Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-31 / 301. szám
4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926 október 31. Nyugdijeloleg a nyugalmazott községi orvosoknak Újabb akció a nyugdíjas orvosok érdekébeit Noviszadról jelentik: A vajdasági nyugalmazott községi orvosok már régóta panaszolják, hogy bár a jugoszláv kormány nyugdíjazta őket, nemcsak hogy nyugdijat nem kaptak, de még illetményeiket sem állapították meg. A községi orvosok nyugdijkérdése, mely az egész országban csak a Vajdaságban maradt rendezetlenül, a noviszadi egészségügyi inspektorátus hatáskörébe tartozik. Az egészségügyi felügyelőség minden lehetőt megtett a rég húzódó és kétszáz orvost és családját érintő kérdés rendezésére, de mindeddig teljesen eredménytelenül, mert az egészségügyi minisztérium a pénzügyminisztérium magatartása folytán ezideig egyetlen nyugdijkiutalást sem eszközölhetett. A pénzügyminisztérium azon az állásponton van, hogy a magyar állam tartozik húsz millió aranykoronát a községi orvosok nyugdijának kiutalására a jugoszláv államnak átadni, mert a magyar uralom idején a községi orvosok állami tisztviselőnek minősíttettek és nyugdijaikat felerészben az állam, felerészben a községek tartoznak fizetni. Amikor a Vajdaság Jugoszláviához került, a községi orvosok befizetett nyugdijjárulékai az állami tisztviselők nyugdíjintézeténél maradtak és azokat a magyar állami nyugdíjintézet nem szolgáltatta át Jugoszláviának, A pénzügyminisztérium a kérdés tisztázását az államtanácsra bizta. amely ezideig még nem döntött, a jugoszláv-magyar tárgyalások során pedig — ahol mindig szóbakerült a községi orvosok visszatartott nyugdíjügyeinek rendezése — a magyar delegáció magatartásán szenvedett a kérdés hajótörést. Jovánovics Péra dr., a noviszadi egészségügyi felügyelőség személyi ügyeinek előadója egymásután terjesztette be a sürgetéseket, előterjesztéseket és javaslatokat a rég húzódó kérdés végleges rendezése érdekében, de minden esetben azt « választ kapta, hogy egyénenként ez a kérdés nem rendezhető és csak együttesen akkor, amikor ezügyben az államtanács meghozza a löntést. Jovánovics személyesen eljárt Bácsnegye főispánjánál és alispánjánál és rámutatva a kérdés szociális fontosságára, azt javasolta a megyének, hogy Egy szál piros szeg fii Irta : Tamás istv n A hintán egy csinos kisasszony mellé került, aki folyton sikongott, mosolygott és jószagu volt. akár a kölnivizes bolt. Hopplálá! A körhinta dühös bukfencet vetett a levegőben és a szagos kisasszony a legény ölébe pot.vtyant. A. vad forgás és a kergült lárma elkábitották. János feje szédült a gyönyörűségtől és az éhségtől. —• Na itt jó helyen van — mondta előzékenyen a lánynak, aki nem is igen igyekezett menekülni. Viháncoltak és diskuráltak. amelynek során kiderült, hogy a hölgyet Jucinak hívják, huszonnégy éves és szobacicus a báró urnái. Külön szobája és fixe van, hogy a borravalókról ne is beszéljünk. A túra végeztével karonfogva andalogtak a ligetben, kicsit melegük volt, kicsit megizzadtak és János vanília fagylaltot vett a nőnek. A gyöngéd ölelkezések után, mikor már beesteledett, abban állapodtak meg, hogy a jövő vasárnap is itt fognak találkozni a ligetben, mert a báróék egy finom hely, ahová nem lehet legényt beereszteni. # János falusi gyerek, a mezőről- szökött föl a városba, mert unta már nagyon a falusi életet. Egy hét alatt kifogyott az utolsó krajcárjából is. Ma még nem ebédelt. Ismét vasárnap volt. sütött a nap és neki délután találkozni keB Jucival a ligetben. Kétségbeejtő. Zsebredugott kézzel ácsorgott a sarkon, ahol az úri fertály sorakozott. A csukott kapus palota tövében, amely olyan volt, akár egy összeszoritott. elutasító száj, amint éppen ezt mondja keményen: *uem!* addig is, amíg az államtanács meghozza a döntést, vagy a magyarok kiadják a követelt húsz millió aranykoronát, ne hagyjon nyomorogni annyi családot és a megállapítandó nyugdijaknak kétharmadát előlegezze a nyugalmazott orvosoknak, illetve özvegyeiknek és árváiknak. A megye részéről meg van erre a hajlandóság és ezek az előlegek már a jövőévi megyei költségvetésbe belekerülnek. Dr. Jovánovics Péra egyidejűleg bejelentette akcióját az egészségügyi miA körúton tüntető menet közeledett. Piros lobogóval és piros kedvvel. Persze, ma május elseje van! Erezte a levegőből, a csöndességből. Eh mit! Neki mindig ünnepe volt. mért tisztelné meg különösebben a fák és a madarak ünnepét? És félrecsapta a süvegét. A tömeg ezalatt melléje ért. Vígan masíroztak és mind őt nézték. Ez a sok kérdő szem rosszabb volt a vesszőfutásnál is! Szégyelte az ácsorgást és elindult a tömeggel egyirányban. Aztán szépen átvágott és igy marsolt, de még egy stráf aszfalt folyt közöttük, akár egy kis patak. Úgy lopakodott egyre közelebb és aztán olyan magától értetődő arccal trappolt a zászló alatt, mintha vele indult volna. A bliccelők ülnek Mven izgalmasan ártatlan képpel a villamosban. Mellette egy öreg munkás kocogott, ősz haja kócos fürtökben hullott a nyakára. de a szeme fiatalon ragyogott. Méregette, gusztálta, majd rászólt: — Melyik szakmában dolgozol? János zavarodottan dadogta: — Vidékről való vagyok. Nem dolgozom sehun se. Nincs állásom. A vén proli tovább firtatta: — Mihez értesz? János felkapta a fejét: — Értek én mindenhez, ha köll! Összemelegedtek. Az öreg a maga legénységét bámulta a legény vörös nyakában, izmaiban és mafla kék szemében, amelyben a fiatalság pásztortiize borongott, a fiúnak még mindegy volt. Az öreg prédikált taktusra, ahogy lépkedtek: — Iratkozz be fiam a szervezetbe. Csak a szervezett munkás tud boldogulni. Aztán egy női hang ívelt: — Mit mond édesapám? Egy sápadt munkáslaiwarc hajóit köztbük. nisztériumnak és kérte, hogy állapítsák meg a községi orvosoknak — egyénenként — nyugdíjigényét, hogy a megye annak megfelelően kétharmad előlegeket utalhasson ki. Amennyiben a körülbelül négy hét előtt megtett előterjesztésre a válasz megérkezik, az inspektorátus azt beküldi Bácsmegyének. Ha Bácsmegye hozzájárulása értelmében a költségvetésébe beállítja a községi orvosok részére a kétharmad előleget, az inspektorátus hasonló kérelemmel fog a bánáti főispáni és alispáni hivatalhoz fordulni. — A Mariska lányom — mutatta be az öreg — itt van az anyjukom is. Félszeg. csudálkozó ismerkedés. »Baranyából való? — kérdezte a lány — ott van nekünk rokonunk is.« A tömeg hirtelen megtorpant. Moraj, lárma, szitkozódás. Köröskörül rendőrsisakok hullámzottak, lovak, verekedés, jajgatás, kardlap. Jánost is elöntötte a forróság. — De az anyád!... futott ki a száján és követ ragadott fel az úttestről. — Ide mellém! —• sikoltotta és teljes erőből ellenditette a féltáglát. A rendőr lekapta a fejét és a szemközti palota nagyablaka csörömpölve hullott száz darabba. Zsupsz! Ritt az üveg. Bősz lárma és por kavargóit. .János harcolt elszántan és vakon, akár a mozilepedők hősei. És afnikor a rendőr Mariskára sújtott a kardjával*. János elébe ugrott a saját mellével. Úgy vitték haza. kézben, az egész család. A hálószobában lefektették az ágyra, Mariska borogatást csinált a törülközővel és kimosta a véres sebet. Estére jobban lett. Ottfogták vacsorára. A derék mwnkácsalád ellátta ezeT jótanáccsal. — Ha megürül a gépész szobája, magának adjuk ki — mondta az anyó. Éjfélig diskuráltak. Mariska haloványan ült a muskátlik között és az öreg elásitotta magát. — Gyüjj el fiam holnap biztosan beviszlek a szervezetbe. Ott maid szereznek munkát. És Mariska, kezében az ernyős petroleum lámpával, kikisérte Jánost a ka— Hej. szépember, megse ösmer? János felnézett. Az ablakban, amelyet tagnap ütött be, mint a menykő, mint Belacrkván is fellángolt a harc a hivök és a becskereki érsek közt Rodics érsek szabadkőművességgel vádolta és elmozdította tisztéből az egyháztanács egyik tagját Beogradból jelentik: A becskereki katholikus hívőknek Rodics Rafael beogradi érsekkel vívott harcai mind szélesebb hullámokat vernek. Az elmúlt napokban történt, hogy Rodics Rafael beogradi érsek felfüggesztette az állásától Schab Mátyás dr. ügyvédet, a belacrkvai katholikus egyháztanács megválasztott tagját. A felfüggesztés abból az indokból történt, hogy Schab Mátyás dr. szabadkőmives és mint ilyen, nem lehet a belacrkvai egyháztanács tagja. Rodics Rafael rendelkezése ellen Schab Mátyás dr. a belügyipiniszterhez panasziratot intézett. A rendkívül érdekes panaszirat bevezetőjében dr. Schab hangsúlyozza, hogy Rodics Rafael érsek magának olyan jogokat vindikál, amelyek homlokegyenest ellenkeznek az eddigi egyházjogi gyakorlattal és ez a hivök között is a legnagyobb aggodalmat kelti. Schab Mátyás panasziratában kijelenti, hogy ö és számos belacrkvai katholikus hivő nem ismeri el az uj egyházi statútumokat, mert ezek a belacrkvai katholikus hitközség autonómiájával éles ellentétben állnak. A panaszirat az uj egyházi statútumokat teljesen feleslegesnek tartja, mert a Csanádi érsek a bánáti egyházmegyének 1921-ben már adott statútumokat és azokat 1924-ben Rodics érsek magáévá tette és érvényüket megújította. Az uj statútumok életbeléptetése Schab Mátyás szerint teljesen egyoldalúan történt, arról senkit meg nem kérdeztek és ezeknek a szabályoknak az a legnagypbb hibájuk, hogy az egyházközségek autonómiáját egyáltalán nem veszi figyelembe. Schab Mátyás szerint az uj statútumok magánjogi szempontból is súlyos kifogás alá esnek, mert az egyházközségek anyagi vagyonáról is rendelkeznek, holott az anyagi kérdésekbe a püspöknek semmiféle beleszólása sincsen. Az érsek által életbeléptetett statútumok az egyházközségek pénzkezelésébe is beleszólnak s az érsek felügyeleti jogánál fogva ezekbe is be akar avatkozni, holott ez a felügyeleti jog Schab dr. szerint csupán csak a lelkekre vonatkozik, de nem az egyházközségek tulajdonjogát képező javakra. Az uj püspöki szabályzat még a temetők rendtartásában is különféle ellenőrzést akar gyakorolni s ez Schab szerint mélyen sérti az egyházközségek polgári jogait. A lelkészek fizetése tekintetében is újításokat akar a püspök életbeléptetni, pedig azokat a felemelt fizetéseket, amelyeket az uj statútumok írnak elő, a katholikus hivök nem tudják megfizetni. Schab a panaszirata végén tiltakozik az érsek-püspök felfüggesztő határozata ellen. A szabadkőmivesség szerinte nem ellenkezik az egyházi és a vallási törvényekkel, a szabadkőmivesség csak jót akar cselekedni és nem harcol az egyház intézményei ellen. Pápák, püspökök s egyházatyák voltak a szabadkőmives testvéri szövetség tagjai. Kifogásolja Schab, hogy ugyanakkor, amikor Rodics érsek elfogadja, hogy szabadkőmivesek katholikus templomot építsenek és az egyház javára kegyes adományokat tegyenek, az egyházközségek anyagi ügyeit intéző egyháztanácsban nem akar szabadkömivest látni. Hivatkozik Schab dr. beadványa arra is, hogy Rodics érseknek nincs mindig kifogása a szabadkőmivesek ellen s ő maga is többször volt vendége a jugoszláv szabadkőmivesek nagy mesterének: Weif fért Györgynek. Schab végül kéri a belügyminisztert, hogy semmisítse meg Rodics felfüggesztő határozatát és vizsgálja meg ezeket az uj statútumokat, amelyek az egyházi és a polgári törvényekkel éles ellentét'ben vannak s mint legfőbb felügyeleti hatóság, semmisítse meg az érsekség által oktrojált statútumokat. A jugoszláv agrárszövetségek kongreszszusa Noviszadon Az agrárszövetségek kivá óságaikat memorandumba foglalják Noviszadról jelentik: A jugoszláv agrárszövetségek szombaton és vasárnap Noviszadon, a noviszadi agrárszövetség helyiségeiben kongresszusra jöttek öszsze, melyen az ország mind az öt agrárszövetsége: a noviszadi, becskereki, oszijeki, zagrebi és szkopljei képviseltették magukat. Skoplje részéről megjelent a kongresszuson Obradovics Vásza szövetségi igazgató, Tatics Jován szövetségi elnök, Zagreb részéről Stojanovics Stevan szövetségi igazgató, Becskerek képviseletében Budisin Jócó képviselő, a szövetség elnöke, Maíics Gavra szövetségi igazgató, Oszijekről Milanovics Milán szövetségi elnök, Cvejics Szvetiszláv szövetségi igazgató, Srducski Ilija, ifjú Hadzsi Koszta dr., Jovánovics Boguszláv és Pejovics Fülöp, akik egyúttal a kongresszus előadói tisztjét betöltik. A kongresszust szombat délelőtt tíz órakor Maletin Zsarkó, a noviszadi agrárszövetség elnöke nyitotta meg, aki rögtön átadta az elnöklést Milanovics Milánnak, az oszijeki szövetség Ülnökének. A délelőtti ülésen letárgyalták a napirend első pontját: az uj adótörvényt, tekintettel az agrárérdekekre, a délutáni ülésen pedig az agrárszövetségek és az agrárminisztérium közti viszonyról tanácskoztak. A kongresszus vasárnapi ülésén az agrárszövetségeket és az agrárigényíőket érdé'klő fontos kérdéseket vitatnak meg: igy többek között a napirenden szerepel az agrárszövetségek állásfoglalása az uj agrártörvénnyel szemben, kamatmentes1 állami kölcsönök folyósítása és ezzel összefüggő kérdések, továbbá a telepesek és a telepitvények kérdése. A kongresszus az agrárszövetség kívánságait és panaszait memorandumba foglalja, melyet küldöttségMeg fognak hétfőn átnyújtani az agrárminiszternek. a bosszúálló Igazság, a Juci bóbitás feje hajolt ki kacérosan. Az újonnan vágott üveget fényesitette. János köszönt és megállt. — Itt vagy alkalmazásban? — Itt — felelte a lány durcásan. Hol volt va sálra ap? János elmondta az egészet. Csak a Mariskát hagyta ki. Juci viszont dicsekedni kezdett, hogy micsoda úri sora van, haj. a méltóságos asszony micsoda gálánt és aztán az urak, a tenger borravaló! János tréfásan közbeszólt: —• Nem kommendáinál be? Juci hencegve ágált: — Miért ne? Most szükség van úgyis kocsisra. Csak egy szavamba kerül! És Jánost, miután Juci kijelentette, hogy földiek, a báró felvette parádéskocsisnak a négy fekete lova mellé. Ott is fogták nyomban. • ■* — Oholló! — konstatálta le elégedetten János a kis tükörcserépből, — milyen takaros pocakom van! A sovány korgóhasa úgy nekigömbölyödött, akár a báró űré. A tükörben tisztán látszott. Ez a tükör valódi velencei üvegből volt. A nagy szalonban törte össze még régebben a báró ur fia. Jókedvében. »Hja ezeknek a méltóságoknak jól megy« — morfondírozott János. Ámbár ő úgy hallotta, hogy a mágnások már kimentek a divatból, a báró mégis fenemód gazdag. Fogatja, autója, mindene van. A lányát egy gyáros vette el, a fia meg két zsidólánynak is udvarol egyszerre. Okos az ilyen báró, átmenti a múltat és a tradícióikká] járó örömöket a mába. Éppen a héten mondta neki a méltósága: — János, miért nem veszi feleségül a Jucit?
