttetés­ben voltak az amerikai szervezettel, de a berlini rendőrség a mozgalmat már csirájában elfojtotta. 1923-ban három amerikai segítségével alapították meg a fiatal fiókot. Ez a Ku—Klux—Klan jel­mezeit, elveit, sajátosságait mind ma­gáévá tette. Rövid működése alatt titok­ban igyekezett maradni, ellentétben az amerikaiakkal. Ott nyíltan működik s ma is virágzik. Szereti a lármás megnyilatkoztatásokat. Az amerikait 1916-ban alapította Atlan­tában egy volt lelkész Wjlliamst J. Si­mony, aki céljául tűzte ki megmutatni a négereknek, hogy nem egyenrangú pol­gárai az államnak, noha ők is részt vet­tek a világháborúban. 1921-ben a Ku—Klux—Klan, mely öt esztendő alatt csodálatosan kifejlődött, nyugtalanítani kezdte a közvéleményt, mert már nem csak négerekkel erősza­koskodott, hanem a kínaiakkal, japániak­­kal is s mindazokkal, akik'az üldözöttek­nek védelmére siettek. Ma több, mint három millió tagot vé­delmére siettek. Ma több mint hárommillió tagot szá­mol, nagy befolyása van a választások­nál, üldözi a ledér nőket, a hűtlen férje­ket, a szeszivókat, egyforma ellensége a zsidóknak meg a katolikusoknak. Ellene számos más liga alakult, de ezeknek eddig nem sikerült ellensúlyozni e forradalmi szervezet működését és propagandáját. A Ku—Klux—Klan fejét a Láthatatlan Birodalom Császárjának nevezik, vagy a Nagy Boszorkamesternek s helyette­sei a Nagyvezér, a Nagyciklopsz, a Sár­kány, kiknek működését nemzeti, an­golszász szellem hatja át s az idegenek ellen irányul, akár feketék azok, akár fehérek. utasok barátságos »Istenhozott«-ja, s a hajózenekar ünnepélyes marssal fogad Körülbelül két óra hosszat tart, mig az utasokat és a podgyászokat elhelyezik és tiz óra körül a hajó búgva búcsút mond Európának és a mi részünkre 6 napon át az egész világ »Majestic.« Utazás az oceániárón Ha az idő csendes, akkor az óceán­járón való utazás kellemes szanatóriumi tartózkodás, ahol az utasokat alapos hi­­zókurára fogják. A levegő abszolút tisz­ta és egészséges. Az élelmezés bő és gyakori és mindenféle szórakozásról gondoskodnak. Reggel hat órakor a szoba steward fel­ébreszti az utast a reggeli fürdőhöz. Pa­zar fürdőszoba vár. Fürdés után felme­gyünk a sétányfedélzetre és a többi utas­sal a legfesztelenebb érintkezés kezdődik, bemutatkozás és egyéb formalitás feles­leges és szokatlan, a »nice morning^-gal sétálás közben megindul a társalgás. Az utas annyi szórakozást talál a hajón, amennyit csak megkíván. Van tennisz. tánc, hangverseny, megalakulnak a sport­­csjpatok, box, uszóverseny, svédtorna és egyéb versenyek. Lóverseny is van, azonban csak géplovon. Persze van rá­dió, dróttalan távirat, markonigraph minden eseményről értesít. A hajó le­génysége naponta tüzoltógyakorlatot tart trombita riadóra és mikor az utas először hallja a vésztjelző riadót, kissé meghökken, azonban mikor meghallja, hogy próbaképen beszállhat a mentőcsó­nakba is, senki sem törekszik erre a helyre. Naponta nyomtatott hajóujság jelenik meg, amely úgy az amerikai, mint az európai eseményeket közli. Az utas a nap minden órájában adhat és kaphat táviratokat. Az ‘ebéd, mint általában az étkezés, lucullusi, ebédnél 24—30 fogást tálalnak fel és minthogy még messze vagyunk az amerikai parttól, szeszt is szabad fo­gyasztani. A vacsora már kissé szegé­nyesebb, 8—9 fogás és utána ha úgy tet­szik, akár reggelig tart a tánc. Azonban az utasok egy része nem várja meg a vacsora végét, hanem az egyes fogások között is táncolhat a jazz-band hangjai mellett és közben újból leülhet enni. Közeledés az amerikai parthoz Attól kezdve, hogy territoriális vízre érkezünk, az Egyesült Államoknak egész hajóflottillája, az úgynevezett száraz flottilla veszi körül a Majesticet. Ránk figyelnek, hogy nem dobunk-e be a ten­gerbe valami tilos nedves folyadékot, amit azután a parti gőzösök kihalász­nak és becsempészik az Egyesült Álla­mokba. Csúnya, ködös, esős időben suhanunk a new-yorki kikötőjének híres szabad­ságszobra előtt. Várjuk a kormányzó­ság közegeit, de tekintettel arra, hogy előttünk vagy nyolc hatalmas óceánjáró futott be a kikötőbe, hosszabb időt kell várni, mialatt a Majestic mozdulatlanul áll. Mindenki izgatott és türelmetlen. Két órás várakozás után felbukkan a ködből egy kis parti hajó, amely hozza a ható­ság közegeit, akik megadják az enge­délyt, hogy a Majestic befuthat a kikö­tőbe. A vizet szinte nem is lehet látni, csak hajókat és végtelen süni árbócsort. Közben megtörténik az utlevélrevizló. Külföldieket, még azokat is, akik nem esnek bele a kivándorlási kvótába, kö­rülményes igazoltatás és vizsgálati pro­cedúra alá vetik és csak mikor ezen túl esünk, akkor szállhatunk partra. A kö­vetkező nap utazunk Philadelphiába a newyorki Pennsylvania vasúti állomás­ról, amely talán a világ legnagyobb ál­lomása. Dr. Auspitz Rudolf ORVOSI DOLGOK Rádium Az újvilág a csudák hazája A hetedik nemzetközi kongresz­­szus 1926 augusztusában Philadel­­fiában ülésezett. A kongresszuson az SHS királyságot dr. Auspitz W. Rudolf szombori fogorvos képvisel­te, mint delegátus, aki kérésünkre az amerikai ut emberi és orvosi ta­pasztalairól a Bácsmegyei Napló hasábjain számol be. I. Boulogneban, Franciaország e modern halászati központjában szálltunk hajóra. Boulogne város majdnem minden lakója halászattal foglalkozik, azonban a ha­lászat mégis a nagybankok kezében van. Egyes bankok tulajdona az a modem halászflotilla, amelynek segít­ségéve! Franciaországot olcsó tengeri hallal látják el. Megnéztünk egy ilyen halászhálót, amely technikailag a leg­modernebb. Minden egyes hajó jéggyár­­tógéppel is fel van szerelve. A kifogott nagymennyiségű h; lat gépek segítségé­vel tisztítják meg és jég közé raktároz­zák. Egy-egy flotillában 8—12 ilyen mo­dernül felszerelt halászhajó áll és 3—4 hónapot tölt a nyílt tengeren. A hajóraszáíllást a legköriilinéuycscbb útlevél vizsgálat előzi meg. Szigorúan megvizsgálnak minden egyes útlevelet, mert ha az utas Amerikába ér és az út­levelével valami baj van nem szállhat partra és a hajóstársaságot azonkívül, hogy köteles visszaszállít; ni az európai kikötőbe, súlyos pénzbírsággal is sújt­ják. Mikor az útlevélvizsgálaton túl vol­­;am, egyik utlcvélvizsgáló Cerberus en­gedélyével kimentem a dockra, egy kis frissievegőt szívni. Óriási tömeg tolon­gott a parton, amerikai és francia zász­lókkal felfegyverezve Ugyanebben a pillanatban futóit be Folkstone-ból a »Britonc« nevű gőzös és a tömeg óriá­si üdvrivalgással fogadta. Csakhamar megtudtam, hogy r lelkesedés Ederle Qertrudnak szói, aki átúszta a La Man­che csatornát. Különvonattal jöttek Franciaország minden részéből az ottélö amerikaiak, hogy a nagy Ederlét fogad­ják. A megérkezésnél a lelkesedés olyan kitörésével találkoztunk, amely- I nek többek között még a felöltőm is ál- I dozatul esett, amelyet Ederle egy lel­­! kés női bámulója átszűrt az esemyőjó­­(vei. Néhány hét múlva Philadelfiában a j moziban láttam viszont az egész jele­netet és a vászonról nem hiányzott az átlukasztott felöltőm sem. Ederle Gertrud csinos fiatal 18 éves ! lány és bizonyára meg is érdemelte ezt I a lelkesedést. Az> Ederle lázat csak a Majestic hatalmas oceánjáró megérkezé­­■ se tudta leverni. Mivel ez a kolosszus ! mélyjáratu hajó nem tudott befutni Bou­­; logne belső kikötőjébe, a külső kikötő­ben horgonyozik. Az Amerikába készülő nagy tömegek utolsó csomagjaikkal együtt tanderre ültetik és úgy szállítják félórái hajózással a Majestichez, amely »teljesen kivjfágjva várja jövendő la­kóit. A 60.000 tonnás kivilágított oceánjáró, rmely ott ring a végtelen vizen, felejt­hetetlen látványt nyújt. A Majestic német hajó volt, 1914. jú­liusában bocsájtották vizre és a béke-1 szerződés Angliának Ítélte. A hajó 312 méter hossza és 48 méter széles. Azok a boldogok, akiknek pénzük van 3—4 és 5 szobás lakosztályt is bérelni a hajón. Az ilyen lakosztály berendezése mesébe illő. az utasnak, ha kívánja, külön kony­ha és külön szolgaszemélyzet áll rendel­kezésére. A hajón 4.000 utast lehet szál­lítani és 1.600 főből áll a személyzete. Természetesen a biztonsági berendezés a legtökéletesebb. A Majestic gyorsasá­ga átlagosan 22 tengeri csomo, amely megfelel a mi gyorsvonataink sebessé­gének. Még csak annyit, hogy egy ut Európa és Amerika között oda és vissza 100.000 dollár költségbe kerül a haióstársaság­­nak. vagyis 5,600.000 dinárba. Amikor a tander odasimul az óceánjáróhoz, Sonthhamptonba már előbb behajózott Harminc évvel ezelőtt közölte a tudo­mányos világgal a Curie-házaspár a rá­dium felfedezését. A merő véletlen jut­tatta őket e világraszóló felfedezéshez és ugylátszik, lassanként valóra válnak a harminc év előtti fantasztikus álmok. Megtalálták az anyagot, amely örökké energiát lövel magából, anélkül, hogy veszteség érné, felfedezték a titokzatos elemet, amely áldástosztóan gyógyit, amely borzalmasan gyilkol, meglelték benne a perpetuum mobilét. Három évtized múlott el a felfedezés óta és ezen idő alatt szakadatlanul ku­tatnak. bányásznak a világ e legdrá­gább kincse után. A legbőségesebb bá­nya a csehországi Joachimstal évente mindössze csak egy grammnyi tiszta rádiumot produkál, mig az amerikai, ausztráliai, angliai és madagaszkári bá­nyák még ennél is kevesebbet. Eztdő szerint a világ összes rádiumkészlete százötven gramm, tehát jóval kevesebb, mint egy negyed kiló. A rádium a jövő leghatásosabb rák­­gyógyitó szere: rövid ideig tartó be­sugárzással szétrombolja, megsemmisíti a rákos szövetet. Ép testfelületen a rá­diumsugarak mélybeható fekélyeket, rákos daganatokat idézhetnek elő arány­lag rövid idő leforgása alatt, magasabb adagjai megölik az emberi szervezetet. A rákkutatók eddigi megállapításai szerint a rádium csak a méhrákot gyó­gyítja biztosan és véglegesen, mig a többi rákos megbetegedésnél meg kell elégednünk a lényeges javulással is. In­nen van az, hogy újabban a megoperált j rákos betegek továbbkezelését rádiumos besugárzásokkal végzik. A rádiumot platina-fiolákba, tűkbe foglalják és így helyezik a beteg testrész fölé. A besu­gárzás ideje a daganat mincrnüségétől függ: lehet egy-két napos, de eltarthat néhány hétig is. Hogy miképpen hat gyógyitólag a rá­dium. erre a kérdésre ma még nem vá­laszolhatunk és valósziniileg a jövőben is adósok maradunk a válasszal mind­addig. amig az élet molekuláris felépíté­sének problémája ki nem tisztázódik. A világ rákstatisztikájában Svájc fog- ; lalja el a legrosszabb helyet: sehol a világon annyi rákos megbetegedés nem fordul elő, mint a nagy kultúrájú, kli­matikus magaslati helyen, Svájcban. Rendkívül érdekes annak tudományos magyarázata, hogy honnan van az, hogy a különben egészséges éghajlatú, he­gyes vidéken oly rettenetes arány szám­ban pusztít e kór? A külturállamokhan lázasan foly­nak a kísérletek a rák okozójának fel­derítésére, ezideig azonban eredményte­lenül. Már-tnár holtpontra jutott a rák­kutatás, amikor az elmúlt hónapban Charles Nordmami, a tudós párisi csil­lagász uj elmélettel, u.i kísérletekkel lé­pett a nyilvánosság elé. Épp most egy éve annak, hogy egy neves amerikai asztronomus. Millióan arra a szenzációs felfedezésre jutott, hogy magaslati helyeken, égig érő hegy­csúcsokon olyan valami eddig még nem ismert hatalmas, csillagból jövő fény­sugár áramlik állandóan atmoszférán- i kon keresztül, amelynek átütő ereje százötvenszer erősebb, mint a Röntgen­­sugaraké. Mig a Röntgen-sugarakat a két centiméter vastag ólomlemez feltar­tóztatja. addig a titokzatos csillagsuga­­rnk a két méter vastagsága ólomtömbön is keresztülhatolhatnak. Miliican és Nordmann észleléseit az osztrák Hess és a német Kohlháster kí­sérletei is megerősítették és e csillagere­­detii hatalmas és titokzatos sugarakat Millican-sugaraknak nevezték cl, Ézek a rettenetes erejű sugarak, ame­lyeket a legtávolabbi csillagok lövellnek a földre - Nordmaun szerint — csak­nem ártalmatlanokká lesznek, mire a földünk atmoszféráján keresztül, le­gyengülve a föld felszínére jutnak. Nordmami szerint amint Röntgen és rádiumsugarakkal ma már tetszés sze­rint előidézhetjük a rákos daganatokat, épp oly valószínű, hogy' ezeknek a koz­mikus Millican-féle sugaraknak is meg van az a tulajdonságuk, hogy hajlamos egyéneknél, huzamosabb ideig tartó be­hatásra rákos daganatot idézhetnek elő. A tartós behatás szükségessége mellett bizonyít az a körülmény is. hogy a rák az előrehaladott kor betegsége. A ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom