Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-15 / 285. szám

1926 október 15, BÁCS MEGYEI NAPLÓ 5. oldal. A budapesti kúria leszállította a frankpör vádlottainak büntetését Windischgrätzet négy évi f egy ház helyett négy évi börtönre ítélték — Nádossy és a legtöbb elitéit büntetését egy félévvel csökkentették — A Térképészeti Intézet alkalmazottait csak kihágás vétségében mondották ki bűnösnek és két havi büntetésüket kitöltöttnek vették — Baross Gábor és Szörtsey József felmentését a kúria jóváhagyta Budapestről jelentik: A Kúria csü­törtökön hirdette ki a frankhamisi­­tási bűnügyben a végső ítéletet. Az ítélethirdetésre a Térképészeti Inté­zet alkalmazottai, Szörtsey József, Baross Gábor és Haits Lajos, a Tér­képészeti Intézet volt vezetője jelen­tek meg. Rába Dezső, valamint Ko­vács Gáspár a közönség padsoraiból hallgatták végig az Ítélet felolvasá­sát. Windischgrätz és Nádossy nem jelentek meg az ítélethirdetés­nél. Negyedtizenegykor nyitotta meg Ráth Zsigmond tanácselnök a tár­gyalást és azonnal kihirdette a Kú­ria ítéletét, amely az indokolással együtt egy hatalmas gépírásos füze­tet tett ki. Az ítélet elsősorban rész­letesen felsorolja mindazokat a vé­dők, vádlottak és az ügyész által be­terjesztett semmiségi panaszokat, a melyeket a Kúria elutasít, majd igy folytatódik: — Megsemmisíti a Kúria mind a két alsófoku bíróságnak azt az Íté­letét, amellyel Windischgrätz Lajos herceget bűnösnek mondotta ki a Rába Dezső és Jankovich Arisztid részére kiállított útlevelek hamisítá­sa ügyében. A Kúria Windischgrätzet a közokirathamisitás büntette alól felmenti és a Windisch­grätz tehére megállapított bűn­cselekmények büntetése címén az ítélőtábla négy évi fegyház­büntetése helyett összbünteté­­sül négy évi börtönre ítéli. Megsemmisíti a Kúria mindkét al­sófoku bíróság ítéletének azt a ré­szét is, amely szerint Nádossy Imre útlevelek hamisítását követte el. A Kúria csupán háromrendbeli közok­irathamisitás vétségét állapítja meg Nádossyval szemben és ezért Nádossyt pénzhamisítás bün­tette és a többi bűncselekmény cimén három évi és hathavi fegyházra Ítéli, a Tábla négyévi fegyházbüntetésével szemben. Megsemmisíti a Kúria a Rába De­zsőre vonatkozó Ítéletnek azt a ré­szét, amely Rábát közokirathamisi­tás bűntettében, mint bűnsegédet mondta ki bűnösnek s ezért, valamint a frankhamisításért az ítélőtábla egy évi börtönbüntetése helyett tiz havi börtönre Ítéli. Ugyancsak megsemmisíti a Kúria az alsófoku bíróságoknak a Térké­pészeti Intézet alkalmazottaira vo­natkozó részét és megállapítja, hogy Virág János, Parrag Kornél, Kiss Lajos, Sarf Nándor. Hampel Ferenc, Spanring László, Ágoston Árpád, Velősi Béla és Vitéz Hála József csak kihágást követtek el azzal, hogy nagyobbmennyiségü ha­mis pénzt készítettek, de azt nem hozták forgalomba. A Kú­ria ezért a Térképészeti Inté­zet alkalmazottait két-két havi elzárásra és három-hárommjHió korona pénzbüntetésre Ítéli a Tábla hat havi börtönbüntetésé­vel szemben és büntetésüket a vizsgálati fogsággal teljesen ki­töltöttnek veszi. A Kúria megsemmisíti Andor End­re büntetését is és pénzhamisítás büntette helyett közokirathamisitás vétségében mondja ki bűnösnek és ezért x tábla hat havi börtönbünte­tésével szemben csupán egymillió korona pénzbüntetésre ítéli. Kurtz Sándor egy évi büntetését a Kúria hat havi börtönre, Gerő László más­fél évi börtönbüntetését egy évi bör­tönre és Kovács Gáspár egy évi bün­tetését hat havi börtönre szállítja le a Kúria. A Kúria helybenhagyja Haits La­josnak egy évi börtönbüntetését, Winkler István négy havi fogház­­büntetését és Schweiz Tibor hat havi börtönbüntetését, valamint jóváhagyta a Kúria Baross Gábor és Szörtsey József fel­mentését is. Az ítélet kihirdetése után az elnök megkezdte a rendkívül terjedelmes indokolás felolvasását. Az indokolás kiemeli, hogy a pénz­hamisítás veszélyezteti a közérdeket és ezért minden különleges célzat ellenére is büntetendő. Az lehet, hogy a vádlottak azt hit­ték, hogy a hazafias cél mente­síti őket a büntetés alól, ez a hit azonban nem jelenti azt, hogy cselekményük nem büntetendő. Windischgätz és Nádossy mint tet­testársak egyaránt bűnösek, mert a bűncselekmény közös elhatározásuk­ból fakadt és tudtak egymás minden lépéséről, tehát mint tettestársak bűnösek. Bűnhődni elsősorban azok­nak kell, akiknek kezdeményező és irányitó szerepük volt a frankhami­sításban, mert ezek magasabb kép­zettségű emberek, akik nagyon is mérlegelhették azokat a következ­ményeket, amelyek később bekövet­keztek. A kezdeményezőknek mérle­gelniük kellett volna, hogy ilyen koc­kázatos, bűnös és a magyar jellem­hez egyáltalában nem méltó akcióval a Magyarországon megindult kon­szolidációt megzavarni nem szabad. Súlyos bűnt követtek el azok is, akik az ügy másodrangu szereplői. Ezek­nek azonban enyhébben kell bűnhőd­niük. A másodrendű vádlottakra néz­ve enyhítő körülmény, hogy meg­téveszthette őket a kezdeményezők és vezetők magas állása. Az indokolás ezután sorra veszi az egyes vádlottak részére elfogadott súlyosbító és enyhítő körülményeket. A Kúria Windischgrätzet azért bünteti fegyház helyett börtön­­büntetéssel, mert súlyos beteg és orvosi szakvélemény szerint testi leromlottsága olyan nagy­fokú, hogy a fegyházbüntetés kitöltése életét veszélyeztetné. Nádossyra nézve a legnagyobb mér­tékben súlyosbító körülménynek ve­szi a Kúria, hogy Nádossy, mint a bűncselekmények üldözésére hivatott szervezet feje, mint a jogrend őre, nemcsak hivatali befolyásával támo­gatta a bűncselekmény létrejöttét, de abban, mint tettestárs közre is működött és igy visszaélt a kor­mányzat bizalmával és hivatali köte­lességét szegte meg. Ná-dossyt Windischgrátznél rö­­videbb tartamú büntetésre azért ítélte a Kúria, mert azzal, hogy Windischgrätz fegyház helyett börtönbüntetést kapott, helyze­te lényegesen megenyhült és igy Nádossy rövidebb tartamú fegyházbüntetése arányban áll Windischgrätz hosszabb börtön­­büntetésével. Rába Dezsőnél enyhítő körül­ménynek vette a Kúria, hogy her­cegi gazdája befolyása alatt állt, Kurtznál, hogy aktív tevékenységet alig fejtett ki a frankhamisításban és Gerő Lászlónál bizonyítva lát­ja a Kúria azt. hogy nagytekin­télyű befolyásos emberek rábe­szélésére fogott hozzá a frank­hamisításhoz. Az Ítélet kihirdetését és a terje­delmes indokolást zsúfolt tárgyaló­terem hallgatta végig. Loucheur a nemzetközi gazdasági együttműködésről Tavasszal összeül a nemzetközi gazdasági konferencia Bécsből jelentik: Loucheur csütör­tökön Bécsbe érkezett, hogy az osz­trák kereskedelmi kamara ülésén elő­adást tartson a nemzetközi gazda­sági konferenciáról. Loucheur nyilatkozott a bécsi sajtó képviselői előtt Ausztria jövőjéről és kifejtette, hogy az osztrák köz­társaságot mostani alakulásában gazdaságilag tökéletesen életképes­nek tartja. Ausztria elmondhatja ma­gáról, hogy pénzügyi problémáját hosszú időre mintaszerűen megoldot­ta, a gazdasági probléma megoldásá­hoz azonban sajnos még hozzá sem fogott. A speciális osztrák válság­nak ez a főoka — mondotta Loucheur — de nem szabad elfelejteni, hogy az osztrák válság a világválságnak, a világ gazdasági válságának egy tünete, amely arra vezethető vissza, hogy még a háború kitörése előtt végzetes hibák történtek a nemzet­közi gazdasági élet terén, mert az országok elmulasztották a nemzet­közi gazdasági együttműködést meg­teremteni. Nyilatkozata végén Loucheur an­nak a reményének adott kifejezést, hogy a nemzetközi gazdasági konfe­rencia már a jövő év tavaszán ösz­­szeül és tárgyalhat a gazdasági pro­blémák megoldásáról. Lemondott a magy A frankpör kúriai Ítélete után Bethlen felvetette a bizalmi kérdést Újból Bethlen kap megbízási kormány alakításra Budapestről jelentik: A kormány csütörtökön délután rendkívüli mi­nisztertanácsot tartott. A miniszter­­tanács elhatározta, hogy miután a frankpörben a magyar Kúria meghozta ítéletét s ezzel a pör jogi részét jogerősen el­intézte, alkotmányos kötelessé­gének tartja, hogy politikai szempontból felvesse a bizalmi kérdést és az államfőnek be­nyújtja az összkomiány len: n­­dáát. A minisztertanács után Bethlen mi­niszterelnök kihallgatáson jelent meg Horthy kormányzónál. Politikai körökben a kormány le­mondása meglepetésként hatott, bár természetesnek tartják azt, hogy a kormány a frankügy jogerős beiejet­­zése után felveti a bizalmi kérdést. Általában az a vétem ény, hogy a kormányzó bizalmáról bizto­sítja Bethlent és újból ő kap megbízást kormányalakításra. Ez esetben előrelthatólag sor kerül a kormány rekonstrukciójára, amelyről már régóta beszélnek politikai körök­ben. A belügyi tárcát, amely jelen­leg üresedésben van, minden valószínűség szerint Scitovszky Bélával, a nemzetgyűlés jelen­legi elnökével fogja Bethlen be­tömni. A hadügyi tárcát Valkó Lajos ke­reskedelmi miniszter, aki eddig ideig­lenesen vette, véglegesen át fogja venni. A kereskedelmi tárcát pedig Herman Miksa egyetemi tanár kapja. Változás várható az igazság­ügyi tárca betöltésénél is a mennyiben Pesíh y Pál már rég­óta hangoztatja, hogy visszavo­nulni készül a politikai élettől. Utódjaként két nevet emlegetnek: Bartha Richardot, a kormányzó ka­binetfőnökét és Gaár Vilmos nyugal­mazott kúriai tanácselnök nevét. Stalin terrorral Zinovjev és Trock Mindjobban kiéleződik az orosz kommunista párt belső harca Moszkvából jelentik: Az ellenzéki agitáció egyre élesebb az uralkodó párt ellen. Stalin erőszakoskodása nem ismer határt. Legutóbb Zinovjev a Putilov-gyárak telepén lazított a kormányzó hatalom ellen s állítólag sok követőre talált. A moszkvai el­lenzék tagjai már mind Leningrad­­ban vannak és gyűléseket rendeznek. A kormány lapjai azt Írják, hogy az ellenzéki szónokokat lehurrogják s a munkások többsége fegyelmi el­járást követel a pártbontók ellen. Stalin állítólag addig nem akar fel­lépni, amig az október 25-iki párt­­kongresszuson be nem bizonyul, hogy Trockij, Zinovjev és Kamenev tábora elenyésző kisebbség, de el van tökélve, hogy Zinovjevet kizárja a központi végrehajtóbizottságból, viszont Trockijt a politikai vezetés­ből akarja kizárni, de megtűri a köz­ponti végrehajtóbizottságban. A ke­vésbé neves ellenzéki szereplőket ki­vétel nélkül kizárják a pártból. A moszkvai központ lapja közli, hogy a végrehajtóbizottság legutóbb két ellenzéki agitátort kizárt a párt­ból, de az illetők megtagadták iga­zolóokmányaik visszaszolgáltatását, amire a végrehajtóbizottság hirdet­ményeken tudatta, hogy a kérdéses okmányok érvénytelenek. Moszkvá­ban és Leningradban a tömegek tel­jesen közömbösen nézik a kommu­nista párt vezéreinek harcát. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom