Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-18 / 317. szám

12 OLDAL » ÁRA I1/, DINAR PoStarina u gotovom piacén«! BACSMEGYEI NAPLÓ XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 CSÜTÖRTÖK november 18. 317. szám Blegjelenlk minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben lelefon: Riadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőségi Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Kisekblégi herbárium A kisebbségi élet botanikusa az utódállamok nemzetiségi viszonyai­nak flóráját tanulmányozva, a na­cionalizmus ugyanegy virágjának egyre újabb és fejlettebb példányai­val találkozik. Nincs a tenyészetben olyan fajta, amely Linné rendszeré­nek valamelyik kategóriájába bele ne volna illeszthető, de a természet ugyanazokat az elemeket olyan vég­­hetetlen sokféleségben variálja, hogy a növénygyiijtő sohasem fogy ki az újdonságokból. Ez a kimeríthe­tetlen változatosság jellemzi a ki­sebbségi életet is. Ismerjük a szelle­met, amely a faji többségek, és nem­zetiségek viszonyát meghatározza, a köztudatban kialakult már az egész kérdés természetrajza, osztályoztuk és egységbe fűztük valamennyi tipi­kus jelenségét és mégis mindig fel­bukkannak újabb mozzanatok, ame­lyek egy-egy ismert sajátosságot az eddiginél frappánsabb formában mu­tatnak be. Kinek volna ismeretlen az intran­­zigens nacionalista alakja, aki a ki­sebbségekkel szemben ugyanolyan hajthatatlan most, amikor a faji több­séghez való tartozás előnyeit élvezi, ,mint amilyen szolgálatkész és alkal­mazkodó volt a hatalommal szem­ben, amikor a kisebbségi sors hátrá­nyait "kellett bölcs óvatossággal el-" lensulyoznia? Mondhatjuk-e azért, hogy az a szatmári román ügyvéd, .— volt magyar járásbiró — aki le­mondott a városi tanácsban viselt »tisztségéről, mert a magyar nyelv használati joga felháborította hazafi­­ságát, nem kaphat külön helyet a kisebbségi élet fajképeiről készült tollrajzok galériájában? Mennyivel markánsastul ábrázolódik ebben a »figurában az az egyéni érdekekkel kormányozható nemzeti hevület, a mely előre megfontolt szándékkal a kisebbségek ellen tüzel, mint az ösz­­szes eddig számontartott hasonló portrékban! A megalkuvást nem ismerő és a magyar nyelvet semmiféle román hivatalban hallani nem akaró szat­mári ügyvéd metamorfózisa nyolc évvel ezelőtt kezdődött a békeszer­ződés ama rendelkezésének hatása alatt, hogy Erdély Romániáé. A Ja­­nusarcu ügyvéd ur addig is jó pat­rióta volt, csak éppen nem a romá­nok, hanem a magyarok felé. Az ubi bene, ibi patria — ahol jól megy a sorunk, ott van a hazánk — elve alapján tartózkodott a magyar éra alatt attól, hogy anyanyelvét, szár­mazását kihangsúlyozza és nemzeti­ségével bármiféle kapcsolatot tart­son fenn. Sikerült is hajlékony okos­ságával elérnie, hogy már joghall­gató korában szinmagyarnak tekin­tették és a mármarosszigeti jogaka­démia ifjúsága elnökévé választotta. Képzelhető, milyen lángoló magyar hazaszeretettel szónokolt akkoriban március tizenötödikén vagy október hatodikén és milyen kuruc rajongás­sal tett hitet magyarsága mellett. Később is simán haladt előre pályá­ján és hamarosan vezető járásbiró lett. Román mivolta nem volt aka­dálya érvényesülésének és még a háború alatt sem volt semminemű, kellemetlensége, pedig akkor már megnehezedett a nemzetiségek hely­zete. Mihelyt a kocka eldőlt és Románia birtokba vette Erdélyt, ez a neveze­tes férfiú, aki a magyarság részéről csak megértést és előzékenységet ta­pasztalt, egyszeriben magyarfalóvá vedlett. Úgy tett, mint a meggazda­godottszegény : meggyülölte egykori jóltevőit, akik emlékeztették arra, amit mindenáron titkolni szeretett volna, Maniunak, Vajda-Vojvodának és Pop-Csicsónak, akik a legnagyobb veszély idején sem bujtatták román­ságukat magyar ruhába, nincs szük­ségük ilyen nyelvkilógató erőlködés­re, hogy politikai megbízhatóságu­kat alátámasszák. Az a species azon­ban, amelyet a magyar nyelvnek, mint közigazgatási kisegítő nyelvnek használatába belenyugodni nem tu-Beogradból jelentik: Az egész po­litikai világ a radikális párt két frak­ciója közt kedden éjszaka létrejött kibékülés hatása alatt áll. Azok a nyilatkozatok, amelyek a döntő ta­nácskozások után az éjjeli órákban elhangzottak, arra mutatnak, hogy a közvetítők fáradozása sikerrel járt és megtalálták az alapot a két szembenálló frakció együttes munkálkodására. A radikális párton kívülálló politikai körök azonban kételkednek a kibé­külés őszinteségében. Ezzel szemben maguk a radikálisok nagy fontossá­got tulajdonítanak a megegyézés­­nek, mert ezáltal a radikális klub ismét akcióké­pessé vált, letárgyalhatja a parlament elé ke­rülő kérdéseket és a parlamenti bi­zottságok is intenzivebb munkát kezdhetnek. Azt még mindig homály fedi, hogy mik voltak a két frakció kibékülésé­nek tárgyi feltételei. Ha meg is egyeztek bizonyos személyi termé­szetű kérdésekben, ennek egyelőre nem lesz kihatása a kormány össze­tételére, mert a központi igazgatásról szóló törvény meghozatala előtt sem­miesetre sem lesz változás a kormányban. Az első fontosabb következménye lesz a kibékülésnek a radikális klub összehívása, ami a legközelebbi na­pokra várható. Erre nézve már fo­lyamatban vannak a tárgyalások a radikális pártok egyes vezetői és Pasics, a klub elnöke között. A parlament ülése Délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg a parlament ülését dr. Pasarics alelnök. Napirend előtt Behmen Sefkija dr. demokrata egyesülésbeli megindo­kolta sürgősségi indítványát arra a javaslatára vonatkozólag, amelyet a monopolbüntetések elengedése ügyében terjesztett be. Hozzászólt a kérdéshez Popovics Szvetiszláv füg­getlen demokrata is, aki csatlakozott a sürgősségi indítványhoz, majd éle­sen kritizálta a monopoligazgatóság működését és a dohánymonopólium dó szatmári ügyvéd olyan kiugró jellegzetességgel képvisel, sippal­­dobbal, lihegő honmentéssel és tüz­­okádó gyűlölködéssel csinál reklá­mot uj hazafisága mellett, hogy a figyelmet a régiről elterelje. Van az­után egy harmadik csoport is. Ennek a tagja a szatmári ultranacionalista fiskális múltját leleplező királyi ügyész is. Ez a csoport híven meg­őrizte nemzetiségét, de loyalisan alá­vetette magát a történelmi helyzet követelményeinek az uj államalaku­lás előtt és becsületesen kapcsoló­dott bele faji többségének állam­alkotó munkájába, de nem igyekszik tőkét kovácsolni a kisebbséggé lett eltörlését követelte. Hasonló szel­lemben szólaltak fel Agatonovics demokrata és Vesenjak szlovén nép­párti is. . Perics Ninko dr. pénzügyminiszter kijelentette, hogy az ügyet fontos­nak tartja, azt át fogja tanulmányoz­ni. azonban a sürgősséget ellenzi. A többség a sürgősséget elvetette. Felolvasták ezután Popovics Lju­ba radikális javaslatát a házsza­bályok 14. szakaszának módosításá­ra. A 14. szakasz értelmében ugyan­is a törvényelőkészítő bizottságot nem ülésszakonként, hanem a parla­ment működésének egész időtarta­mára választják meg. Ez a szakasz most kényelmetlenné vált a kormány számára, mert a radikális pártból és a Radics-pártból történt kilépések folytán a kormánynak nincs többsé­ge a törvény előkészítő bizottságban. Popovics Ljuba javaslata arra irá­nyul, hogy a törvényelőkészitő bi­zottságot ülésszakonként válasszák újjá. A javaslat letárgyalására külön bizottságot fog a parlament válasz­tani. Kobasica titkár olvasta fel ezután a mentelmi bizottság jelentését, mely szerint öt képviselőt kiadnak a bíró­ságnak és számos ügyben a kiada­tást megtagadják. A Ház a jelentést vita nélkül elfogadta, majd az elnök szünetet rendelt el, hogy a pártok tanácskozhassanak a Romániával kötött postagalamb konvenció tár­gyalására kiküldendő bizottság tag­jainak kijelöléséről. A pártok meg­egyeztek a bizottság megválasztása tekintetében, mire az elnök az ülést újból megnyitotta és a huszonegy tagú bizottságot a Ház megválasz­totta. Végül a panasz- és kérelembizott­ság jelentését vita nélkül úgy álta­lánosságban, mint részleteiben elfo­gadták. Az ülés félegykor ért véget. Radics kibékült Bodreroval Radics István Pucelj Iván dr. föld­művelésügyi miniszter kíséretében felkereste Nincsicset, akivel másfél óra hosszat tárgyalt külpolitikai kér­désekről, különösen az olasz kon­venciókról. Mialatt Radics Nincsics­­nél tartózkodott több külföldi követ magyarság politikai inferioritásából az uj államalakulás után. Az intran­­zigens nacionalizmus páncélos lovag­jaiként úgy Erdélyben, mint a többi utódállam uj területein leginkább azok a meggyőződéstelen egziszten­ciák lépnek fel, akik mint kjsebbség alázatosan hajlongtak a faji többség hatalmának reprezentánsai előtt és nemzetiségi hovatartozandóságukat gondosan elretusálták. Kétségtelenül megkülönböztetett hely illeti meg a szatmári ügyvéd hazafiságát abban a herbáriumban, amelyben a kisebbségi élet érdekes és tanulságos furcsaságai sorakoz­nak egymás mellé. érkezett a külügyminisztériumba, köztük Bodrero olasz követ is, akik a szalonban várakoztak. Amikor Nincsics megtudta, hogy Bodrero vár rá, kiment a szalonba és magá­val vitte szobájába Bodrerot, akit bemutatott Radicsnak. Ez alkalom­mal megtörtént a kibékülés az olasz követ és a horvát parasztpárt vezé­re között. Radics távozóban igy szólt az újságírókhoz: — A külügyminiszter és én meg­állapodtunk, hogy egyforma politi­kát folytatunk. Tizenkét nemzetközi munka­ügyi egyezményt fogadtak el A nemzetközi munkaügyi egyez­ményeket tárgyaló parlamenti bi­zottság szerdai ülésén tizenkét egyezményt fogadott el. Ezek a kö­vetkezők: A munkanélküliségről, a nők alkalmazásáról szülés előtt és után, a nők éjszakai munkájáról, a gyermekek minimális életkoráról a gyáripari munkában, a gyermekek éjszakai munkájáról a gyáriparban, a gyermekek minimális életkoráról a hajózási vállalatoknál, a vasárnapi munkaszünetről a gyáripari vállala­toknál, a fiatalkorúak munkájáról a raktárakban és hajófütésnél, a hajó­kon alkalmazott gyarmekek és fia­talkorúak orvosi vizsgálatáról, a munkaközben szerencsétlenül járt munkások kártalanításáról, a munka közben szerzett betegség esetén való kártalanitásról és a külföldi és hazai munkásokkal való egyenlő elbánás­ról szerencsétlenség esetén való kár­talanítás alkalmával. A kormány még nyolc konvenciót terjesztett be, amelyeket azonban nem is vettek tárgyalás alá. Ezek» közt van a napi nyolc és heti negy­vennyolc órai munkaidőről szóló konvenció is. Tanácskozás a költségvetésről A pénzügyi bizottság funkcioná­riusai nagyban készülnek a költség-* vetés tárgyalására. Gavrilovics Ottó, a költségvetés parlamenti előadója; szerdán felkereste Perics Ninko; pénzügyminisztert és több mint egy> óra hosszat tárgyalt vele. A tanács-^ kozáson különösen a tarifális és adó-, kérdésekről volt szó. Az ellenzéki pártok nem bíznak a radikális frakciók kibékülésének őszinteségében A pártbékének egyelőre nem lesz batása a kormány összetéte­lére — Néhány napon belül összehívják a radikális klub ülését

Next

/
Oldalképek
Tartalom