Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-04 / 303. szám
1Q26 ncverrber 4. BÁGSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET Elszász-Lotharingiában a francia soviniszta lapok heves polémiát kezdtek azokkal a lapokkal, melyek védelmükbe vették a német nyelv jogait A Journal d’Alsace et Lorraine hosszabb cikket irt, melyben kifejtette azt a véleményét, hogy Poincaré alkut kezd iskolai és nyelvi kérdésben és teljesíteni fogja a németek kívánságait. A Voix d’Alsace megállapította, hogy a nemzetiségek előretörése csak veszedelmes lehet a francia népre, melynek nem szabad megengedni, hogy a németek »külön-jogokat* kapjanak. Az elszászi soviniszta sajtóval szemben Poincaré viszont azon az állásponton van, hogy a kisebbségekkel ki kell békülni, bizonyítja ezt az a levél, melyet a strassburgi polgármesternek irt és amelyben elismerte az »elszászi dialektus« létjogosultságát. A miniszterelnök megállapította, hogy az oktatásnak az elszászi iskolák többségében és a lotharingiai iskolák egy részében két nyelvűnek kell lennie. Franciaország előtt azokban a tartományokban, amelyeket a frankfurti békeszerződés elszakított, meghagyta a népi szokásokat és a nép nyelvét. A republikánus Franciaország a maga részéről szintén igére tét tett arra, hogy tiszteletben tartja az elszászi tradíciókat és Ígéretét meg fogja tartani. Franciaország sonasem gondolt arra, hogy az elszászi dialektus használatát korlátozza: mindenki szabadon használhatja anyanyelvét. Fontosnak tartja Poincaré azt is, hogy a vegyes vidékeken lakó gyermekek a német nyelvben is alapos oktatásban részesüljenek. A miniszterelnök végül felhívta a -strassburgi egyetem rektorát, hogy a legközelebbi pedagógiai konferencián ebben a szellemben érvényesítse befolyását. ben megtartott brünni országos konferenciája hozott fordulatot ebben a felfogásban. A nemzeti eszme problémájának megoldására irányuló javaslatok többnyire azt célozták, hogy minden zárt tömegben élő nemzetnek külön államot biztosítsanak. De csakhamar bebizonyosodott, hogy bármilyen igyekezettel is vonják meg az országhatárokat, az egyes nemzetek töredékei még mindig idegen államokban fognak élni és hogy ezeknek a néptöredókeknek a legnagyobb igazságtalanságokat kell elszenvedniük a nemzeti élet terén, ha csak külön védelmi intézkedések nem történnek az érdekükben. Épen azért ma már köztudattá vált, hogy a nemzeti gondolatot nemzetközi eszközökkel kell szabályozni. A nagy nemzetközi szervezetek a kisebbségi kérdést helyezték munkájuk középpontjába. A Népszövetség átvette a kisebbségek védelmét; emellett azonban maguk a kisebbségek is egybe tömörültek és megteremtették az európai népkisebbségek kongresszusát, amelyen húsznál több nemzeti kisebbség van képviselve. Ez a kogresszus tulajdonképen az igazi népkongresszus, amelyen az összes elnyomottak egyetlen eszme alapján tömörülnek eggyé. És talán egyúttal a legerősebb eszköz arra is, hogy zsidókat a többi népekkel mint egyenlőket az egyenlőkkel egyesítse. A Strossmayer-szobor leleplezésén sem a parasztpárt, sem a szokolszövetség nem vesz részt Az erdélyi magyarságot napról-napra súlyosabb támadások érik az iskolafronton. Nemrégiben hetvenegy magyar leánynövendéket kitiltottak a marosvásárhelyi református leányiskolából azzal az indokolással, hogy a növendékek tavaly állami iskolába jártak. Ezek a növendékek a múlt évben, mikor a református iskolának nem volt nyilvánossági joga, tényleg átmenetileg kénytelenek voltak állami iskolába beiratkozni. A marosvásárhelyi revizor intézkedése nem nyugszik jogalapokon, mert az oktatásügyi törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely a növendékeket saját felekezeteik iskolájának látogatásától a végzésben felhozott indokok miatt eltiltaná. A másik eset Szatmáron fordult elő, ahol a református gimnáziumban beiratkozott zsidó Növendékeket eltiltották az intézet látogatásától. Épen előadás folyt a gimnáziumban, mikor a tanügyi vezérigazgatóság rendeletével egy revizor jelent meg és óraközben hajtotta végre a rendeletet. A zsidó tanulóknak össze kellett csomagolni és végleg elhagyni a református gimnáziumot. Az esetet az intézet vezetősége egyházi elöljáróságának, or. Jordan főrabbi és Fischer Mór hitközségi elnök pedig a zsidó országos irodának, jelen tették be. Zagrebból jelentik: A Dom szerdai számában közli-a horvát parasztpárt vezetőségének kommünikéjét a Strossmayer - szobor leleplezése ügyében. A kommüniké kifejti, hogy tekintettel arra, hogy a Strossmayerszoborbizottság a leleplezési ünnepségnek tisztára föderalisztikus és Frank-párti jelleget ad és azon nem adott helyet a horvát nép igazi reprezentánsainak, továbbá nem hívták meg a többi szláv testvéreket, a szerbeket, szlovéneket és bolgárokat sem, ezért a pártvezetőség megmásítja korábbi határozatát és nem vesz részt a szoborleleplezésen. A pártnak november hatodikára, a szoborleleplezés előtti napra összehívott ülését sem tartják meg az ellentétek miatt. A lap más helyen közli, hogy Radies István a szoborleleplezés napján, november hetedikén Ogulinban tart népgyülést. Ljubljanai jelentés szerint a jugoszláv szokolszövetség központi vezetősége ugyancsak kommünikét tett közzé, amelyben közli, hogy a jugoszláv szokolszövetség nem vesz részt a Strossmayer-szobor leleplezésén, mert a szoborbizottság az ünnepségnek kizárólagos horvát jelleget ad és a többi délszláv népeket tüntetőleg meg sem hívták. A két kommüniké Zagrebban nagy feltűnést keltett. Újból kiéleződött a francia-olasz viszony Franciaország római követe utján tiltakozik az olasz támadások ellen—Ujabbfasiszta támadások a francia határon—Folytatódnak a zavargások Olaszo r szágban Rómából jelentik: Olaszország egész közvéleménye még mindig a Mussolini ellen megkísérelt merénylet hatása alatt áll. A fasiszták ezúttal sokkal erélyesebb rendszabályokat követelnek a merénylők ellen, mint eddig és nem akarnak megszűnni Olaszország városaiban azok a véres zavargások, amelyeket a fasiszták rendeznek. Qénuában a fasiszták lerombolták a szocialista lapok szerkesztőségeit és közben összeütköztek a kivonult karabineriekkel, akik sortüzet adtak a tömegre, amelyből hárman meghaltak, többen pedig súlyosan megsebesültek. Hasonló zavargások voltak több olasz vidéki városban is. A merényletről szóló tudósítások közül feltűnést keltett egy római lapnak az a hire, amely szerint Mussolini azért nem sebesült meg. mert a merénylet elkövetésének idejében a ruhája alatt páncélinget viselt. A hatóságok egyébként még mindig erélyesen nyomoznak annak megállapítása érdekében, hogy a merénylő Zamboni Anteonak voltak-e bűntársai. Milánói jelentés szerint a Mussolini elleni merénylettel kapcsolatban vasárnap óta eszközölt letartóztatások száma kétezerre emelkedett.. A bolognai rendőrség messzeágazó összeesküvésnek jött a nyomára és az egyik bolognai nyomdában többezer röpcédulát találtak a következő felírással: A duce Bolognát nem hagyhatja el élve! Mussolini egyébként még mindig a Forli melletti villájában tartózkodik családja körében és csütörtökön tér vissza Rómába, ahol pénteken délelőtt ül össze a fasiszta párt főtanácsának ülése. Ujból elmérgesedett a francia-olasz viszony A zsidó kisebbségek helyzetéről tartott érdekes előadást Berlinben Motzkin, aki résztvett a genfi kisebbségi kongresszuson. Motzkin előadásában a párisi zsidó delegáció munkájának ismertetéséből indult ki, amely testület a számos egyéb delegációk közül az egyetlen volt, amely az általános kisebbségi követelményeket proklamálta, mig a többiek részére abban az időben csak 3 territoriális szabadság nagy • követelménye volt az egyetlen cél. A zsidó nemzeti fejlődés jogának kivívásával szemben a legkülönbözőbb akadályok merültek fel: elsősorban a szuverénitás fogalma, amely hosszú ideig minden, még barátságos beavatkozást is lehetetlenné tett, továbbá a történelmi materializmus teóriája, amely oka von annak, hogy szocialista és demokratikus körökben a nemzeti eszmét szükségszerűen a reakciós törekvésekkel azonosították. Csak a« osztrák szociáldemokrata párt 1899-tozni. Párisból jelentik: A ventimigliai fasiszta támadások a francia vasutasok ellen a végsőkig elkeserítette a határállomás francia vasutasait és francia határőrségét. Kedden csak nehezen lehetett már a francia vasutasokat rávenni arra, hogy a francia" vasúti szerelvényt bevigyék a ventimigliai állomásra. A Nizza melletti Bonsofeil határközségben újabb öszszeütközés volt az olaszok és franciák között és a verekedésnek a rendőrség csak nehezen tudott véget vetni. Ventimigliában kedden este a fasiszta ifjúsági szervezet tagjai botokkal támadtak meg néhány francia vámhivatalnokot, majd a fasiszták tüntetést rendeztek az olasz konzulátus előtt és a menet élén nagy táblát vittek a következő felírással: — Nizzának Olaszországhoz kell tar-A francia sajtó egyelőre még mérsékelten ir az olasz határon lejátszódó eseményekről, de határozottan követeli, hogy a francia kormány lépjen fel Ró. mában erélyesen, mert tűrhetetlen, hogy valahányszor Olaszországban belpolitikai zavarok vannak, ezeknek azonnal francia állampolgárok bántalmazása a következményük. A Petit Párisién szerint a Mussolini elleni merényletet követő éjszaka Rómából távirati utasítás érkezett, hogy az olasz hatóságok védjék meg a ventimigliai nemzetközi pályaudvar francia tisztviselőit, a francia vasutasokat, vámhivatalnokokat és a francia konzulátust, amiből a lap azt látja bizonyítottnak, hogy a ventimigliai támadás elő volt készítve. A francia külügyminisztériumhoz közelálló körökben egyébként úgy tudják, hogy a francia hatóságok erélyes vizsgálatot indítanak a ventimigliai események ügyében, amelynek befejeztével a római francia követ szóbeli jegyzék utján fog tiltakozni az olasz kormánynál a franciaellenes támadások és tüntetések miatt. A Mussolini elleni merénylet első diplomáciai eredménye, hogy Briandnak és Mussolininek a napokban tervezett találkozása elmarad. Félhivatalos jelentést adtak ki arról, hogy a találkozást decemberre halasztották, azonban bizonyos, hogy a találkozás végleg elmarad. A fasiszták Párisban megalakították a latin nemzetek blokkját A francia fasiszták kedden este az egyik cirkuszban nagy gyűlést tartottak, amelyen körülbelül nyolcezer ember vett részt. A gyűlésen az olasz és spanyol fasiszták kiküldöttek utján vettek részt. A nagygyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely kimondja a latin nemzetek blokkjának megalakítását. Egy másik határozati javaslat a háborús adósságok rendezéséről szóló egyezmények ratifikálása ellen foglal állást A latin államok blokkjának megalakulása élénken foglalkoztatja a francia sajtót és a lapok nagyrészének az az álláspontja, hogy ennek a blokknak a megalakítása néhány hét előtt ugyan még valószínűnek látszott, most azonban a ventimigliai események és az olasz hatóságok franciaellenes magatartása teljesen lehetetlenné teszi a latin államok blokkjának megalakítását. Magyarok gyászünnepélye a beogradi temetőben Megkoszorúzták a Beogradban eltemetett magyar katonák sírját Beogradból jelentik: A Beogradban élő magyar állampolgárok halottak napján lerótták kegyeletüket azok iránt a magyar katonák iránt, akiket a háború borzalmas vérzivatarjában Beogradban némitott el örökre a halál. A beogradi magyar kolónia tagjai Háry András magyar követtel az élükön halottak napján megjelentek a beogradi temetőben és megkoszorúzták az ott nyugvó magyar hősök sírjait. A kegyeletes ünnepélyen Háry András követ rövid beszédet mondott és kezdeményezésére a beogradi magyar kolónia elhatározta, hogy a magyar katonasirokat. a melyek rendkívül elhanyagolt állapotban vannak, rendbehozatja. Nem sztrájkolnak tovább az angol szénbányászok A bányászok titkára sz rint a bányászok munkája romboló lesz Londonból jelentik: Cook, a bányászszövetség főtitikára Boltonban nagy beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a bányamunkások kényszer hatása alatt talán munkába állnak, ez a munka azonban nem lesz termelő munka, hanem romboló földalatti aknamunka, amelynek az lesz az egyedüli célja, hogy olyan kedvező körülményeket teremtsen, amely mellett az angol bányamunkások a harcot a siker reményében újból megkezdhessék. A bányamunkások — mondotta Cook — ragaszkodnak áprilisi követeléseikhez és egyelőre nem- adják fel a harcot s bíznak abban, hogy a növekvő szénhiány végül rá fogja kényszeríteni a bányatulajdonosokat hogy a munkások követeléseit teljesítsék. A Daily Express szerint a bányamunkások, miután nem járt sikerrel az a felszólítás, hogy más szakszervezetek -segítsék őket bérmozgalmukban, hajlandóknak mutatkoznak, hogy hét és fél órai munkaidő mellett alacsonyabb bérekkel a sztrájkot abbahagyják, csupán az a kikötésük, hogy országos választott bíróságok döntsenek az esetleges bérdifferenciák ügyében.
