Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-14 / 313. szám

28 0LDÄL * ÄRA 4 DíNA^ Postarlna *i grolovom plaéena her jelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 I lefizetés! ár negyedévre 165 dl í. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3, szám (fiiinerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Czo dáris kisebbségek — zsmüenálá többségek Az olaszországi szlávok üldözésé­­ul kapcsolatban lefolyt parlamenti \,ta kétségtelenül legérdekesebb és ;* ''érués ^ lényegébe legmélyebben ^’Ccszártó' szónoka Moser János dr. németpárti képviselő volt. A többi felszólaló csak a megbántott nem­zed önérzet felháborodásának és a fasizmus ostora alatt szenvedő test­vérek iránti hűséges ragaszkodás­nak kidomboriíásűra szorítkozott anélkül, hogy a probléma egyetemes jelentőségére kiterjeszkedett volna. Moser dr. ezzel szemben az aktuális sérelmet nemzetközi perspektívába helyezte bele és amellett, hogy fel­hívta a kulturvilágot az idegen ha­tárok közt élő szlávok védelmére, egyszersmind valamennyi kisebbség helyzetének végleges és egyöntetű rendezését sürgette. Senki úgy meg nem érti egy ki­sebbség bajait, senki úgy nem érez együtt egy elnyomott kisebbséggel, «mint egy másik kisebség. Az ország német népének az olaszországi szlá­­voklioz intézett rokonszenvnyilatko­­zata abból a természetes szolidari­tásból fakad, amely a világ minden nemzetiségét etnikai különbözéseik ellenére is egy nagy erkölcsi egész­be fűzi össze. Számtalan nehézség­gel kell annak megküzdenie, aki egy kisebbséghez tartozik és nincs a földkerekségen olyan állam, ahol a nemzetiségek útjába több-kevesebb akadályt ne gördítene a nacionalista elfogultság. Az olaszországi szlávo­­kat ért hallatlan injuriák miatt fel­­viharzó tiltakozásban az igazi veze­tő szólamot a kisebbségek harsog­ják. mert őket gyötri a legfájdalma­sabban az a súlyos európai beteg­ség, amelynek megdöbbentő elhara­­pózása a más fajnak, más anyanyel­vűek, más felfogásnak ellen irtóhad­járatra bőszült fasizmus. Moser dr., mint egy jugoszláviai kisebbség szószólója, kiemeli a kér­dést a konkrét eset szűk keretei kö­zül és általános vonatkozásait mél­tatva, feltárja annak a mentalitás­nak veszedelmét, amely a nemzeti­ségi jogok korlátozását a hazafiság categoricus imperathnis-úvú avatja. Minden nemzet egységes szervezet, amelynek tagjai országhatárokon keresztül is együvé tartoznak. Az anyanyelv és kultúra közössége ál­tal determinált népiség olyan ka­pocs, amelyet semmiféle földi ható­ság szét nem törhet. Minthogy pedig a területi felosztás nem követheti pontosan a népek faji tagolódását, ezért a békekonferencia szükséges­nek látta, hogy a politikai térkép át­rajzolásával egyidejűleg a kisebbsé­gek védelmének elveit is megállapít­sa Ezzel a nagyhatalmak azt az ál­láspontot foglalták el, hogy a kisebb­ségek helyzete nem puszta belügye az egyes országoknak, hanem inter­­naciotiális fontosságánál fogva kiha­tással lehet a kontinens hatalmi egyensúlyára. Ámde a béktszerződéseknek a ki­sebbségek védelmére vonatkozó sza­kaszai a gyakorlatban nem váltak be. A Népszövetség tartózkodik a hozzá beérkező kisebbségi panaszok érdemleges elbírálásától és az a nemzetiség, amely ennek a legális nemzetközi fórumnak döntéséhez folyamodik, az állatnellenesség vád­ját V-Oílja magára, Nyilván ezekre a körülményekre utal Moser dr., ami­kor _ kimondja, hogy a kisebbségi kérdést az egész világon egyönte­tűen kell rendezni a Népszövetség­ben tömörült államok hatékony el­lenőrzése mellett. Nem titkolja Moser dr. azt a meg­győződését sem, hogy a független demokraták határozati javaslatában követelt intervenció nem enyhíthet az olaszországi szlávok sorsán. Min­den ország faji többsége a maga szi­gorúan belső ügyének tekinti a ki­sebbségeivel szemben tanúsított bá­násmódot és semmi alapja nem vol­na annak a reménynek, hogy éppen a fasiszták fogják elismerni bármi­féle külső tényező illetékességét nem­zetiségi politikájuk befolyásolására. Az az elmélet azonban, hogy a faji többségek csorcitatlan szuverénitás­­sal kezelhetik a kisebbségi kérdést, kétélű fegyver, amely kisebbségi Beogradból jelentik: Radics Ist­ván elutazása után ismét stagnáció állott be a politikai életben. A parla­ment hétfőn nem tart ülést, mert nincs megfelelő munkaprogramja, kedden pedig a Romániával kötött konvenciók kerülnek tárgyalás alá. Politikai körökben úgy tudják, hogy Radics István beograsli tárgyalásai némileg megszilár­dították a kormány helyzetét. és Radics audienciája, valamint a miniszterelnökkel folytatott tanács­kozásai a függő kérdésekben meg­egyezésre vezettek a két kormány­zópárt között, úgy hogy e tekintet­ben egyelőre nem kell konfliktustól tartani. Fontosnak minősítik a dal­mát agrártörvény ügyében a két kormányzópártban létrejött meg­egyezést, amelynek tartalmáról azonban eddig semmi sem szivár­gott a nyilvánosság elé. Állítólag megegyezés jött létre Radics és Uznnovics között a kor­mányrekonstrukcióra nézve is, sőt egyes lapok úgy tudják, hogy a mi­niszterelnök és a horvát parasztpárt vezére abban is megegyeztek, hogy .Pasics ismét térjen vissza a kormány élére, ami ellen Rádi­óséit eddig a leghatározot­tabban tiltakoztak. Radics esze­rint megelégedne azzal, hogy Pasics visszatérésével egyide­jűleg ne kapjanak fontosabb pozíciókat a bizonyos Pasics­­hoz közelálló személyek. Ezeknek a hireknek a nyomán a legkülönbözőbb verziók kerültek íor­sorba szakadt véreken keresztül a faji többségeket is megsebezheti. Ilyen módon a negyven milliónyi európai népkisebbség küzdelmei a folytonos konfliktusok magvát rejtik magukban és a világbéke konszoli­dálását hátráltatják. Ennek a nem csekély súrlódási felületnek kiküszö­bölésére szükséges a kisebbségi jog­védelem fölépítése a népek közös akaratának fundamentumára. Mussolini zabolátlan vakmerősége sem tud kieszelni olyan terrort, a mely az olaszországi horvátokat és szlovéneket nemzetiségük talajából kiszakíthatja. A szerbség nemzeti energiáját nem semmisítette meg, sőfefokozta a török dulás s a horvá­­totó és szlovének népi öntudatát is csak acélozza a feketeingesek van­dalizmusa. Moser dr. ezekkel a megállapításokkal rámutat arra, hogy a nemzetiségek elnyomása galomba a kormány rekonstrukció­jára nézve, ezeknek azonban annál kevésbé lehet hitelt adni, mert ha Pasics tényleg visszatér, arra kell számítani, hogy a kormány össze­állítását, mint eddig is, ezúttal is meglepetésszerűen hajtaná végre. Szó van arról is. hogy Radics re­­kompenzációul azt az ígéretet kap­ta, hogy Radics Pavle ismét minisz­teri tárcát kap. A parlament ülése Délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg a parlament szombati ülését Szubotics Nikola dr. alelnök. A jegy­zőkönyv felolvasása után az alelnök bejelentette, hogy a következő in­terpellációkat nyújtották be: Vese­­niak Iván szlovén néppárti interpel­lációja a külügyminiszterhez a szlo­vén és horvát tanítók olaszországi üldözése miatt; Vesenjak interpellá­ciója a pénzügyminiszterhez az il­letéktörvény megváltoztatása tár­gyában; Sernec Dusán szlovén nép­párti interpellációja az építésügyi miniszterhez a szlovén utak kijaví­tásáról; Bosur András szlovén nép­párti interpellációja a szociálpolitikai miniszterhez a munkanélküliség tár­gyában; végül Lalosevics Jócó in­terpellációja a földművelésügyi mi­niszterhez a bácska—baranyai áradá­sokról. Lalosevics elsőbbséget kért interpellációja tárgyalására, amihez a földművelésügyi miniszter hozzá­járult. Áttértek ezután a napirendre: a kérvény- és panaszbizottság jelenté­seinek tárgyalására. A jelentéseket a parlament elfogadta, majd újra nacionalista szempontból céltalan. Abban a gyújtó hatásban pedig, ame­lyet az olaszországi szlávok sanyar­gatása országszerte keltett, a kisebbségek és a béke érdekeinek szerves összefüggését ismeri fel. A fasizmus csak ad absurdum fajulása annak a kártékony gondolkozásnak, anjely nemzeti érdemet lát a faji többségek és kisebbségek viszonyá­nak elmérgesítésében. A méltatlan­kodás hullámai hamar elsimulnak, de a lelkekbe beszivódott fertőző anyag tartós életet él és a civilizáció legértékesebb javait pusztítja. Csak ennek az infekciónak kigyó­­gyitásával, a kisebbségi kérdés egy­értelmű és az összes fajokat kielégí­tő megoldásával érhető el az a nyu­galmi állapot, amely nélkül a béke nem egyéb, mint az alkotó munka lehetőségeit csökkentő védekezés a háború ellen. választották a kérvény- és panasz­bizottságot. Bizottságot választottak a Grizo­­gono által az önkormányzatokra vo­natkozólag benyújtott törvényjavas­lat tárgyalására is. A bizottságba beválasztottak 9 radikálist, 3 Radics­­pártit, 3 demokrata egyesülésbelit, 2 független demokratát és 1-et a ki­sebb pártok részéről. Végül megvá­lasztották a bizottságot az úgyneve­zett beglyuk törvény 20. és 21. pa­ragrafusának módosítására. Az elnök ezután bezárta az ülést és a legközelebbi ülést e hó 16-ra, délelőtt tíz órára tűzte ki. Nincsics uj orientációja A parlament pénteki olaszellenes demonstrációja még mindig élénken foglalkoztatja a közvéleményt, kü­lönösen sokat kommentálják Nin­csics külügyminiszternek a vitában tanúsított magatartását. Eddig ugyanis Nincsics, valahányszor az olaszországi szláv kisebbségi kér­dést felvetették a parlamentben, az­zal utasította el a vitát, hogy az olasz belügyekbe nem avatkozhatik bele a parlament. Pénteken Nincsics nem ezt az álláspontot foglalta el, hanem csak annyit mondott, hogy nem járul hozzá a sürgősséghez, mert ez nem használ a jugoszláv­­olasz viszonynak. Emellett Nincsics befolyásának tudják be, hogy a par­lament nem szavazott érdemileg a határozati javaslat felett. Ha ugyan­is szavazásra került volna sor, a kormánypártoknak a javaslat ellen kellett volna szavazniok, ezt pedig el akarták kerülni. Szabadon bocsátották dr. Wilfán Józsefet Az olaszországi szlovén képviselőt tévedésből tartóztatták le Ljubljanából jelentik: A Jutro cí­mű lap szombaton hajnalban Rómá­ból táviratot kapott, amely szerint Wilfan József dr. olaszországi szlovén képviselőt a rendőrség péntek délután szabadlábra he­lyezte. A rendőrség hivatalos jelentést adott ki, amelyben közli, hogy a képviselő letartóztatása téve­désből történt. Wilfan trieszti lakásán azonban pén­tek délután is órák hosszat házkuta­tást tártottak. A házkutatás eredmé­nyéről nem adtak ki közlést. Kiegyenlítődtek az ellentétek: a két kormányzópárt között Eredményre vezettek Radics beogradi tárgyalásai — Radics állt­tá ag beleegyezett abba, hogy Pasics kerüljön a kormány élére

Next

/
Oldalképek
Tartalom