Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-28 / 327. szám

192G november 28. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal. KÖZGAZDASÁG —■ ■— A komlótermelés csodája A komlóelariás lázba hozott e?y falut — Csenta község mejga^dagodott az első komlótermelési kísérleten Becskerekről jelentik: Bánátban a komlótermelés úgyszólván ismeretlen foglalkozás, csak a szlovák lakosság egy kis része termel komlót. Ennek egyik fő­oka az, hogy a komlótermelésre való át­térés igen nagy beruházást — holdan­ként 15.000—20.000 dinárt igényel. A bánáti Cseszta községben azonban ebben az évben néhány modern és bátor gazdálkodó megpróbálkozott a komló­termeléssel. A tanitó, a jegyző, továbbá Bergl Géza és Bánó földbirtokosok vol­tak a kezdeményezők és ők, ma:;uk va­lamint néhány követőik tizennyolc hold földet mustráltak komlófölddé nagy ál­dozatok árán! A merész kisértet első kedvező ered­ménye abban nyilvánult meg, hogy a faluban megszűnt a munkanélküliség és a nyomorúság. A tizennyolc hold komló annyi munkást igényel, hogy a falubeli munkaerő kevésnek bizonyult. A másik eredmény a termés értékesítésénél mu­tatkozott A tizennyolc hold földön több mint hatvan métermázsa komló termett. A napokban megjelent Csentdn egy nürn­bergi komlókereskcdelmi cég megbízott­ja, aki az egész termést összevásárolta métermázsánként nyolcezer dinárjával, úgyhogy a csentai komlótermelők tizen­nyolc hold löld terméséért félmillió di­nárt kaptak. Ez az eredmény óriási izgalmat és élénkséget váltott ki Csenta község né­péből. A csentai tanitó, aki kötelességei­nek buzgó teljesítése mellett, páratlan szorgalommal megművelt 1 % hold kom­lót. A terméséért .53.000 dinárt kapott vagyis huszonötször annyit, mintha ezt a területet búzával vetette volna be. Egy öreg szorgalmas gazdálkodó szintén megpróbálkozott a komlóval és annyira meglepődött mikor megtudta. hogy mennyi pénzt adnak a komlójáért, hogy nem akarta elhinni. — Ennyi pénzem még sohasem volt, A jó komlóvásár teljesen átformálta ezt a kis falut. A csentai komlótermelés nagy ■ sikerének vidékre jutott a hire és most valóságos népvándorlás indult meg Csenta felé, hogy a komlótermelést ta­nulmányozzák. Azonkívül a faluban élénk építkezés indult meg: komlószáritókat építenek. Természetes, hogy most már mindenki komlót akar termelni, aki csak a beruházással meg tud birkózni. Akik az idén komlót termeltek, azok a jövőre kétszerakkora területet készülnek beül­tetni komlóval, nekik az idei termésből telik az invesztícióra. A szegény kis fa­luba pedig beköltözött a jólét, az elége­dettség, a pénzbőség és a megelégedés. Mindez egy kis komló miatt.......... A kukorica áralakulása Irta: Caernyri A jelenlegi tengeriárak, különösen a tavaszi szállításra jegyzett árak olya­nok, amelyek sokkal inkább megfelel­hetnének a termelőknek v* ' a kiitálat mégis elenyésző tísékély. Néha egyes he­lyeken megjelenik az adóprés és ilyen­kor ott nagyobb kínálat mutatkozik! Ál­lapítsuk tehát meg a tengeri áráuak di­agnózist. — Jugoszlávia a hivatalos kimutatás szerint 1925-ben 2,071.581 hektár terü­leten 37,906.647 q,; 1926-ban 2,152.700 hektár területen 37,504.836 q termelt. Az árvíz az egész országban 115.138 hektárt öntött el. Az 1925/26. szezonban összesen mint­egy 16 millió métermázsa tengerit ex portáltunk, melyből Brailán át ....................10.5 millió q Olaszországba vasúton .. 136.000 q Ausztria és Csehszlovákiába 4.5 millió q Németországba vasúton és a Dunán ........................ 60.000 q került. Engedjünk azonban helyt a pesszimis*­­tikus felfogásnak és a hivatalos tengeri­termés eredményét csökkentsük még 8%-al, úgy az exportfeleslegünk az idin 13 millió métermázsa. MagyarországnaK a hivatalos kimutatás szerint szinten 10%-al kevesebb, ehhez járul még az a körülmény, hogy Magyarországon a,, idén sokkal intenzivebb sertéshizlatas indult meg, mely az ottani árakat szi­lárdabbá teszi és az exportfelesleg idei mennyiségét még jobban csökkentem fogja. Ezzel szemben Románia, mint a dunai államok legfontosabb tengeriex­portőrje 1925-ben 3.930.780 hektár be­vetett területen 41,591.467 q, 1926-ban 4.075.432 hektár bevetett területen 56,249.161 q termelt, tehát 377%-kal, va­gyis 15,657.694 métermázsával többet a tavalyinál. A minőség úgy nálunk, mint Romániában egészen elsőrangú. A magyar és a jugoszláv termésered­mények, valamint az a körülmény, hogy az 1926/27-ik évben a passziv területek sokkal több kukoricát vesznek igénybe, nemkülönben az európai katasztrofális hurgonyatermés erőteljes hosszt idézett elő, mely a tavaszi tengeri árát 135.—— dinárról 160.—ra hajtotta fel és még ilyen árban is alig van ma számottevő kínálat, pedig a tengeriárak jövőbeli kialakulására- már súlyosabb lanyhitó körülmények esnek latba. A brailai export, amely az egész ex-Jenő Novisad portunk hatvan százalékát tette, szinte teljesen megszűnt. Ennek oka a Plata tengeri olcsóságában és a tengerituva­­rók magasságában van. Ma Rotterdamban Plata ótengeri t90 diq;. Platói ujtengeri májusra effektiv 19Š- din., a rotterdami határidős tőzsde májusi jegyzése 185.50 din. Bessza­­rábiai kisszemü gömb 201 din. jegyez. Itt veendő még .figyelembe, hogy Amerikában az ótengeri készletek no­vember 1-én 181 millió Busbelt (1 Bus­hel tengerinél kg 25.40) tettek ki, míg tavaly ilyenkor 60.952.000 Bushel volt Huszonöt év óta nem volt Amerikában lyen nagy tengerikészlet, mint az idén. Igaz ugyan, hogy minőségileg az idei amerikai, termés rosszabb, mint a tava­lyi. Az uj Platatermésröl, rríely május végén jelenhetik meg az európai piacon, még nem lehet képet alkotni, de az ed­digi jelentések szerint a bevetett terü­letek nagyobbak a tavalyinál. Ha a búzánál érvényes fuvarárakat vesszük alapul, úgy 70 dináros költség mellett nem gravitálhat a jugoszláv ku­korica Brailán át külföldre s a tengeri hajófuvarok rohamos esésére nem na­gyon számíthatunk s ha a fuvarárak te­temesen esnének is. az amerikai árak megmaradnának s árban verik a jugo­szláv árut. Olaszországgal csak néhány nappal ezelőtt kötöttük az első tengeri export­üzletet. Ezek a kötések husmervüek s csakis a régi osztrák területre való szál­lításra vonatkoznak., Ausztriába, Csehszlovákiába. Délné­metországba a tavalyi jugoszláv expo t­­felesleg 27% ment, viszont a passziv területek felvevőképessége exportfeles­legünk terhére 5%, vagyis ezen osszrs tételék a tavalyi brailai exportunknak csak a felét teszi ki. Ezzel szemben el­marad Magyarországnak is a brailai exportja és a legnagyobb konkurrens Románia cca 260.000 vagon exportfeles­lege már nyújtja csápjait Bécs felé. Termelőink' és spekulánsaink élénk .emlékezetében van az 1926julius vége fe­lé elért Din. 200.— ár. Nem szabad sémát a gabonaáraknál fellállitani. Ak­koriban az 1925-ös termésünknek alig 8% volt már csak meg és a 200.— di­náros árnál jelentkező nagy kínálat foly­tán 150.— dinárra esett vissza rövid időn belül a tengeri ára. Passziv terü­letek szükségletét nem szabad nagyon vérmes reményekkel nézni, mert ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy az ottani nagy felvevőink nagy kötéseket eszkö­zöltek _ már előre és a terminus beállta­kor azok feldolgozása és eineiyezese fog gondot okozni nekik. Viszont a bé­csi és a' bratislavai piacon hiányzik a yételkedv a mostani magas árak mel­lett. A horvát-szlavónjai gazdasági egye­sület csödügye. Oszijekről jelentik: A horvát-szlavóniai gazdasági egyesület oszijeki központja még a múlt év fo­lyamán csődbe jutott és magával rán­totta, az egyesület többi fiókjait is. A zsupanjei bíróság, most — a tartozások fedezésére — árverést tűzött ki az ösz­­szes fiókegyesületek ingó és ingatlan vagyonárra. December 10-ikén Gyuri­­csin és Racinovci, december 11-ikén I Stitar és Gradiste, 13-ikán Sikirevci és Sainac, 20-ikán Gundinci és Babinagre­­da, 23-ikán Bosnjaci és Podgajci és de­cember 30-ikán Vrbanja és Drenoci köz­ségekben tartják meg az árverést a fiókegyesületek terhére. A novlszad! kereskedelmi kamara plenáris ülése. Noviszadról jelentik: A noviszadi kereskedelmi- és iparkamara december 12-ikén plenáris ülést tart, a melynek napirendjén az uj vasúti tariia, a létesítendő uj vasúti hálózat terve, a kamarai tisztviselők munkarendje , a tisztviselők illetmény! kérdése, az újon­nan létesítendő kamarai épület kérdése, az 1927. évi költségvetés, a kamarai il­letékek leszállítása szerepelnek. Rádió-műsor (A várót melletti etám a hullámhoetet jelenti) Hétfő, november 29 Becs (517.2): 11: Koncert. 16.15: Hangverseny. T8: »Palesztina« legenda, a bécsi Operaház előadása. Zagreb (275,2): 20.15: Népszerű vi­lágtörténelmi előadás. 20.30: Könnyű zene, utána jazzband. 21.45: Hirek, idő­járás. Milánó (315.8): 19.30: Jazzband. 20.45: Píjcqini-est. Prága (.348.9): 10.20: Hangverseny. 1Í.20: Koncert. Ift30: Zenekari hang­verseny. 20,02: Operaelőadás. 21: Val­­zer-est. Lipcse (357.1): 16.30: Koncert. 22.30: Tánczene. KREMENETZKY TŐZSDE Zürich, nov. 27. Zárlat: Beograd 915, Páris 18.65, London 25.1525, Néwyork 518.5, Brüsszel 72.10, Milánó 21.90, Am­szterdam 207.355, Berlin 123.15, Bécs 73 egynyolcad, Szófia 3.75, Prága 15.36, Varsó 57.5, Budapest 72.60, Bukarest 2.85. Szentai gabonaárak, nov. 27. A szom­bati piacon a következő árak szerepel­tek: Búza 275—-277.50 dinár. Tengeri azonnali szállításra 127.50—130 dinár. Tavaszi szállításra 132.50—135 dinár. Árpa 145—147.50 dinár. Zab 132.50 di­nár. Bab 145—150 dinár. Rozs 185— 187.50 dinár. Irányzat: búza lanyha, többi cikk változatlat}. Kínálat: közepes. Kereslet: élénkebb. Noviszadi terménytőzsde, nov. 27. Bú­za bácskai 285—290 dinár, bánáti 285 dinár. Tengeri uj 130 dinár, áprilisra 157 dinár, decemberre 140 dinár. Bab 155 dinár. Liszt 0i-ás 475 dinár, 6-os 285 di-> nár, 7-es 190 dinár. Budapesti gabonatőzsde, nov. 2f7. A határidőpiacon a forgalom élénkebb, az áreltolódások lényegtelenek. Hivatalos ármegállapítások ezer koronákban: Bú­za márciusra 418.5—421.5, zárlat 418.5— 419, márciusra 420—423, zárlat 420.5— 421, rozs 330—332, zárlat 330—331. A készárupiacon változatlan az irányzat, a forgalom javult. Hivatalos árfolyamok ezer koronákban: Búza 380—407.5, rozs 305—307.5, árpa 245—265, sörárpa 320 —370, köles 190—200, tengeri 265—270, ujtengeri 195—197.5, zbb 227.5—240, repce 565—570, lucernamag 27—30, ló­heremag 26—28. Mikulásra a legszebb ajándékok Steiner cukrászdában kaphatók. 9077 Iá pa fokozza a vétel tisztaságát KONRATH D D. Róma (422.6): 17.15: Filharmonikus hangverseny. 21: Dalest. Berlin (483.9): 16.30: Zenekari hang­verseny. 21: Koncert. 22.30: Tánczene. Budapest (555.6): 9.30, 12 és 15: Hi­rt*. közgazdaság. 11: Zongorakoncert. 17.02: Cigányzene, 19.30: A filharmoni­kusok harmadik koncertje. edd, nőnembe 30 Bécs (517.2): 20.15: Eszperantó kur­zus.. 20.30: Kamarazene. 21.45: Hirek, devjzakurzusok, időjárás. Milánó (315.8): 16.30: Kvintett. 20.45.: »La Favorita« Donizetti operája. #22,30: Jazzband. Prága (348.9): 10.20: Koncert. 16.30: Zenekari hangverseny. 20.02: Kamara­zene. Lipcse (357.1): -16.30: Koncert. 22.15: Tánczene. Róma (422.6): 17.15: Az »U. R. J.« hangversenye. 21: Koncert Berlin (483.9): 16.30: Szórakoztató zene. 20.30: Mozart-est. Budapest (555.6): 9.30, 12 és 15: Hi­rek, közgazdaság. IV: Koncert Kupiék, énekli Solymossy A. 17.02: A m. kir. Operaház zenekarának hangversenye. 19: Hangverseny. 20: Hegedükoncert 2Zi Tánczene. Budapesti értéktőzsde, nov. 27. Ma­gyar Hitel 324, Osztrák Hitel 133, Ke­reskedelmi bank 1202, Magyar cukor 1990, Georgia 263, Rimamurányi 156, Salgó 570, Kőszén 4450, Bródi vagon 72, Beocsini cement 1565, Nasici 1590, Ganz-Danubius 1925, Ganz villamos 1275, Roskányí 140, Athenaeum 250, No­va 368. Irányzat: barátságos. Cslkágói gabonatőzsde, nov. 27. Búza decemberre 137.125, búza májusra 140.125, búza júliusra 133.25.- Tengeri decemberre 70.75, tengeri májusra 80.125, tengeri júliusra 83. Zab decem­berre 41.125, zab májusra 46.125, zab júliusra 45.875. Rozs decemberre 91.625, rozs májusra 98.625, rozs júliusra 97.75. Newyorki gabonatőzsde, nov. 27. Bú­za őszi vörös 151.125, búza őszi kemény 152.725. Tengeri 84.75. Liszt 685—725. Irányzat búzánál szilárd, rozsnál *és ten­•SYC© VILÁGMÁRKA • tretorh tesuüm f. Egy. dárcsitás: Roth Ármin cégnél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom