Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-31 / 301. szám

1926 október 31. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET — ■2! —— Az erdélyi németek vezetői emlék­iratot nyújtottak át Bucsan kisebbségi miniszternek, melyben telsorolták azo­kat a sérelmeket, melyeknek orvoslása nélkül a kormányt tovább nem támo­gathatják. Az emlékirat tartalmáról Hans Otto Roth, a németek vezére új­ságíróknak igy nyilatkozott: _A német párt nevében egy. illető­leg három memoYandumot adtam át a kormánynak: egy emlékiratot kapott Qoga, egyet Avaresou, egyet pedig Petrovici. Az emlékiratokban felsorol­juk a különböző sérelmeinket és kérjus azok orvoslását. Nem kérjük azt, hogy huszonnégy óra alatt teljesítsek kíván­ságainkat. de viszont a kormánnyal kö­tött paktum két pontjának sürgős teje­sítését kívánjuk. A két Pont teljesítése lesz a próbaköve, hogy a kormány ténylegesen óhajtja-e a velünk kötött paktum pontjainak betartását. Tehat, e két pont teljesítésének elvi jelentőséi, _ Mit tartalmaz a két pont? kér­dezték az újságírók. — Nagyon sajnálom, de ezt nem mondhatom meg. . — Akkor legalább annyit »esz szives mondani, hogy ez a két pont kulturális kívánságokat tartalmaz-e? — Igen, kulturális kívánságokról van szó. Ha a kormány nem teljesítene, a. - kor változtatunk a taktikán. Nem dol­gozunk ultimátumokkal: nem jelentjük Se a kormánynak ultimátumban, hogy ellenzékbe megyünk, mert hisz ez az jelentené, hogy most kormánypárton volnánk. Már pedig erről szó sincs semmiféle kollaboráciora nem voltunkés nem vagyunk kötelezve. Ha a kormány egy olyan törvényt akar megszavaz­tatni. melyet helyesnek taHunk akko, mellette vagyunk, ellenkező „ nyugodt lelkiismerettel szavazunk e e ne A liberális uralom alatt is előfordult hogy egy törvény szavazásá­nál a kormányt-támogattuk, különben Si l,. «*** “y“l"k nek, kérlelhetetlenül ellene szavaztun . A bukaresti Viharul, túlzó sovimszta lap Erik Colban népszövetségi főtitkár látogatásával kapcsolatban nosswbb cik­ket írt melyben többek közt a kovetke­‘»ét ilLíotta mez. ;A Jf hasábjain propagandairasokban. sokon női és páneurópai kongresszus - kon eilenünk elhangzott ^szok és L landó ismételgetés most : Sízif Ezekkel a "rágalmakkal folyto­nos hangoztatásuk ^ ^azat ^ond­szedelmet nem látunk ^ ben"e< kétség, rencsénk van nz<>nban. a N P& t6biránk fékét CA tg Iníalrf b^ran válaszol­ót miértem terjesztik páni­kat ezek a »megkinzottak« a Népsz hogy2 a muU évien S" támadt a ki­sstss« rr sincs. % Az elrománositásra kitűnő receptet ajánlott az .Unlversnl. cím»totó» ■ P lT,f"Sen.r«"t&ü\í”'’”A másik rsiÄÄi­nincs történelmi arTa ,, , v laknak és nincs szomszédságait ä ä-' * „el n.zv társadalmi e,elük van a »a­­rosokban. De figyelembe kell ve ■ , hogy a városok az uralkodó nemzet Jel­tömeghatással magába fogadja, mihelyt elvesznek hagyományai és múltjára emlékező babonái. A sok közös érdek, mely a városiakat az államhatalommal való békés együttműködésre utalja, fo­kozatosan a régi előítéletekről való le­tt rendőrségre. A harmadik dobrovoljá­cot nem tudták előkeriteni, mert idő­közben eltűnt a kávéimból. A rendőr­ségen jegyzőkönyvet vettek föl, aztán szabadonbocsátották a garázdálkodó­­kat, akik félóra múlva már vígan to­vább mulattak az Eugenben. Az örömük legét veszik fel és igy felveszik majd a román jelleget is az erdélyi, bukovi­nai és besszarábiai városok. A lap sze­rint két módon gyorsítani is lehet ezt a folyamatot. Egyik az, hogy a váro­sok környékén levő román tömegeket be kell telepíteni a városokba, s intelli­genciát is a megbízható elemekből szisztematikusan kell odavezényelni. Bir­tokot, házat és mindenképen térfogü­­lást kell nekik juttatni. A másik mód az elromanizálásra a beolvadó hajlamában van, mely az elnemzetesitést maga is Bécsből jelentik: A bécsi község­tanácsnak a háború óta nem volt még olyan viharos ülése, mint a pén­tek esti. A túlfűtött hangulatban éj­fél felé került a sor annak a szociál­demokrata indítványnak a tárgyalá­sára, amely azt javasolja, hogy a hajléktalanokat helyezzék el a plé­bániákon és a kolostorokban. A keresztényszocialisták minden­képpen meg akarták akadályozni en­nek a javaslatnak a tárgyalását és olyan lármát csaptak, hogy senki sem értette meg a mellette ülőnek a Rodics Rafael beogradi érsek vasár­nap fogja fényes segédlettel felszentelni az uj beogradi katholikus templomot. Az uj templom tulajdonképpen a régi kis beogradi kápolnának az átalakításából keletkezett, de másfélszer nagyobb a ré­gi kápolnánál. Beogradnak már 75 éve van katholikus kápolnája. 1852-ben szentelték fel az első kápolnát, ez a kápolna azonban az osztrák-magyar monarchia protektorá­tusa alatt állott. Sándor fejedelem azon­ban 1856-ban lehetővé akarta tenni* hogy az osztrák-magyar követségtől függet­len kápolna épüljön fel. Ezt a kápolnát azonban a beogradi katholikusok nem fogadták el. mire Sándor fejedelem a kápolnát odaajándékozta az evangélikus hitközségnek. A mostani templom alapjait 1888-ban fektették le, mégpedig Szent László magyar király névnapján. Az uj templomra tornyot építettek, uj mondásra is kényszeríti a népkisebbsé­gi elemeket. Ezekhez hozzájárul még az államhatalom hatása, az iskola, a szín­ház, a sajtó, az irodalom, a hadsereg befolyása, amelyek folytán az intranzi­­gens kisebbségek napról-napra veszíteni fognak fenmaradó képességükből.« szavát. A keresztényszocialista köz­ségtanácsi tagok leszakították a pa­dok födeleit és azokkal csapkodták az asztalokat. — Aljasság! Szemtelenség! Csir­kefogók! Verjük ki őket innen! — kiáltották a keresztényszocialisták a szociáldemokraták felé, akik viha­rosan tiltakoztak a sértések ellen. Az elnöklő Seitz polgármester kép.­­telen volt a rendet helyreállítani és ezért éjszaka egy órakor berekesz­tette az ülést anélkül, hogy döntés jött volna létre. oltárképeket helyeztek el benne, a to­ronyba uj harangokat húztak fel. Ez a mostani templom sem elégíti ki azonban a beogradi katholikusok igényeit. Ezért már régóta folyamatban van egy olyan akció, amely lehetővé teszi azt, hogy a beogradi katholikusok nagy és díszes templomhoz jussanak. A kápolna átala­kítási és nagyobbitási költségeit már az uj templom-alapítók bocsátották ki. A vasárnapi ünnepély programja a következő: Szent mise lesz reggel 146, 7, 8 és 9 órakor, az udvarban úgy, mint'eddig. 8 órakor Rodics Rafael érsek beszen­teli a templomot. 10 óráig senki sem mehet be a templomba, mert a templom­szentelés alatt a templomban nem tar­tózkodhat senki sem. Féltizenegykor Wagner Vjekoszláv beogradi plébános szent misét celebrál és prédikációt tart, amely után csendes mise lesz. azonban nem sokáig tartott, mert szom­baton reggel Ignjatovics Vladiszláv bűnügyi ka­pitány letartóztatta mindhárom te­lepest, akik ellen közbotrányokozás, testi sér­tés és hatóság elleni erőszak cimón in­dal eljárás. A letartóztatottakat át fog­ják adni a szuboticai ügyészségnek. A királynő utitársai A román királyné egy farmer­­házaspárt vett fel különvonatára Newyorkból jelentik: Mária román ki­rálynő csütörtök éjfélkor búcsút veit Ottavától és különvonaton Winnipegbe utazott. A különvonaton pénteken a let szükebb családi körben ünnepelte Muri királynő ötvenegyedik születésnapiát. Szombaton érkezett Mária királyé Észak-Dakotába, hogy az ottani gazda­sági viszonyokat tanulmányozz^, és vé­gignézzen egy rodeo-elöadást. így hív­ják a cowboyok által bemutatott vad­­állat-idomitdst, amelynek tavaly a Wem­­bley-i világkiállításon is nagy sikere volt. Mária királynő útközben felvett különvonatára egy farmerházaspáti, hogy az utazást demokratikus jellegűvé tegye és hogy tájékozódjon a gazdasági viszonyokról. A királynő a legszivélye­­sebben elbeszélgetett az egyszerű házas­párral és részletesen informáltatta’ ma­gát a farmerek életéről. Laguardia képviselője az államhivatal­nál tiltakozott az ellen, hogy a romár, királynőnek Amerikában ezredesi rangot adtak és kardot adományoztak. Ez ugyan udvariassági-aktus volt Amerika részéről, de Európában az amerikai mi­­litarizmus jelét fogják benne látni. A román királynő amerikai tartózko­dásának érdekes epizódja, hogy azt a rendőrt, aki a királynő washingtoni tar­tózkodása alatt a washingtoni román követség előtt teljesített szolgálatot, het­venöt dollár pénzbírsággal büntették, mert szolgálatának ideje alatt becsipett. A derék rendőr azzal Védekezett, hogy a román követség épületében nagy mu­latság volt és nem tudott ellentdtlni a kísértésnek, hogy az exterritorúlis bo­rokat megkóstoja. Az alkohol áldozata Felakasztotta magát egy gákovöi gazdálkodó, mert elmulatta a vagyonát Szomborból jelentik: Tragikus ese­mény történt Szorabor közelében, Ga­­kovó községben. Taubert József gako­­vói gazdálkodó, aki agykor dúsgazdag ember volt, csütörtökön éjjel lakásán felakasztotta magát. Mire tettét észre­vették, már halott vol. Három szentai telepes véresre vert egy szentai malomtisztviselöt Botrány a szentai Eugen-kávéházban — A telepeseket letartóztatta a rendőrség Botrány a bécsi községtanácsban a hajléktalanok elhelyezése miatt A keresztényszocialisták nem hajlandó'; bebocsátani a hajléktalanokat a plébáni ikra és kolostorokba Vasárnap felszentelik a beogradi uj katholikus templomot A katholikus hívők számára kicsiny az uj templom Szerdáról jelentik: Kinos feltűnést keltett városszerte az « botrány, amit az elmúlt éjszaka szentai telepesek ren­deztek az Eugen-kávéházban. Spreno Gajko dobrovoljác késő este beállított az Eugen-kávéházba és a sü­teményes fiútól vett egy darab indiá­nért. A telepes szerbül megkérdezte a fiútól, hogy a sütemény mennyibe kerül, a fiú azonban be sem várva a kérdést, gyorsan eltávozott, hogy a kávéház sarkában rendelő vendégeket is kielé­gítse. Épen ekkor haladt el Spreno asz­tala mellett Schmidt Pál, a Heszler-féle gőzmalom huszonhat é.cs főtisztviselő­je, aki a kérdésre szerbül udvariasan megadta a választ: négy és fél dinár. A telepes megköszönte a fiatalem­ber szívességét és barátságosan felfricskázta az állást. A tisztviselő a túlságosan intim gesz­tustól egyáltalán nem volt elragadtatva és udvariasan, de kikérte magának, hogy vele bizalmaskodjanak. A telepes a legnagyobb hidegvérrel mosolyogva hallgatta végig Schmidt kifogását és egy alapos mellbevágással adta tudtá­ra, hogy nem hajlandó kérését teljesí­teni. Schmidt most már elvesztette a hi­degvérét és a telepest visszaütötte. A verekedés nagy riadalmat keltett a kávéházban, ahol Spreno két tele­pes társa: Martinovics Iván és Csejo­­vics Dusán volt rendőrök is tartózkod­tak. A két telepes látva, hogy a hivatalnok megütötte Sprenot. rátámadtak Schmidtre és agyba­­íöbe verték. A kávéház előtt posztoló Petricsevics Szergije a verekedés zajára berohant a kávéházba és meg akarta fékezni a há­rom telepest, akik azonban a rendőrt is megtámadták. A közeli városházáról hamarosan előkerült négy rendőr, akik kiszabadították társukat veszedelmes helyzetéből és hosszas dulakodás után két telepest megfékeztek és bekísérték Taubert az alkohol áldozata. Néhány évvel ezelőtt ivásnak adta magát és et­től a perctől kezdve semmit sem törő­dött gazdaságával, amely évről-évre jobban pusztult. Később már oly költ­séges mulatozást rendezett, hogy erre ingatlanainak egy része is ráment Emiatt családja gondnokság alá akarta helyezni, de helyette azt a megoldást találták ki, hogy Taubertné, a még meglevő vagyon megmentése érdeké­ben 125.000 dinárért megvette férjétől a házat. A gazda hamarosan elverte ezt a pénzt is. Néhány nappal ezelőtt be­utazott Szomborba, hogy újabb pénzt szerezzen. Itt megtudta, hogy a házat még nem irták át felesége nevére, mi­re azt ismét áruba bocsájtotta. Talált is vevőt, két szombori ügyvéd szemé­lyében, akik 30.000 dinár foglalót adtak neki. Taubertné megtudta, hogy férje ismét eladta a házat, s bűnvádi feljelentést tett ellene. A gazda félelmében, hogy letartóztatják, a halálba menekült

Next

/
Oldalképek
Tartalom