Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-04 / 303. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926 november 4. tiemeket kapnak. Mig 1921-ben 133.090 dinárt fordítottak erre a cél­ra, most egymillióháromszázezer di­nár a tantiemek összege, úgyhogy az igazgatóság tagjai évenkint negy­venezer dinárt kapnak. Kifogásolta a jövedelem felosztását'is, mert ab­ból nemcsak gazdasági intézmények, hanem magánosok is kapnak. A vi­tában több ellenzéki és kormány­­párti képviselő szólalt fel, majd Ra­­dottics Jovan, a bizottság elnöke az­zal zárta be a vitát, hogy a jövede­lem felosztását a földmivelésügyi miniszter a törvényben megszabott keretek között intézi, azonban való­ban nem volna szükséges magáno­sokat is támogatni a jövedelemből. A bizottság csütörtökön .a Nem­zeti Színházban tart ülést és a Nem­zeti Színház bevételeit fogja felül­vizsgálni. Radics Beogradba utazott Zagrebi jelentés szerint Radics István szerdán este Kosutics Ágos­ton kíséretében elutazott Beogradba. A Radics-párt kizárta Kosutics Józsefet Zagrebból jelentik: Nagy feltű­nést keltett a horvát parasztpárt ve­zetőségének az a határozata, amely­­lyel dr. Kosutics Józsefet, Kosutics Ágoston államtitkár testvérét, kizárták a párt tagjai sorából. Dr. Kosutics József ellen már egyizben folyt vizsgálat. Legutóbb a párt vezetőségének tudomására jutott, hogy Kosutics nem tartja be azt a bojkottot, amelyet a párt Nikics volt erdőügyi miniszterre! szem­ben elhatározott, sőt esküvőjére tanúnak is felkérte Nikiesét. A pártvezetőség kedden ülést hivott össze, amelyen azután Kosuticsot kizárták a pártból. Dr. Kpsutics József Radics Ist­vánnak közoktatásügyi minisztersé­ge idején kabinetfőnöke volt. A jparlaflient ülése A parlament szerdai ülését délelőtt tiz órakor nyitotta meg Trifkovics MárJsó elnök, 'aki sokáig beteg -volt- és újbóli megválasztása óta ezúttal először jelent meg az elnöki emel­vényen.: Az ülés megnyitása után Trifko­­vies elnök köszönetét mondott az iránta megnyilvánult bizalomért és biztosította a Házat, hogy a parla­ment tekintélyét minden alkalommal meg fogva védeni. Felolvasta ezután az elnök Bozsovics Gligorije Pribi­­csevics-párti képviselő bejelentését mentelmi jogának megsértéséről. A bejelentést átteszik a mentelmi bi­zottsághoz. Interpelláeió az interpellá­ciókról Felolvasták Zsanics horvát föde­­ralisfának az elnökhöz intézett in­terpellációját, amely szerint a mi­niszterek nem adnak választ a ré­gebben beterjesztet,t interpellációkra. Zsanics megindokolta interpelláció­ját és hivatkozott az alkotmányra és házszabályokra, amelyek a képvise­lők interpelláló jogát biztosítják. Két ülésszak is elmúlt anélkül, hogy az ő interpellációjára a belügyminiszter válaszolt volna. A belügyminiszter egyizben megígérte, hogy az ő in­terpellációja lesz az «első, amelyre válaszolni fog, Ígéretét be is tartotta, mert azóta egyetlenegy interpellá­cióra sem válaszolt. Interpellációja arról szólt, hogy a csendőrök Nova- Gradiskán egy ártatlan embert meg­öltek. Bonyodalom Cena bég körül Trifkovics Márkó elnök ezután be­jelentette, hogy Bozsovics Gligorije kérdést intézett hozzá képviselői immunitásának megsértése ügyében. A beogradi rendőrség ugyanis nyi­latkozattételre szólította fel Bozso­­ívicsot arra a vádiratra vonatkozó­lag, melyet ellene emeltek, amiért Cena bég albán követet egy inter­pellációjában megsértette. Trifkovics , elnök kijelentette, hogy az aktákat visszaküldte a bírósághoz azzal a megjegyzéssel, hogy a törvény elő­írásai szerint járjanak el. Bozsovics Gligorije kijelentette, hogy interpellációja benyújtásával képviselői kötelességét teljesítette. Annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy Nincsics inkorrektséget követett el az ország érdekei ellen. Végül köszönetét mondott az elnök­nek az ügyben tanúsított magatartá­sáért. Az utólagos hitelek Áttértek ezután az utólagos hite­lekről szóló törvényjavaslat tárgya­lására. Felolvasták a pénzügyi bi­zottság jelentését, majd Jovanovics Vásza közlekedésügyi miniszter szó­lalt fel és kifejtette, hogy a javaslat nem jelenti uj hitelek kérését és nem akarja felemelni a költségvetési ki­adások végösszegét. A költségvetés összeállításánál nem vettek figye­lembe bizonyos kiadásokat, másfe­lől több kiadási tételt a kelleténél magasabban állapítottak meg. Az egyes tételek közötti különbség ki­egyenlítésére azért van szükség, hogy a közlekedési személyzetet jobban lehessen jutalmazni és bizo­nyos munkálatokat el lehessen vé­gezni. Harctér és korzó Vujics Dimitrije földmívespárti élesen kritizálta a közlekedésügyi politikát. Szerinte a nfiniszternek nincsenek világos fogalmai a közle­kedés problémáiról. Jó tisztviselőket elbocsájtanak és alkalmatlanokat vesznek föl. Zsivojnovics Dusán radikális: A magyarokat és a németeket védel­mezi. Vujics: Hallja, uram, viselkedjék tisztességesen, ha velem, beszél. Nyolc évig voltam a háborúban és maga azalatt uccai nők után futko­sott Pozsarevácon. Szubotics alelnök, aki időközben átvette az elnöklést, Vujicsot ezért a megjegyzéséért jegyzőkönyvi megrovásban részesítette. Vujics: Túlságosan nagy az igaz­­:gató§^g°k száma, azonfölül^ van ve­zérigazgatóság is, sok osztályfőnök­kel és inspektorral és most a miniszL t0t**$tázmiHiót> kér az alantas sze­mélyzet számára. Mit tett a miiiisz­­ter az alantas személyzet létszámá­nak emelése érdekében? Az alacso­nyabb rangú tisztviselőktől függ a jó közlekedés és nem azoktól^ a ma­­gasranguaktól, akiket csak azért nem bocsátanak el, mert kortesszolgála­tokat teljesítenek. Zsivojnovics Dusán ismét közbe­szólt, mire Vujics rákiáltott: — Hallja, megverem magát, ha nem viselkedik tisztességesen. Szubotics alelnök ezúttal Zsivoj­­novicsot utasította rendre. Vujics: Meg kell szüntetni a vas­­utigazgatóságot és a vezérigazgató^­­Ságot is. A vasútépítések körül sú­lyos szabálytalanságok történtek. A javaslatot nem szavazza meg. Markovics Péra demokrata sze­rint a kormány rdssz közlekedési politikát folytat, amely sérti a gaz­dasági érdekeket. Nincs elég vagon a szilva és a gabona , szállítására. Rossz a tarifapolitika is. különösen a keskenyvágányu vasutakon. Demetrovics Juraj Pribicsevics­­párti éleshangu beszédben támadta a kormányt. Á miniszterek ahelyett, hogy a költségvetésben takarékos­kodnának, a szavakkal takarékos­­kodnak és nem adnak expozét a par­lamentben. A kormányhoz közelálló Vreme mérleget közöl a parlament munkájáról és abból kiderül, hogy már hosszabb idő óta csak jelenték­telenebb törvényjavaslatokat fogad­tak el. Azért nem lesz sose jó közle­kedés, mert a személyzet csak vá­lasztási hadserege a kormánynak. Zsanics horvát föderalista beszéde után az elnök fél egykor az ülést be­zárta és folytatását csütörtök dél­előtt tiz órára tűzte ki. Az ankétbizottság ülése A parlamenti vizsgálóbizottság előtt szerdán ismét megjelent Milin­­né és aláírta a keddi vallomásáról felvett jegyzőkönyvet. Milinné a jegyzőkönyvet minden megjegyzés nélkül irta alá. Ezután rátértek a szlovén néppárt dr. Zserjav volt er­dőügyi miniszter elleni interpelláció­jára és felolvasták a nasici faipari részvénytársaságra vonatkozó irato­kat. Módosítások a központi igazgatásról szóló tör­vényjavaslaton A minisztertanács szerdán este ulest tartott, amelyen a központi igazgatásról szóló törvényjavaslattal foglalkoztak. Srskics Milán törvény­­egységesitési miniszter fontos módo­sításokat terjesztett elő főleg az egyes hatóságok illetékességére vo­natkozólag. A csütörtöki- miniszter­­tanácson folytatni fogják a javaslat tárgyalását. A módosításról a kor­mány tagjai nem adtak felvilágosí­tást a sajtónak. Nem reakció, forradalmi alapon hanem forradalom reakciós alapon Rassay az 1918-as helyzethez hasonlítja a mai magyarorszá i állapotokat — Kijelentette, hogy a kormánypárt a forradalom veszélye felé vezeti Budapestről jelentik: A magyar nem­zetgyűlés szerdai ülésén a felsőházi ja­vaslat vitájában az első szónok, Györki Imre rámutatott arra, hogy a jogfolytonosság leghangosabb hí­vei 1918 októberében és novemberé­ben a köztársaság leglelkesebb hí­veinek vallották magúikat. A legjellemzőbb erre. hogy a legkonzer­vatívabb párt, a néppárt is csatlakozott a forradalomhoz, a budapesti tudomány­­egyetem jogi fakultásának küldöttsége pedig felkereste Károlyi Mihályt és ki­jelentette, hogy nem kell forszírozni Ká­roly király lemondatását, mert a prag­matika sanctio alapján a Habsburg-ház úgy is elvesztette uralkodói jogát. Fog­lalkozott ezután a szónok az arisztokrá­cia szerepével és hangsúlyozta, hogy az arisztokrata fiatalság még ma is csak az ivásnak, a kártyázásnak és a lóver­senynek él. Kifejtette, hogy a nemzet­gyűlésnek még sok komoly feladatot kell megoldania a felsőházi javaslat megszavazása előtt, igy az államforma kérdése is nyílt és népszavazással kell eldönteni, hogy a magyar nemzet királyságot akar-e vagy köztársaságot. Rassay Károly, az egyesült ellenzék vezére ezután két órás hatalmas be­szédben foglalkozott a felsőházi javas­lattal, amelyet három szempontból' bí­rált: Van-e joga a jelenlegi törvényho­zásnak hozzányúlni a főrendiház reform­jához, van-e szükség ette és helyes-e az az ut, amelyet a javaslat megjelöl. Jogi érvekkel alátámasztott. erős( logi­kával felépített beszédében bizonyította, hogy a jogi helyzet a felsőház reform­jának kompetenciája tekintetében az, hogy a nemzetgyűlésnek egyrormán jo­ga van fentartani a régi főrendiházat, joga van azt a szükséghez képest refor­málni, de joga van arra is, hogy a fel­sőház megszüntetésével áttérjen végér­vényesen az egykamarás rendszerre. Arra nézve, hogy szükség van-e a re­formra, kifejtette, hogy a felsöház csak akkor tölt be hiva­tást, ha a nemzeti akarat érvénye­sítését juttatja kifejezésre. Ennek az akaratnak kipuhatolása lehet az egyetlen cél, amely indokolttá teszi a kétkamarás rendszert. Hangsúlyozta ezután Rassay, hogy a demokrácia és a parlamentá­­rizmus gondolatával összeegyezhe­­tetlen, hogy bárki is osztályérdek képviselete alapján foglalhasson he­lyet a törvényhozás testületében. Ugyanúgy mint Apponyi, ö is kifogásol­ta, hogy az ipari munkásság, a másfél­­millió embert kitevő földmunkásság, a földbérlők, a jegyzői kar, a magántiszt­viselők, a gyógyszerészi kar és az uj­­ságirótársadalom nem kap képviseletet a felsőházban. Még az erdekképviselet gondolatánál is merevebb ellentétben áll azonban a demokráciával a másik két jogcim, amely helyet ad a felsőházban: a születés és a kinevezés jogcíme. A magyar kormány tudatosan ké. sziti elő a Habsburg-restaurációt. Hangsúlyozta ezután, hogy a kineve­zés és a hivatal alapján való tagságot sem fogadhatja el és általában a felső­­házat csak népképviseleti alapon, vagyis választások utján megalakult felsöhá­­zat tudna clfugadni. a magyar népet Utalt ezután Rassay az 1918. évi for­radalom eseményeire és rámutatott arra, hogy az anarchia elindulásánál az egyes emberek szerepe jelentéktelen volt azzal az általános gyengeséggel szemben, amit a nemzet hivatalos képviselete tanúsított. Az országot a veszélyben magára hagyó király, az önmagát feloszlató és meg­gyilkolt vezérét említeni sem merő par­lament, a lelkiismeretét kétes értelmű és értékű deklarációval megnyugtató fő­rendiház: ebből tevődött össze az or­szág hivatalos képviselete, amelynek nem volt semmiféle kapcsolata a néppel. Meggondolatlanul ugyanazon az utón halad Magyarország ma is, mint 1918-ban és helyzetünk sok hasonlóságot mutat az akkori helyzettel —■ mondotta Rassay. Az államfő minden köízjogi kapcso­latot elvesztett a nemzethez. Hét évvel ezelőtt választotta meg olyan nemzetgyűlés, amely csak a múlt emléke és erre az emlékre sokkal több követ, mint babért szórnak. Az­óta kicsinyes alkalmazkodás és op­­portunitás megakadályozta, hogy a nemzet arra hivatott szerve alapján az államfő személyének kérdésében akaratát nyilváníthatta volna. s A nemzetgyűlést nyilvános szavazás és olyan választási technika mellett ala­kítják meg, amely világosan elárulja a célt, hogy nem a nemzet akaratának ki­puhatolása, hanem a mindenkori kormá­nyok akaratának érvényesítése az egyetlen szempont. A felsőházi javaslat olyan testületet hiv életre, amelynek a nemzet egyetemével semmiféle kapcso­lata nem lesz. A magyar nemzet ma teljés közönyben tesped, de ki felel a holnapért, ki ad biztosítékot arra, hogy nem jöhet-e olyan külpolitkcal, gazdasági vagy szociális megrázkódtatás, amely a legnagyobb feladatok elé állítja az or­szágot. Az ilyen válságos pillanatokban a szerencsés megoldás attól függ, hogy milyen harmónia van a nemzet és hiva­talos képviselete között. Ha nincsen meg ez a harmónia, alt­kor a nemzeti akarat robbanássze­rűen érvényesül és elsöpri elsősor-, ban azokat az intézményeket ew., lyek életképteleneknek bizonyulja! Az ilyen válságot a történelemben lei* radalomnak hívnák. Hivatkozott beszéde befeiezásr! Rassay Apponyinak arra a vájj • hogy a kormánypárt forradalmi alap csinál reakciót. Én megfordítom ezt > vádat — mondotta a kormánypárt felé fordulva — önök nem forradalom alapján csi­nálják a reakciót, hanem a reakció alapján, annak eszközeivel, elfogult­ságával, tudatosan vagy öntudatla­nul viszik a nemzetet a forradalom veszélye felé. Ez a legfőbb indoka annak, hogy a ja­vaslatot nem fogadom ei. ' Az ellenzék percekig zugó tapssal fo­gadta Rassay Károly beszédét, majd az ülés véget ért. A csütörtöki ülésen Nagy Vince és Ruppert Rezső szólalnak fel. A felsőházi javaslat általános vitája még ezen a héten véget ér és valószínű­leg a jövő héten befejezik már a rész­letes vitát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom