Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-02 / 272. szám

1926. október 2. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Egész Európában izgalmat kelt Chamijerlain és Mussolini tanácskozása Az angol külügyminiszter tartózkodó nyilatkozata a megbeszélésekről — lávor­­noban angol-olasz megegyezést készítettek elő a német-francia közeledés ellensúlyozására — A tanácskozáson szóbakerült a Versailles! békeszerződés revíziója is — A francia sajtó tartózkodóan ir a livornoi találkozásról Mussolini Görögországgal, Romániával és Bulgáriával akar szövetkezni Jugoszlávia ellen? Londonból jelentik: Mussolini és Chamberlain csütörtöki livornoi ta­lálkozása után az angol külügymi­niszter a Delphin fedélzetén fogadta az angol lapok kiküldött tudósítóit. Chamberlain a megbeszélés érdemi részéről nem nyilatkozott, hanem csak a^ külsőségekről és Mussolini­­nek szóló bókokat mondott a követ­kezőkben : — Amikor Mussolini arról értesült, hogy az olasz partvidéken töltöm szabadságomat, értésemre adta, hogy szeretne találkozni velem, ami­be nagyon szívesen belementem. Mussolini kitűnő sziliben van, erős egyéniségnek, jellemes férfinek tar­tom őt. Nem kerülte el figyelmemet, hogy agyondolgozza magát és azt tanácsoltam neki, jó volna, ha telje­sen kifogná magát a munkából és azt ajánlottam neki, hogy kövesse az én példámat. Tréfálkozva mon­dottam Mussolininek, hogy tegyen nagy tengeri utat, de még a szikra­távírót is szereltesse le a hajóról és ne olvasson újságokat. Mussolini ne­vetve válaszolta, hogy ez volna va­lóban ideális módja a szabadság el­töltésének. Amikor a hirlapirók ezzel a nyilat­kozattal nem érték be és kérdéseket kezdtek intézni Chamberlainhez, az angol külügyminiszter hirtelen szó­fukarrá vált és kijelentette, hogy a Thoirv névről említés sem esett a tanácskozáson és poli­tikáról egyáltalán nem beszél­tek. Ironikusan jegyezte meg Chamber­lain, hogy őszinte sajnálatára ezúttal nem szolgálhat szenzációkkal az új­ságíróknak. _ Chamberlainnél azonban már köz­lékenyebb volt Grandi külügyi ál­lamtitkár. aki Mussolini kíséretében volt és a találkozás után úgy nyilat­kozott az ujságirók előtt, hogy Chamberlain és Mussolini meg­beszélésén nem Tangerről, ha­nem sokkal fontosabb kérdésről volt szó. Ezt a kijelentést a Westminster Ga­zette úgy magyarázza, hogy Mussolini Görögországot, Ro­mániát és Bulgáriát uj szerző­désekkel Olaszországhoz akar­ja láncolni, hogy velük szövet­séget alkosson Jugoszlávia el­len és a szövetség segítségével a Földközi-tengeren Olaszor­szág számára biztosítsa a túl­súlyt Franciaországgal szem­ben. Mussolini ugyanis úgy vélekedik, hogy Franciaország a német közele- j dés révén és a Rajna-vidékről szóló megegyezéssel biztosította a hátát, tehát minden aktivitásával a Föld­közi tenger felé fog fordulni. Ami Angliát illeti, a brit külpolitika a saját cél­jait azzal látja biztosíthatónak, ha szabad kezet ad Olaszor­szágnak a Balkánon, viszont el­várja, hogy a Földközi-tenger nyugati részén, ahol elsősorban van Anglia érdekelve, Olaszor­szág legalább is jóindulatú semlegességet fog tanúsítani. A Daily Telegraph kiküldött tudó­sítója a két államférfi környezetéből származó értesülése alapján azt írja, hogy a livornoi találkozáson azokról a problémákról volt elsősorban szó, amelyek a német-francia közeledés folytán Angliára és Olaszországra előállottak ps megállapítja, hogy az európai po­litika uj fázisában Olaszország és Anglia érdekei nem ellentétesek és igy álláspontjuk semmiben sem tér el egymástól. A Times vezércikkben igyekszik a livornoi találkozás jelentőségét a hivatalos közlemény szellemében ki­csinyíteni. Párisi jelentés szerint a francia sajtónak illetékes he­lyen tartózkodást ajánlottak és ezért a lapok nem kommentálják a livornoi találkozást. Diplomáciai körökben azonban annál élénkebben tárgyalják az eseményt, amely a francia politikai körökben és a köz­véleményben is nagy izgalmat keit. Rómából jelentik: Nagyon érde­kes az olasz sajtó állásfoglalása, amely Chamberlainnel szemben megállapítja, hogy a livornoi találkozás szoros összefüggésben van Thoiryval. A Corriera della Sera szerint a ta­lálkozás eredménye az olasz-angol barátság megerősödése volt, ami az általános politikai helyzet szempont­jából döntő jelentőségű. Anglia és Olaszország két olyan nagyhatalom, amelyek­nek közös akciója az európai egyensúly döntő tényezőjévé válhat. A lap szerint Mussolini és Chamber­lain találkozása szorosan összefügg Budapestről jelentik: Budapest törvényhatósági bizottsága pénteken délután tartotta rendkívüli közgyű­lését, melyen megejtették a pótvá­lasztást Sipöcz Jenő és Bdrczy Ist­ván között. A választás, melyen 302 szavazatot adtak le, Sipöcz Jenő győzelmével vég­ződött, aki 166 szavazatot ka­pott, mig Bárczy Istvánra csak 136 szavazat esett. A választás külsőségei ugyanazok voltak, mint a szerdai választásé, csupán az izgalom volt jóval kisebb. Mikor Folkusházy alpolgármester a Párisból jelentik: Nincsics jugo­szláv külügyminiszter csütörtök este Párisba érkezett. Nincsics péntek délelőtt felke­reste Brind külügyminisztert, akivel hosszasan tárgyalt. Londoni jelentés szerint a Daily Telegraph arról értesül, hogy Franciaország és Jugoszlávia rövidesen uj barátsági szerző­dést köt. Angol politikai körökben egyelőre teljesen bizonytalannak látják, hogy az uj szerződés hogyan lesz össze­egyeztethető az 1924. évi jugoszláv - olasz szerződéssel. Nincsics külügyminiszter Párisban beszélgetést folytatott a Petit Pári­sién munkatársával, akinek Nincsics azt mondotta, hogy az csupán azért jött Párisba, mert tájékoztatni akar­ja Briand-t genfi tárgyalásairól. Eh-Briand és Streseinann tárgyalásai­val és a locarnoi politikával. A Popolo d’Italia vezércikkben foglalkozik a találkozással és erősen támadja a francia kormányt, amely­nek hivatalos sajtóügynökségé csü­törtöki közleményében óva intette a francia sajtót, hogy ne tulajdonít­son nagy jelentőséget Mussolini és Chamberlain találkozásának. E su­galmazott közleménnyel szemben -­­írja a Popolo d’ltalia — az olasz közvélemény jól tudja, hogy mit je­lent Anglia és Olaszország barátsá­gának megerősödése. A lap szerint a tanácskozáson az abessziniai és tangeri kérdést csak futólag érintet­ték, azonban Mussolini hangsúlyoz­ta Olaszország középtengeri jogait. Hangsúlyozza a Popolo d’ltalia, hogy már rég elmúltak azok az idők, amikor a világ sorsa felett egyes hatalmi csoportok érde­kei döntöttek. Olaszországot ma már nem lehet mellőzni és mellékkérdések elvetésé­vel nem lehet az olasz közvéleményt tévútra vezetni. A livornoi találkozáson több eu­rópai fontosságú kérdést tár­gyaltak, igy a versaillesi béke­szerződés és a Dawes-egyez­­mény esetleges revízióját is. Olaszország megelégedéssel szem­rendkivüli közgyűlést megnyitotta, alig ötven bizottsági tag tartózko­dott a teremben. A közgyűlés tagjai csak lassan szállingóztak a szavazó­helyiség felé. A szerdai közgyűlésen 304 szavazatot adtak le, most csupán 302 volt a szavazatok száma. Bárczyra a demokratikus blok­kon kívül az úgynevezett sza­badelvű párt tagiai adták le szavazataikat, a Ripka-párt vi­szont úgyszólván egyöntetűen Sipöcz Jenőre szavazott. A szavazatok összeszámlálása után küldöttség ment Sipöcz Jenőért, aki hez a kijelentéshez a lap hozzáfűzi, hogy Nincsics és Briand tárgyalásai­nak az a célja, hogy megállapítsák, hogy a közeljövőben megkötendő francia-jugoszláv baráti szerződés miként egyeztethető össze az 1924- ben megkötött olasz-jugoszláv szer­ződéssel. Nincsics még elmondta a laptudósitónak, hogy a közeljövőben Jugoszlávia baráti szerződést köt Ausztriával. Görögországgal és Len­gyelországgal. Nincsics vasárnapig marad Páris­ban, ahonnan Blédbe utazik, hogy jelentést tegyen a királynak. Beavatott diplomáciai helyről je­lentik, hogy a francia külügyminisz­térium legközelebb közzéteszi a francia-jugoszláv baráti szerződés aláírásának tényét. A szerződés formális szövetség Franciaország és Jugoszlávia között, 5 oldal. lélte a locarnói politikát, amit Anglia is támogatott. Hangsúlyozni kell írja a lap — hogy olasz kormány­körök a legélesebben elitélik egyes nacionalista lapok magatartását, a melyek a genfi és thoiry-i tárgyalá­sok alkalmával minősíthetetlen tá-J madásokra ragadtatták magukat a német kormánnyal és a német nép­pel szemben, párhuzamosan a fram cia sajtó egyrészével, amely nem tudja megváltoztatni a háborús ha­rag ma már oktalan hangját. Olaszország Locarnoban ön­ként vállalt bizonyos kötelezett­ségeket az európai béke bizto­sítása érdekében, ezekkel a kö­telezettségekkel szemben azon­ban jogok is állanak. A British United Press washinsj­­tnoi jelentése szerint amerikai poli­tikai körök semmi különös jelentősé­get sem tulajdonítanak a livornoi ta­lálkozásnak. Amerikában rég tisztában van­nak azzal, hogy Európát a ha­talmak egyensúlya irányítja, Ugyanúgy mint a háborút meg­előző években és a népszövet­ségi szellemnek már nyoma sincs. Amerikában úgy látják, hogy Anglia rossz szemmel nézi a német-francia barátkozást és ezért a brit kormány meg fogja kísé­relni, hogy Németországot en­gedményekkel ismét Anglia ja­vára hódítsa. Nem tartják Amerikában kizártnak, hogy Anglia el fogja engedni Német-' ország jóvátételi kötelezettségeit és egyéb téren is tesz engedményeket Németországnak. Ha azonban ennek ellenére sem sikerül Németországot a maga pártjára hóditania, úgy Anglia valószínűleg angol-spa­­nyol-olasz-balkáni blokkal fog­ja ellensúlyozni a német-fran­cia blokkot és annak esetleges veszélyeit. diszmagyarba öltözve jelent meg aj közgyűlési teremben. A bizottság: jobboldala viharosan éltette az «/] polgármestert, aki székfoglalóbeszédében kifejtette, hogy nem tagja egyetlen párt­nak sem, nem fog soha pártér­dekeket szolgálni. Budapest törvényhozásának azonban össz­hangban kell lenni a keresz­tény nemzeti szellemmel. A választás eredménye a keresz­tény pártoknál nagy örömet, a de­mokratikus blokknál nagy lehangolt­­ságot keltett. ugyanolyan, mint aminő szövetségi szerződése Franciaországnak fenn­áll Belgiummal, Romániával és Len­gyelországgal. Briand pénteken ebédet adott Nincsics külügyminiszter tisztele­tére. Az ebéd a Quai d’Orsay-n folyt le, amelyen a két államférfi bizalmas környezete vett még részt Briand délután Zaredszky len­gyel külügyminisztert fogadta, aki­vel hosszasan tanácskozott. A lapok nagy fontosságot tulaj­donítanak Nincsics és Zaredczky párisi tanácskozásának. A Journal azt írja, hogy Franciaország csak megerősíti kapcsolatait Jugoszláviával és Lengyelországgal. A Matin' szerint Briandnak meg kell akadályoznia, hogy .Franciaor­szágot Anglia háttérbe szorítsa.------------------------------------------------------I................ ............................................. Sipőczjenö lett Budapes A pólválasztáson Sipőcz 166, Bárczy 736 szavazatot kapott UJ barátsági szerződés készül •Jugoszlávia és Franciaország között Nincsics tárgyalása Briand francia külügyminiszterrel

Next

/
Oldalképek
Tartalom