Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-17 / 287. szám
1926 október 17, 19. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ Ezen készítmény, mely külföldön régen és kitünően bevált, különleges sóessenciákból áll, melyet meleg lábvizben feloldunk. Ezáltal egy oxigénnel telitett vizet nyerünk, mely csodálatosan jótékony hatást gyakorol a fáradt és fájós lábakra, megszünteti a fájdalmakat, melyeket a cipő szorítása okoz, meggyógyítja a láb püffedtségét és égő érzéseit. Elegendő, ha egy csekély mennyiséget ebből a lábsóból beleteszünk egy lavór melegvízbe és áztatjuk a fájós lábat 10—15 percig. Ezen idő múlva a láb dagadtsága, zuzódása, a kínzó égető érzések egy csapásra megszűnnek és többé újra el nem kezdődnek. Hosszabb áztatás megpuhitja a tyúkszemet és bőrkeményedéseket annyira, hogy azok könnyű szerrel, kés vagy beretva nélkül eltávolithatók. A legégetőbb, legmakacsabb lábfájások, fagyások elmúlnak a Szent Rókus-lábsó használata által. Meg lehet Ön győződve, hogy a Szent Rókus-lábsó a lábat tökéletesen újjá alakítja, úgy, hogy a szűk cipő, sőt az uj cipő is épen olyan kényelmes lesz, mintha évekig hordta volna. Megszabadítja önt a láb különböző zavaraitól, annyit járkálhat, amennyit akar, gyalogolhat, vagy állhat egy helyben órákig a fáradtság vagy fájdalom legcsekélyebb érzése nélkül. Egy nagy csomag Szent Rókus-lábsó ára 16 dinár. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Ha nem kapná forduljon az S. H. S. királyság területéré jogosított képviselethez : N A D A DROGÉRIA Kolar I Gabrlć Subotica, Strossmayerova ulica 2. Elég volt a szenvedésből! TYUftfiZEMFK , BQRKfMEfcWEDÉS <5 BÚTYkVc... S FECTÓRÉSB......... m I,,. v' ÉGETŐ ÉRZÉSEK FAGIAS _______________1ZZADA5 K1PALLASOK A Szent Rókus-lábsó a lábat rendbehozza. túli szabadságnak ezt az egyetlen hírnökét. Az üvegtorony szeme Ujabib két ajtón, két őrmesteren és két számláláson keresztül bejutunk magába az épületbe. Első benyomásra mindenhez inkább hasonlít, mint emberek lakhelyéhez. Gyártelepre, gépházra gondol először az ember. Abszolút szimetria mindenütt, minden vas és beton. Vaslépcsőkön a palota központjába vezetnek először. Az üvegkupola alatt vas szerkezeten egy hajó parancsnoki hidjához hasonló köralaku torony van, a melyen fegyveres őr áll. Erői a posztról belátni az egész épület minden emeletét, minden lépcsőjét, minden ajtaját, minden folyosóját. Ez a nyolcágú csillag központja, ahonnan egy ember sakkban tarthatja az egész épületet, sokszáz lakójával. Az ablakok, a villanylámpák úgy vannak elhelyezve, hogy a világosság mindenkit hátulról ér, elbújni tehát lehetetlen. Az őrszem mindent lát, ami az épületben történik s ha bajba jut, megnyom egy villanycsengőt, mely az őrszobába vezet, ahonnan néhány pillanat alatt otterem a fegyveres készültség, hogy minden zavart csirájában elfojtson. Mirden modern a cellákban A második és harmadik emeleten vannak a fegyencek fülkéi. Egymás mellett a folyóson sorakoznak a szürkére festett egyszerű faajtók. Nncs ott lakat, semmiféle komplikált zár. Mint a fürdő kabinoknál, egyszerűek az ajtók, egy kulccsal fel lehet nyitni az épület összes ajtait s még sem lehet kiszökni, mert belül teljesen sima az ajtó nem is látni hol van a zár. Meglep a szobák »pazar« berendezése. Tükörsima parkett minden szobában, amelyek teljesen egyformák, három méter hoszszuak, két méter szélesek és három méter magasak. Vasrugany maírácos ágy, tiszta fehérnemüek, asztal, szék, mosdótál, kis szekrényke és egy legmodernebb rendszerű higiénikus angol klozett a berendezés. A bútorok mind a falhoz vannak erősítve, hogy tulrabiátus lakóknak ne legyen alkalmuk a bútorokban meg magukban kárt csinálni . Minden fülkében kis vasrácsos dupla ablak van, melyből ellátni a szép zöld hegyekbe. Minden cellában példás rend és tisztaság. Csak itt-ott látni lakója egyéniségének egy kis nyomát. Az egyik színes papírból kis díszítést készített polcára, a másik nyitva felejtett egy legártatlanabb tartalmú modern szépirodalmi könyvet. „Mode Parisienne,, Az első emeleten és a földszinten vannak a műhelyek. Nagy, világos termek, amelyekben még a vasrácsos ablak se emlékeztet börtönre. Itt töltik idejük legnagyobb részét a rabpk. Van itt szabómühcly, ahol épen most készítenek a hadsereg részére nagyobb szállítmány ruhát, a cipészmülieiy magáncégek rendelésére készít szandáltól kezdve a legdivatosabb pezsgőszinű negyedcipőig minden szakmába vágó dolgot. Itt ütik rá a cipőkre a »Mode Parisienne« bélyegzőt is, hogy a jámbor vevő azt higyje, hogy egyenesen Franciaországból importálták. Itt van az asztalos műhely is. Leginkább állami hivatalok számlájára készít bútorokat, de vannak magán megrendelései is az asztalos műhelynek s néhány épp elkészült luxus bútordarab alig sejteti, hogy Lepoglaván készült. Van itt még kosárfonó, kárpitos és kefekötő műhely is. Mindannyiban rabok dolgoznak egy-egy »világi« üzemvezető parancsnoksága alatt. A foglyokat képességeik és saját kedvük szerint osztják el a műhelyekben, ahol teljes és alapos képzettséget nyernek. Ennek a munkának egyébkként hasznát vehetik a kiszabadulás után, mert a börtön igazgatósága egyúttal iparhatóság is, minden fegyencnek kiállít a mesterségére vonatkozó igazolványt, úgy hogy a szabadságot visszanyerve, minden fogolynak lehetővé válik a megélhetése. Mar sok legyenc ezeknek a műhelyeknek köszönheti, hogy uj életet kezdhetett, sok itt tanult ineg igazán dolgozni, sokan még évek múlva is hálaadó leveleket szoktak írni a börtön igazgatóságának. A sötétzárka A pincehelyiségekben vannak a »palota« mellékhelyiségei: a fürdők, mosdó helyiségek, borbélyszoba, tussok — és a büntető cellák . Ilyenekre is van szükség. Itt van néhány sötét zárka, valóságos koromsötétség van bennök és a keményfekvéses zárkák, melyekben az ágy egy beton lapból áll, melyet a rab csak egyetlen szál takaróval tehet puhábbá. Itt látni még egy büntető eszközt: a bilincset, kilenc és tizenkét kilogram nehéz vasláncot, amellyel a rabok lábát kötik össze. A sötét zárka és a kemény ágy fegyelmi vétségekért jár ki és akkor, ha erről az Ítélet intézkedik. A bilincs kizárólag fegyelmi büntető eszköz, melyet csak a legritkább esetekben — szökési kísérlet, életveszélyes fenyegetés esetén — alkalmaznak. Templom és könyvtár Templom, vagy inkább kápolna is van az épületben, még pedig kettő: katolikus és görög keleti, mindkettő .az épület legfelsőbb emeletén van. Az ablakok rácsozatát mozaikképek takarják el, a falakon szentképek, a sima mozaikpadló a szép faragásu oltár és szószék, művészi alkotások. Csak pad nincs a kápolnákban, a rabok állva hallgatják végig az istentiszteletet. Könyvtár is van a kápolnák mellett. Néhány száz, jó kötésű könyv, nem klasszikus, nem is ponyva, hanem leginkább könnyű tartalmú, nem túl nevelő elbeszélések, útleírások, szakkönyvek. örvendetes jelként az igazgató elmondja, hogy a könyvtár forgalma évröl-évre nagyobb s van olyan rab is, aki már végigolvasta az egész könyvtárt." Jó fiuk és ró sz fiuk Itt van az irattár is, a vörös épület lakóinak anyakönyve, vagy katasztere. Minden fogolynak van egy dossziéja, mely azt a számot viseli, melyet a rab visel ruháján. A dosszié felöleli a fegyenc életére, bűnére és büntetésére vonatkozó adatokat. Találunk itt néhány vajdaságit, is. Itt van a 3013. sz. rab. Csujanszki Lázár negyvenhárom éves pivnicai földmives, aki 1920 április 30-án Veprovácon leszúrta Amend Ádám gazdát és elrabolta három lovát. Halálraitélték, mert már négyszer volt börtönben, de ismét megkegyelmeztek neki s most huszévi börtönbüntetését tölti Lepoglaván. Amint az iratból kitűnik, a fogházban sem viselkedik jól. A felügyelő azt írja róla a könyvben, hogy veszekedő (természetű, gondatlan és nem szívesen dolgozik. Itt van az 1666. számú rab, Leszják Alajos cigány. Már tizennyolc éve ül Lepoglaván. Négy-öt országúti gyilkosságot követett el Szlovéniában. Nem is gyanakodtak rá, egyszer azonban egy csendőr tettenérte egy kis lopáson, bekísérte, talán nem is bánt vele túl udvariasan, mire Lesják dühében, anélkül, hogy kérdezték volna beismert mindent. Halálraitélték, de megkegyelmeztek neki életfogytiglanra. Ha jól viselkedett volna, talán már künn járna ismét, a dosszié azonban róla is elmondja, hogy erőszakos és lusta. Az 1794. számú rab Stokin Milán sztanisicsi földmives, már ötször volt elítélve. Mostani büntetéséből tizennyolc évet töltött már le, az ítélet pedig úgy szól: életfogytiglan, ö a legrabiátusabb fegyencek egyike. Büntetését Mitrovicán kezdte meg, ott azonban összeesküvést szított, meg akarta gyilkolni a fogházigazgatót és egy felügyelőt. Itt Lepoglavári is állandóan sötétzárka és bilincsbüntetéseket kap. A legkényesebb fegyencek egyike, azonban szintén Stokin. Dossziéja tele van írva különböző, részben deljesitett, részben visszautasított kérésekkel. Az utóbbi három hójegyeztette be: engedélyt kért, hogy megtakarított pénzéből paradicsomot és szőlőt vétethessen magának, aztán kegyelmi kérvényt nyújtót be, rövidesen azonbatn ismét bilincsbüntetésit kapott s most annak elengedését kéri, három napra rá kihallgatást kér az igazgatónál a következő indokolással: »a jövőm miatt«. Ismét pár nap múlva azt a kívánságát terjeszti elő, hogy ő legyen a menázsi osztogató a csoportjában, majd hogy egész csésze főzeléket kapjon. Aztán engedélyt kér, hogy vasárnap délután egy órát napfürdőzhessen és igy tovább ... Wra igei-tisztek, buddhisták, r.azarénu ok A legnyugodtabb börtönlakók az orosz hadsereg idekerült tagjai. Itt van két Wrangel tiszt. Serbin Nikola és Ribcaj Fjodor, akik Osziiek környékén kettős rablógyilkosságot köveitek el s ezért életfogytiglani fegyházbüntetést szenvednek, ők a szabómühely legszorgalmasabb növendékei. Szintén nyugodt természetű, de valamivel lustább a buddhista fegyenc, a két év előtt szerelemféltésböl meggyilkolt beogradi buddhista pap gyilkosa. Néhány politikai fogoly is van Itt, a macedóniai bolgár bandák néhány »az államvédelmi törvény alapján elitéit tagja. Egy bolgár pap is van köztük, aki — a sors iróniája — a bolgár megszállás idején a nisi fegyháznak volt — lelkésze . Van itt négy nazarénus is, akiket a hadbíróság ítélt négy-négy évre, - mert nem akartak fegyvert fogni. Van két vajdasági is közöttük, testvérek: Ivacskovics Száva és Lázár kupuszinai parasztfiuk. Rendkívül jól viselkednek. Egyikük már kérvényt is nyújtott be kegyelemért, megígérve, hogy rögtön puskát fog, ha kiszabadul a többi három azonban megmarad nazarénusnak, a négy év letelte után valószínűleg ismét visszakerülnek... Kórh áz, sko’a, Z"ne, mozi A fegyház másik része, a néhai kolostor, korántsem emlékeztet annyira szomorú rendeltetésére, mint az első. Inkább valami nagyobb ipartelephez, gazdasághoz hasonlít. Az épület tágas udvarán egy gyárkémény dominál. Itt vannak a , gőzkazánok, melyek hajtóerővel látják el a villanytelpet, a vízvezetéket, a műhelyeket, a mosodát. Itt van a zágrábi Penkala-gyár fióktelepe, melyben több mint száz rab munkálkodik. Ezen épület lakói szabadon járnakkelnek, nem laknak cellában, hanem mint kaszárnyákban, tágas, világos hálótermekben. Az idekerült fegyencek büntetésük egyharmadrészét az épületben töltik, a másik harmadot mint úgynevezett szabadságosok az intézet mezőgazdasági birtokain, ahol már szurony és puska nélkül ügyel rájuk az őrszemélyzet s ha a kétharmadbüntetés ideje alatt jól viselkedtek, akkor a harmadik harmadot elengedik nekik. Ebben az épületben van a teljesen modern és jó orvosok vezetése alatt álló rabkórház és a konyha is. Nagyterem is van ebben az épületben. Itt tartják az iskolaelőadásokat a tanulás itt kötelező s minden analfabétának itt meg muszáj tanulni Írni és olvasni. A tanítói állás jelenleg üresedésben van, valaki Beogradban megfeledkezett az állás betöltéséről. A nevelő munka azonban ennek dacára sem szünetel. Egy Zsaberl nevű megbotlott zongorajátékos végzi önként a tanítói munkát. Ennek a Zsaberlnek köszönheti egyébként a fegyház összes műélvezeteit. Ő szolgáltatja a zenét a vasárnapi miséhez egy orgonán, melyet szintén egy fogoly épített: egy Erhartics nevű pénzhamisító orgonakészitő, aki háromévi raboskodása idején alkotta meg magának azt a maradandó édeshangú emléket, Zsaberl zongoramester diringense egyébként a fegyencek énekkarának is, amely a vasárnapi miséken és a vasárnapi délutáni szórakoztató előadásokon lép fel. Éppen most készül ugyancsak ez a Zsagerl bemutatni egy kis egyfelvonásos vígjátékot is, melyben szintén csak fegyencek lépnek fel. Csak a nőszerepek betöltése kö’rül van baj, mert nőnek ebbe az épületbe lépni tilos. Mozielőadások is vannak havonként egyszer-kétszer a nagyteremben s ez a szórakozás, bár nem mutatnak be detektivfilmekeiL legnagyobb kedvtelése a börtön lakóinak-. A moziláz egyébként annyira erőt vett az
