Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-05 / 333. szám
20. oldal. BÁCSMEGYET NAPLÓ 1926 december 5. gas hegycsúcsokon. Alpin helyeken élő emberek vannak leginkább kitéve ezen Millican-sugaraknak és ez lenne az oka annak, hogy Svájcban és általában a magaslati helyeken olyan feltűnő nagy számban pusztít a rákos kór, mig a tengermenti vidékeken sokkal ritkábban fordul elő. A rák okozójára rámutató uj elmélet az első pillanatban tulíantasztikusnak, sőt nevetségesnek látszott, azonban a további kísérletek csakhamar kimutatták, hogy nagyon is komoly eredményekről van szó. Újabb kísérletek valósággal bámulatba ejtették a tudományos világot; a kutatások ezeken a nyomokon tovább folynak és csak a jövő fogja megmutatni az igazi, helyes utat. A rádiumot újabban nemcsak rákos megbetegedéseknél. hanem különböző más bajoknál is alkalmazzák. így Amerikában néhány év óta a pajzsrnirigy betegségét, a golyvát is enyhe rádiumbesugárzásokkal gyógyítják kitűnő eredményekkel,. De rádiummal gyógyítják a fehérvérűséget, a különböző neuralgiákat, izületi csuzt és az izületi gyulladásokat is. A berlini és dán professzorok közléseiből tudjuk, hogy a rádittmos besugárzások százszázalékos gyógyulással járnak mandulatultcngéseknél is, ami azért is fontos, mert tudjuk, hogy a mandulaoperáctók nem is olyan veszélytelenek, mint ahogy azt a sebészek hitték. A rádium és az életműködés közti szoros kapcsolatot már régen felismerték az orvosok, hisz a radioaktiv gyógytényezők hatásosságát senki se vitathatja el, holott itt elképzelhetetlen parányi rádium-atomok hatnak gyógyitólag. A rádium azonban nemcsak gyógyítani, hanem ölni is tud; öt gramm rádium a test felületén egyenletesen elosztva huszonnégy óráig tartó besugárzás után megöli a legerősebb embert is. Fél milligram rádium bőr alá fecskendezve halálos lehet az emberre. Épp most foglalkoztatja az amerikai hatóságokat egy szenzációs rádium gyilkosság. Egy fiatal amerikai kémikus rádium segítségével ölte meg az apósát, hogy milliós örökséghez juthasson. A vö néhány milligram rádiumot szerzett be Chikágóban. A rádiumot tartalmazó parányi platina tokot hrilliánsgyürü kövébe fúrt üregbe rejtette el. Ezzel a halálgyürüvel lepte meg az apósát születésnapjára. A hetvenkét éves, egészséges, életerős milliomos Mr. Moran néhány hónapig viselte a gyűrűt, majd súlyos betegen szanatóriumba került, ahol gyanús körülmények között halt meg. A gyilkost aki később mindent töredelmesen bevallott — a rádium árulta el: a hónapokig tartó rádiumbesugárzások a hatalmas fehér brilliánskövet kék szintivé változtatták át. (M.) Egy kis cseléd a SSdbahnhof előtt Bécsi levél Amikor a vonat már nem ment tovább, és az összes utasok egymást lökdösve kiszálltak a kupéból, mindenki rohant, sokan kiabáltak: — Träger! Träger! Utoljára maradt a női szakaszban, bizonytalanul kitekintett az ablakon, és minden külső körülmények egybevetésével szinte a maga eszéből is rájött, hogy ennek a nagy állomásiak Becsnek kell lennie. A végállomás, a cél; Bécs, ahova elindult tizenhat esztendejével a falujából szolgálni. A nagy város, a melyről csak mesében hallott, vagy a melyet csak moziban látott — mint szép ismeretlen álom rózsaszínű ködben lebegett előtte. Micsoda mqtor hajtja a falusi kislányokat a városba cselédnek? Talán tradíció, amely anyjáról leányra száll. »Én is szolgáltam — mondják az anyák — neked sem log ártani. Minek eszed itthon a kenyeret, eridj szolgálni a városba... Vagy talán már nagyon megnőttek kis szárnyai és nagyon kényelmetlen a szűk családi íészek. Aztán a csábitó legendák a tükörfényes parkettről, a heti kimenőkről és milyen jól fest majd rajta a fekete ruha és a fehér bóbita a fején Reggel csönget a szemetes, azonképen ahogy otthon a ministráns fiú csenget csak a misén. Egyébként is minek találgassam, hogy milyen vágyak és remények ültetik vonatra és hajtják a nagyváros bensőjébe az ilyen falusi 'ártatlanságokat, amikor ez alkalommal egy konkrét históriát akarok elmondani, menten minden költészettől, úgy, ahogy előttem a Südbahnhof előtt lejászódott. Hogy hogy szállt ki a vonatból, nem tudom. Feltételezem, hogy a biztonság kedvéért megkérdezte a legutolsó kiszállótól, hogy ez már Bécs? Mire azt a választ kaphatta: — Igen kisasszony, itt már kiszállhat. Többet nem mondott és ment a maga dolga után, pedig a kis kisasszonynak még lett volna szüksége némi útbaigazításra. Ugyanis, ma először lépi át Bécs város küszöbét, ahol senki sem várja, senki sem ismeri, ezzel szemben ő sem ismer senkit. Jön Bécsbe egy tizenhatéves hamvas arcú kis lány, virágos kalappal szőke fején, a mamája szárnya alól szabadulva, Bécs városába és senki nem várja. Nem hallatlan dolog ez? Nagyon sokszor voltam pályaudvarokon és mindig láttáin, beleütköztem egy-egy karszallagos idősebb nénikébe. Ha jól emlékszem a színre, kéksárga karszallagot viseltek ezek a szolid tekintetű dámák, valamilyen katolikus női misszió tagjai, akik a pályaudvaron azzal az emberbaráti céllal tel.iesitettek szolgálatot, ha védtelen, magános, tapasztalatlan leányok érkeznek a nagyvárosba, pártfogásba vegyék őket és megakadályozzák, hogy leánykereskedők hálójába kerüljenek. Egy-egy vonat érkezésekor lorgnonon keresztül nézik a kiáramló tömeget és szinte horgos tekintettel kiszedik az emberáradatból a klienseiket. Soha nem volt szerencsém megfigyelni a kedves misszionáras nőket, hogy egyszer is valakit megmentenek. De nekik sem kedvezhetett túlságosan a szerencse, mert íme városunk legújabb vendége direkt beléjük botlott volna és ilyenkor nincsenek a pályaudvaron. . A kis kisasszony zavart mosollyal, piros kis szája körül, ott állt egy csoport ember közepében a pályaudvar érkezési oldalán levő térségen. Jobbról-balról egy-egy doboz, amelyekben ruhája van, és édesanyja néhány almát dugott talán az Ingei közé. Almaszagu kis teremtés, almafa virág. Az egyik dobozon a madzag alá be van dugva esőernyője. Közel a nagy autópark, távolabb villamosok siklanak, a levegőben füstfelhők úsznak. Az emberek gyűrűben veszik körül, soffőrök, kocsisok és hordárok és egy rendőr, a kinek mellén egy nikkel táblácska jelzi hogy szerbül beszél. Olyan a kép, mint mikor a gyermekek ringeringerájt játszanak: a kis jövevény áll a középen, a szeme nincs bekötve zsebkendővel, mégis azt hiszem, hogy nem lát a pisze orra hegyéig, körülötte az emberek közönnyel vegyes jóakarattal keringenek, így képzelem el tanácstalanság szobrát ahogy a kis leány, aki két pakkja közt ingadozik és ahogy szobornak mellékalakjai rendőr, soífőr, kocsis és hordárok sem tudnak hirtelen segíteni okos tanáccsal, hogy mitévő legyen. A rendőr kivallatta: Bécsbe jött cselédnek, senkit nem ismer. Hol akar megszállni? kérdi a rendőr. — Nem tudom, mondja, — majd keresek állást magamnak. —Legjobb lesz, ha az apácákhoz a Fácon-uccába — veti fel egy hordár. A leány mosolyog, kínosan, zavartan, mosolyog, most itt van Bécsben és micsoda nagy nehézségek tornyosultak útjába, Hol fog megszállni? Erre nem gondolt. Szolgálni fog, szolgálni akar, nyilván azt hitte, hogy a nagysága a pályaudvaron fogja várni. Apácákhoz? Ez ellen a javaslat ellen sincsen semmi ellenvetése, ö ismeretlen Bécsben és a nagyvilágban. A rendőr hajlandó a helyes villamoshoz kísérni és megmagyarázni, hogy hol szálljon le. A kör szétnyílik: felemeli a két dobozt, amelyben ruhái vannak, egy kicsit súlyosabb, a spárga belevág a kezébe, óh, miért nem aadt a sok jó ember közül egy is, a ki az egyik csomagját vinni segiti a villamosig? Aztán eltűnik egy villamosban. A társaság még megvitatja nézetét. Hogy valaki ilyen naiv, csak úgy eljön a vidékről Bécsbe szolgálni. Az öreg hordár megjegyzi, hogy a kis leánynak szerencséje lesz az apácáknál. Az ilyen fiatal nőket szívesen befogadják, dolgoztatják, ellenben az öregeket nein szívesen látják. — Ezt majd odaállíthatják a inosóteknő mellé — motidia az öreg hordár. Közben visszajött a rendőr és az mondja, hogy felültette öt O-X kocsira. — Sokra nem fogja vinni Bécsben — jegyezte meg a rendőr — mert mielőtt beszállt volna a villamosba, megkérdezte, hogy hol kell megváltani a jegyet. A rendőr jóizüt mosolygott a bajusza alatt. Bizonyára a kedves apácák is mosolyogtak, amikor két dobozzal a kezében, virágos kalappal a fiatal kis falusi leány beállított a kolostorba. Holnap kigkö fogja felmarni kis gyermek kezeit. Néliánjr hónap múlva pedig az ügyész fog vádat emelni ellene a M4.. paragrafusba ütköző bűncselekmény miatt, mely paragrafust a magzat elhajtásra szabták az osztrák törvényhozók. Tekintetes törvényszék, tisztelettel kérem a vádlott felmentését! Eos. I riV\/Mr ® naP fehér fogak dI-UaYNl fflfiPOÜ, PASZTA, SA W HÍVJON Fül ÉNÜNKET ha hirdetésre van szüksége. Hirdetés nélxüi nincs üzlet, nincs karácsonyi visár. Aki állandóa i az érdeklődés központjában akar maradni, aki azt akarja, hogy a közönség tudomást szerezzen róla, annak hirdetni kell. GONDOLJON A KONKURENCIÁJÁRA és ne maradjdn tétlen. Aki meg «kar gyógyulni, orvoshoz megy, — ha ruhira van szüksége, szabóhoz fordul! Ha hirde ésre van szüksége, tehát szakirodából ke l fordulnia, mert csak szakember nyújtja Önnek azt, amire Ölnek szüksége ven akkor, a nikor hirdetni akar, illetve amikor hirdetni kell. Mi segítünk Önnek: SCHMOLKA HIRDETŐ NOTISAD Telet. .276. Nagy karácsonyi kiárusítás! 50°|o árengedménnyel! Antik poharak 50 dinártól, Vitrinek ÍOOO dinártól kezdve kaphatók PALLAS réqriséTke^eskedés Snbotica, Paja Kujuidžićeva ni. 4. 500. dinárt nyert november 30-án a nálunk vásárolt 49.006. számú két iél sorsjegy 3 0 Hifi d 0 dinárt nyert november 23-án a nálunk vásárolt 64.833. számú két iél sorsjegy Legközelebbi búzás 1927 január 11-én Bankovno komanditno društvo A. REIN I DRUG ZAGRER Gajeva ni. 8., Trg I. br. 15 I Preradoviéev trg broj 5
