Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-24 / 294. szám
20. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926 október 24. üti Emlékek 3. A Japán Pincsi BeJgrádban láttam meg a pályaudvaron. Akkor még nem sejtettem, hogy ő lesz a hálókocsi társam és azzal az udvarias közönnyel szemléltem, mely szerintem az egyedül helyes modor idegen kutyákkal szemben. Pázuánál aztán az a meglepetés ért, hogy a hálókocsik ellenőre bemutatta nekem és megkérdezte, van-e valami kifogásom ellene. Istenem — kifogásom! Tulajdonképpen nem igen lehetett. A japán pincsinek csupa jó tulajdonsága volt. Először is japán volt. ami igen szimpatikus race. Nem vagyok faj smokk, de határozottan vannak ellenszenvesebb fajok, pláne nyáron, hálókocsiban. Például a néger. Aztán pincsi volt és nem bernáthegyi, vagy dán dogg, igy mindenesetre kevesebb helyet foglalt és levegőt vett el tőlem. Harmadszor kutya volt és nem kisgyerek. Ezen szembeszökő előnyök ellenére, ridegen visszautasítottam a sleeping emberénei; ajánlatát. , A kocsi másik végében egy nagyon csinos, táncosnőnek látszó nőcske várta izgatottan a döntést, ö tartozott a japán pincshez. Mikor a hivatalos közeg megvitte neki a gyászhirt. utolsó reménységgel odajött ő és elkezdett főzni. Magam is, mint mondtam, sok előnyét láttam a kutyának, de amiket a kis nő mondott, az egyenesen fantasztikus volt. Negyedórán belül elhittem neki, hogy Tomyval aludni a legritkább élvezetek közé tartozik, hogy Tomy csendes, mint a hal, tiszta, mint a frissen esett hó, szerény, mint az ibolya és jó modorú, mint egy angol lord. Amit pedig Tomy önmegtartóztatásáról beszélt, az egy kősziklát is könnyekig meghatott volna. Elvégre nekem is van szivem. Mikor aztán kimondtam a boldogító igent, akkor könnyed »merci«vel sarkonfordult és ellibegett a mellettünk lakó fiatalemberrel. (II. számú fülke, alsó ágy.) Egy ideig gyönyörködtem a tájban, a mely ezúttal a világ legszebb tájaival sikeresen versenyzett. Ugyanis koromsötét volt és olyan pompázó csülagos ég, mintha akár az olasz Riviérán, vagy a svájci havasok közt utaztam volna! Mikor aztán elfáradtam, be akartam menni a fülkébe, ahol közben Tomy háziasán elelyezkedett. Azonban kis utitátsnőm csak engem kért meg, hogy tűrjem el Tomyt, de elfelejtett Tomynak meg az én érdekemben szólni néhány jó szót. így aztán olyan agresszíven fogadott, hogy sürgősen bevágtam az ajtót és visszahúzódtam a folyosóra. Rövid fél óra múlva Tomy megbánta, hogy ilyen barátságtalan volt és enyhe nyafogással jelezte, hogy unatkozik és hajlandó kijönni hozzám. A nyafogás mind erélyesebb lett és minthogy nem vagyok haragtartó, kieresztettem. így semleges területen sokkal leereszkedőbb volt velem szemben, úgy látszik csak a »my house rny castle« elvet variálta olyanképen, hogy »my sleeping my castle!« Egész jól elszórakoztunk vagy öt percig, de ekkor Tomy orrát hirtelen megütötte a kis táncosnő parfümjének viszszamaradt illata, szaglászni kezdett és vágtatva megindult az étkező kocsi felé. Minthogy én engedtem ki, némi felelősséget éreztem és kénytelen voltam utána loholni. A második wagon végén sikerült elfognom a szökevényt. Ölemben vittem a fülkémig és rácsuktam az ajtót. Ettől fogva félóránként ismétlődött ugyanez a játék oly pontosan, mint egy astronomiai tünemény. , Tomy negyedóráig sir. Ennyi idő múltán én megsajnálom és kieresztem. Tiz percig hálásan örül velem, aztán egyszerre kereket old és megy az asszonyát keresni. Én utána és — itt mégis volt némi változatosság — fölváltva az első, második, vagy harmadik kocsiban, elfogom. Végre éjfél felé előkerült a kis táncosnő az én nagy megkönnyebbülésemre. Addig ugyanis nem mertem lefeküdni. Bájosan megköszönte, hogy* törődtem Tomyval és-biztatott, hogy csak feküdjem le nyugodtan, ő még egy kicsit beszélget (II. sz. fülke alsó ágy) mindjárt jön ő is. Lefeküdtem, (III. fülke, alsó ágy) és éppen elszunnyadtam, mikor bejöttek hálótársaim. A nőcske teljesén kivilágított és vagy háromnegyed óráig végezte különböző kozmetikai műveleteit. Sok hasznosat tanihattam volna, ha nem lettem volna túlságosan álmos. Tomyt föltette az ágyra, ahol azonnal el is aludt és elkészülve éjszakai toilettejával őnagysága is fölmászott. Eloltottam a lámpát. Végre, gondoltam boldogan a fal felé fordulva. Még nem aludtam el, mikor Tomy nyugtalankodni kezdett. Előbb csak föl és alá sétált az ágyon, majd sírásba fogott. Úrnője sok megéréssel volt ismeretlen bajával szemben. Kínálta vízzel, kínálta csokoládéval. Betakarta, hogy ne fázzék és a padlóra engedte, hogy ne legyen melege. Simogatta, hogy ne féljen és kiküldte a folyosóra, hogy ne unatkozzék. Mindezt persze az én segítségemmel. De minden kísérletnek legfeljebb két percig volt eredménye. Amint eloltottunk és aludni próbáltunk, Tomy rázendített. Hova lettek Tomy remélt qualitásai? Többet bőgött mint egv csecsemő, mint egy ikerpár: amilyen kicsi, olyan nagy forgalmat csinált. Egy bernáthegyit legalább nem kellett volna föl meg le emlegetni. Egyetlen elismeréssel tartozom neki: tiszta volt. Igazán olvan tiszta mint a leesett hó. De ami a többi dicséretet illeti, bizony Tomy nem szolgált rá és én fájó szívvel gondoltam, hogv mégis csak más volna együtt utazni egv hallal. ibolyával vagv last not least — angol lorddal. Miután meguntam Tomyt ötnercenként föl és lesegiteni. inkább ient tartottam magamnál. Megpróbáltam visszaemlékezni mindenre ami kevés tapasztalatom van gvermekaltatás m-ón. Fogtam a »kezét« meséltem, énekeltem — eredménytelenül. A ringatást alaposan elvégezte a vonat, az se használt. Mikor már egészen reménytelen voltam, még valami eszembe iutott: égve hagytam a lámpát. Alig hittem a süniemnek: használt! Tomv pár perc múlva boldogan kinvuitózott és elszendercdett. Én persze nem tudtam elaludni, mert világos volt meg, mert Tomy a gyomromon feküdt és nem mertem megmozdulni. Igv hát csak élveztem, hogv csend van és hogv békességben fekhetek. Közben pedig azon elmélkedtem, hogv nem szabad az embernek engedékenynek lenni és levontam a tanulságot: ne dőüünk be könnyelműen ígéreteknek és iól fontoltuk meg. hogv micsoda állatot engedünk be magunkhoz éccakára. Kutyát semmiesetre se. Lucia. összeválogatva, Fairbanks maga kedves és ötletes, mint mindig. Trükkjei és akrobatamutatványai kitűnőek. Ahelyett. hogy felmászna az árboc tetejére, úgy jut fel, hogy eioldozza a kifeszitett nagyvitorla egyik csücskét. belekapaszkodik. mire a szél felcsapja huszonöt méter magasra, ahol elengedi a ■ vitorlát és elkapja az árbóckötelet. Viszsza ugv jön, hogv hdeszurja kését a vitorlába és azon lóg. amig a kés, végiébasitva a ponyvát, le nem ér a magasból. A külvárosi mozik és az olcsó helyek 'publikumának Douglas megint nagyon fog tetszeni. d. t. * Bernhard Götzke Newyorkba készül. Nagy nemet filmsikerek után ritkán maradnak a német rendezők és a szereplők otthon Götzke a »Hindu síremlék« c. filmje után a »Sorsüldözöttck«-ben játszotta a főszerepet Egy börtönből kiszabadult mérnök szerepében olyan sikert ért el az egész világon, hogy az amerikaiak jónak látták őt több film részére biztosítani. Götzke azonban szerzcMésiíeg még 2 évre Berlinhez van kötve és most tárgyalások folynak, hogy arra az időre cserébe lejön Clire Brook, az F. B. 0. Pictures sztárja és átveszi Götzke szerepét. FILM —s® — Az uj filmszenzációk A szezon megkezdődött. A nyári »slágerek« kikerültek a kültelki mozikba, a hazafias és konfekciósfilmek plakátjai letűnnek a hirdetőoszlopokról és a Kinopalast-ok egymásután rukkolnak ki a nagy attrakciókkal. Az Ufa-Pavillon már a harmadik hete játssza a Ben Hur-t zsúfolt házak előtt, a Gloria-Palast .két héttel ezelőtt jött ki a Bohéméletbe.1, az Ufa-Palast am Zoo-ban pedig most volt a nagy német szenzációnak, a Faust-filrnnek a premierje. A sajtó számára bemutattak két amerikai slágert, A vig özvegy-et és az uj Douglas Fairbanks-filmet, A fekete kalóz-t, amelyek csak decemberben kerülnek bemutatóra. Az uj darabok közül legnagyobb sikere a Ben Húr-nak van. Egyelőre csak egy moziban játsszák, felemelt helyárak mellett — a legolcsóbb jegy három márka, tehát körülbelül harminchat dinár — és kedden már nem lehet egy hétre előre jegyet kapni, mert hétfőn elkapkodták. A film az ismert regény után készült, három év alatt 'fejezték be a felvételeket, állítólag négymillió dollárba került. Ezt a filmgyár kommünikéi állítják, tehát egyezzünk ki kettőben. Ami szintén elég szép pénz, ha meggondoljuk, hogy a kisebb német filmgyárak harminc-negyvenezer dollárból állítják elő darabjaik legnagyobb részét. Ugyancsak a filmkommünikék mondják, tehát körülbelül a fele igaz, hogy a felvételeknél háromszázötvenezer méter filmet használtak el. Ebbőtl megtartottak négyezerét — ilyen hoszszu a darab, tehát másfélszer akkora, mint átlag a filmek — a többit eldobták. így természetesen lehet jó képeket kiválogatni. A felvételek szenzációsak. Azután a sok érdektelen kocsiverseny után, amit az ember rossz ókori filmeken látott lélekzetelállitóan izgalmas i Ben Húr kocsiversenye. Van a darabban egy tökéletesen felépített ókori hajóhad, ami végül kigyullad. Ezúttal azonban nem a hajók kis modelljét gyújtották fel, mint az szokásos, hanem az igazi hajót. A statisztákat óriási prémiumokkal rávették, hogy minél tovább az égő hajón maradjanak, aki utolsónak ugrott a vízbe, az kapta az első dijat,, ötezer dollárt. A film főszereplője: Ramon Novarro. Majdnem annyira nem bírom ki, mint a szegény Valentinot... A Bohémélet-ben Lilian Gish nagyon kedves. Miatta — és csak miatta — érdemes megnézni a Murger-filmet. A többi szereplő mind csapnivaló, bár lehet, hogy nem is ők tehetnek erről, hanem a rendezés, amely tönkretette ezt a kedves szüzsét. Undorítóbb bohémeket el sem lehet képzelni, mint akik itt ágálnak. Ha egy amerikai rendező buta, akkor az nagyon buta. A Baust nagy sláger lesz, főleg Németországban. Hans Kyser, aki a filmkéziratot irta, nem ragaszkodott szorosan Goethe drámai költeményéhez, liaa legenda régi feldolgozásait is figyelembe vette a darab összeállításánál. A film jó. Éppen csak nem az a »noch nie da gewesen«, aminek a német mozisovinizmus fel akarja tüntetni A trükkök elég érdekesek, de nem újak. A »Bagdadi tolvaj« emlékezetes repülőszönvegét szerencsésen beplagizálta ebbe a filmbe is W. Murnau, a rendező, de rosszabbul. Grätchent uj csillag. Kamilla Horn alakítja, nem tehetségtelenül. Évekig kerestek egy igazi Grütchen-tipust. amig Horn kisasszonyra ráakadtak, aki — fekete. Grätchent parókával játsza. Mefisztó: Jannings. Nem rossz Sőt jó. Sőt egészen jó, mint mindig. Conrad Veith sokkal jobb Mefisztó lett volna. A vig özvegy-et Amerikában csinálta meg egy német rendező, Carl Stroheim, aki Németországban közutálatnak örvend, mert a háború alatt Amerikában, ahol internálva volt, részivett egv németellenes propagandafilm felvételeinél mint katonai szakértő. Stroheim, aki aktiv tiszt volt azelőtt az osztrák-magyar hadseregben, ekkor került a filmhez, ottragadt és ma egyike a legfelkapottabb amerikai rendezőknek. A vig özvegy — főszereplő Mae Murray — nagyon gyenge. Tipikus német iilmoperett, amit az tesz amerikaivá, hogy folyton verekszenek benne. Minthogy a darut) a monteblancoi királyi udvarban játszódik le, tehát a dinasztia férfi tagjai pofozzák egymást sorra benne. A trónörökös állandóan ... felteszi lábát az íróasztalra, a király — aki tudja, hogy ez neveletlenség — lelöki, de hiába, mert a fia megint visszateszi, ö egy egyéni ség. A másik királyi herceg az uralkodó előtt összeverekszik a trónörökössel, megpofozza, leteperi a földre és ledobja a padlóra őfelségét is, az ifjabb herceg egy vázával úgy fejbeüti a trónörököst, hogy elájul. Harmadszor pofozkodnak és boxoilnak. Negyedszer az uccán, a járókelők szemeláttára pofozza meg a princ a trónörököst, miután feltápászkodott az árokból, ahol részegen feküdt odáig. Jó, hogy Lehár még nem halt meg, mert forogna a sírjában, ha látná, hogy Stroheim mit csinált az ő lojális operettjéből. Douglas Fairbank darabja, A fekete kalóz nagyon messze van a »Bagdadi tolvaj «-tói, de nem rosszabb és nem jobb, mint a többi Fairbanks-darab. A meséje: romantikus ponyva. A rendezés kifogástalan, a színészek jól vannak * Iskolai mozielöadások. Amerikai mintára Németország után most Oroszországban kötelező az »iskolai mozi.* Hetenként mutatnak be kulturfilmeket az iskolaépület mozitermében, amelyekből azután a t^nutóknaV vizsgázni kell. Ez is bizonyítéka a kinematográfia ma még beláthatatlan fontosságú fejlődésének. * Grete Reinwald fizetésképtelen! »Berlin legszebb csillaga», a szőke Grete elen hitelezői pert indítottak: Megunták a várakozást, hiába volt a kecsegtető Ígéret, hogy maid jönnek a iobb idők és -a mozisztarokat újra bizarr ajánlatokkal csalogatják el egymástól a vállalatok. Úgy látszik mar a hires színésznőknek is rosszul megy. Vagy csak reklám az egész história? Az »Asszony pénz nélkül« c. filmjéhez?! * Mozifelvételek Dalmáciában. Mint értesültünk a »Mesék világa« c. film felvételeinek ogv részét a közeljövőben a Dalmát tengerparton fogják megcsinálni Végre egv film. amelyen az SHS. királyság szép vidékeit fogják a világnak mutogatni * Chaplin Napoleon filmet alakit. A világhírű komikus Pártsoan megkezdte ■legújabb filmjének, a >.Naooleon«-nak a felvételeit. A darab sufetfe történelmi adatokon nyugszik és az egész világon érdeklődést jelent a nagy komikus elhatározása, hogy egy komoly történelmi dráma főszerepét vállalta. PAUL VERLAINE: ŐSZI DAL Az ősz szürke Hegedüfe Busan temet, Zokogása Egyre rágja A szivemet. Minden komor S halvány, mikor Az óra üt És elémbe ■ Múlt emléke Sir mindenütt. És én megyek Hová vetnek Gonosz szelek Ide. oda Éppúgy, mint a Holt levelek. Fordította: Salgó László
