Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-15 / 285. szám
1926 október 15, BÁCS MEGYEI NAPLÓ 5. oldal. A budapesti kúria leszállította a frankpör vádlottainak büntetését Windischgrätzet négy évi f egy ház helyett négy évi börtönre ítélték — Nádossy és a legtöbb elitéit büntetését egy félévvel csökkentették — A Térképészeti Intézet alkalmazottait csak kihágás vétségében mondották ki bűnösnek és két havi büntetésüket kitöltöttnek vették — Baross Gábor és Szörtsey József felmentését a kúria jóváhagyta Budapestről jelentik: A Kúria csütörtökön hirdette ki a frankhamisitási bűnügyben a végső ítéletet. Az ítélethirdetésre a Térképészeti Intézet alkalmazottai, Szörtsey József, Baross Gábor és Haits Lajos, a Térképészeti Intézet volt vezetője jelentek meg. Rába Dezső, valamint Kovács Gáspár a közönség padsoraiból hallgatták végig az Ítélet felolvasását. Windischgrätz és Nádossy nem jelentek meg az ítélethirdetésnél. Negyedtizenegykor nyitotta meg Ráth Zsigmond tanácselnök a tárgyalást és azonnal kihirdette a Kúria ítéletét, amely az indokolással együtt egy hatalmas gépírásos füzetet tett ki. Az ítélet elsősorban részletesen felsorolja mindazokat a védők, vádlottak és az ügyész által beterjesztett semmiségi panaszokat, a melyeket a Kúria elutasít, majd igy folytatódik: — Megsemmisíti a Kúria mind a két alsófoku bíróságnak azt az Ítéletét, amellyel Windischgrätz Lajos herceget bűnösnek mondotta ki a Rába Dezső és Jankovich Arisztid részére kiállított útlevelek hamisítása ügyében. A Kúria Windischgrätzet a közokirathamisitás büntette alól felmenti és a Windischgrätz tehére megállapított bűncselekmények büntetése címén az ítélőtábla négy évi fegyházbüntetése helyett összbüntetésül négy évi börtönre ítéli. Megsemmisíti a Kúria mindkét alsófoku bíróság ítéletének azt a részét is, amely szerint Nádossy Imre útlevelek hamisítását követte el. A Kúria csupán háromrendbeli közokirathamisitás vétségét állapítja meg Nádossyval szemben és ezért Nádossyt pénzhamisítás büntette és a többi bűncselekmény cimén három évi és hathavi fegyházra Ítéli, a Tábla négyévi fegyházbüntetésével szemben. Megsemmisíti a Kúria a Rába Dezsőre vonatkozó Ítéletnek azt a részét, amely Rábát közokirathamisitás bűntettében, mint bűnsegédet mondta ki bűnösnek s ezért, valamint a frankhamisításért az ítélőtábla egy évi börtönbüntetése helyett tiz havi börtönre Ítéli. Ugyancsak megsemmisíti a Kúria az alsófoku bíróságoknak a Térképészeti Intézet alkalmazottaira vonatkozó részét és megállapítja, hogy Virág János, Parrag Kornél, Kiss Lajos, Sarf Nándor. Hampel Ferenc, Spanring László, Ágoston Árpád, Velősi Béla és Vitéz Hála József csak kihágást követtek el azzal, hogy nagyobbmennyiségü hamis pénzt készítettek, de azt nem hozták forgalomba. A Kúria ezért a Térképészeti Intézet alkalmazottait két-két havi elzárásra és három-hárommjHió korona pénzbüntetésre Ítéli a Tábla hat havi börtönbüntetésével szemben és büntetésüket a vizsgálati fogsággal teljesen kitöltöttnek veszi. A Kúria megsemmisíti Andor Endre büntetését is és pénzhamisítás büntette helyett közokirathamisitás vétségében mondja ki bűnösnek és ezért x tábla hat havi börtönbüntetésével szemben csupán egymillió korona pénzbüntetésre ítéli. Kurtz Sándor egy évi büntetését a Kúria hat havi börtönre, Gerő László másfél évi börtönbüntetését egy évi börtönre és Kovács Gáspár egy évi büntetését hat havi börtönre szállítja le a Kúria. A Kúria helybenhagyja Haits Lajosnak egy évi börtönbüntetését, Winkler István négy havi fogházbüntetését és Schweiz Tibor hat havi börtönbüntetését, valamint jóváhagyta a Kúria Baross Gábor és Szörtsey József felmentését is. Az ítélet kihirdetése után az elnök megkezdte a rendkívül terjedelmes indokolás felolvasását. Az indokolás kiemeli, hogy a pénzhamisítás veszélyezteti a közérdeket és ezért minden különleges célzat ellenére is büntetendő. Az lehet, hogy a vádlottak azt hitték, hogy a hazafias cél mentesíti őket a büntetés alól, ez a hit azonban nem jelenti azt, hogy cselekményük nem büntetendő. Windischgätz és Nádossy mint tettestársak egyaránt bűnösek, mert a bűncselekmény közös elhatározásukból fakadt és tudtak egymás minden lépéséről, tehát mint tettestársak bűnösek. Bűnhődni elsősorban azoknak kell, akiknek kezdeményező és irányitó szerepük volt a frankhamisításban, mert ezek magasabb képzettségű emberek, akik nagyon is mérlegelhették azokat a következményeket, amelyek később bekövetkeztek. A kezdeményezőknek mérlegelniük kellett volna, hogy ilyen kockázatos, bűnös és a magyar jellemhez egyáltalában nem méltó akcióval a Magyarországon megindult konszolidációt megzavarni nem szabad. Súlyos bűnt követtek el azok is, akik az ügy másodrangu szereplői. Ezeknek azonban enyhébben kell bűnhődniük. A másodrendű vádlottakra nézve enyhítő körülmény, hogy megtéveszthette őket a kezdeményezők és vezetők magas állása. Az indokolás ezután sorra veszi az egyes vádlottak részére elfogadott súlyosbító és enyhítő körülményeket. A Kúria Windischgrätzet azért bünteti fegyház helyett börtönbüntetéssel, mert súlyos beteg és orvosi szakvélemény szerint testi leromlottsága olyan nagyfokú, hogy a fegyházbüntetés kitöltése életét veszélyeztetné. Nádossyra nézve a legnagyobb mértékben súlyosbító körülménynek veszi a Kúria, hogy Nádossy, mint a bűncselekmények üldözésére hivatott szervezet feje, mint a jogrend őre, nemcsak hivatali befolyásával támogatta a bűncselekmény létrejöttét, de abban, mint tettestárs közre is működött és igy visszaélt a kormányzat bizalmával és hivatali kötelességét szegte meg. Ná-dossyt Windischgrátznél rövidebb tartamú büntetésre azért ítélte a Kúria, mert azzal, hogy Windischgrätz fegyház helyett börtönbüntetést kapott, helyzete lényegesen megenyhült és igy Nádossy rövidebb tartamú fegyházbüntetése arányban áll Windischgrätz hosszabb börtönbüntetésével. Rába Dezsőnél enyhítő körülménynek vette a Kúria, hogy hercegi gazdája befolyása alatt állt, Kurtznál, hogy aktív tevékenységet alig fejtett ki a frankhamisításban és Gerő Lászlónál bizonyítva látja a Kúria azt. hogy nagytekintélyű befolyásos emberek rábeszélésére fogott hozzá a frankhamisításhoz. Az Ítélet kihirdetését és a terjedelmes indokolást zsúfolt tárgyalóterem hallgatta végig. Loucheur a nemzetközi gazdasági együttműködésről Tavasszal összeül a nemzetközi gazdasági konferencia Bécsből jelentik: Loucheur csütörtökön Bécsbe érkezett, hogy az osztrák kereskedelmi kamara ülésén előadást tartson a nemzetközi gazdasági konferenciáról. Loucheur nyilatkozott a bécsi sajtó képviselői előtt Ausztria jövőjéről és kifejtette, hogy az osztrák köztársaságot mostani alakulásában gazdaságilag tökéletesen életképesnek tartja. Ausztria elmondhatja magáról, hogy pénzügyi problémáját hosszú időre mintaszerűen megoldotta, a gazdasági probléma megoldásához azonban sajnos még hozzá sem fogott. A speciális osztrák válságnak ez a főoka — mondotta Loucheur — de nem szabad elfelejteni, hogy az osztrák válság a világválságnak, a világ gazdasági válságának egy tünete, amely arra vezethető vissza, hogy még a háború kitörése előtt végzetes hibák történtek a nemzetközi gazdasági élet terén, mert az országok elmulasztották a nemzetközi gazdasági együttműködést megteremteni. Nyilatkozata végén Loucheur annak a reményének adott kifejezést, hogy a nemzetközi gazdasági konferencia már a jövő év tavaszán öszszeül és tárgyalhat a gazdasági problémák megoldásáról. Lemondott a magy A frankpör kúriai Ítélete után Bethlen felvetette a bizalmi kérdést Újból Bethlen kap megbízási kormány alakításra Budapestről jelentik: A kormány csütörtökön délután rendkívüli minisztertanácsot tartott. A minisztertanács elhatározta, hogy miután a frankpörben a magyar Kúria meghozta ítéletét s ezzel a pör jogi részét jogerősen elintézte, alkotmányos kötelességének tartja, hogy politikai szempontból felvesse a bizalmi kérdést és az államfőnek benyújtja az összkomiány len: ndáát. A minisztertanács után Bethlen miniszterelnök kihallgatáson jelent meg Horthy kormányzónál. Politikai körökben a kormány lemondása meglepetésként hatott, bár természetesnek tartják azt, hogy a kormány a frankügy jogerős beiejetzése után felveti a bizalmi kérdést. Általában az a vétem ény, hogy a kormányzó bizalmáról biztosítja Bethlent és újból ő kap megbízást kormányalakításra. Ez esetben előrelthatólag sor kerül a kormány rekonstrukciójára, amelyről már régóta beszélnek politikai körökben. A belügyi tárcát, amely jelenleg üresedésben van, minden valószínűség szerint Scitovszky Bélával, a nemzetgyűlés jelenlegi elnökével fogja Bethlen betömni. A hadügyi tárcát Valkó Lajos kereskedelmi miniszter, aki eddig ideiglenesen vette, véglegesen át fogja venni. A kereskedelmi tárcát pedig Herman Miksa egyetemi tanár kapja. Változás várható az igazságügyi tárca betöltésénél is a mennyiben Pesíh y Pál már régóta hangoztatja, hogy visszavonulni készül a politikai élettől. Utódjaként két nevet emlegetnek: Bartha Richardot, a kormányzó kabinetfőnökét és Gaár Vilmos nyugalmazott kúriai tanácselnök nevét. Stalin terrorral Zinovjev és Trock Mindjobban kiéleződik az orosz kommunista párt belső harca Moszkvából jelentik: Az ellenzéki agitáció egyre élesebb az uralkodó párt ellen. Stalin erőszakoskodása nem ismer határt. Legutóbb Zinovjev a Putilov-gyárak telepén lazított a kormányzó hatalom ellen s állítólag sok követőre talált. A moszkvai ellenzék tagjai már mind Leningradban vannak és gyűléseket rendeznek. A kormány lapjai azt Írják, hogy az ellenzéki szónokokat lehurrogják s a munkások többsége fegyelmi eljárást követel a pártbontók ellen. Stalin állítólag addig nem akar fellépni, amig az október 25-iki pártkongresszuson be nem bizonyul, hogy Trockij, Zinovjev és Kamenev tábora elenyésző kisebbség, de el van tökélve, hogy Zinovjevet kizárja a központi végrehajtóbizottságból, viszont Trockijt a politikai vezetésből akarja kizárni, de megtűri a központi végrehajtóbizottságban. A kevésbé neves ellenzéki szereplőket kivétel nélkül kizárják a pártból. A moszkvai központ lapja közli, hogy a végrehajtóbizottság legutóbb két ellenzéki agitátort kizárt a pártból, de az illetők megtagadták igazolóokmányaik visszaszolgáltatását, amire a végrehajtóbizottság hirdetményeken tudatta, hogy a kérdéses okmányok érvénytelenek. Moszkvában és Leningradban a tömegek teljesen közömbösen nézik a kommunista párt vezéreinek harcát. t
