Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-26 / 325. szám

2. o^dal. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1926 november 26. nyaügyi miniszter helyettese szólalt te! clős/ör és kijelentette, hogy ad­óig nem nyilatkozik, mig az inter­­l-'ellálót meg nem hallgatta. Franjicsevics hosszabb beszédben fejtegette, hogy a bányák igazgató­sága nagy károkat okoz a környék­beli lakosságnak. Már 1908-ban meg­állapította egy bizottság, hogy a bá­nyák kénes kigőzölgései megsemmi­sítik a környékbeli lakosság termé­sét. Ugyanezt állapítja meg az 1922- ben kiadott jelentés is. Az igazgató­ság a mérges anyagokkal telt szennyvizet a közeli egyetlen patak­ba vezeti le, ami áltál a lakosság ivóvizét is tönkrete'szi. Azonfelül a bányaigazgató^ág a rézzel . együtt nagy százalék aranyat és ezüstöt is szállít ki külföldre anélkül, hogy az államnak ezért járó részesedését ki­fizetné. Rengeteg károkat okoznak a dinamit robbantások is, amelyek­nek legutóbb egy gyermek is áldo­zatul esett. Mijovics Áca demokrata csatlako­zott Franjicsevics véleményéhez és rámutatott arra, hogy a szóvátett állapotoknak a bányaigazgatóság gyengesége az oka. Vujicsics Dimitrije földmivespárti sok adattal egészítette ki az előtte felszólalt képviselők észrevételeit és egy állandó ellenőrző biztos, továb­bá vizsgálóbizottság kiküldését kérte: Jovanovics Vásza közlekedésügyi miniszter, mint az erdő- és bá­nyaügyi miniszter helyettese felol­vasott egy jelentést, amely szerint amióta a bánya üzemben van, a kör­nyék gazdasági élete felvirágzott. A régi jelentések megállapítják, hogy a kénes füst nem okoz kárt, külön­ben is a vidék terméketlen és nem lehet megművelni. Franjicsevics: Ez nem igaz! Jovanovics Vásza: Csak a jelen­tést olvastam fel. Kijelentette végül a miniszter, hogy hajlandó bizottságot kiküldeni az ügy kivizsgálására. Franjicsevics a miniszter válaszát tudomásul vette és azt a többség is elfogadta. Az ülés félegykor ért véget. Adómentesek a földmive­­sek házai és a mezőgaz­dasági épületek Az adóegységesítési bizottság hosszú szünet után csütörtökön új­ból összeült és a házadó ügyében fontos döntéseket hozott, Először a földadó kulcsának meg­állapításával foglalkozott a bízott­­ság, de erre nézve a döntést elha­lasztotta és úgy határozott, hogy a földadó magasságát az eddigi ka­taszterek alapján revízió alá veszik. Egyébként a földadó kulcsát minden évben külön fogják megállapítani a pénzügyi törvényben. Arra nézve a bizottságban még nem jött létre megállapodás, hogy a kataszterek tiszta jövedelmének megállapításá­nál valorizálják-e a háború előtti jövedelmet, vagy pedig buzaérték­­ben számítják ki. Áttért ezután a bizottság a házadó kulcsának kérdésére. A javaslat sze­rint a házadó kulcsát 20—10-ig csök­kenően állapítanák meg. A bizottság úgy határozott, hogy a falusi házak, amennyiben földművesek lakása, vagy földműves célokra szolgálnak, adómentesek. Ugyancsak adómente­sek a városokban és mezővárosok­ban a földmunkások lakásai és egyéb mezőgazdasági épületek, ha a város belterületén kívül fekszenek. Ez az intézkedés, amely rést üt az egyenlő adózás elvén, amennyiben az iparo­sokat nem részesíti ebben a kedvez­ményben, azzal magyarázható, hogy Ószerbiában érvényben van az úgy­nevezett homestead, amely a föld­művesek házait adómentesiti. Mint­hogy nem akarták, * hogy az ószerb földművesek ezt a kedvezményt el­veszítsék, kiterjesztették azt az egész országra. A javaslat erre nézve nem volt elég világos, mert csak a falusi há­zak adómentességét állapította meg, de Setyerov Szlávkó demokrata ja­vaslatára a szakaszt megfelelőkép­pen precizirozták. Arra nézve még nem történt dön­tés, hogy mennyi legyen a házadó kulcsa. Ä pénzügyminiszter 12 szá­zalékot javasolt. Döntést pénteken hoz a bizottság. A javaslat szerint az uj házak adó­­mentességét eltörölték. Az erre vo­natkozó szakaszt úgy módosították, hogy ötvenezren felüli lélekszámmal biró városban az uj épületek húsz évig, az ötvenezren aluli lélekszám­mal biró városokban tiz évig adó­mentesek. A földadónál elhatározták, hogy a meliorizált földek tizenöt évig adó­mentesek. fia a tulajdonos a földja­­vitás előtt semmit sem fizetett, ak­kor ezt az előnyt tizenöt évig meg­tartja, ha valamennyi adót fizetett, akkor ugyanannyit fizet a javítás után is. A tizenöt év elteltével is jo­ga van a tulajdonosnak bizonyos be­ruházási költségeket leszámítani az adóból. Halasztják az ankét­bizottság jelentésének beterjesztését A parlamenti ankétbizottságnak csütörtökön kellett volna az adam­­sthali affér ügyében a parlament elé terjesztendő jelentést elfogadni, mi­után a bizottság mandátuma novem­ber 27-én már lejár. A bizottság csü­törtöki ülésén Trifmovies Ranko ra­dikális képviselő, a bizottság előadó­ja halasztást kért, azon a címen, hogy még nem készült el az előadói jelentéssel. Politikai körökben ez a jelenség nagy érdeklődést kelt és bár az ankétbizottság csak egy na­pos haladékot adott az előadónak a jelentés beterjesztésére, ellenzéki kö­rökben mégis azt hiszik, hogy az an­kétbizottság jelentése nem is fog elkészülni, hanem a bizottság a ha­táridő meghosszabbítását fogja kér­ni, mert állítólag Radicsék, sőt a ra­dikális párt centrumának több kép­viselője sem hajlandó teljes felmen­tést adni Pasics Rádának és miután igy nem lehetne a parlamentben a jelentésnek többséget szerezni, a je­lentést nem akarják a parlament elé vinni. Nincsics külügyminiszter cáfolja az újabb román határkiigazitást Legutóbb egyes bánáti határmenti községekben olyan hírek terjedtek el. hogy -ezeket ki akarják cserélni néhány Vrsac környéki község elle­nében. Neuner Vilmos német képvi­selő csütörtökön meglátogatta Nin­csics külügyminisztert és felhívta fi­gyelmét ezekre a hírekre, amelyek Szveti-Hubert, Charleville, Mastort és Najfeld községek kicseréléséről szólnak. Nincsics külügyminiszter ki­jelentette, hogy maga is hallott ezek- j ről a hírekről, amelyekről a román j lapok is írtak. Azonban hangsúlyoz­ta, hogy ezekből egy szó sem igaz. Kijelentette a külügyminiszter, hogy Romániából a legutóbbi határkiiga­­zitás alkalmával megállapított hatá­rok véglegeseknek tekintendők. Szó volt ugyan arról — de csakis arról — hogy egyes román határmenti kettősbirtokosök birtokait kicserélik, azonban mindössze néhány száz hold földről volt szó, de ebben a kérdés­ben is olyan nehézségek merültek fel, hogy elejtették a tervet és azóta nem is volt szó erről a területkicse­rélésről sem. A jugoszláv-román ha­tár végleges és Nincsics külügymi­niszter annak tudja be, hogy most ilyen kicserélésről szóló híreket kol­­portálnak, hogy a tartományi válasz­tások előtt ilyen módon akarnak nyugtalanságot kelteni bizonyos vi­dékeken. Az ellenzéki pártvezérek követelései Az ellenzéki pártvezérek csütörtö­kön konferenciát tartottak és elhatá­rozták, hogy tovább folytatják akció­jukat, amellyel kényszeríteni akar­­ják a kormányt, hogy gondoskodjék a parlament megfelelő foglalkoztatá­sáról. A konferencia után Korosec fölkereste Trifkovics Márkó házel­nököt és kérte, hogy hívja össze a pártvezérek kollégiumát. Az ellen­zék az értekezlet elé akarja terjesz­teni, hogy a miniszterek nem adnak érdemleges választ a hozzájuk inté­zett interpelációkra. Trifkovics Már­kó felkérte Korosecet, hogy a párt­vezért kollégium összehívásának ter­vét egyidőre halasszák el. Majd Ko­rosec abban az irányban interveniált, hogy a parlamenti bizottsági válasz­tásokat ne intézzék rajtaütésszerűen, hanem adjanak néhány napot a jelö­lések megejtésére. Az elnök meg­ígérte, hogy ezt a kívánságot teljesí­teni fogja. Dobrovoljácok a jegyző ellen Csütörtök délelőtt az Alibunár melletti Vladimirovac községből negyventagu dobrovoljác küldöttség járt Beogradban és a belügyminisz­tert kereste. Minthogy a dobrovoljá­cok nem találták hivatalában Mak­­szimovics Bózsó belügyminisztert, felkeresték Pribicsevics Szvetozárt és Mihajlovics Ljuba demokrata kép-Párisból jelentik: A spanyol ha­tárról érkező jelentések szerint Primo de Rivera tábornok sú­lyosan megbetegedett. A diktátor betegségéről a spanyol lapok nem írhatnak egy szót sem. Primo de Rivera legutóbb kije­­lentette, hogy addig mindenesetre hatalmon kíván maradni, amig az általa kreált nemzetgyűlés össze Budapestről jelentik: A budapesti tör­vényszék csütörtökön kezdte tárgyalni Sági Izidor negyvenkétéves textilügynök bünpörét, aki a múlt év december 9-én feleségének a József-körut 42. szám alatti divatáruüzletében agyonlőtte tőle kiilönváltan élő feleségét. Az ügyészség szándékos emberölés büntette cimén emelt vádat Sági Izidor ellen. A csütörtöki főtárgyaláson Sági Izi­dor vallomásában kijelentette, hogy nem érzi magát egészen bűnösnek. Elmon­dotta, hogy egy tisztességes kereskedő leányát vette el feleségül, akiről azt hit­te, hogy szintén tisztességes, de már á házasság első napján rájö'tt, hogy csa­lódott. Érdekházasságot kötött ugyan, de később halálosan szerelmes lett fele­ségébe és mindennel elhalrnoztu az asz­­szopyt, egészen addig, amig tönkre nem ment. Amikor anyagi romlása he­következett, 1923 februárjában az ,asz­­szony elhagyta, azonban még később is többször találkoztak és ilyenkor ö mindig figyelmeztette feleségét, hogy él­jen tisztességes életet. 1925 decemberé­ben egy délután az egyik Rákóczi-uti cukrászdában rajtakapta feleségét, aki Perényi Armand kereskedővel volt bi­zalmas együttlétben. Jelenetet csinált a cukrászdában és szemrehányást is tett az asszonynak, majd az uccán meg­várta, amint az asszony udvarlójával elhagyta a cukrászdát és Percnyit meg­pofozta. A kereskedő erre megfenye­gette, hogy »ki fogja készíteni«. — Másnap délben — folytatta vallo­mását Sági — ellenállhatatlan erő arra kényszeritett, hogy feleségem üzletébe menjek és megkérdezzem tőle, hogy mit értettek az előző napi fenyegetés alatt. Az üzletben feleségem leírhatatlan mocs­kos szavakkal támadott rám és ezeket kiáltotta: . —. Igenis tartottam szeretőket már lánykoromban is, mindig tartottam sze­retőket és most is tartok! — Ezután reprodukálhatatlan kifeje­zésekkel illetett, majd halott anyámat viselőt és elpanaszolták, hogy Todo­­rov Radivoj községi jegyző üldözi őket. Azonkívül rendkívül nagy adók­kal terheli meg őket, holott nincse­nek abban a helyzetben, hogy adót fizessenek. Elhatározták, hogy ha a kormány nem segít rajtuk, akkor útiköltséget kérnek és Amerikába vándorolnak ki. A minisztertanács ülése A minisztertanács csütörtök este ülést tartott, melyen többek közt hat­nyolc reparációs kvóta felhasználá­sáról tanácskoztak. Elhatározták, hogy á reparációs összeg egy részét a pancsevói hid építésére fordítják, azonkívül a parlament felépítésére nagyobb összeget irányoznak elő a költségvetésben. A minisztertanács ezután elfoga­dott különböző konvenciókat, köztük az Ausztriával és Magyarországgal az irattárak felosztásáról kötött kon­venciót és hat egyezményt a nem­zetközi munkásvédelemről. Riasztó hirek terjedtek el arról, hogy a tüzérség körében újabb for­rongás észlelhető. Az elégedetlenkedő tüzértiszte­ket tudvalevőleg azzal nyugtatták meg, hogy a letartóztatott tisztek amnesztiát fognak kapni, miután azonban ez késik, az elégedetlen­ség egyre nagyobb lesz a tisztikar­ban és újabb lázadástól tartanak. kezdte szidni. Ebben a percben elöntött a vér, kirántottam zsebemből revolvere­met és rálőttem az asszonyra. Atm, ami ezután történt, nem emlékszem. A törvényszék kihallgata Perényi Ar­mand ötvenkét éves kereskedőt is, aki­vel a gyilkosságot megelőző napon Sá­ginak aférja volt és aki állítólag bizab más viszonyban volt Ságinéval. Perényi vallomásában elmondotta, hogy csak né­hányszor találkozott az asszonnyal, az­után, hogy különvált férjétől, de min­denkor nyilvános helyen találkoztak. Az asszony a legkorrektebben viselke­dett és még azt sem engedte meg, hogy uzsonnáját kifizesse. A legtisztább őszin­te barátság fűzte az asszonyhoz és sohasem vette észre, hogy az kicsapongó életet él. Az orvoszakértők és a fegyverszak­értők kihallgatása után több tanút hall­gatott még ki a bíróság, akiknek nagy­része igazolta, hogy Ságiné rendkívül kacér nő vplt. Az egyik tanú azt vallot­ta, hogy egyizben egy 'szállodából látta kijönni az aszonyt egy katonatisztté egy másik tanú pedig kocsikázni látta, egyszer az asszonyt két tiszt társaságá­ban, akikkel nyilvánosan ölelkezett és csókolozott. A tanúvallomásokból az is megállapítást nyert, hogy a feltűnően szép fiatal asszony rengeteg pénzt köl­tött és állandóan kicsapongó életet élt. Az ügyész vádbeszédében (teljes egé­szében fenntartotta Sági Izidor ellen á vádat, a védő viszont az enyhítő sza­kasz alkalmazását kérte, miután Sági erős felindulásban követte el a gyilkos­ságot. Az elnök ezután berekesztette a tár­gyalást és a törvényszék hétfőn fogja Kihirdetni az ügyben az ítéletet. ........... «iwnryaw............... Két magyar nóta ami most divatos : „Kicsi csupor, nagy a füle“ „Kis kertemben igaz-e babám“ Kottáját a Bácsmegyei Napló zenemüosztálya szállítja. Ára egyenként Din. 7.50. lljabb forrongás fenyegeti Spanyolországot Primo de Rivera súlyosan megbetegedett nem ül. Az öregedő férj családi drámája A feleséggyilkos Sági Izidor biinpöre a budapesti törvényszék előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom