Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-14 / 313. szám

/ 2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926 november 14. Ezek a jelenségek arra mutat­nak, hogy a kormány már nem foglal el abszolút tartózkodó ál­láspontot az olaszországi szláv kisebbségek kérdésében, hanem energikusabb hangot kezd meg­ütni, ami a francia-olasz vi­szony elmérgesedésével is ma­gyarázható, Jellemző erre nézve Zserjav Pribi­­csevics-párti beszéde is, aki a parlament tetszésnyilvánítá­sai közben hangsúlyozta, hogy a francia-német közeledés szim­pátiái keltett az ország közvé­leményében, miután annak oíaszeHenes jelentősége van. Egyébként beogradi diplomáciai körökben az a hir terjedt el, hogy Bodrero írásbeli tiltakozást jelentett be a külügyminisztériumhoz azok miatt a támadások miatt, amelyek a személyét Raclics István részéről érték. Hivatalos körökben ezt a hirt sem meg,nem cáfolták, sem meg nem erősítették. Rendbehozzák a beogradi magyar leme'ó't Háry András követ gyűjtési akciója 60.000 dinárt eredményezett Beogradból jelentik: A beogradi magyar katonatemetőt halottak napján sok beogradi magyar keres­te fel, akik megütközéssel állapítot­ták meg, hogy a magyar katona­­sírok siralmas állapotban vannak. A sírok legnagyobb része beomlott, a fejfák elkorhadtak és sok sirt egé­szen ellepett a gaz. A temető láto­gatói Háry András beogradi ma­gyar követ kezdeményezésére elha­tározták, hogy akciót indítanak a magyar katonatemető renclbehozá­­sára. Az akció, amelynek élén Háry András követ áll, már eddig is szép eredménnyel járt és hatvanezer di­nár gyűlt össze a kitűzött célra. A temető rendezésének munkálatai már meg is kezdődtek Darvas De­zső mérnök vezetése alatt. A sírokat felhantolják. az utakat rendezik és a jeltélen sirokat betontáblákkal lát­ják el. Számos budapesti cég is bejelen­tette, hogy a rendezési munkálatok­hoz díjtalanul szállit anyagokat és Magyarországból sok helyről jöttek adományok. Az egész beogradi ma­gyar katonatemetőt vasráccsal ke­rítik el. Szakvizsgát tettek a munkásbiztositási tiszívi e’. k A szuboticaiak még nem vizsgáztak A jugoszláviai munkásbiztositó pénz­tárak alkalmazottainak éppúgy, mint a többi kulturállamokban való szociális in­tézmények hivatalnokainak olyan prag­matikájuk van, amely szerint magasabb iskolai képzettséggel nem rendelkező, de egyébként hozzáértő munkásszervezeti funkcionáriusok magasabb képesítéshez kötött állásokat is betölthetnek, ha a megkívánt szakvizsgát eredményesen le­teszik. A pragmatika szerint még jogi képesítéshez kötött állások is betölthe­­tők olyanokkal, akik a szakvizsgát letet­ték. A pragmatika négy képesítési kategó­riát állapit meg. Az elsőbe a jogi vagy más egyetemet végzettek, a másodikba az érettségizettek, a harmadikba négy középiskolai osztályt végzettek tartoz­nak. Múlt hét pénteken kezdődtek Beograd­­ban a munkásbiztositási alkalmazottak első szakvizsgái, amelyeknek megtartá­sára a szociálpolitikai miniszter Petro­­vics Mirkó szociálpolitikai minisztériu­mi inspektorból, mint a miniszter képvi­selőjéből, dr. Hellenbranth Vilmos, az Országos Hivatal helyettes vezérigaz­gatójából és Korica Szávából, az Orszá­gos Hivatal számtanácsosából álló vizs­gáztató bizottságot nevezett ki, amely egy-egy Országos Hivatalbeli igazgató­­sági taggal egészül ki, akinek azonban csak tanácskozási joga van. A vizsgákon először a szerbiai és a vajdasági pénztárak tisztviselőinek kel­lett volna vizsgázniok, de a miniszter a szerbiaiak vizsgáit egyelőre elhalasz­totta, úgy hogy csak a vajdasági hiva­talnokokat bocsájtották vizsgára. A vajdaságiak közül a noviszadi, becs­­kereki és a vrsaci pénztárak alkalmazot­tai Beogradban vizsgáztak, mig a szu­boticaiak, szomboriak Oszijeken kerül­nek a közeli napokban vizsgára. A becskerekiek és a vrsaci tisztvise­lők úgyszólván valamennyien jó ered­ménnyel tették le a szakvizsgát és két Becskerekről jelentik: A közleke­désügyi minisztériumban — mint is­meretes — kedden konferenciát tar­tanak, amelyen képviseltetik magu­kat a kereskedelmi kamarák is. A becskereki kamara javaslatára szom­baton a noviszadi kamara bevonásá­val előkészítő ülést tartottak Becs­kereken és az ülésen összeállították azokat a javaslatokat, a’melyeket a beogradi konferencia elé terjeszte­nek. A becskereki ülésen a noviszadi kamara részéről Popovics Dáka ka­marai elnök és Mirkovics Mijó "dr. titkár vettek részt. Az ülésen a következő határozatot hozták: Kérni fogják a közlekedésügyi mi­nisztertől, 1. hogy a vasútépítések költségeit ne a költségvetés terhére, hanem be­ruházási kölcsönből fedezzék, 2. az államvasutak jövedelmét ki­zárólag a vasúti vonalak karbantar-Zagrebból jelentik: A zagrebi akadé­miai segélyegyleti választásokat vasár­nap kellett volna megtartani. A válasz­tásoknak politikai jellegük van, mert itt jut kifejezésre az egyetemi hallgatók politikai tagoltsága. A jelölőlisták át­adásának határidejét péntek este hét órára tűzték ki. A föderalisták, a jog­­pártiak és a Radics-párt horvát blokk néven közös listát adott be, a jugoszláv orientációhoz tartozó pártok azonban péntek este hat óráig nem tudtak meg­egyezni és igy a Davidovics-párt és a független demokraták külön listákat nyújtottak be. A lista benyújtása után a jugoszláv pártok között mégis létrejött a meg­egyezés és összeállították u.i közös Hs-A Bácsmegyci Napló szombat: szá­mában ismertettük dr. Sztrilich Béla in­terpellációját az adókivetés visszásságá­ról. Az igazságtalanul szigorú adókive­tés, mint Szentáról jelentik a legna­gyobb elkeseredést kelti az ottani adó­fizetők körében. Szenta város egész la­kossága megmozdult és a legerélyesebb tiltakozásra készül az adókivetések el­len, amelyek megakasztják a gazdasági életet. Az akcióba Cetina Zsárkó pol­gármester vezetésével bekapcsolódott Szenta város kiszélesített tanácsa is, amely jövő hét csütörtökén rendkivüli ülésre jön össze, hogy a szükséges lé­péseket megtegye a pénzügyminiszté­riumban, az adóterhek csökkentése ér­dekében. A város gazdasági bizottsága Cetina Zsárkó polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elhatározták a rendkivüli közgyűlés összehívását, majd egy bizottságot jelöltek ki, amely a tisztviselő kivételével a noviszadiak is jó eredménnyel feleltek meg. A vizsgákon, amelyek nyolc napig tartottak, a legkitűnőbben Panics Ilija vrsaci hivatalnok felelt meg, aki valami­kor egyszerű munkás volt, most pedig dr. Iszkruljev Jován vrsaci pénztári igazgató helyettese. Utána legjobban Sztamcs Vladimir, a noviszadi pénztár nyilvántartásának vezetője felelt meg. A vizsgáztató bizottság Beogradból Szarajevóba utazott, ahol hétfőn foly­tatják a boszniai pénztári alkalmazottak vizsgáztatását. tására és a vagonpark fejlesztésére fordítsák, 3. a nagyobb forgalmú vajdasági vasútállomásokat bővítsék ki, 4. Novibecsej és Sztaribecsej kö­zött vasúti hidat építsenek, 5. Palánkétól Szidig építsék ki a vasúti vonalat, 6. Kovin és Szmederevó között a Dunán építsenek hidat, 7. Boszniában Bihácstól Irmányeig építsék ki a vasúti vonalat, mert ez­által a Vajdaság és a tengerpart kö­zött megjavulna a vasúti közleke­dés, 8. Pancsevó, Beograd és Split kö­zött építsék ki a második tenger­parti vonalat, 9. azokban a városokban, ahol hajóállomás is van, a vasúti vonalat a vasúti állomástól épitsék ki a hajó­állomásig. A javaslatot Popovics Dáka fogja előterjeszteni a beogradi konferen­cián. tájukat. Pontosan hét órakor akarták az,uj közös listát beadni, de ugyanebben a. pillanatban a segélyegylet helyiségeit lezárták. A jugoszláv lista hívei zajo­san tiltakoztak az egyesület helyiségé­nek lezárása ellen és amikor a szóbeli tiltakozás nem használt, feltörték az aj­tókat és behatoltak a helyiségbe. Mint­egy negyven főnyi csoport Bruji egye­temi hallgató vezetésével hatalmába ke­rítette a már beadott listákat, azokat megsemmisítette és a helyiség berende­zési tárgyait összetörte. A diákok min­dent leromboltak, az iratokat kidobálták a segélyegyletből, azután pedig eltávoztak. A rombolás, miatt az egyetemi vá­lasztásokat bizonytalan időre el kellett halasztani. közgyűlés határozatát küldöttség élén a pénzügyminiszter elé terjeszti. A bizott­ság tagjai Vuics Jócó volt képviselő, dr. Ludaics Milos városi főügyész, a szentai radikális pártszervezet elnöke, Lálics Miladin, a Pribícsevics-párt elnö­ke, Deutsch Vilmos és Vuics Szávó, föld­­birtokosok. Pénteken délután tiltakozó gyűlést hivott össze a gazdakör is. A gyűlést, amelyen mintegy háromszázan jelentek meg, Novoszel János gazdaköri titkár nyitotta meg. Kijelentette, hogy az adó­terhek oly súlyosak, amiket az adófize­tők nem bírnak el és ha a pénzügymi­nisztérium részéről nem történik intéz­kedés az adókivetések enyhítésére, a jelenlegi adózási rendszernek katasztro­fális következményei lehetnek. Javasol­ta, hogy az adófizetők sérelmeit ötven főnyi küldöttség terjessze a pénzügy­­miniszter elé. Vuics Jócó volt képviselő felszólalá­sában kifejtette, hogy a jövedelmi adó­törvényt, amelyet 1904-ben hoztak, ma rosszul hajtják végre. A törvény szerint az adómércét a pénzügyi ható­ságoknak kell javasolni, azonban az adókivető bizottságoknak autonóm ha­táskörükben kell megállapítani. A pénz­ügyigazgatósági előadó az adókiveté­seknél csak mint referens szerepelhet, az adókivető bizottság működésébe nem szólhat bele. Azután megállapította, hogy 1922—23. évben, amikor jóval kedve- . zőbb gazdasági viszonyok voltak, há­romszáz dinárban állapították meg egy hold jövedelmét. Hangsúlyozta, hogy ez a jövedelmi alap ma sem lehet több háromszázötven dinárnál. — Kérni keil a minisztert — mon­dotta — hogy a valóságos állapot sze­rint vessék ki az adókat. Vuics Jócó után még Vuics Száva szólalt fel, majd a következő határoza­tot hozták: 1. A legerélyesebben tiltakoznak a szigorú adókivetések ellen. 2. A város közgyűlésére bízzák, hogy a tiltakozó határozat a pénzügyminisz­ter elé kerüljön. 3. Egy hold föld jövedelmét nem ál­lapíthatják meg háromszázötven dinár­nál nagyobb összegben. 4. Felkérik a kerület valamennyi kép- . viselőjét, hogy támogassák az akciót. 5. A pénzügyi biztos csak mint refe­rens szerepelhet az adókivetéseknél és nem irányíthatja az adókivető bizott­ság munkáját. Végül kiküldték Novoszel Jánost, dr. Felsőhegyi Andrást, dr. Keceli Mészá­ros Ferencet és Tóth Miklóst, hogy az akciót a gazdakör részéről együttesen készítsék elő a város hivatalos szer­veivel. Mint Beogradból jelentik, a szentai járásbeli adókivetések ügyében Rado­­nics Jovan dr., a pénzügyi bizottság el­nöke, a szuboticai kerület képviselője és" Markusev Milán, a topolai járás képvi-! selője interveniáltak a pénzügyminisz­tériumban. Nehézséget okoz az, hogy az adókivető bizottságok elfogadták az aránytalanul magas adókulcsbkat. Az intervenció azonban mégis eredményes volt, mert a két képviselő Ígéretet ka­pott arra, hogy a felszólamldsi bizott­ságok jelentékenyen mérsékelni fogják az adókat. Radonics Jovan dr. azonfelül felhivta a járás községi jegyzőit, hogy a felszólamlásokat díjtalanul -és haladék­talanul intézzék el. Álhirek Linder Béla kiutasitásárál Budapestről kérőit a hir Beogradba Beogradból jelentik: Az utóbbi na­pokban az a feltűnést keltő hir ter­jedt el, hogy Linder Béla volt ma­gyar hadügyminisztert, aki Beo­gradban él, a folyamatban lévő ju­­goszláv-magyar diplomáciai tárgya­lásokra való tekintettel, Uzunovics miniszterelnök egyenes kívánságára, a hatóságok kiutasították \az ország területéről. A hir, mint megállapították, Buda­pestről kelt szárnyra» ahol néhány lap, köztük a 8 Órai Újság is, kész­pénznek véve, mint szenzációt kür­tölte ki és onnan jutott Beograclba, ahonnét elsőnek a beogradi ujságiró­­klubból telefonálta meg valaki egy noviszadi magyar lapnak. Linder Bélával, aki történetesen Noviszadon tartózkodott, rögtön közölték a hirt, melyről az első pillanatban könnyen meg lehetett állapítani, hogy •— ki­találás. Linder a leghatározottabban cáfolta a kintasitásáról elterjedt hí­reket és amikor Noviszadról vissza­utazott Beogradba, utána járt, hogy a furcsa hir eredetét megállapítsa, ez azonban semmiképp sem sikerült neki. A beogradi magyar követségen kijelentették, hogy a volt magyar hadügyminiszter kiutasításáról bu­dapesti utasoktól hallottak először. A Magyar Távirati Iroda beogradi tudósítója szintén Budapestről érte­sült Linder állítólagos kiutasitásárál, ahol — egész rejtélyes módon — röppent föl az álhir. A vasúti közlekedés megjavításáért A kamarák k‘váns%ai a közlekedési konferencián Diákzavargások a segélyegyleti választások miatt A demokrata diákok összerombolták az akadémiai segéiyegylet helyiségét Egész Szenta tiltakozik a nyomasztó adóterhek, ellen Megint depts táeúló készül Beogradba

Next

/
Oldalképek
Tartalom