Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-18 / 317. szám

2. oldal. 1926. november 18, Tavasszal székházat épít a noviszadi kereskedelmi kamara Mindenkinek, aki kéri, visszaadják a kamatmentes kölcsönt' Noviszadról jelentik: A noviszadi ke­reskedelmi és iparkamara 1920-ban mozgalmat indított állandó székház emelésére és ennek érdekében felszó­lította a kamara területén levő gazda­sági tényezőket, hogy öt évre bocsás­sanak kamatmentesen megfelelő tőkét a kamara rendelkezésére, hogy abból fel­építhesse székházát. A mozgalom 201.625 dinárt eredményezett, amelyet a köl­csönadók kamatmentesen bocsájtottak a kamara rendelkezésére. A kamara a be­folyt összegből természetesen nem épít­hette fel a székházat és igy az akció szünetelt, míg a felajánlott kölcsönösz­­szegeket a kamara bankokban helyezte el és a tőke eddig már több mint két­százezer dinár kamatot jövedelmezett. A kamara látva az akció eredményte­lenségét, házépítő alapot létesített, amely­be a kétszázezer dinár kamatot is be­olvasztotta és amely alap a kamara sa­ját jövedelmeiből, egymillió hétszázezer dinárra nőtt. Néhány héttel ezelőtt, amint már je­lentettük, egyesek, akik a kamarában a közelmúltban beállott személyváltozá­sokba sehogy sem tudnak beletörődni, mozgalmát indítottak, hogy a kölcsön­adók követeljék vissza a kamarától a kölcsönadott 201.625 dinárt. A kamara álláspontja, mint illetékes helyen kijelentették, ebben a kérdésben az, hogy a kamara mindazoknak, akik arra igényt tartanak, azonnl és hiány­­tálánál visszafizeti a kölcsönadott kamat­mentes összegeket, amelyeket az illetők akár a kamarának ajándékozhatnak, akár más tetszésszerinti célra fordíthat­ják. A kamara még a tavasszal megkezdi székházának építését, amelyet minden külső segítség nélkül, tisztán saját ere­jéből fog felépíteni es a Kraljica Mária­­utón . monumentális épületet létesít Éz a kérdés már a decemberi kamarai ülés napirendjén fog, szerepelni. Merénylő vagy tolvaj Az aradi rendőrség letartóztatott egy ál orosz menekültet, aki azt állítja, hogy Jugoszláviában merényletet követett el Aradról jelentik: Az aradi rendőrség szerdán egy aradi urilány feljelentése alapján letartóztatta Nikolaj Vladimir cukorgyári munkást, állítólagos orosz menekültet. A feljelentés szerint Nikolaj Vladimir a leány ékszereit ellopta és 'eladta. A rendőrség előállította a gyári munkást, aki orosz menekültnek mon­dotta magát. A kihallgatás során a rendőrtiszt észrevette, hogy Nikolaj nem tud jól oroszul. Ez még gyanusabbá tet­te az állítólagos orosz ríienekültet. Val­­látóra fogták és a kihallgatás során ki­derült,, hogy az őrizetbe vett valódi ne­ve Nikuláj Sztoján, jugoszláviai illetősé­gű, aki 1918-ban merényletet követett el a jugoszláv királyi család egyik tagja ellen. A merényi^ után mindjárt meg­szökött. A belügyminisztérium nagyobb dijat tűzött ki a merénylő kézrekerité­­sére, de a nyomozás eredménytelen ma­radt. Nikuláj Sztoján tette elkövetése után Albániába szökött, ahol rablóbandát szer­vezett, fosztogatásból és rablásból élt. Az albán kormány katonaságot rendelt ki arra a helyre, ahol tartózkodott. Kö­rülvették a falut, de Nikulájnak sikerült megszökni, de mielőtt megszökött, fele­ségénél mintegy két millió dinár értékei hagyott aranyban. A pénzt rablásokból szerezte és abból felesége nagyobb ösz­­; szegeket küldött neki külföldre. Először ; Magyarországba menekült, ahol elköve­tett rablásaiért szintén körözték. Onnan .Csehszlovákiába, majd ebben az évben ; Romániába sző Vitt és Aradon telepedett .le. Csehszlovákiából való elutazása előtt 'kifosztotta Vladimir Nikolajevszki orosz • menekültet, akinek irataival szökött meg 1 Romániába és ott már ezt a nevet hasz­nálta. Aradon a cukorgyárban kapott alkalmazást, A regényes múltú merény­­> fő tagadja, hogy a feljelentő urilány BÁCSMEGYEI NAPLÓ 'ékszereit ellopta. Mint a nyomozás so­rán kiderült, feleségétől néhány nappal ezelőtt, valódi nevére, hatezer dinár ér­kezett az aradi postára, a pénzt azon­ban nem tudta felvenni, mert más néven volt bejelentve. Az aradi rendőrség diplomáciai utón fordul a jugoszláv, magyar és csehszlo­vákiai rendőrségekhez, hogy Nikoláj Sztojanra vonatkozó bűnügyi adatokat Beogradból jelentik: A törvény­hozó bizottság albizottsága szerdán délután ülést tartott, amelyen néhány kisebb módosítással elfogadta az ügyvédekről szóló törvényt. A törvény nagyjából ugyanazokon az alapelveken épült fel, amelyek a Szerbián kívüli országrészekben, igy a Vajdaságban is érvényben voltak. A törvény az ügyvédi kamarának teljes fegyelmi hatáskört biztosit az ügyvédek között és a szerbiai ügy­védeket is kiveszi az igazságügymi­nisztérium fegyelmi hatásköre alól. A kamara határoz az ügyvédi gya­korlat joga felett is. Rendezi a törvény az ügyvédek díjszabását is, még pedig a szabad megegyezés elve alapján. A kisebb és sablonos ügyekben Cetinjéből jelentik: Szerdán hajnalban Cetinje közelében kivégezték Kiko Szpa­­szoje hires rablógyilkost. ipKiko 1913-ban meggyilkolt és kirabolt Szkutariban egy korcsmárosnét, amiért tizenkét évi fegyházra Ítélték. Közben Jdtftrt a háború és Kiko valamilyen mó­don kiszabadult a fegyházból, de a meg­szállás idején ismét elitélték többrend­beli rablásért. Büntetését ezúttal sem töltötte ki, sőt a háború után sikerült állami szolgálatba jutnia, Cetinjébe de­­tektivnek nevezték ki. Ebben a minőségében követte el azt a bűntettet, amelyért halálraitélték. 1924-ben egy rossz nő hírében álló kofa­asszonyt kicsalt a város szélére, állatias merényletet követett el ellene, azután megölte és kirabolta. Másnap már elfog­ták Kiko Szpaszojét és noha végig han-Becskerekről jelentik: A Csekonics grófok bánáti birtoka, amely Németcr­­nja és Zsombolya között terül el és ame­lyet legnagyobb részben agrárreform céljára vettek igénybe, az utóbbi idő­ben nagy nyugtalanság színhelye. Az ott letelepedett földigénylők között ag a hir okozott riadalmat, hogy az agrárminisztérium visszaveszi az ál­taluk birtokba vett parcellákat. Németcrnj a határában hétszázhusz csa­ládnak osztottak ki agrárreform-parcel­­lákat azzal, hogy ott a házakat maguk­nak kell felépíteni. Eddig 450 ház fel is épült és a telepescsaládok megkezdték a gazdálkodást a földeken. Időközben az agrárreform minisztérium visszaadta a Budapesten élő Csekonics András grófnak a birtokmaximumot: 521 hold szántóföldet, 106 hold ugart, 55 hold er­dőt és 173 hold legelőt. Már ezeknek a birtokrészeknek a< visszaadása alkalmá­val nagy volt az izgalom a telepesek között, akkor azonban mégis nyugalom állt be, amikor más helyen kaptak föl­det. Azok a telepesek és dobrovoljácok, akik még ezidő szerint a birtokon van­nak, közöljék vele. Addig a titokzatos kalan­dor természetesen őrizetben marad. Beogradban már megkezdték Nikoláj Sztojanra vonatkozó bűnügyi iratok adatainak beszerzését, azonban azt hi­szik, hogy a letartóztatott hazudott, a mikor merényletet, rablóbandafőnöksé­get vállalt magára s csak azt akarta el­érni, ihogy érdekes fogolyként kezeljék az aradi rendőrségen. kötelező díjszabást az igazság­­ügyminiszter rendelettel fogja szabályozni. Fontos újítása a törvénynek, hogy az ügyvédjelöltek gyakorlati idejét öt évre emeli fel. amiből legalább három évet ügyvédi irodában kell tölteni. Az ügyvédi vizsgát azonban már három évi gya­korlat után is le lehet tenni. Ügyvédi vizsga nélkül ügyvédek lehetnek az egyetemek jogi fakultá­sainak rendes és rendkívüli tanárai és a volt igazságügyminiszter. Nagyobb vita fejlődött ki az ügy­védi nyugdijintézet kérdése körül és végül is az eredeti javaslatot fogad­ták el, amely szerint a nyugdíjinté­zetbe belépni nem kötelező. A zugirászatot a törvény tiltja és szigorú büntetéssel sújtja. goztatta ártatlanságát, a bíróság a bizo­nyítékok alapján golyó általi halálra ítélte. Kiko kivégzése az első bírósági kivégzés Montenegróban az állam egye­sülése óta. A kivégzésnél nagy tömeg volt jelen. Kiko cigarettázva nézett szembe a csendőrpuskákkal és felszólította a pa­rancsnokot, hogy olyan vitézül öljék meg, amilyen vitézül ö ölné meg a csendőröket. Az első sortüz után még élet volt benne, mire még egyszer el­dördültek a puskák és Kiko holtan bu­kott az árokba. A közönség soraiban a kivégzett rab­lógyilkos detektív hozzátartozói hango­san tiltakoztak az ellen, hogy a csend­őrök kétszer adtak le sortiizet Kikora. A zúgolódó tömeget csak nagynehezen lehetett elcsendesiteni. két nap óta ismét valósággal lázong­nak, mert az a hir terjedt el köztük, hogy Csekonics András gróí részé­re az agrárminisztérium az úgyne­vezett szupermaximumot is kiutalta, még pedig 785 hold szántót, 25 hold le­gelőt, 16 holdat pedig lótenyésztés és magtermelés cimén. Ezt a hirt megerő­síti az a körülmény is, hogy legutóbb az agrárminisztériumból kiküldött mérnö­kök érkeztek, akik felmérik a földet, a kiosztott parcellákat is, úgyhogy száz telepes család, akiknek jogerősen oda­ítélték a parcellákat, attól tart, hogy el kell hagyniok földjüket és házaikat, ha ezt a területet is visszakapná Csekonics. gróf. Az izgalmat fokozza a telepesek között elterjedt az a hir, hogy az elveendő földek helyett vizes, meg nem művelhető területet fog­nak kapni. A dobrovoljác elkesere­dés tetőpontjára hágott és már arra lehetett számítani, hogy nyílt láza­dásban törnek ki, ezért kedden telefonhívás folytán a leonováctelepi dobrovoljácokhoz kiuta­zott dr. Bratics Dusán hercegovinál származású becskereki ügyvéd ^ és egész éjszaka tartott tanácskozáson igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Dr. Bratics ismertette a telepesek előtt az agrárre­­formminiszterium legújabb rendeletét, amely kimondja, hogy a szupermaxi­mumról csak később fognak dönteni, an­nak visszaadásáról tehát egyelőre még nincs szó. Azt a tanácsot adta a dobro­­voljácoknak, hogy ha addig mérnökök mérik a földet, ezeket tekintsék magán­­személyeknek. Az izgalmat sikerült né­mileg lecsillapítani, bár a dobrovoljácok kimondták, hogy parcellájukat életük árán Is megvé­delmezik. E célból éjjeli őrséget szerveztek és vasvlHával, lapáttal őrzik a parcellákat. Elhatározták továbbá, hogy csütörtö­kön reggel küldöttségben mennek Beo­­gradba az agrárreformminiszterhez és kérni fogják, hogy ne mozdítsa el őket azokról a földekről, amelyeken házakat is építettek maguknak és ne adják visz­­sza a szupermaximumot Csekonics András grófnak. Mint a Bácsmegyei Napló munkatár­sa biztos forrásból értesül, az ügyben eddig az történt, hogy Csekonics András gróf kártérítési pert indított a hágai nemzetközi bíróságnál a jugoszláv állam ellen a birtokért. A kormány, amikor er­ről értesült, tárgyalást kezdett Cseko­nics gróf jogi képviselőjével és azt az ajánlatot tette, hogy a szupermaximu­mot is rendelkezésére bocsájtja a gróf­nak, ha visszavonja keresetét. Ezek a tárgyalások még nem fejeződtek be, de a minisztérium máris kiküldte mérnökeit, hogy felmérjék azokat a területeket, amelyeket a tárgyalások sikere esetén visszaadnának. .Ezeknek a mérnököknek a működése okozta a dobrovoljácok iz­galmát, amely azzal fenyeget, hogy a birtokátadás kísérlete esetén nyilt harc-i ra kerül a sor. A nádasba menekült a vasúti kocsik fosztogatója Állami plüssből készültek a sznboticai papucsok A szuboticai vasúti rendőrséghez fets jelentés érkezett, hogy az elsőosztálya vasúti kocsik üléseinek plüshuzatait Is-* meretlen tettesek négy hőnap óta állan-t dóan lopkodják. A rendőrség állanddij éjjeli őrséget szervezett a vasúti kocsik őrzésére, de a tolvajokat ennek ellenére sem sikerült elfogni. Minden jel arra mutatott, hogy a plüsslopásokat egyt szervezett banda tagjai követik el, akik a vasúti személyzettel összejátszanak. A hónapokig terjedő hosszú nyomozás után Mátics Szlavkó és Kalogyerovics vasúti rendőrségi detektívek a piacon észrevették, hogy az egyik papucsos­­nál a papucsok felső része lopott plüss­ből készült. A papucsost előállították a vasúti rendőrségre, ahol megnevezte azokat a személyeket, akiktől a plüst vá­sárolta. A vasúti rendőrség ennek alap­ján letartóztatta Kramer Gyula és Jd­­gics Gerő munkanélküli fiatalembereket, akik beismerték a lopást. Vallomásukban előadták, hogy a lopásokat nem ketten követték el, hanem Peres Mihállyal együtt, aki a banda feje volt. Kalogye­­rics detektív erre Peres lakására ment. Peres időközben értesült társai letar­tóztatásáról és épen abban a percben akart lakásáról távozni, amikor a de­tektív megérkezett. Peres az utcára ro­hant, a detektív utána vetette magát. Peres nyitott zsebkéssel rohant végig az uccákon, a detektivnek egy utca ke­resztezésnél azonban sikerült elfogni a tolvajt. A hatalmaserejü fiatalember ek­kor kirántotta magát a detektív kezéből és megszökött. Kalogyerovics rendőri készültségért telefonált. Amikor a rend­őri készültség megérkezett, Peresnek nyoma veszett. A rendőrség emberei egész éjjel kutattak utána és szerdán délelőtt akadtak rá a Bajai-uti temető mögött lévő nádasban. Najsul Vladimir helyettes komeszár hallgatta ki Perest, aki beismerte, hogy része volt a lopásokban, de tagadta, hogy ő volt a banda feje. A rendőrség mindhármukat átszállította az ügyész­ségre, de a nyomozást tovább folytat­ják ellenük abban az irányban, hogy nem követtek-e el más bűncselekménye­ket is. • 0 Ot évre emelik fel az ügyvédjelölti gyakorlatot 4 parlamenti bizottság elfogadta az nj ügyvédtörvényt Kivégeztek egy rablógyilkos detektívet Az elitéit családji tiltakozott, mert a csendőrök kétszer adtak sor tüzet Ellenállásra készülnek a telepesek Vasvillával, lapáttal akarják megakadályozni a Csekonics­­birtok visszavételét — A kormány felajánlotta a grófnak a ;zupermaximumot, ha visszavonja perét a hágai bíróságnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom