Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-12 / 311. szám

4. oldal. BÁCSMEGYE3 NAPLÓ T926 november 12. Beismerő vallomást tettek a debeljácsai rablógyilkosok A gyilkosság színhelyén — A csendőrség tárgyi bizonyítékokat ís talált — Vérfoltok a gyilkosok ruháin — A rablott holmit még mindig nem találják — A gazdag gyilkosok — Venyárszki soffőr volt az értelmi szerző ellen bizonyítékokat szerezzenek. A nyomozás folyamán megállapítot­ták, hogy Bulik Pálnak harminc, Nyemagának pedig, aki egyidőben községi bíró is volt, hatvan lánc földje van. Megállapította a csendőrség azt is, hogy Venyárszki soffőr sokáig tartóz­kodott Szovjetoroszországban, ahol az egyik terrorkülönitménynek volt a tag­ja, majd Amerikába szökött és onnan csak néhány hónappal ezelőtt jött haza. A gyilkosok az ügyészségi fogházban — Kiküldött munkatársunk telek'« ileientése — Az egész Bánátot még mindig nagy izgalomban tartja a debeljácsai gyilkos­ság, amelynek áldozatai, Klein Mátyás debeljácsai vendéglős, Klein Mátyásné és cselédjük, Becsei Katalin. Kleinné ugyan még él, de csütörtökön annyira rosszabbodott állapota, hogy orvosai semmi re­ményt sem tűznek életbenmaradá­­sához. A borzalmas esemény teljesen megza­varta Debeljácsa’ nyugalmát. A faluban mindenfelé a bestiális bűntényről beszél­nek. K!einék háza előtt reggeltől estig állandóan nagy tömeg ácsorog, izgatot­tan beszélnek a történtekről és ha fel­tűnik a látóhatáron egy-egy csendőr, vagy más hivatalos személy, nyomé.:n körülveszik, hátha valami újabb részle­tet tudnak meg a nyomozásból. A gyi*­­kosság gyanúsítottjainak bűnösségé: ! megoszlanak a vélemények. Sokan ké­telkednek abban, hogy a letartóztatott: k ■követték volna el a bűntényt. Ezek n kétkedők azzal érvelnek, hogy a gyanú­sítottak, Venyárszki János soffőr kivé­telével valamennyien jómódú emberek, akiknek néhány ezer dinárért nem keli ilyen bűntettet végrehajtani. Úgy Nagy János szüiei, mint Bulik Pál és Nyemaga Misa tekintélyes , vagyonnal rendelkeznek. Épp ezért szenzációként hatott az a hir, hogy-J csütörtökön délelőtt Venyárszki sof* íörön kívül a többiek megtörtek és beismerő vallomást tettek. A hir futótűzként terjedt el nemcsak Debeljácsáti, hanem a környéken is és a lakosság nagy elismeréssel adózik a nyomozó hatóságoknak, amelyek alig néhány nap leforgása alatt kézrekeriíot­­>ték a gyilkosokat. — Nem tehet az — zokogja — nem tehetett az én fiam ilyesmit. Nem 'bán­tott az soha senkit. Olyan az kérem, mint egy liliomszál. Elmondja azután, hogy fiának semmi oka sem volt meggyilkolni Kleinékct. Ha kellett itt ttnz, mindig kapott tő­lük. — Igaz, hogy mulatós ember — mon­dotta tovább — emiatt feleségével sem tudott kijönni. El is zavarta. Vasárnap már korán elment hazulról, nem tudtuk merre megy. Egész nap nem láttuk és i amikor hallottuk, hogy letartóztatták a I Kleinék miatt; nem tudtunk szóhoz jut- I ni Ilyesmit nem tehetett a mi gyere­künk... De hát majd kiderül az igaz­­; ság... és akkor ma d meglátják az em­berek, hogy nekem van igazam... Nagynét, akit-nagyon i cg eltek íz utóbbi napok izgalmai, itt isméé elfogja "a sirás és zc&ogva fordul ki a szobából. Az áruló véríoltok A bűntény felfedezése után -a gva.m’ j nyomban arra az autós társaságra ta­­[ relődött, amelynek tagjai Nagv János huszonhat éves debeljácsai cipész. Bulik Pál, Nyemaga Misa kovasicai gazdálko­dók és Venyárszki János kovasicai sof­­főr voltak. Nyemaga kivételével, a töb- I bit még hétfőn letartóztatták, mig Nye- I maga csak harmadnap került a rendőr­­{ ség kezére. Első kihallgatásuk alkalmá­­j vál valamennyien tagadlak, majds -amb [kor.szembesítették őkqt.XlpinMátyás- I néval, Nagy megtört és beismerte, hogy i ŐK követték c. a bűntényt. Bulik, Ny> ! maga és Venyárszki n:ég ezék után 's: I tagadtak. A nyo.m.'.zást megnehezítette az a körülmény, hogy a csendőrség nem j tudott tárgyi bizöiiyitékokat találni, j . em az elrabolt pénz, sem az áruk nem Kleinéknál, anélkül, hogy gyilkosságra gondoltak volna, jól szemügyre vettek mindent, benéztek a hálószobába is. A gyilkosságra homályosan emlékszik. Ki­jelentette, hogy mind a négyen résztvet­­tek a gyilkosságban, de ő csupán őrt állt. Akkor ment be a szobába, amikor a töb­biek már végeztek és a pénzt rakták zsebre, ö is a pénz után nvult és ekkor lett véres a keze, amit a kabátja zsebé­ben törült meg. — A gyilkosság után — folytatta val­lomását — ismét felültünk az autóra és az ugyanabban az uccáiban levő Szilá­gyi-féle vendéglőhöz mentünk. De nem maradtunk ott, hanem kimentünk a faluszéli nádashoz és megmosakodtunk. A nádasból visszatértünk egv nyilvános házba. Hogy azután mi történt, erre nem emlékszem. ■ Arra a kérdésre, hogy hová rejtették d a vaskazettát, amit Klein raktárából •vfek cl és az árut. nem tudott felvilá­­% dtúst adni. A cséndörségnek tudomására jutott, hegy Nagy Szüleit még 1911-ben orgaz­daság miatt letartóztatták. Ebből a kö­rülményből arra következettek, hogy az elrabolt holmik Nagyéknál vannak elrejt­ve. Házkutatást is tartottak náluk, de a házkutatás nem vezetett eredményre. Hatvan lánc földje van az egyik gyilkosnak Nagy beismerő vallomása után a csendőrség Kolárovics Dusán főszolga­bíró, Suczi Ferenc és Brinyák Radoszláv szoigabirók. irányítása mellett nagy ap­parátussal folytatták a nyomozást, hogy a többi még tagadásban levő gyilkosok Megtörnek a gyilkosok A főszolgabiróságon csütörtökön dél­előtt ismét kihallgatták Nagyot és szem­besítették társaival. A szembesítés után Nyemaga azzal fordult a csendőrökhöz: — Ha már Nagy beismerte, nincs mit tagadnom. Én Is részt vettem a gyilkosságban. Azután elmondta, hogy nagyon ittas volt, nem volt szándékában senkit sem megölni és nem iudja ml vitte rá a gyil­kosságra. Nyemaga után beismerő vallomást tett Bulik is, mig a soffőr tovább tagad. A csendőrségnek az a gyanúja, hogy Venyárszki soffőrnek egyéb bűncselek­mény is terheli a lelkiismeretét. Nem ré­gen a padinai országúton egy ismeret­len férfi holttestét találták és az akkor megindult nyomozás folyamán megálla­pították, hogy az ismeretlen gyilkosság áldozata. A csendőrségnek az a feltevé­se, hogy azt a gyilkosságot is Venyár­szki követte el, miután több körülmény igazolni látszik ezt. A csendőrség szerint a debeljácsai ,gyilkosság értelmi szerzője is Venyár­szki soffőr. Terhelő vallomás a soffőr ellen Csütörtökön délelőtt megjelent a ko­vasicai szolgabiróságon Joó Sámuel gazdálkodó, aki előadta, hogy a gyil­kosság utáni napon, találkozott az or­szágúton Venyárszki soffőrrel. Venyár­szki megszólította és azt kérdezte tőle: — Mi hir van a Kleinékről? — Erre azt válaszoltam — folytatta vallomását Joó — hogy Kleinné életben maradt, mire Venyárszki elsápadt és szó nélkül tovább ment. A kovasicai szolgabiróSágról csütörtö­kön éjjel szállítják a gyilkosokat a pan­­csevói ügyészség fogházába. Géléi Dezső A gyilkosság szhiheh én Klein Mátyáséknak a falu középpont­ijában van a házuk. Hosszú, sárgára me­szelt, nádfedeles épület, az utcára há­rom ajtóval. Kettő az ivóba, egy pedig a füszerüzletbe nyílik. A füszerüzlet mellett volt Kleinék hálószobája, ahol a gyilkosság történt. Az ágyak a szoba jobb és baloldalán vannak elhelyezve, közöttük egy divány. Az egyik ágyban Kleinné szokott aludni, mig a másikban Cselédjük. Klein Mátyás, aki nem bírta elviselni a meleg, tollas ágyat, már hu­szonöt év óta télen a diványon aludt, nyáron pedig az udvaron. A hálószoba mellett van egy kisebb szoba, ott fekszik most Klein Mátyásné eszméletlen állapotban. Orvosai senkit sem engednek közelébe, csupán leánya. Hamburger Samuné tartózkodik ál. dóan mellette. A szerencsétlen asszon­­borzalmas sérüléseket szenvedett. A gyilkosok elvágták a nyakát, a gége azonban csodálatosképpen nem stritt i meg. Fején nyolc, a hátán három sérü­lés van, azonkívül a bal karia el van tör­ve. A gyilkosság után eszméletére tév-í, a csendőrség ki tudta hallgatni, sőt a gyanúsítottakkal is szembesítették, de utána ismét elvesztette eszméletét és azóta mozdulatlanul fekszik ágyán. Szerdán éjjé! már rendkívül rosszra for­dult az állapota. Négyszer kapott injek­ciót. de az orvosok véleménye szerint már nem lehet segíteni rajta. »Olyan az kérem, mint egy liliomszál« . . . Kleinék egyik gyilkosának. Nagy Já­nosnak szülei szintén Debeljácsán lak­nak. Nagyobb, polgári házuk van, apja fcipész és jó módú ember hírében áll. Nagyné, amikor felkeresem, sírva fa­kad. ' *»'ő. a letartóztatottak bűnössé­ge mellett csupán Nagv bei-merő vallo­mása szólt. A letartóztatottakat Debi- Ijacsáról ntri / i ti ók a kovasicai szol­ga bír ósághoz. > A szMgah'rősásr.it azután Nagy rész­letes beismerő vallomást tett. amelynek hatása alatt Bulik Pál és Nyemaóa Misa beismerő vallomást tett. Beismerő val­lomásukon- kívül a esendő'"ég c y bizony tokokat is szerzet k amelyek kétségte­lenné tesz 1 berry ők a gyilkosok. A főszr.’gabiróeág >n ugyanis gondo­sabban megvizsgálták agyilkosok ru­háit, amelyeken vérfoltokat találtak. Nagy Járó- folr'e bő-kabátjának a z? be vé"cs, ■....* Ittg magyaráza­; - a; t itta. hogy a .-uv. S-:' g - y II véres lett a keze és a •ebében ír ""die meg. Venyárszki seS'ö nck a sapkáján, míg Dűlik f; hete gyapjú harisnyá­­yváb-k vérfoltokat, .y ; - azonban még mindig ütni kerültek c'ó. Nagv János beismerő vallomása Nagy János, aki először tett beismerő vallomást, elmondta, hogy vasárnap dél­után Padinán volt, ahonnan Nyemagával autón átmentek Kovasicára. Itt felvették a kocsira Bulik Pált, majd Debeliacsa felé folytatták Útjukat. Este érkeztek meg és betértek Kleinék korcsmájába, ahol körülbelül kilenc óráig tartózkod­tak. Már előzőén is sokat ittak és ami­kor Kleinéktöl eltávoztak, olv ittasak voltak, hogy alig emlékszik valamire. Az adóban is négy korona egy dinár Döntött az áLamtanűcs az adókulcs átszámítása ügyében Noviszadról jelentik: A noviszadw köz­­gazdasági körökhöz az az értesítés ér­kezett, hogy az államtanács végleges döntést hozott abban a konfliktusban, amely évek óta áll fenn a Vajdaság gaz­dasági körei és a pénzügyi hatóságok között az adókulcsnak dinárban való átszámítása körül. Amikor a vaíjdasagi tartományi pénzügyigazgatóság a költ­ségvetési törvény prtelmében a Vajda­ság területén áttért a koronaszámitás­­ról a dinárszámitásra, a koronát 4:1 arányban számította át dinárra. Ezzel szemben a közigazgatási bíróság a leg­több hozzá felterjesztett felobbezésben törvénytelennek minősítette ezt a kul­csot és az átszámítást 1:1 arányban állapította meg. Ez a kétféle álláspont a legnagyobb zavarokat idézte elő. Bugarszki Tódor, a noviszadi tarto­mányi pénzügyigazgatóság helyettes igazgatója az államtanács döntéséről a következőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának: — Mi koronákban dolgozunk az adó­­kivctübizottságnál és koronákban készít­jük az adójavaslatokat. Tesszük ezt azért, mert Nikolics Sztevan pénzügy­­miniszteri főinspektor ezt Így követeli. Mi egyszerűsíteni akartuk a kérdést és átdolgoztuk a koronatáblázatokat di­nártáblázatokra és igy egy ideig dinár­ban készítettük az adójavaslatokat, mert a költségvetési törvény kötelezőleg elő­írta a dinárszámitást. A föinspektor rendeletére most visszatértünk a koro­­naszámitásra, ami nagyon megnehezíti a munkát, mert a bizottságok dinárban határoznak, míg mi azt koronákban Ír­juk be a jegyzékkönyvekbe. Ez azért történik, minthogy a főinspektor urnák az a véleménye, hogy a közigazgatási bíróság azért hoz velünk ellentétes dön­téseket, mert úgy véli, hogy mi: a koro­nákban kidolgozott táblázatot önkénye­sen változtattuk át dinartáblázattá. A közigazgatási bíróságnak az az állás­pontja, hogy a dinárszámitás a magyar koronatörvény következménye és igy felfogása szerint minden koronaadót egy dinár adónak kell számítani. — A köziigazgatási bíróság tehát a koronát a dinárral egyenértékűnek vet­te és figyelmenkivül hagyta azt a tör­vényt, hogy négy korona egyenlő egy dinárral. — A közigazgatási bíróságnak az az álláspontja, hogy joga van a törvényt magyarázni. Ennek alapján a közigaz­gatási bíróság már számtalan döntést hozott 1:1 arányban, ami nagy zavaro­kat idézett elő. — Mi minden egyes esetben megfeleb­­beztiik a közigazgatási bíróság döntését az államtanácshoz, amely — értesülé­seink szerint — egy pár nap előtt helyt adott panaszunknak és kimondotta, hogy négy korona egy dinár. Mihelyt erről az elvi döntésről végzést kapunk, a vita megszűnik és mi nyugodtan áttérhetünk a dinárszámitásra, mert az adófizetők szempontjából mindegy, hogy koroná­ban, vagy dinárban számitjuk-e az adót, mivel a százalékkulcs egyforma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom