Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-03 / 273. szám
T926. október 3. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Néhány napos halasztást szenved a szuboticai főispán és polgármester kinevezése Beogradból jelentik: A szuboticai radikális párt műit vasárnapi ismeretes határozata értelmében a szuboticai főispáni állást dr. Sztipics Károly városi főügyésszel és a polgármesteri állást a főispán nyugdíjaztatása után Gyorgyevics Dragoszláv mostani főispánnal kellett volna betölteni. Ezek a kinevezések azonban ezen a héten elmaradtak. A kinevezések elmaradásának az az oka, hogy R.adonics Jován dr. a csehszlovákjai képviselők fogadtatásának ! késével és a pénzügyi bizot: . válásain annyira el volt foglalva, hogy ezzel az üggyel nem ért rá foglalkozni, hjadonics dr., aki a szuboticai választási kerület listavezetője, a belügyminiszter megbízásából is tanulmányozni fogja a szuboticai polgármester-kérdést. A szuboticai polgármester-kérdés megoldásának a kormány is rendkívül nagy fontosságot tulajdonit s minden irányban meg akarja döntés előtt vizsgálni a kérdést, úgy hogy egykét napon belül nem lehet arra számítani, hogy kinevezik a polgármestert s nem biztos, hogy a főispáni állást betöltik-e. Siresemann nagy beszédet tartott a thoiry-i megegyezésről A német külügyminiszter biz k Briand teljes őszinteségébe* Németország számit Anglia és az ame ikaí Egyesilit-Á!Íamo támogatására — „Csak a német-francia megegyezés vezethet Európa megengesztelődéséhez“ — Siresemann vitája Poincaré francia miniszterelnökkel Németország döntőbíróság elé kívánja vinni a háborús felelősség kérdéséi Kölniből jelentik: A genfi népszövetségi ülésszak óta Siresemann birodalmi külügyminiszter szombaton nyilatkozott először a nyilvánosság előtt a külpolitikai helyzetről. A német külügyminiszter a német néppárt kölni gyűlésén szólalt fel, ahol nagy ovációval fogadták. Beszéde bevezetésében fejtegette, hogy a német birodalom szempontjából, milyen 'nagy jelentősége van a Népszövetség intézményének, majd igy folytatta beszédét: — Közömbös, hogy ki mit gondol a Népszövetség eszméjéről általában, de őrültség volna el nem ismerni azt a nagy politikai realitást, amit Genf képvisel. Erős a hitem, hogy a nemzetközi élet uj formákra szorul és keresi azokat és a törekvések számára Genf felbecsülhetetlen értékű támaszt jelent. A Népszövetség lehetővé teszi, hogy minden aktuális kérdés az illetékes tényezők elé kerüljön, még pedig azonnal. Ez nemrég még elképzelhetetlen volt. Állítom, hogy a megértés politikája megmérhetetlenül megerősödött azáltal, hogy Németország a Népszövetség tagja. Nem véletlenség müve volt, hogy a francia külügyminiszterrel folytatott tárgyalásaim Genf közvetlen közelében mentek végbe. Az a tény nem vonható kétségbe, hogy a német-francia kölcsönös megértés minden európai megegyezés magva és Európa megengesztelödésének sarkpontja. 'A -nein taktikai kérdés, hanem a lövő ’• ' öcsének a cs'rája. Tűrhetetlenül bizom abban —- folytatta Strcsemann —• hogy r ar.cia külügyminiszter közele'ési vágya teljesen őszinte. Sz'nte látom már az újságok szeretetreméltó és harsogó cimeit, amelyek valahogy gy fognak szólni: »A favithatlan optimista« és »Az utópiákat kergető külügyminiszter«, de én azt mondom nekik, hogy tárgyi alap nélkül hinni és bízni dőreség, viszont a legelhibázottabb az a feltevés hogy politikát csak bizalmatlansággal lehet csinálni. Az én szememben egy bizonyos: A megujhodó Németország, az uj birodalom és annak boldogulása csak békére épülhet. Csak ez lehet az alapja régi megerősödésünknek és csak ilyen alapon lehetett odajutnunk, hogy nemzetközi gazdasági megállapodásokat létesítettünk. Ezelőtt az ellenzéki körök legkedvesebb szólásmódja az volt, hogy a német külpolitikát úgy állították be, mintha függőségben lenne Angliától. Ezép olyan dőre állítás, mintha valaki német politikától vagy gazdasági tényezőtől azt várná, hogy Anglia irányában ellenséges politikát folytasson. De nemcsak Angliáról mondhatom el ezt, mert ugyanez áll az amerikai Egyesült-Államokra is. Ma még korai lenne jóslásba bocsátkozni, vagy részleteket mondani arról, hogy mire fognak vezetni a thoiry-i tárgyalások és milyen sikerük lesz. Odáig még hosszú az ut, mert a problémák egész tö megét kell alaposan fontolóra venni, minden számottevő tényezővel együttesen. A thoiry-i politika megvalósításához természetesen más országok közreműködése is szükséges. Itt elsősorban az amerikai Egyesült- ÁllamoVra gondolok. A cél az. hogy Európa megteremtse az igazi békét amit nem fenyeget a katonai megszállás réme és bízvást hiszem, hogy minden ilyen törekvésben számíthatunk Amerika morális támogatására Figyelemreméltó Stresemann beszédének az a része, amelyben Poincaré legutóbb: beszédére reflektált anélkül, hogy említette volna a francia miniszterelnök nevét. A beszédnek ez a részlete a következőképen hangzik: — Az általános európai megengesztelődés politikájának hirdetése — mondotta Stresemann — nagyon magas felelős helyről bántó visszhangra talált, amikor újra felállították azt a tételt, hogy a központi hatalmak az egyedüli okai a világháború kitörésének. Az igazi események és okok vizsgálata már sokkal jobban felnyitotta a népek szemét, semhogy ilyesmit el lehetne hitetni. Aki a tényeket igazságosan vizsgálja, nem kételkedhetik többé benne, hogy Európa gazdasági helyzete olyan volt, hogy a túlontúl megterhelt európai országok fejjel mentek a falnak és vakon sodródtak a világháborúba. De én nem akarok a háború vétkességének a kérdésében tovább vitába szállni. Mi németek készek vagyunk bármely pártatlan döntőbiróság elé állni, amely hivatva lesz a világháború okait megvizsgálni. Aki szintén azt akarja amit mi, kövesse a példát. Az emberiségnek joga van megtudni az igazságot és senkinek sincs joga megakadályozni, hogy az emberiségnek ez a kívánsága teljesedésbe menjen. Stresemann nagyhatású beszédének további részében belpolitikai kérdések- i kel foglalkozott. Franciaország nem üríti ki a Rajnavidéket és nem mond ie a Saar-területröl Párisból jelentik: A németországi tanulmányutjáról visszatérő Sauerwein a Matin szombati számában ismerteti tapasztalatait, melyeket Németország vezető politikusaival való tanácskozásaiból merített. Sauerwein cikkében hangsúlyozza, hogy lehetetlen kormánytöbbséget szerezni egy olyan francia-német szerződésnek, melyben Franciaország kötelezettséget vállal, hogy kiüríti Rajnát és lemond a Saar-teriiletröl, Németország viszont csak azt az ígéretet teszi, bogy a Dawes-terv alapján haladéktalanul pénzzé teszi az ipari és vasúti kötvényeket. — Ez az alku — írja Sauerwein — nem i jöhet létre, ennél sokkal messzebb kell menni Németországnak, bár meggyőződésem, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nincs hatalom, mely a talpraállt Németországot megakadályozhatná abban, hogy Franciaország és Anglia mellett elfoglalja az öt megillető helyet. Németországot izolálni nevetséges agyrém ma, amikor Franciaország pénzügyeivel van elfoglalva, Olaszország rémüldözik és Oroszország nyugtalanit.de viszont arra is ügyelni kell, hogy Franciaország ne veszítse el teljesen azokat az eredményeket, melyeket nagy áldozatok árán szerzett meg s Németország I teljesítse köttiezettségeit. Kína fölosztása Az Északi Köztársaság Csang-Cso-Fin alatt s a Déli Köztársaság a vörösek alatt — Uj kormány alakult Pekingiben Moszkvából jelentik: Beavatott körök szerint Japánban tervet dolgoztak ki Kína fölosztására. E terv szerint a mai Kínát két köztársaságra bontják, egy északira és egy délire. Kína kettéosztásának minden geográfiai, politikai és társadalmi előfeltétele megvan, mert a Mennyei Birodalom északi és déli része már évszázadok óta amúgy is állandó ellentétben él. A déli tartományok mindig radikálisabbak és idegenellenesebbek voltak, mig az északiak az abszolutizmus felé hajlottak. Ez a felosztás tehát egy évszázados, vagy mondhatni évezredes anomálián hivatott segíteni. Az északi köztársaságban Csang- Cso-Lin lenne az ur, mig a déliben a bolsevista kormányforma maradna hatalmon. Ily módon Japán segíteni remél Csang-Cso-I m hivein és egyúttal biztosítaná zakkinai döntő befolyását. A felosztás csak Angliát érintené kellemetleßül, mert az impérium gazdasági érdekeltségének nagy része Délkinára összpontosul, mely a kantoni kormány megmaradása esetén végképp kisiklana kezéből. Mint Londonból jelentik, kínai kijelentések szerint Wellington-Coo, Kina volt londoni követe megalakította az uj kormányt, amelyben a miniszterelnökségen kivül a külügyi tárcát is fenntartotta a maga részére. Az uj pekingi kormány tagjai nagyrészt Csang-Cso-Lin személyes hívei. Az uj lakástörvény nem nyújt védelmet a magánalkalmazottaknak és az önkormányzati tisztviselőknek A z állam tisztviselők közül is csak azok állnak védelem alatt akiknek havi jövedelmük nem több háromezer dinárnál Beogradból jelentik: A törvényhozó bizottság szombaton délelőtt ülést tartott, melyen letárgyalták a lakástörvény módosítására vonatkozó javaslatokat. Az ülésen, mely meglehetős viharos lefolyású volt, az ellenzék hevesen támadta Szimonovics szociálpolitikai minisztert és követelte, hogy a javaslatokat vonja vissza, mert antiszociálisok és ridegen reakciósak. Vilder független demokarta képviselő rámutatott arra. hogy az utolsó három hónapban a gazdasági viszonyok annyira leromlottak, hogy az állami védelmet nem szűkíteni, de ki kellene terjeszteni mindazokra a rétegekre, melyeket a krízis legérzékenyebben érint és azt indítványozta, hogy a lakástörvényt újból vegyék tárgyalás alá. Szimonovics szociálpolitikai miniszter és Alekszics Krszta, a bizottság elnöke az indítvány elutasítását követelték, mire négy ellenzéki képviselő: Demetrovics Juraj, Moskovljevics, Goszár szlovén néppárti és Sumenkovics tiltakozásuk jeléül elhagyták az üléstermet. Az ellenzéki képviselők kivonulása után Szimonovics szociálpolitikai miniszter kijelentette, hogy a törvény leginkább kifogásolt 12-ik paragrafusát. mely'az állami védelemről intézkedik, hajlandó bizonyos tekintetben módosítani. A miniszter rögtön újból meg is fogalmazta a paragrafust, mely a következőket tartalmazza: — A békebeli bérösszeg nyolc-kilencszeresét dinárban csak azok után a lakások után lehet követelni, melyek négynél több szobából állanak. Három szobás lakásnál a bérösszeg nem haladhatja meg a békebeli bérösszeg hatszorosát, négy szobás lakásnál pedig a békebeli bérösszeg nyolcszorosát. A törvény elvileg védelmet biztosit az államtisztviselőknek, katonatiszteknek, nyugdíjasoknak és munkásoknak, alak a régi törvény szerint a védelem alatt álltak. Erre a védelemre azonban csak a következő esetekben tarthat igényt: az államtisztviselő, vagy nyugdíjas, ha havi jövedelme nem haladja túl a háromezer dinárt, szellemi munkás: iró, újságíró, ha havi jövedelme nem több háromezer dinárnál, kézi munkás és rokkant, aki a családtagokkal együtt nem keres többet havi háromezer dinárnál. A törvény nem ad védelmet az iparvállalatok tisztviselőinek és alkalmazottjainak, valamint más magáncégek alkalmazottjainak. A lelkészek közül is csak a nyugdíjasok élvezik az állami védelmet. Demetrovics, aki újból visszatért a terembe, követelte, hogy a javaslatot vegyék le a napirendről és bízzák meg a szociálpolitikai minisztert, hogy uj javaslatot dolgozzon ki. A bizottság elvetette az indítványt és megszavazta a módosított 12-ik paragrafust Az általános uj lakástörvény, ha a nemzetgyűlés a javaslatot elfogdja, 1927 november 1-én lép életbe. ♦ I
