Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-26 / 325. szám
Poštariua ri gotovom plaeefta^ XXV: . évfolyam Szubotica, 1926 PÉNTEK november 26. ____________ 325. szám E-egjcíei.fk minden reggel, ünnep titán és hétfőn délben .... . Szerkesztőség: Z:anj Jovin trg 3. szám (Minerva-palo ta) Ulefcr. Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 165 dm. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Osztályozott kisebbségek A radikális párt hivatalos lapja, a Samouprava figyelemreméltó cikkben foglalkozik a nemzeti kisebbségek problémájával. A cikkiró a napisajtó részéről szokatlan tudományos rendszerezéssel szól hozzá ehhez az állandóan aktuális kérdéshez, azonban a konklúziójából kiütközik a politikus, aki húzódozik a gyökeres megoldásoktól s a saját fajtájabeli és idegen kisebbségek kétféle elbírálásának igazolására formulát konstruál. Az európai kisebbségeket hat kategóriába osztályozza a cikkiró és megállapítja, hogy a nemzetiségi kérdés általános rendezése már csak azért is igazságtalan volna, mert az egyes csoportok speciális helyzete külön-külön megítélést igényel, tehát az egységes eljárás némelyikre előnyt, másokra viszont hátrányt jelentene. Magának a gondolatmenetnek megvizsgálására és a zárótétel kritikai mérlegelésére elég, ha a hat kategória közül csak hármat említünk meg. Az egyikbe tartoznak azok a kisebbségek, amelyek a békeszerződések értelmében kerültek idegeit* népek uralma alá és teljesen fejlett nemzeti öntudattal és kultúrával rendelkeznek. A másik kategóriába sorolhatók azok a nemzetiségek amelyek már régóta élnek más fajok uralma alatt. Ezekben az idők folyamán meglazult a faji érzés és a nemzeti kultúrához való ragaszkodás. Vannak viszont nemzeti kisebbségek — mint például nálunk ez albánok —■ amelyek egészen primitiv viszonyok közt élnek és amelyeknek egyáltalán nincs modern értelemben vett nemzeti kultúrájuk. Ennek a három kategóriának egybevetése is megfelelő premisszákat nyújt ahhoz a következtetéshez, amit a cikkiró nyilvánvalóan céljául tűz ki. Ha ugyanis a kisebbségek helyzetének szabályozására megvalósítanák a kulturális autonómiát, akkor ez az ekszpediens csak azokra a kisebbségekre volna kedvező, amelyeknek van nemzeti kultúrájuk, vagyis azokra, amely legutóbb lettek kisebbségek, rnig a művelődés alacsony fokán élő, vagy más nemzet kultúrájába félig asszimilálódott nemzetiségek védelem nélkül maradnának. Már pedig — mondja a cikkiró — a védelem elsősorban azokat a nemzetiségeket illeti meg, a melyekből kezd kihalni a nemzeti öntudat. A magunk részéről együtthaladunk ezzel az okfejtéssel mindaddig, mig csak arról van szó, hogy a kulturális autonómia nem egyetemleges gyógyszer a kisebbségek bajainak orvoslására. Mit is csinálna a kulturális autonómiával a délszerbiai arnauta, vagy az a németországi szerb, aki már egészen beleöltözködött a német kultúrába? Aki nem tud irni-olvasni, az nem örül meg, ha Shakespeare összes müveinek diszkiadását kapja ajándékba és aki faji származása ellenére idegen kultúrát vett fel, annak hiába mondjuk, hogy joga van visszatérni ősei kultúrájához. A Samouprava okoskodásának azonban ott van az Achillessarka, hogy ellentétet állít fel a kategóriákba beosztott kisebbségek érdekei között és a szabadságjogok egy mozzanatát ragadja ki ennek a mondvacsinált ellentétnek mennél hatásosabb illusztrálására. Minden kisebbséget kivétel nélkül megillet az a jog, hogy tradícióit megőrizhesse, kultúráját továbbfejleszthesse és az állam többi polgárával teljesen egyenlő elbánásban részesüljön. E tekintetben semmiféle antagonizmus nincs az európai kisebbségek között, sőt szolidaritásuk impozáns módon nyilvánul meg, valahányszor egy kisebbséget olyan flagráns sérelem ér, mint legutóbb a szlávokat Olaszországban. Más lapra tartozik, hogy nem Budapestről jelentik: A magyar kormány — mint ismeretes — Nemes Antal szentszéki követet felmentette állásától és helyébe Hóry András beogradi magyar követet nevezte ki, aki a napokban már el is foglalja uj hivatalát. Mindezideig bizonytalan volt, Beogradból jelentik: Radios István csütörtökön Dimitrievics Mita radikális képviselő és több pártjabeli képviselő kíséretében Beogradba érkezett.'Radies beogradi tartózkodását a legnagyobb figyelemmel kisérik különösen azután, hogy a zagrebi és a beogradi lapok egy része olyan vészhirekkel volt tele, hogy Radics fölboritja a koaliciót a tartományi választások miatt. Ezek a hirek sem bizonyultak valónak, sőt Radics sokkal engedékenyebb hangulatban érkezett Beogradba, mint máskor, ami elsősorban azoknak a tanácskozásoknak tulajdonítható, amelyeket Uzunovics miniszterelnök megbízásából Dimitrievics volt képviselő folytatott vele. Ugylátszik, hogy Dimitrievics bizonyos kérdésekben a miniszterelnök nevében engedményeket helyezett kilátásba.. többek között a dalmáciai agrárkérdésben. Radics egész délelőtt a borvát parasztpárt parlamenti klubjában párthíveivel tanácskozott. Elsőnek Puceli Iván1 földmivelésügyi miniszter távozott a konferenciáról és az újságíróknak a következőket mondotta: — Az összes aktuális kérdésekről tanácskoztunk: az a^’•árreformról. a központi igazgatásról, az adótörvényről és a tartományi választásokról. minden kisebbségben van egyforma fogékonyság a nekik kijáró jogok iránt. Természetes, hogy a kulturális autonómia hiánya csak kulturált nemzetiségnek fáj. Abból azonban, hogy a beteggyomru ember nem tud enni, nem következik, hogy az egészséges gyomornak is koplalnia kell. Egyébként pedig nem azért kell a kisebbségi kérdést egész Európára kiterjedő érvénnyel nyugvópontra juttatni, hogy a kisebbségek nemzeti denaturálódását megakadályozzák, hogy ki kerül a beogradi követség élére, bár politikai körökben nagy érdeklődéssel várták a kinevezést, tekintettel a Jugoszlávia és Magyarország közt folyamatban levő tárgyalásokra. Most megtörtént az uj beogradi magyar követ kinevezése. A kormány báró Förster Jenőt, a — Mit határoztak a tartományi választásokról? — Semmit. Nekünk ebben nincs határozni valónk. Megindítjuk a választási agitációt és részt veszünk a választásokban, mi ebből nem csinálunk kérdést. Ugyanígy nyilatkozott Sibenik miniszter is. Radics csak egy óra után hasrvta el a klutbot nagy kísérettel. Rossz hangulatban volt és szokása ellenére nem igen volt hajlandó nyilatkozni. Amikor az újságírók kiilömböző kérdésekkel ostromolták, Radics kijelentette, ho"~- a helyzet normális. * Arra a kérdésre, hogy mi igaz azokból a hirekből. amiket a reggeli lapok közöltek a koalíció felrobbantásáról, Radics azt válaszolta, hogy ezeknek a híreknek semmi alapjuk nincs. — Azt hallottuk, hogy elnök ur ellenzi a tartományi választásokat. — Akkor olyasmit hallottak, amiről én magam sem tudok. Mi igen jól járunk a választások kiírása folytán. — Hallottuk, hogy a radikálisok szakítani akarnak önnel és egyedül akarnak a választásokba indulni, mert úgy is elég erőseknek érzik magukat. — Ezek intrikák. Maguk rosszabbaknak tartják a radikálisokat, mint amilyenek. — Meg lesz-e ebben az észtén dő-9 hanem azért, hogy az emberi és nemzeti jogok tagadásából keletkezhető konfliktusoknak elejét vegyék. Quod uni iustum, alteri ■aeqnum: Hiába gyártanak a politikusok elméleteket a kisebbségi tömegek klaszszifikálására: a nemzetiségi kérdés rendezetlensége minden nép nemzeti önérzetét kínosan érintheti. Ezt a szálkát el kell távolitant Európa testéből, tekintet nélkül arra, hogy milyen történelmi és kulturális különbségek vannak kisebbségek között. hágai magyar követség vezetőjét nevezte ki a beogradi követség élére. Báró Förster Jenő, az uj beogradi magyar követ a legközelebbi napokban már át is veszi a beogradi magyar követség vezetését. Az Uj beogradi magyar követ hir szerint a jövő héten érkezik Beogradba. ben az agrártörvény és az adótörvény? — Az nem csak mitőlünk függ. Látják, mi állandóan ülésezünk, ők sohasem jönnek össze — válaszolta Radics a radikálisokra célozva. — Meglátogatja-e Uzunovics miniszterelnököt — kérdezték végül az újságírók. — Ez egyelőre nem szükséges. Mi mindig megegyezünk, csak a klubok nem tudnak megegyezni — mondotta Radics és közölte az ujságirókkal, hogy szombatig marad Beogradban. Kiírják a tartományi választásokat A hivatalos lapban csütörtökön megjelent a királyi ukáz, amely a tartományi választásokat 1927 január 23-ra Írja ki az egész ország területére. Ugyanez az ukáz elrendeli, hogy a tartományi közgvülések február 23-ikán üljenek össze. Az ukáz november 23-ikán kelt. A királyi ukáz megjelenésével elestek mindazok a kombinációk, amelyek a tartományi választások elmaradásáról elterjedtek. A parlament ülése Csendes, izgalommentes ülése volt csütörtökön a parlamentnek. A napirenden Franjicsevics Vásza radikális képviselőnek a bori rézbányák ügyében beterjesztett interpellációja szerepelt. Jovanovics. Vásza közlekedésügyi miniszter, mint. az erdő- és bá-----------------------------------------.I ................................................................... Kinevezték az uj beográdi magyar követet Báró Förster Jenő kerül Hóry András helyére Radics Beogradba érkezett Nem akarja felborítani a helyzetet — A borvát parasztpártnak nines kifogása a tartományi választások kiírása ellen — A miniszterelnök engedményeket helyezett kilátásba Radiesnak Megjelent a királyi ukáz a tartományi választásokról
