Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-12 / 311. szám

1926 november 12. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET Csak románul: ez a mottója annak a türelmetlen román nacionalizmusnak, mely tudni sem akar arról, hogy Er­délyben románokon kívül magyarok is laknak. Az állami hivatalokban, iskolák­ban, mindenütt, ahol a törvénynek, az emberszeretetnek, megértésnek kellene uralkodni, a túlzó sovinizmus diktál, mely mindenáron szeretné elnémítani a kisebbségeket. A nacionalizmus kárté­kony szelleme ma már a bíróságokat is kikezdte; erre vall az a rendelet, melyet a medgyesi ve'zetö járásbiró adott ki. A rendelet szószerint igy hangzik; — A szolgálat, de ugyanakkor azok­nak a tisztviselőknek az érdekében, akik idegen anyanyelvűek, elrendelem, hogy a járásbíróság épületében valamennyi tiszt­viselő kizárólagosan a hivatalos nyelvet köteles használni, még pedig úgy a le­iekkel való, mint az egymásközötti érint­kezésben. Ellenkező esetben szigorú pénzbüntetésben lesz részük. Medgyes, 1926. okt. 28. Dr. Eugen Sanpetrean táblabiró. * Különös pörben hozott ítéletet a kas­sai tábla. Barkó József kassai mészá­rosmester üzletének kirakatait állandóan Ízlésesen rendezte. A kirakat belsejét virágcserepek is díszítették; igy volt ez 1924 március 15-én is. Piros és fehér muskátlik virítottak a kirakat ablaká­ban. De két túlbuzgó kassai detektivnek szemébe szúrt a virágok színösszetétele. Bementek az üzletbe és felszólították az üzlet tulajdonosát, hogy a virágokat ve­gye be az ablakból. Barkó felszólításuk­ra azzal válaszolt, hogy a két embert ki verte üzletébőL A detektívek hatóság el­leni erőszak címén följelentést tettek Barkó ellen, akit a törvényszék három­száz korona pénzbüntetésre ítélt. A táb­la az ítéletet tizennégy napi fogházra és kétszáz korona pénzbüntetésre változ­ta meg. A legfelsőbb bíróság a táblát újabb tárgyalásra utasította annak meg­állapítása végett, hogy a két detektív fellépésekor igazolta-e hatósági mivol­tát. A kassai tábla a mészárosmester büntetését helybenhagyta. * A temesvári svábok nemrégiben me­morandumot küldtek a közoktatásügyi miniszterhez, melyben azt kérték, hogy engedjék meg egy felekezeti líceum fel­állítását. A minisztérium teljesítette a svábok kérését, de a következő feltéte­leket kötötte ki: 1. A líceum soha és semmi indokolás mellett a piaristák épületében és. tanárai­val működni nem fog. 2. Csak olyan róm. kath. tanulókat fog felvenni, kik más iskolába még be­iratkozva nem voltak. 3. A líceum szellemi és erkölcsi veze­tését közvetlenül a püspökségre bízzuk, nem Pedig a püspökségektől független bizottságra. 4. Az iskola tanrendje az állam tan­rendje lesz. 5. A szükséges bútorokat és tanszere­ket be kell szerezni. 6. Az igazgatói teendőket dr. Josef Schütz, a temesvári állami német líceum tanára fogja ellátni. A minisztérium tehát egyszerűen elve­szi a tanerők szabad alkalmazásának jogát, igazgatót nevez ki kisebbségi in­tézet élére egy állami tanár személyé­ben, a beiratkozások után feltételül köti 'ki, hogy az iskolának tanulói másutt még beiratkozva ne legyenek, — mindezt azért, hogy az engedély lehetőleg papi­roson maradjon és ezt a torz-iskolát ne kelljen majd utóbb beszüntetni abból az egyszerű okból, mert élni sem fog tudni. # Az erdélyi Baróton a múlt héten a községi elöljáróság, minden közelebbi megjelölése nélkül maga elé idézett kö­rülbelül ötven magyar iparost, kereske­dőt, ügyvédet. Az idézésre mindenki pontosan megjelent és kíváncsian várta, hogy kiderüljön, miért kell neki egy fél napot elfecsérelnie? Az elöljáróságon közölték ugyanis a fura módon felidé­zett polgárokkal, hogy azért lettek fel­idézve, hogy fizessenek elő az Indrepta­­rea cimü bukaresti lapra. Mikor a romá­nul nem is tudó polgárok méltatlankod­va utasították vissza a felháborító elöfi­­zetésgyüjtést, tudomásukra adták, hogy elő kell fizetni a kormány románnyeívü lapjára, különben baj lesz. A hatósági terrorral megfélemlített polgárok közül akadtak többen, akik a beígért baj elke­rülése érdekében megrendelték az In­­dreptaera-t, melyet se elolvasni, se meg­érteni nem tudnak. A megbotránkoztató esetről a magyar párt helyi tagozata jelentést tett a párt központjának és on­nan vár intervenciót a kormány lapja érdekében elkövetett hatósági vissza­éléssel szemben. December hatodikén ül össze a Népszövetség legközelebbi ülése A világgazdasági konferencia előkészítése, a leszerelési kérdés és a nemzetközi pénzh imisitás megak dályozása szerepei az ülés napirendjén Géniből jelentik: A Népszövetség főtitkári hivatala csütörtökön tette közzé a Népszövetség 43. ülésének napirendjét. A Népszövetség legkö­zelebbi ülését december hatodikán nyitják meg és azon a következők kerülnek tárgyalásra. A világgazdasági konferenciát előkészítő bizottság jelentése. Ez a bizottság november tizenötö­dikéh tart Genfben ülést, amelyen megszövegezik a Népszövetség elé terjesztendő jelentését eddig vég­zett munkájáról. A francia-finn és lengyel javas­latok a leszereléssel kapcsolat­ban. Francia, angol, olasz és román indítványok külömböző kérdések­nek nemzetközi itélőszék elé valp terjesztéséről. Tárgyalni fogja a Népszövetség ülése a pénzügyi bizottság je­lentését is, a nemzetközi pénz­­hamisítás megakadályozására tett francia javaslatról, A Népszövetség december hato­dik megnyitó ülésének előkészítését a genfi főtitkárság már napokkal ezlőtt megkezdte. A fegyverszünet nyolcadik évfordulója Angliában csütörtökön két percre megállt a munka Londonból jelentik; Egész Angliá­ban csütörtökön két perces munka­szünet volt a fegyverszünet nyolca­dik évfordulóján. Az állami és ma­gánüzemekben délelőtt tizenegy óra­kor állt meg a munka s a vonatok nyílt pályán megálltak két percre. A lapok kivétel nélkül az évfordu­lóról irhák és hangsúlyozzák, hogy Anglia nem csupán arra gondol, hogy nyolc évvel ezelőtt győzelmet aratott ellenfelein, hanem elsősor­ban gondol a világ békéiére és nyu­galmára. A Westminster Gazette vezércikkében felhívja a világot, hogy a legéberebben figyelje Musso­lini harcias kísérleteit, amelyek al­kalmasak arra, hogy Európa békéjét ;VŰból felborítsák. A lap az angol né- Tíet arra inti, hogy fojtsa el magában a diadalérzését és gondoljon azokra a halottakra, akik nyolc évvel ez­előtt különböző harctereken a világ békéjéért estek el. Pénteken reggel kivegyük Lederer Gusztávot Horthy kormányzó e utasította a gyilkos csendőr­­főhadnagy ke yefmi kérvényét Budapestről jelentik: A Kodelka­­gyilkosság bűnügyének pénteken játszódik le az utolsó fejezete. Lederer Gusztávot, mint ismere­tes, 1925 májusában a budapesti ha­ditörvényszék csalás és orgyilkos­ság miatt kötél általi halálra ítélte. Lederer az Ítéletben meg is nyugo­dott, védője azonban kegyelmet kért. A kegyelmi döntést felfüggesz­tették mindaddig, mig Lederer Gusz­­távné ügyében meghozzák a jogerős ítéletet. A kegyelmi kérvényre már két hó­nappal ezelőtt megérkezett a kor­mányzó döntése a budapesti had­bírósághoz, a döntést azonban eddig szigorúan titokban tartották, és csak amikor Lederer Gusztávné Ítélete jogerőssé vált, tűzte ki a hadbíró­ság a döntés kihirdetését. Csütörtö­kön délelőtt vezették elő a Margit­­köruti katonai fogházból Lederer Gusztávot a haditörvényszék elé, ahol Apáthy Jenő ezredes-hadbíró, törvényszék elnöke magasrangu katonatisztek jelenlétében kihirdette a kormányzó döntését, amely sze rint a kormányzó elutasította a ke­dveim; kérvénvt és igv Lederer Gusztávon végre fogják hajtani a halálos ítéletet. A kormányzói kézirat felolvasását az elitéit szótlanul vette tudomásul és még akkor sem hagyta el hang ajkait, amikor Apáthy ezredes kö­zölte vele, hogy többé nem főhad­nagy, többé nem tagja a hadsereg­nek és hogy huszonnégy órán belül végre fogják hajtani rajta a halálos ítéletet. Ezután közölte az elnök Le­­dererrel, hogy amennyiben van va­lami közölni valója, vagy beszélni akar védőjével, akkor a bíróság erre engedélyt ad neki. Lederer megtör­tén támolygott oda védőjéhez, de szavaiból csak annyit lehetett ér­teni ; — Nem értem ... Nem értem... Nem igaz ... Ezután visszatért a bíróság elé és azt a kívánságát terjesztette elő, hogy feleségével szeretne beszélni. Apáthy ezredes a kérést teljesítette és nyomban intézkedett, hogy a jog­erősen életfogytiglani fegyházra el­itéit Lederer Gusztávnét szállítsák át a katonai bírósághoz. Kevéssel utóbb autón szuronyos fogházőrök kíséretében meg is érkezett ä gyil­kos asszony, akit bevezettek Apáthy szobájába és közölték vele a férjére vonatkozó kormányzói döntést. Le­déremé rémes sikolyban tört ki, de szó nem jött ajkára. Pár perccel ké­sőbb vezették a terembe Lederer Gusztávot is, aki negyedórán ke­resztül beszélgethetett feleségével, akit azután ismét visszaszállítottak börtönébe, mig Lederer Gusztávot lekisérték az időközben elkészített siralomházba. A siralomház a Mar­­git-köruti katonai fogház egyik föld­szinti cellája, amely jóval nagyobb, mint a többi cella. Ide vitték le a gyilkos csendőrfőhadnagyot, aki az ítélet végrehajtásáig egy katonai lelkész társaságában fogja eltölteni hátralévő idejét. A hadbíróság in­tézkedett. hogy Gold Károly hóhér még a délelőtt folyamán készüljön el az ítélet végrehajtására A kivégzés pénteken délelőtt kilenc órakor fog végbemenni a katonai fogház zárt udvarán. A kivégzésre száz főnyi közönséget engednek be. A pincébe zuhant egy nyolcemeletes palota teteje Borzalmas katasztrófa Párisban Párisból jelentik: Borzalmas sze­rencsétlenség történt Párisban az Arc de Prion-on egy nyolcemeletes palota építkezésénél. Až épület tető­zete beszakadt és áttörve valameny­­nyi emelet menyezetét, a pincébe zuhant. A romok hét munkást temet­tek maguk alá. A rendőrség intézkedésére mentő­csapatok vonultak ki a katasztrófa színhelyéhez, hogy az eltemetett munkásokat kiemeljék borzalmas helyzetükből. Ezideig azonban csak egy embert tudtak kihúzni a romok alól, aki, amikor kórházba akarták szállítani, utközben meghalt. A többi hat munkás kiemelése még nem si­került és nincs semmi remény arra, hogy a szerencsétleneket élve húz­zák ki az épület romjai alól. Harc a mandátumért Megkezdődtek a képviselő­­jelölések Magyarországon A kormány első választási propa­gandája az adómérséklés Budapestről jelentik; A nemzetgyűlés folyosóin csütörtökön fokozott izgalom­mal tárgyalták a választások kiírásá­nak és kimenetelének eshetőségeit. A nemzetgyűlés feloszlatására nézve a legkülönbözőbb verziók vannak forga­lomban, a legvalószínűbb azonban, hogy a nemzetgyűlést a jövő hét folyamán oszlatják tel, a választások megtartásá­nak időpontjára nézve pedig szinte párt­különbség nélkül egyöntetű az a véle­mény, hogy a kormány december 12. körül fogja megtartani a választásokat. Bethlen miniszterelnök csütörtökön nem jelent meg a parlamentben, mert csonthártyagyulladása kiújult és láza­san, betegen fekszik lakásán. Bethlen távollétében délben az egységespárt tag­jai bizalmas tanácskozást tartottak, mert az a hir terjedt el, hogy Szcitovszky Béla belügyminiszter Almássy László­val, az egységespárt elnökével, Sztra­­nyoyszky' Sándor belügyminiszteri ál­lamtitkárral, Prónay Pál miniszterelnök­ségi államtitkárral és a főispánok nagy­részével a délelőtt folyamán megbeszé­lést folytatott a jelölésekről. Az egysé­gespártban óriási a nyugtalanság a jelö­lések miatt és hir szerint a belügymi­nisztérium és a párt között differenciák támadtak a jelölések kérdésében. Szokatlan nagy számban jelentek meg a parlament épületében a legitimisták is, akik ugyancsak bizalmas értekezletet' tartottak a jelölésekről. Értekezletet tar­tott a keresztény gazdasági párt is, a melynek vezére, F.rnszt Sándor, Wolff Károly és Haller István előzőleg meg­állapodtak a jelölésekben. A nemzetgyűlés ülésén ezalatt Búd János pénzügyminiszter nagy expozé keretében az adómérséklésről szóló tör­vényjavaslatot terjesztette be. Az ellen­zék sürii közbeszólásokkal zavarta meg a pénzügyminiszter beszédét és azt kortesbeszédnek nevezte. Az adómérsék­lésről szóló törvényjavaslat tárgyalásá­ra hir szerint már nem is kerül a sor. hanem azt a kormány rendeletileg lép­teti életbe. A választási előkészületek vidéken is megkezdődtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom