Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-09 / 308. szám

1926 november 9 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. A ménesi katolikusok néhány hét előtt hivatalos iratot kaptak a földművelésügyi minisztériumtól, mely elrendeli, hogy a templomot be kell zárni és mindenkinek megtiltandó a jövőben a templomba való belépés. A rendelet a szigorp intézkedést azzal okolja meg, hogy a templomto­rony faalkatrészei korhadtak, falai re­pedezettek, életveszélyes az épületben való tartózkodás, azonkívül a templom nem is szolgál közérdeket, mert a la­kosság tulnyomóré&zben román, tehát semmi szükség sincsen katolikus tem­plomra. A drákói rendelet óriási meg­ütközést keltett. Ménes község katolikus közönsége nevében dr. ifj. Lőcs Rezső ügyvéd beadvánnyal fordult a földmű­velésügyi miniszterhez, amelyben kifej­tette, hogy a templomban a betiltás napjáig állandóan volt mise és kérte, hogy a minisztérium a rendeletet voma vissza. ★ Szlovenszkó bírósági viszonyairól hosszabb beszédet mondott a parla­mentben Hartmann igazságügyminiszteri osztályfőnök. »A nyelvhasználati jog gya­korlata — mondotta — a nyelvtörvény alapján nyugszik, amelyet a nyelvren­delettel hajtottak végre. A nyelvrendelet nem lépheti túl az alkotmánytörvény határait. A kisebbségi nyelv a bírósá­goknál ezen törvény második szakaszá­nak harmadik fejezete alapján használ­ható. Az . igazságügyminfisztériumnak épen úgy kell ügyelnie a nyelvrendelet pontos betartására, mint a többi resz­­szortoknak. A nyelvi kérdés a bíróságok munkáját igen megneheziti. Csehor­szágban 132 bíróság van, ahol nincsen meg a 20 százalékos kisebbség. A nyelv­rendelet végrehajtása a gyakorlatban csak fokozatosan vihető keresztül. Szó van arról is, hogy a bírói utánpótlásnál a bírói karba más nemzetiségüeket is fölvesznek. A legfelsőbb bíróság elnök­ségének megvan a lehetősége arra, hogy más nemzetiségű, tehát nem cseh­szlovák nemzetiségű birákat is fölve­hessen és >az Hazságügyminisztérium ez ellen semmiféle akadályt nem gördít.« * Aberdeen márkiné, az asszonyok vi­lágszövetségének elnöke, Bukarestben Cantacuzino hercegnő vendége volt. A hercegnő a kiváló angol nővezér tiszte­letére bankettét adott, melyre meghívta az erdélyi kisebbségi nőszervezetek ve­zetőit is. A magyar nőegyesületek kép­viseletében Bethlen György grófné ro­mán nyelven köszönte meg a román hölgyeknek, elsősorban Cantacuzino asszonynak, hogy alkalmat adott a magyar nőknek az Aberdeen grófnő fogadásán való részvételre. A szász nők nevében Zay Adél üdvözölte Aber­deen asszonyt »Mi szász nők — mon­dotta — boldogok vagyunk, hogy or­szágunk területén üdvözölhetjük lady Aberdeent. Most, hogy az ország terü­letében megnövekedett, minden lehetőség .adva van ahhoz, hogy a civilizációnak egyik fókusza legyen. Meg kell néznie a mi szép hegyeinket Erdélyben, ame­lyekhez minket, szászokat százados ha­gyományok és kultúránk köt. A szász nők örömmel működnek együtt a ro­mán asszonyokkal — a béke és ember­szeretet érdekében.« * A kisebbségi nömozgalomról nyilat­kozott Cantacuzino hercegnő, a román nők szövetségének elnöke. A kolozs­vári Keleti Újság tudósítója tette föl neki a kérdést: — Mi a véleménye a kisebbségi nők mozgalmáról? — A feleletet — válaszolt a herceg­nő — két névvel kezdem: gróf Bethlen Györgyné és báró Huszár Pálné nevei­vel, akiknek személyisége szorosan egybeforrott azzal a nagyszerű mun­kával, amit a kisebbségi nők kifejtenek. A román nők mozgalma már párhuza­mosan együtthalad a magyar nők tevé­kenységével. Ennek rendkívüli jelentő­ségét, azt hiszem, nem is kell vázolnom. Ha csak kizárólag »pártszempontból« ^ ^ntenfm i$ ezJ, az együttműködési,1 akkor is nagy dolog az, hogy száz és százezer különálló, de azonos cél egy­be olvad. De az együttműködésnek er­kölcsi ereje felmérhetetlen jelentőségű. S én ezt a kontaktust maximálisan fel akarom fokozni. A napokban kiáltványt bocsátottam ki, melyben ismételten ki­tértem az együttes munka értékére. — Milyen a romániai nőmozgalom je­lenlegi mérlege? — Nem olyan gyönge, mint általában gondolnák. Csak néhány adatot raga­dok ki: az ország területén 700 külön­böző intézetet tartunk fent, melyeknek alaptőkéje mintegy százmillió lej. Ez a töke a mi tevékenységünk bázisa, melyen felépül egész kulturális és segélyezési I munkánk. Véd- és dacszövetséget kötnek az ázsiai államok Fontos tárgyalások folynak Angorában Londonból jelentik: A török, per­zsa, kínai, afganisztáni és orosz kor­mányok megbízottjai közt Angorá­ban fontos tárgyalások folynak. A tárgyalásokat Csicserin népbiztos kezdeményezte, aki a Népszövetség ellensúlyozása* ra létre akarja hozni az ázsiai államok szövetségét. A Daily News szerint Törökor­szág azért csatlakozott Csicserin tervéhez, hogy biztosítsa magát Olaszország részéről történő esetle­ges támadás ellen. A tárgyalásokat az érdekelt kor­mányok megbízottai legközelebb Moszkvában folytatják, ahol aláírják azt az okmányt, mely az ázsiai államok véd- és dacszövet­ségét mondja ki. Földrengés, vulkánkitörés, taifun A Fülöp-szigeteken óriási taifun dühöng Londonból jelentik: San Salvador­ból érkező jelentések szerint ott va­sárnap erős földrengés volt. A föld­lökések többször megismétlődtek és nagy pusztítást vittek véghez, amely­nek részleteiről azonban még nem érkeztek jelentések. A földrengéssel csaknem egyidejűleg kitört az fsalko tűzhányó és hatalmas lávatömegek és nagy füstoszlopok borítják el a vidéket. Newyorki jelentés szerint a Fiilöp­­szigeteken Manilla fővárostól délre borztalmas hatású taifun dühöng. A taifunkatasztrófának eddig három­száz halottja van, a sebesültek és el­tűntek száma azonban ennél jóval nagyobb. A cukorföldek és rizsültet­vények, valamint a termőföldek tel­jesen tönkrementek, részint a taifun, részint a vihar által keletkezett ára­dás következtében és már a legköze­lebbi jövőben éhínségtől kell tartam. A taifun kidöntötte a táviró- és tele­fonpóznákat és igy a katasztrófa színhelye teljesen el van zárva a vi­lágtól és a katasztrófa méreteiről' éppen ezért nem is érkeznek részle­tes jelentések, csak a menekülők el­beszéléseiből következtetnek. ' --tó* ■ • azt meg, mert az csak a személyek uralmát biztosítja. Ezután Lendvai István a javaslat mel­lett szólalt fel és után» Pesthy Pál igaz­ságügyminiszter reflektált az ellenzéki felszólalásokra. Jogilag is megindokolta, hogy a nemzetgyűlésnek van joga meg­alkotni ezt a törvényt. Az igazságügyminiszter felszólalása után a nemzetgyűlés általánosságban el­fogadta a felsőházi- javaslatot. Illés József terjesztette be ezután az ellenzéki módosító javaslatokat, amelye­ket a nemzetgyűlés gyors egymásután­ban mind elutasított. Napirend után Nagy Vince szólalt fel félreértett szavainak helyreigazitására. Kijelentette, hogy a román-magyar per­­szonálunió ügyében Bethlen azt cáfolta, amit az előkelő külföldi lapok írtak és nem azt, hogy Erdélyben propagandát csinálnak a perszonális uniónak. Minden­esetre szükség volt a cáfolatra, amely kirántotta a talajt Bánffy Miklós lába alól. A magyar nemzetgyűlés általánosságban elfogadta a felsőházi javaslatot Izgalom a magyar politikai életben a közeledő választások miatt — Az ellenzék egy része kivonul a felsőházi javaslat részletes tárgyalásáról Budapestről jelentik: A vasárnapi be­számoló gyűléseken elhangzott beszé­dek a politikai pártokat megerősítették abban a hitükben, hogy már a legköze­lebbi jövőben uj választások lesznek. A nemzetgyűlés folyosóján hétfőn csak az uj választások kérdéséről volt szó és jellemző, hogy e tekintetben még min­dig teljes a bizonytalanság és a külön­böző hírek csak abban egyeznek, hogy a választásokat a legrövidebb időn be­lül kiírják. A polgári ellenzék tagjai a teljes bizonytalanság miatt meg fogják vitatni, miikép lehetne a kormányt a vá­lasztások kiírásának kérdésében szín­vallásra bírni. Felvetődött az a terv is, hogy az ellenzék kivonul a felsőházi ja­vaslat részletes vitájának idejére a nemzetgyűlésből. A szocialisták azon­ban ragaszkodnak ahhoz, hogy részt vegyenek a vitában, mig a Kossuth-párt már elhatározta, hogy nem vesz abban részt. Ezt a párt deklarációban fogja a nemzetgyűlésen bejelenteni, amelyet Nagy Vince fog felolvasni. A deklará­ció hangsúlyozni fogja, hogy a felső­házi javaslat a rendi alkotmány tör­vényhozásának és a diktatúra céljait szolgáló kinevezési rendszer keveréké­nek tartja, amely a legkisebb mértékben sem felel meg a népképviselet elvének és ezért a párt nem hajlandó a vitában résztvenni. A kormánypártban már nyíltan tár­gyalnak a párt hivatalos jelöléseiről. Hir szerint az egységespárt tizenöt tag­ját kinevezik a felsöház örökös tagjaiul és ezek helyébe Bethlen miniszterelnök régi munkapárti politikusokat óhajt képviselőkul behozni. A felsőházi tago­lni kinevezett kormánypárti képviselők között elsősorban gróf Teleky Tibort és Teleky Pált, gróf Széchenyi Istvánt, gróf Sztapáry Lajost, gróf Apponyi Antalt és báró Szterényl Józsefet em­legetik. A nemzetgyűlés hétfői ülésén egyéb­ként már nyolc órás ülésen folytatták a felsőházi törvényjavaslat vitáját, amely teljesen ellaposodott és a képvi­selők közül csak kevesen tartózkodtak az ülésteremben, mert a képviselők nagyrésze a folyosókon tárgyalta a választások kiírásának esélyeit. A vitá­ban Hebelt Ede szociáldemokrata kép­viselő a javaslat ellen szólalt fel és hangsúlyozta, hogy a felsőház kérdése nem izgatja sem a nemzetet, sem a szociáldemokrata pártot, hanem sokkal inkább érdekelné a pártot a közszabad­ságok visszaállításának kérdése. Hang­súlyozta, hogy a népköztársaság hive és azt követelte, hogy terrormentes vá­lasztásban döntsön a nemzet az állam­formáról. Ruppert Rezső felszólalásában hang­súlyozta, hogy a felsőházi javaslat a magyar nép temetője lesz. A javaslat sem célszerű, sem időszerű s egyetlen célja a jelenlegi reakció’ megerősítése. Foglalkozott ezután az arisztokrácia szerepével és megállapította Bethlen ál­lításával szemben, hogy erdélyi mágná­sok nem játszhatták Magyarország tör­ténetében a honmentő szerepét Kifej­tette, hogy a felsőház reakciós lesz és hangos derültséget keltve megjegyezte, hogy az sem változtat a dolgon, ha egy-két behendikepelt rabhival akarják képviseltetni a demokráciát Figyelmez­tette a kormánypártot, hogy fogjon össze a javaslat elles és ne szavazza Az idei költségvetés Szubotica közgyűlésén A novemberi közgyűlés tárgysoro­zatán Palics bérbeadása és a kül­földi kölcsön ügye is szerepel Szubotica város kiszélesített tanácsa november végén rendes közgyűlést tart, amelyen több fontos ügyet tárgyalnak. A közgyűlés napirendjén szerepel a város 1926. évi költségvetése, amely a legközelebbi napokban készül el, azon­kívül a városi útalap 1927. évi költség­­vetését is tárgyalják. A napirend fon­tosabb pontjai: a tanács javaslata Pa­lics fürdő bérbeadásáról, a villanytelep­pel kötött szerződés érvényének meg­hosszabbítása, az uj városi vágóhíd és piac építésére beérkezett ajánlatok fe­lülbírálása, a külföldi kölcsön kérdése és több más fontos ügyek, amelyek már régóta várnak elintézésre. Az 1926. évi költségvetés megszava­zása után a városi tanács nyomban hoz­zá kezd a jövő évi költségvetés elkészí­téséhez, mert a jelenlegi költségvetés­nélküli gazdálkodás néha sok bonyodal­mat idéz elő és akadályozza a közigaz­gatás nyugodt menetét. Tekintettel a tárgysorozat rendkívüli fontosságára, a közgyűlés iránt már most is nagy érdeklődés nyilvánul meg. A hazátlan vasutas Két napia a zagrebi váró háza fo­lyosóján lakik egy nagybeteg vas­úti tisztv :elő, mert nem ismerik el állampolgárságát Zagrebból jelentik: Gabrics Géza zag­rebi vasúti tisztviselő 1919-ben szolgálat közben megbetegedett, reumát kapott, úgyhogy képtelen volt továbbra is szol­gálatot teljesíteni. Éveken keresztül kórházakban lakott, végül is a zagrebi vasutigazgatóság 1925-ben úgy akart megszabadulni tőle, hogy huszonötévi szolgálat után minden további nélkül el­­bocsájtotta az államvasutak szolgálatá­ból, kiszállította Gyékényesre és ott ar­ra kérte a határőrséget, hogy Gabri­­csot tegye át a határon, mert magyar állampolgár. A magyar hatóságok nem akarták átvenni Gabricsot, végül is oda jutott az ügy, hogy Gabrics visszake­rült Zagrebba. Ott a rendőrség kórház­ba akarta helyezni, de a kórházban csak úgy vetfék volna fel, ha valaki hajlandó lett volna helyette megtéríteni a kórházi költségeket. Minthogy senki sem akadt, aki fizetett volna helyette, a rendőrségi fogdában helyezték el Egy hónapig volt a rendőrségi fogda lakója Gabrics, majd két nappal ezelőtt a rendőrség megállapította, hogy a vas­­.utas zagrebi illetőségű, tehát Zagreb vá­ros tartozik gondoskodni felőle. A vá­rosi tanács azonban erről nem akart tudni, mire a rendőrség a járni sem tu­dó embert felpakkolta egy tolókocsiba, fölvitte a városháza folyosójára és ott hagyta. Gabrics már második napja tartózkodik a zagrebi városháza folyo­sóján teljesen tehetetlenül. Ellátásáról a jószivü járókelők gondoskodnak. KISEBBSÉGI ÉLET

Next

/
Oldalképek
Tartalom