Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-04 / 303. szám
2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926 november 4. tiemeket kapnak. Mig 1921-ben 133.090 dinárt fordítottak erre a célra, most egymillióháromszázezer dinár a tantiemek összege, úgyhogy az igazgatóság tagjai évenkint negyvenezer dinárt kapnak. Kifogásolta a jövedelem felosztását'is, mert abból nemcsak gazdasági intézmények, hanem magánosok is kapnak. A vitában több ellenzéki és kormánypárti képviselő szólalt fel, majd Radottics Jovan, a bizottság elnöke azzal zárta be a vitát, hogy a jövedelem felosztását a földmivelésügyi miniszter a törvényben megszabott keretek között intézi, azonban valóban nem volna szükséges magánosokat is támogatni a jövedelemből. A bizottság csütörtökön .a Nemzeti Színházban tart ülést és a Nemzeti Színház bevételeit fogja felülvizsgálni. Radics Beogradba utazott Zagrebi jelentés szerint Radics István szerdán este Kosutics Ágoston kíséretében elutazott Beogradba. A Radics-párt kizárta Kosutics Józsefet Zagrebból jelentik: Nagy feltűnést keltett a horvát parasztpárt vezetőségének az a határozata, amelylyel dr. Kosutics Józsefet, Kosutics Ágoston államtitkár testvérét, kizárták a párt tagjai sorából. Dr. Kosutics József ellen már egyizben folyt vizsgálat. Legutóbb a párt vezetőségének tudomására jutott, hogy Kosutics nem tartja be azt a bojkottot, amelyet a párt Nikics volt erdőügyi miniszterre! szemben elhatározott, sőt esküvőjére tanúnak is felkérte Nikiesét. A pártvezetőség kedden ülést hivott össze, amelyen azután Kosuticsot kizárták a pártból. Dr. Kpsutics József Radics Istvánnak közoktatásügyi minisztersége idején kabinetfőnöke volt. A jparlaflient ülése A parlament szerdai ülését délelőtt tiz órakor nyitotta meg Trifkovics MárJsó elnök, 'aki sokáig beteg -volt- és újbóli megválasztása óta ezúttal először jelent meg az elnöki emelvényen.: Az ülés megnyitása után Trifkovies elnök köszönetét mondott az iránta megnyilvánult bizalomért és biztosította a Házat, hogy a parlament tekintélyét minden alkalommal meg fogva védeni. Felolvasta ezután az elnök Bozsovics Gligorije Pribicsevics-párti képviselő bejelentését mentelmi jogának megsértéséről. A bejelentést átteszik a mentelmi bizottsághoz. Interpelláeió az interpellációkról Felolvasták Zsanics horvát föderalisfának az elnökhöz intézett interpellációját, amely szerint a miniszterek nem adnak választ a régebben beterjesztet,t interpellációkra. Zsanics megindokolta interpellációját és hivatkozott az alkotmányra és házszabályokra, amelyek a képviselők interpelláló jogát biztosítják. Két ülésszak is elmúlt anélkül, hogy az ő interpellációjára a belügyminiszter válaszolt volna. A belügyminiszter egyizben megígérte, hogy az ő interpellációja lesz az «első, amelyre válaszolni fog, Ígéretét be is tartotta, mert azóta egyetlenegy interpellációra sem válaszolt. Interpellációja arról szólt, hogy a csendőrök Nova- Gradiskán egy ártatlan embert megöltek. Bonyodalom Cena bég körül Trifkovics Márkó elnök ezután bejelentette, hogy Bozsovics Gligorije kérdést intézett hozzá képviselői immunitásának megsértése ügyében. A beogradi rendőrség ugyanis nyilatkozattételre szólította fel Bozsoívicsot arra a vádiratra vonatkozólag, melyet ellene emeltek, amiért Cena bég albán követet egy interpellációjában megsértette. Trifkovics , elnök kijelentette, hogy az aktákat visszaküldte a bírósághoz azzal a megjegyzéssel, hogy a törvény előírásai szerint járjanak el. Bozsovics Gligorije kijelentette, hogy interpellációja benyújtásával képviselői kötelességét teljesítette. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy Nincsics inkorrektséget követett el az ország érdekei ellen. Végül köszönetét mondott az elnöknek az ügyben tanúsított magatartásáért. Az utólagos hitelek Áttértek ezután az utólagos hitelekről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Felolvasták a pénzügyi bizottság jelentését, majd Jovanovics Vásza közlekedésügyi miniszter szólalt fel és kifejtette, hogy a javaslat nem jelenti uj hitelek kérését és nem akarja felemelni a költségvetési kiadások végösszegét. A költségvetés összeállításánál nem vettek figyelembe bizonyos kiadásokat, másfelől több kiadási tételt a kelleténél magasabban állapítottak meg. Az egyes tételek közötti különbség kiegyenlítésére azért van szükség, hogy a közlekedési személyzetet jobban lehessen jutalmazni és bizonyos munkálatokat el lehessen végezni. Harctér és korzó Vujics Dimitrije földmívespárti élesen kritizálta a közlekedésügyi politikát. Szerinte a nfiniszternek nincsenek világos fogalmai a közlekedés problémáiról. Jó tisztviselőket elbocsájtanak és alkalmatlanokat vesznek föl. Zsivojnovics Dusán radikális: A magyarokat és a németeket védelmezi. Vujics: Hallja, uram, viselkedjék tisztességesen, ha velem, beszél. Nyolc évig voltam a háborúban és maga azalatt uccai nők után futkosott Pozsarevácon. Szubotics alelnök, aki időközben átvette az elnöklést, Vujicsot ezért a megjegyzéséért jegyzőkönyvi megrovásban részesítette. Vujics: Túlságosan nagy az igaz:gató§^g°k száma, azonfölül^ van vezérigazgatóság is, sok osztályfőnökkel és inspektorral és most a miniszL t0t**$tázmiHiót> kér az alantas személyzet számára. Mit tett a miiiiszter az alantas személyzet létszámának emelése érdekében? Az alacsonyabb rangú tisztviselőktől függ a jó közlekedés és nem azoktól^ a magasranguaktól, akiket csak azért nem bocsátanak el, mert kortesszolgálatokat teljesítenek. Zsivojnovics Dusán ismét közbeszólt, mire Vujics rákiáltott: — Hallja, megverem magát, ha nem viselkedik tisztességesen. Szubotics alelnök ezúttal Zsivojnovicsot utasította rendre. Vujics: Meg kell szüntetni a vasutigazgatóságot és a vezérigazgató^Ságot is. A vasútépítések körül súlyos szabálytalanságok történtek. A javaslatot nem szavazza meg. Markovics Péra demokrata szerint a kormány rdssz közlekedési politikát folytat, amely sérti a gazdasági érdekeket. Nincs elég vagon a szilva és a gabona , szállítására. Rossz a tarifapolitika is. különösen a keskenyvágányu vasutakon. Demetrovics Juraj Pribicsevicspárti éleshangu beszédben támadta a kormányt. Á miniszterek ahelyett, hogy a költségvetésben takarékoskodnának, a szavakkal takarékoskodnak és nem adnak expozét a parlamentben. A kormányhoz közelálló Vreme mérleget közöl a parlament munkájáról és abból kiderül, hogy már hosszabb idő óta csak jelentéktelenebb törvényjavaslatokat fogadtak el. Azért nem lesz sose jó közlekedés, mert a személyzet csak választási hadserege a kormánynak. Zsanics horvát föderalista beszéde után az elnök fél egykor az ülést bezárta és folytatását csütörtök délelőtt tiz órára tűzte ki. Az ankétbizottság ülése A parlamenti vizsgálóbizottság előtt szerdán ismét megjelent Milinné és aláírta a keddi vallomásáról felvett jegyzőkönyvet. Milinné a jegyzőkönyvet minden megjegyzés nélkül irta alá. Ezután rátértek a szlovén néppárt dr. Zserjav volt erdőügyi miniszter elleni interpellációjára és felolvasták a nasici faipari részvénytársaságra vonatkozó iratokat. Módosítások a központi igazgatásról szóló törvényjavaslaton A minisztertanács szerdán este ulest tartott, amelyen a központi igazgatásról szóló törvényjavaslattal foglalkoztak. Srskics Milán törvényegységesitési miniszter fontos módosításokat terjesztett elő főleg az egyes hatóságok illetékességére vonatkozólag. A csütörtöki- minisztertanácson folytatni fogják a javaslat tárgyalását. A módosításról a kormány tagjai nem adtak felvilágosítást a sajtónak. Nem reakció, forradalmi alapon hanem forradalom reakciós alapon Rassay az 1918-as helyzethez hasonlítja a mai magyarorszá i állapotokat — Kijelentette, hogy a kormánypárt a forradalom veszélye felé vezeti Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén a felsőházi javaslat vitájában az első szónok, Györki Imre rámutatott arra, hogy a jogfolytonosság leghangosabb hívei 1918 októberében és novemberében a köztársaság leglelkesebb híveinek vallották magúikat. A legjellemzőbb erre. hogy a legkonzervatívabb párt, a néppárt is csatlakozott a forradalomhoz, a budapesti tudományegyetem jogi fakultásának küldöttsége pedig felkereste Károlyi Mihályt és kijelentette, hogy nem kell forszírozni Károly király lemondatását, mert a pragmatika sanctio alapján a Habsburg-ház úgy is elvesztette uralkodói jogát. Foglalkozott ezután a szónok az arisztokrácia szerepével és hangsúlyozta, hogy az arisztokrata fiatalság még ma is csak az ivásnak, a kártyázásnak és a lóversenynek él. Kifejtette, hogy a nemzetgyűlésnek még sok komoly feladatot kell megoldania a felsőházi javaslat megszavazása előtt, igy az államforma kérdése is nyílt és népszavazással kell eldönteni, hogy a magyar nemzet királyságot akar-e vagy köztársaságot. Rassay Károly, az egyesült ellenzék vezére ezután két órás hatalmas beszédben foglalkozott a felsőházi javaslattal, amelyet három szempontból' bírált: Van-e joga a jelenlegi törvényhozásnak hozzányúlni a főrendiház reformjához, van-e szükség ette és helyes-e az az ut, amelyet a javaslat megjelöl. Jogi érvekkel alátámasztott. erős( logikával felépített beszédében bizonyította, hogy a jogi helyzet a felsőház reformjának kompetenciája tekintetében az, hogy a nemzetgyűlésnek egyrormán joga van fentartani a régi főrendiházat, joga van azt a szükséghez képest reformálni, de joga van arra is, hogy a felsőház megszüntetésével áttérjen végérvényesen az egykamarás rendszerre. Arra nézve, hogy szükség van-e a reformra, kifejtette, hogy a felsöház csak akkor tölt be hivatást, ha a nemzeti akarat érvényesítését juttatja kifejezésre. Ennek az akaratnak kipuhatolása lehet az egyetlen cél, amely indokolttá teszi a kétkamarás rendszert. Hangsúlyozta ezután Rassay, hogy a demokrácia és a parlamentárizmus gondolatával összeegyezhetetlen, hogy bárki is osztályérdek képviselete alapján foglalhasson helyet a törvényhozás testületében. Ugyanúgy mint Apponyi, ö is kifogásolta, hogy az ipari munkásság, a másfélmillió embert kitevő földmunkásság, a földbérlők, a jegyzői kar, a magántisztviselők, a gyógyszerészi kar és az ujságirótársadalom nem kap képviseletet a felsőházban. Még az erdekképviselet gondolatánál is merevebb ellentétben áll azonban a demokráciával a másik két jogcim, amely helyet ad a felsőházban: a születés és a kinevezés jogcíme. A magyar kormány tudatosan ké. sziti elő a Habsburg-restaurációt. Hangsúlyozta ezután, hogy a kinevezés és a hivatal alapján való tagságot sem fogadhatja el és általában a felsőházat csak népképviseleti alapon, vagyis választások utján megalakult felsöházat tudna clfugadni. a magyar népet Utalt ezután Rassay az 1918. évi forradalom eseményeire és rámutatott arra, hogy az anarchia elindulásánál az egyes emberek szerepe jelentéktelen volt azzal az általános gyengeséggel szemben, amit a nemzet hivatalos képviselete tanúsított. Az országot a veszélyben magára hagyó király, az önmagát feloszlató és meggyilkolt vezérét említeni sem merő parlament, a lelkiismeretét kétes értelmű és értékű deklarációval megnyugtató főrendiház: ebből tevődött össze az ország hivatalos képviselete, amelynek nem volt semmiféle kapcsolata a néppel. Meggondolatlanul ugyanazon az utón halad Magyarország ma is, mint 1918-ban és helyzetünk sok hasonlóságot mutat az akkori helyzettel —■ mondotta Rassay. Az államfő minden köízjogi kapcsolatot elvesztett a nemzethez. Hét évvel ezelőtt választotta meg olyan nemzetgyűlés, amely csak a múlt emléke és erre az emlékre sokkal több követ, mint babért szórnak. Azóta kicsinyes alkalmazkodás és opportunitás megakadályozta, hogy a nemzet arra hivatott szerve alapján az államfő személyének kérdésében akaratát nyilváníthatta volna. s A nemzetgyűlést nyilvános szavazás és olyan választási technika mellett alakítják meg, amely világosan elárulja a célt, hogy nem a nemzet akaratának kipuhatolása, hanem a mindenkori kormányok akaratának érvényesítése az egyetlen szempont. A felsőházi javaslat olyan testületet hiv életre, amelynek a nemzet egyetemével semmiféle kapcsolata nem lesz. A magyar nemzet ma teljés közönyben tesped, de ki felel a holnapért, ki ad biztosítékot arra, hogy nem jöhet-e olyan külpolitkcal, gazdasági vagy szociális megrázkódtatás, amely a legnagyobb feladatok elé állítja az országot. Az ilyen válságos pillanatokban a szerencsés megoldás attól függ, hogy milyen harmónia van a nemzet és hivatalos képviselete között. Ha nincsen meg ez a harmónia, altkor a nemzeti akarat robbanásszerűen érvényesül és elsöpri elsősor-, ban azokat az intézményeket ew., lyek életképteleneknek bizonyulja! Az ilyen válságot a történelemben lei* radalomnak hívnák. Hivatkozott beszéde befeiezásr! Rassay Apponyinak arra a vájj • hogy a kormánypárt forradalmi alap csinál reakciót. Én megfordítom ezt > vádat — mondotta a kormánypárt felé fordulva — önök nem forradalom alapján csinálják a reakciót, hanem a reakció alapján, annak eszközeivel, elfogultságával, tudatosan vagy öntudatlanul viszik a nemzetet a forradalom veszélye felé. Ez a legfőbb indoka annak, hogy a javaslatot nem fogadom ei. ' Az ellenzék percekig zugó tapssal fogadta Rassay Károly beszédét, majd az ülés véget ért. A csütörtöki ülésen Nagy Vince és Ruppert Rezső szólalnak fel. A felsőházi javaslat általános vitája még ezen a héten véget ér és valószínűleg a jövő héten befejezik már a részletes vitát is.
