Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-31 / 301. szám
1926. október 31. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. A felsőházi javaslat a Károlyi-kormány elismerését jelenti A magyar nemzetgyűlés szombati ülése Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szombati ülésén a felsőházi javaslatról szóló vita első szónoka. Létay Ernő a polgári egyenjogúság alapján tiltakozott a javslat ellen. Szerinte a kormány politikája a kiráiykérdés megoldása felé prejudikál és a kormány a felsőháznak akarja juttatni a döntő befolyást a királykérdús megoldásánál az alsóházzal szemben. utóbbi két évben kik kaptak kölcsönt és e hitelezések következtében mekkora összegeket vesztett az állam. Búd János pénzügyminiszter azonnal válaszolt az interpellációra és kijelentette, hogy a Pénzintézeti Központba semmiféle állami pénz nem folyik be. Eckhart Tibor interpellált még budapesti városi ügyekről, Eckhard egész csomó interpellációt terjesztett elő üres padsorok előtt, az érdeklődés hiánya azonban nem volt akadálya annak, hogy az ellenzék néhány tagja a szokásos viharos közbeszólásokkal ne zavarja a fajvédövezér beszédét. inrmi ítácz György karrierje és bukása.. Egész Topola részvétet érez az egykori dúsgazdag malomtuiajdonos iránt Két évvel ezelőtt kezdődött Rácz anyagi összeomlása — Kengyelac Milivoi dr. védőügyvéd nyilatkozata — Rácz más biróság kirendelését kéri Szombaton délután átszállították az ügyészségre dr. Dimitrijevics merénylőiét ifjú Rácz György ismét népszerű ember Topoián. A nép nem az igazságot keresi, hanem a romantikát és amikor Rácz mögött becsapódott a börtön ajtaja, ő lett a szegény elnyomott szenvedő, akin szánakozni lehet. Rácznak egyszerre igaza lett — legalább is igy hiszik Topoián — és amikor a leégett malom előtt állva, egy arra haladó péklegénytől megkérdeztük, hogy melyik a Rácz lakóháza, azt válaszolta: — Ez a ház itt a Rúczé, de azt mondják, nemsokára az ügyvédeké lesz! Topoián nagyon sokat mondanak. Tegnap még csak a rosszat mondták el. ma már elhallgatnak mindent, ami Ráczra nézve nem jó. A Rácz-házban be volt zárva a kapu és hiába huztuk a csengőt negyedóráig, senki sem nyitott kaput. A szomszédban mondták meg, hogy Ráczné szombaton korán reggel bement Szuboticára. Mást azután a szomszédoktól nem sikerült megtudni, aminthogy általában tudni nem tudnak semmit Topoián, azonban Az összeomlás okai Amikor a helyzettel ismerős, komoly ■körökben érdeklődtünk Rácz anyagi romlásának okairól, a következő felvilágosítást kaptuk:-- Rácz anyagi összeomlásának előjele érezhető volt már három év előtt, mert fizetési zavarok már akkor is előálltak, annak ellenére, hogy a malom még nagyon sokat keresett. Rendkívül nagy házat vittek, sokat költöttek. Amikor bekövetkezett a dekonjunktúra, a kereset megcsappant, de Rácz továbbra is nagyon sokat költött és emellett nagy veszteségei voltak. Ekkor kezdett nagyobb spekulációs üzletekbe bocsájíkozni, amelyek azonban nein voltak szerencsések. A leégett Rácz-malom annál többet beszélnek ... Azt mondják, hogy a csődtömegből egyes dolgokat olcsó áron adtak el. Egy hintőért tízezer dinárt akart adni egy topoiai ügyvéd, nem adták neki, hanem kevesebbért került eladásra. Mondják, hogy Rácz bérletét hetven lánc föld termésével, élő és holt fölszereléssel kétszázezer dinárért adta el a csődválasztmány és a vevő csak a búzatermésért kapott ugyanennyit. Meg kell itt mindjárt állapítani, hogy a bérlet átadása akkor történt, amikor még lábon állt a gabona és a termés nem is mutatkozott nagyon kedvezőnek. A vevő vállalta a kockázatot és igy a jobban kiütött termés baszna méltán ültette meg. Egy lakatosmühely berendezését eladták 270 dinárért... Ilyen apróságok hallatszanak, amelyekre mindre meg lehet találni a választ és az okot. Bizonyos, hogy Rácz anyagi romlását nem ezek az apró-cseprő ügyek okozták és az is valószínű, hogy a malomtulajdonos nem ezek miatt volt úgy elkeseredve. kor erélyes kézzel hozzálát a szanáláshoz, természetesen fel kellett volna áfldozni mindent. Ekkor azonban még nem akart belenyugodni, hogy már nem gazdag ember. Ide-oda kapkodott, hitelezőit hitegette és mindehhez hozzájárult, hogy nem kapta meg a biztosítási dijat akkor sem, amikor az ártatlansági bizonyítvány már kezében volt. A csőd ekkor már elkerülhetetlen volt és teljesen indifferens, hogy tanácsolta-e Dimitrievics ügyvéd, vagy nem, mert már más csődkérvény is feküdt a biróság előtt és a következő napokban a kis hitelezők egész tábora kérte volna a csődöt. — Arra a kérdésre, hogy miért volt I éppen Dimitrievics eien' elkeseredve, Bakots József volt a következő felszólaló, aki kijelentette, hogy mióta Bethlen van kormányon, azóta Ma: '-arországon a hazugságok politikája uralkodik. (Ellentmondások a jobboldalon, élénk helyeslés a baloldalon). A ha/' '-.súgok politikájának tobzódását az bizonyltja legjobban, hogy a jogfolytonosság kérdésében mindenki mást mond, mást mond a miniszterelnöki mást az ti "adó és mást a kormánypárt. A jobboldal a felsőházi törvényjavaslattal nemesei defacto, hanem de jure is elismerte a Károlyi-kormányt, mert ha nem isme te volna el, akkor már régen öszszehivta volna a főrendiházat. Kiiogá-1 soha, hogy a főpapság helytelen arányban kap képviseletet a felsőházban, majd hangsúlyozta, hogy ha a kormány valóban a nemzetet akarja képviselni, akkor a felsőházi javaslat helyett inkább oldja meg a legégetőbb szociális problémákat. Beck Lajos és Esztergályos János szólaltak niég fel a felsőházi javaslat ellen, majd Peyer Károly mentelmi jogának megsértését jelentette be azon a cimen, hogy Kmetty István rendőrkapitány lovagias elégtételt kért tőle. A napokban ugyanis Györki Imre egyik interpellációja közben, amikor Györki Kmetty rendőrkapitányról emlékezett meg, Peyer a következő közbeszólást tette: Ha megvakarjuk a rendőrkapitányt, kibújik egy uj Léderer! Ezért provokálta őt Kmeity. amiben mentelmi jogának megsértését látta. A bejelentést j a nemzetgyűlés a mentelmi bizottsághoz I utasította. Az interpellációk során Fábián Béla adókérdésekről interpellált és bejelentette, hogy az ellenzék a legrövidebb időn belül indítványozni fogja, hogy a pénzügyminiszter tegyen jelentést arról, hogy a pénzintézeti központtól a leg- * 1 És kelengyét ígért, mez lakást az udvar végiben. »Hiszen nem lenne rossz — gondolta János. — itt holtomig elélhetek.« De bántotta, hogy az a dfl-'g a Jucival olyan könnyen ment. H!u kutya veit a János, úgy szerette volna az asszonyt, hogy harcolni keilten érte, Ive’- ő könyörögjön és igérie a csillagokat cserébe a csókjáért és hogy a lány érett megfontolás tárgyává tegye az ő személyét! Mert ez az eset a Jucival nagyon könnyen ment és — val-1 tta be a fejét vakarva — Juci meglepően nagy prakszist árult el szerelmi tereken «• A f gat a kapu előtt állott. János ?es; sen ült a bakon és a lovak ficánkol■ szoros gyeplő alatt. A körúton zaj rendetlen menet közeledett, elől a pi.es zászlóval. Jánosnak megdobbant a szive. — Hunnye — sóhajtotta — ismét május elseje van és a mellén, a libéria alatt sajogni kezdett a seb. amit a kard ojtott belé. Egv kis csoport kivált a tömegből és körül fogta a hintót. — Ni a János! — ujjongott Mariska hangja és már ott is termett előtte. János kezében ostor volt. Mariska rá nézett és nem szólt többet, csak kihúzott egy szál piros szegfűt a csokrából és a János gomblyukába tűzte. — Igyni — kacagott, — hisz május elseje van! — és már tovarebbent a menettel. * Úgy égett az a virág ott a mellén, mint a parázs. Valami nagy hősi indulat lepte el. A kiskapu nyitott és a járdán megkoppant a báró ur cipősarka. János kihúzta magát, kivette a gomblyukból a szegifüt és gyorsan zsebreóatgta.. Alig pár száz lépésre a topoiai vasútállomástól, nagy téren meredezik pusztán, üresen a beégett Rácz-malom négy fala, mellette a sarkon a malomtulajdonos háza. a legelső ház a vasúttól a falu házához vezető nagy uceában. Az első ház lakója az első ember volt Topoián. Ha meg csak két év előtt érdeklődött volna Topoián valaki, hogy kicsoda ifjú Rácz György, a Budlibicska-társaságtól a Dalárdán keresztül egészen a radikális pártig elsoroltak volna egész csomó testületet. intézményt, jótékonycélu egyesületet, amelynek mindnek Rácz György hja R C Gpergy volt az elnöke. Topoián mindennek Rácz volt az elnöke, Topoián mindenki Rácztól kért és Rácz mindenkinek adott. Jómódú ember volt, olyan, akire azt szokták mondani, hogy mást is hagy keresni és az a határtalan népszerűség, amellyel övezték Topoián. mindenképpen indokolt is volt. A néphangulat változó, de Ráczot a malomégés után, szerencsétlensége kezdetén nem hagyták el ismerősei, barátai, ügyfelei, hitelezői — sok száz topoiai paraszt — biztak benne, mindenki azt hitte, hogy tálpra áll, csak amikor megnyitották ellene a csődöt és nyilvánvaló lett, hogy a követelések legnagyobb része elveszett, akkor kezdtek Rácz ellen fordulni, akkor is csak azok, akik maguk is károsodtak. Arnint a hónapok múltak, egyre izgatotiabb lett a hangulat Topoián. Rácz vagyoni romlásában rendkívül sok kisember volt érdekelve és Rácznak talán még vagyona elvesztésénél is jobban fájt, hogy népszerűsége is elveszett. Az utóbbi időben kétszer is beverték Rácz György ablakait és más inzultus érte, amelyek láthatóan megviselték Ráczot, aki mindaddig maga is bizott abban, hogy rendbe jönnek ügyei. Ekkorra elfogyott a pénze, elvesztette népszerűségét, elvesztette bizalmát és a szerencsétlen pénteken bekövetkezett a tragédia. Topola fölmenti Ráczot Különös és megmagyarázhatatlan rejtély a nép. Abban a pillanatban, amikor a szuboticai revolverlövés hangját az újságok elvitték Topolára, egyszerre megfordult az egész falu, hangulata megváltozott és Ráczot ma mindenki sajnálja, I jniadeoki szereti* Nagyon sokat vesztett kukoricán. Egy alkalommal négyszázezer dinár kártérítést kellett fizetnie, szállított lisztet Csehszlovákiába, amely, mire odaért, megdohosodott. Megaushandolták és potom pénzért el kellett árvereztetnie. Sok más ehhez hasonló baj érte és adósságai egyre növekedtek. Előbb bankoktól kért hitelt, azután magánosoktól vett fel pénzt, természetesen magas kamatra. Az utolsó hónapokban már rendkívül sok kis hitelezője volt. Jellemző, hogy egy vasalónőtől kapott ötvenezer dinárt kölcsön. Kölcsönöket vett föl a kocsisától, a szakácsnőjétől. — Mindezek ellenére a malomtüz után Ctgs meg Jöhetett votaa menteni. Ha aksenki sem adhat határozott választ, talán még ő maga sem, mert az utóbbi időben egyes dolgokban olyan gyerekes naivitással járt el, hogy sokan kételkedtek teljes beszáraithatóságában is. Legvalószínűbbnek látszik, hogy Rácz olyan kedvezményeket várt a csődeljárás folyamán Dimitrievicstől, amelyeket az, mint tömeggondnok, akinek elsősorban a csődtömeg érdekeit kellett képviselni, nem adhatott meg. Kétségtelen az, hogy Dimitrievics igyekezett könnyíteni Ráczon, de tovább nem mehetett, mint amennyit a hitelezők érdeke előirt. Azokat a híreket, mintha Dijnitrievics feljogosította volna Ráczot az
