Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-25 / 352. szám

1920. december 25. I1ÁG3MEGYEZ NAPLÓ 57. iá. MI MINDENT MOND A KÖZÖNSÉG — az adóról\ a zenéről, a táncról, a hajviseletről, a szerelemről, a rádióról, a divatról, a moziról és a legdivatosabb szuboticai hölgyekről, szóval az összes aktualitásokról? A napilapok hasábjain már minden közéleti tényező megszólalt, mig az élet egyszerű alakjai még sohasem tudtak szóhoz jutni, hogy vélemé­nyüket a nagy nyilvánosság előtt ki­fejtsék. Pedig bizonyára ezeknek is megvan az önálló véleményük az aktualitásokról. Külön véleményük, amelyeknek a feljegyzése, hogy mennyire időszerű, nyomban ki is tűnik. érkocsis az autóról és a szerelmes párokról B A bérkocsisok úgy sütkéreznek a szín­ház előtti fronton, mint az Északi sarkon a fókák. Nekitámaszkodnak a színház falának és csoportokba verődve beszél getnek. Utas ritka, mint a fehér holló, ha akad, akkor sokalja a tarifát és autó­buszon megy. A bérkocsikkal szemben két viharvert Ford-autóbusz kevélyke­­dik A 38-as kocsiban rettenetesen hu­­szonegyeznek — kukoricára. Az egyik fiakkeres egész kosár kukoricát nyert össze és felszolgálja a lovainak. A többi jámbor öreg lónak pedig majd kiugrik a szeme az éhségtől, mert a gazda el­­hüszdnegyezte az abrakot. Megszólítom az egyik bérkocsist, aki­nek legbiztatóbb képe van. Moravcsek Lukácsnak hívják és az 1-es számú fiak­­ker tulajdonosa. Szakadozott, viaszkos­­vászon köpönyeg van rajta. Szivarozik.-- Lukács bácsi megy-e a bolt? — Nem — feleli röviden. Minden szót úgy kell kihúzni belőle. Akurátos ember. A szivarral vergődik, amely sehogyse akar égni. — Miért nem megy? — Ezek miatt ott ni — és a szemközt kattogó autóbuszokra mutat. — Amióta ezek Így rontik a levegőt, nem megy, nem és nem. Amazok nem ártanak, de ezek olcsók és nem ráz, mint az a két vörös. Kié az autóbusz? — Részvénytársaságé, kétszázezer pengőért vették, de nem hiszem, hogy most többet érne huszonötezer pengő­nél, még annyit se. — Ült-e már autóban? — Ültem taxiban, az idén februárban ki' áncsiságbul. Tudja, úgy van ez, mint ■,'7. uj kávéházzal. Az első vendég min- K't a konkurrens kávés. Rossz benne az "'és. már mint a taksziban. Alacsony. I hbct se ülök bele. Nem haragszom rá, pedig elvette a kenyerünket. Negyven év- vagyok »jackeros«, saját gazdám, ,-:ég sem szereztem semmit. — Adja el a lovát, kocsiját és vegyen autót — ajánlom neki. — Én. az én lovaimat?! Semennyiért. Velem öregedtek meg szegény párák és ha jók voltak eddig, jók lesznek egész halálomig. Lukács bácsi megveregeti a lovak nyakát. — Látott-e repülőgépet? — Nem, csak képen, de bele sem ülnék semennyiért. — Mi a véleményem róla? Nincs ne­kem kérem véleményem, csak az. hogy a háború előtt 24 forint volt az adó. most négyezer forint. Ezen kellene segíteni kérem. — Maga hogy csinálná az adót? A fiakekres gondoskodik, aztán rájön, hogy már félórája kérdezgetem. Köszö­­rülgeti a torkát — Hát, ha az ur nem sajnálna egy spriccert, mert tudja, kiszáradt a torok. Két spriccert ígértem a derék kocsis­nak, mire ő így oldotta meg az adó­kérdést — Á kormánynak le kellene szállítani a vámot. A búza árát meg kéne határoz­ni, hogy ennyi és ennyi és a napszám Is ennyi és ennyi. Ha a kormány a külföld­nek tartozik, szedjék össze az aranyat a néptől. Minek a függő, minek az óra­lánc. Nekem sincs. És fizessék ki a kül­földet így mondta szórul-szóra. A politikai helyzetről Lukács bácsi így nyilatkozott: — Háború lesz, mert a tálján fészkelő­­dik. A németöt nem kell félteni, az me­­gést összeszür az osztrákká. Moravcsek Lukács nem tudja mi az a Népszövetség, viszont arra a kérdés­re, hogy visz-e kocsiján szerelmeseket, így felelt: — Akad. A szerelmespár nem szereti az autót, először, mert gyors, aztán meg mert utána néznek. Egy bérkocsi nem feltűnő. Legutoljára december 17-ikén vittem egy szerelmes párt Leginkább a Zimonyi-uton hajtatnak, mert csöndes és és hosszú is. — Honnan tudja, hogy szerelmes pár volt? — Én ne tudnám. Negyven év alatt vittem néhányat. Már messziről látom rójuk, hogy szerelmes pár-e. vagy há­zaspár. A szerelmes pár nem kérdezi, mennyiért viszem, csak beül, a házaspár alkudozik. A szerelmesek azt mondják — nem kell sietni — a házaspár azt mondja — siessen! — Hátra szokott olyankor pislantanl? — Ugyan kérem, azt tiltja a kocsis­becsület ... De ha fizet egy spriccert, mert már igen-igen kiszáradt a... — Tudom, a torka — és sietve tovább mentem, akár egy házaspár. JK/T asamódlány a bo nad­ir 1 rágról és a táncról Bérei Paulát, a szuboticai Heer-kalap­szalon feketeiiaju, tizenötéves masamód. ját a Szombori-ut elején kérdeztem meg az aktuális dolgokról. ilovszka uüca 4. szám alatt laknak. Nagyon elcsodálkozik, mikor megszólí­tom és kijelenti, hogy nem köt uccai Is­meretséget. Alig tudom meggyőzni és megértetni vele tulajdonképpeni célomat Azzal védekezik, hogy ö naiv kislány, nem tud ö semmit, csak kalapot varrni. N'agynehezen annyit mégis elmond a legújabb férfi divatról, a bő nadrágról, hogy a létező legizléstelenebb divat. — Miért? — Azért, mert csúnya. A golf-nadrág is az. A harisnya pedig direkt kiáJlhatat­­lan. A bő nadrág pazarlás és illuzió­­rontó... — Hát vannak magának illúziói? — Csak azok vannak. A filmszínésze­kért —• Igen rajongok, óh. istenkérn (itt lehunyta szemeit) Ronald Kolman és Norman Kerry az ideáljaim. Rudolfot nem szeretem, ö a varrólányok ideálja Bérei Paula tanitónő szeretett volna lenni — és masamód lett, de megelége­dett. Titkos vágya férjhezmenni. Kará­csonyra íizetésemelést kér a főnöknő­jétől. Mikor el akartam tőle válni, nagyon szomorú lett Vége az uccai ismeretség­nek — mondottam. — Ja, még egyet, mi a véleménye, szabad a táncosnak a táncosnőt tánc közben magához szorítani? — Én modern lány vagyok, szerintem — egy kicsit szabad. Hogy miért — Hát én sem tudom, de szabad, iöltétlenül szabad — egy kicsit. 7,uróskofa a világkeres­kedelemről és a rövid­­szoknyáról Hétfői hetipiacon a legnagyobb nehéz­ségek árán tudunk csak özvegy Vojrúcs Pulcsdr Etela mellé férkőzni. A város­háza zenede felé néző oldalán árulja a túrót és a vajat. A túró őszerlnte »ínra«, még akkor is, ha nem az. A vaj csinos hengerekben hever előtte negyedkllós, vagy fertályos darabokban. A tejföl már elfogyott. Etela néni nagyon bizalmatlan és mikor tudomására hozom, hogy ő is egyik láncszeme a világkereskedelem hatalmas hálózatának, hevesen tiltakozik a tagság ellen és kijelenti, hogy 6 csak a kongregációnak a tagja. A túrót és a vajat a szállásiaktól veszL Négy éve özvegy és azóta árul a piacon Közbe vevők jönnek és Etel néni, mint a világkereskedelemnek egyik kis por­szeme. ügyesen kezeli a mérleget Ah­hoz aztán ért. Saját szememmel láttam, hogy ért. A kereskedelemhez nem. Mikor a rövid szoknyáról kérdezem, kifakad. — Na. jó néznék ki, ha én is kidugnám a vádlijajmat a szoknyám alól és úgy árulnám a túrót. Ki venne akkor nálam vajat? Nem rendjén való a bnblszoknya, bolond volt, aki kitalálta. Látom gyönnek nagyságák, a lábukat majd megveszi az istenhidegje, de aztán, mikor kérdezem — nem fázik nagysága — azt mondja — dehogy fázok Etel néni. Vojnics Pulcsár Efel iparengedélyes turóskofa úgy rendszabályozná a szok­nyát, hogy — szoknya-biztost — nevez­ne ki. Van piaci biztos, köri biztos, le­gyen szoknya-biztos is. Ami biztos, az biztos. A biztos pedig legyen ötvenötön felüli, mert ha aluli, akkor már nem biz­tos. Ne legyen protekció és ne csak a szegény kofát büntessék meg. ha vizes a tej. hanem a babis naccságát is, ha rövlá a szoknya. A hölgyek ne hágjanak ki, ha pedig kihágnak, akkor bírságot kell rá vetni. Etel néni szerint egyébként a férjek a buták. Az ö ura — isten nyugosztalja — sose engedte meg neki a rövidszoknyát, még a sarkam se látszott ki a »parget« szoknyából — mondja Etel né' és áttér a tánciskolára, amely szerinte nagyon szabadjára lett engedve. Gardedám nél­kül nem szabad a lányt engedni, nem azt. aranyos kiskutyáért se. Etel néni azt tanácsolja, hogy a — vizes kötél — nem árt a lánynak, sőt használ. Legszebb tánc a polka, legszebb nóta a Mandiilafa, mandulafa... és a Turóscsasza az ételem. A rázós tánco­ltat a »csarlájsztont és a >foxtortát« be kelt tiltani, a sírni még hagyján Am a kérdésre, hogy ml Hí nett jobban, Etel néni eMrzékenyeéve feWte. hogy a —lába. A manikűrös kisasszony /l a bajuszról és a legszebb szuboticai hölgyről A manikűrös kisasszonyt ráspolyozás közben találtam a Janó kozmetikai sza­lonban. A manikűrös kisasszonyok alap­­természetüknél fogva nagyon barátságo­sak és minden további nélkül kezet ad­nak az embernek. Tapintatuk selymes, kritikai érzékük fejlett — Nem, nem vagyok leány, nem ré­ten mentem férjhez, Kratina Lajosnénak hívnak, a II. kör Oslobodjenja ulica 57. szám alatt lakunk, egyébként a kozme­tikához is értek, illetve azt értem leg­jobban. Huszonegy éves vagyok. — Hogy tetszik magának az uj * kínai bajusz?* — Hóbort. A férfiak újabban nagyon könnyen behódolnak a divat Ilyen —­­egyáltalán nem szép — kreációinak. A kinai bajusz egészen ki veszi formájából az arcot és piperkőc jelleget kölcsönöz a legférfiasabb férfinak is. De lebet, hogy később épp olyan közönséges lesz, mint a császár szakáll Egyelőre nem szép. Kratina Lajosné semmit sem tud a fe­minizmusról. de feltétlenül helyesnek tartja az egyenjogúságot A rövid szok­nyára vonatkozólag kijelenti, hogy a térden felüli szoknya híve és megeskü­­dött, hogy matróna korában is eton frt zurát viseL — A hölgyek, amióta a Színházi Élet­ben olvasták, hogy — szókék előnyben — csak szőkére festetik a hajukat Egy­általában nem lesz csoda, ha jövőre pi­ros. kék, zöld és lila színű hal jön di­vatba. — A táncról? — Azt mondják a charleston és fajai túllépték az illendőség határait — pedig nem — lesz még rosszabbul ts. Viszo­nyítva a régi táncokhoz, valóban elütő — de még mindig — családias. A do­hányzás nem csúnya, bájossá teszi a nőt. mert — ezt mint kozmetikus mon­dom — egy szép nő cigarettával ajkai közt elragadóan hat. Csúnya nő ne ci­garettázzon. — Maga cigarettázik? Erre nem felelt a kozmetikus-manikű­rös kisasszony, viszont arra a kérdésre, hogy kit tart legszebb és kit legelegán­sabb szuboticai urihölgynek, azt felelte, hogy legszebb Mamuzslch Antalné, leg­elegánsabb — szerinte — Gynkics Má­ria. Legszebb férfi: a férje. T Tccaseprő a moziról a LJjazzbandról és a rádióról — Ugyan hagyja abba egy kicsit őre gem a söprést — szólítottam meg a Ru dics-ucca tisztasági felügyelőjét airt erő sen belemerült — a sárba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom