Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-10 / 280. szám

1926. október 10, 23. otóal . BÁCSMEGYEI NAPLÓ \ FILM A mozi varos Blasco Ibanez, a. spanyol író szemlé­letes képet fest a kaliforniai Hollywood mellett lévő mozi-városról, Los Ange­­lesről, mely mindössze húsz éve épült fel, mióta a mozi virágzik és az Egye­sült Államok ötödik iparágává vált A nagy newyoriki fümvállalatoknak sóikat kellett küzdeniük a Ihudsoni teleik szürke, ködös fényével, ennélfogva szá­raz, mindig kék eget, erős napot, vilá­gos légkört keresek. így telepedtek meg végül Kaliforniában, a franciskánus missziói régi területén, a spanyol misz­­szionárusOk által alapitptt Nuestra-Še­­noratdes-Los-Angeles templom mellett, mely manapság Los Angeles, a multi­milliomosok téli tartózkodási helye. Pár kilométerre tőle a jelentéktelen mezőváros, Hollywood szintén neki len­dült: most a mozi valóságos fővárosa. Minden lailoója moziszinész, vagy .egyike azoknak a sok kisegítőknek, kiket megkövetel ez a hetedik művészet A leghíresebb moziszinészek elvegyül­jek a másodrendű csillagok töméntelen számával, a statiszták, szobrászok, dí­szítőik, ácsok, ipari feltalálók, uj világo­sítók mérhetetlen ködfoltjaival. A ke­reskedelmet pusztán a divatáru üzletek és a szabócégek jelentik itt óriási üveg­­ablaki afkkal. Minden filmgyárosnak van több hek­tárnyi területe, a bejáratnál egy hatal­mas gőzgéppel, mely a villamosságot termeli. Ott vas- és üveg-épitmények emelkednek a magasba, hasonlatosak a vasúti pályaházakhoz: itt sokszorosítják a felvételeket, melyeket a műtermekben pergettek le, vagy azokon az elhagyott mezőkön, ahol bűvös gyorsasággal pár nap alatt uccák, terek, egész városne­gyedek keletkeznek, melyek nemsokára ismét eltűnnek, hogy helyet adjanak uj építményeknek, A rendező, aki folytonosan uj mozi­­csillagok után futkos, jobban ismeri Hol­lywood statisztikáját, mint bárki. Tíz­ezernél több nő lakik itt, mind fiatal, egy sem csúnya, mind öltözködik, ele­gáns és szép akar lenni, a káprázat ara­nyat csillant meg szeme előtt s arra vá­gyakozik, hogy minél hamarabb gazdag és hires legyen. A férfiak sokkal keve­sebben vannak. Természetesen ide za­rándokolnak a mozi rajongói, de a nők túlsúlya jelentékeny, mindössze öt-hat­­ezer férfi él itt. A szesztilalom ellenére állandóan erős pálinkák keringenek Hol­lywoodban. Különösen a nők isznak. Hollywood mellett mindig volt egy indián különítmény, a végtelen síkokon egy tábor, melyet a vörösbőrüek ősrégi törzse tartott megszállva. A törzsfönök­­nek most festett bőrökkel ékes sátorá­ban telefonja van s mikor a filmgyár indián statisztákat akar, valamelyik ügy­nökséghez fordul, az föltelefonozza a különítmény törzsfőnökét, akit Fekete Sasnak, vagy Bölény Szemnek nevez­nek. — Szükségem volna holnapra ötven indián harcosra, lovakkal, gyermekek­kel, kutyákkal. A műtermek előtt a kapuknál százá­val állanak a kis automobilok elhagyot­tan. Nincs sofför. Még a diszlétező ácsok is, akik reggel munkára jönnek, saját autójukon hajtanak ide. A kerítések mögött a járókelő furcsa látványt lát. Ebben a műteremben az Eiffel-torony emelkedik, a párisi Pont- Alexandre ivei egy ál-Szajna két partján. Amott a Doge palotát építették föl. a kis hidakkal ékes csatornán. Távolabb egy arab város minaretjei, vagy egy mexikói mezőváros harangtornyai. Ezeket a sugárutakat azonnal fölis­merjük: láttuk a moziban. A legrégibb lakók (itt csak húsz éves múlt van) úgy mutogatják a hires moziszinészek palo­táit, mint ahogy nálunk a históriai kas­télyokat. ző bizonyáré nagyot fog csotSDrozttf, hogy a hét Gyurkovics lányt pályázat utján szerződtette a társaság, alak közé véletlenül sem került magyar. A hét Gyurkovics lány: Anna-Lisa Rydig (svéd), Helene Hédin (német), Gretl Schubert (német), Ruth Oberbörsch (svájci), Tita Christescu (román), Tru­­us van Alten (hollandi) és Betty Balfo­ur (angol.) Rendőrségi beavatkozás a rendező sajit'kérelmére Ez alkalommal egy kivételes feladat teljesítését vállalta a rendőrség, ameny­­nyiben — a szokástól eltérően — már a felvételek alatt is közreműködött egy németországi film készítésénél. Ham­burg kikötőnegyedében St.-Pauliban játszódik le a film: »St.-Pauli titok*, amelyben a hamburgi bűnügyi és kikö­tőrendőrség kivételes engedély alapján ■aktiv résztvett. A filmet Berlinben a most folyó nagy »Rendőrségi kiállítás« alatt hozták ki nagy sikerrel. Végre tot (ami keskeny lacé-szalagból áll) használnak, a délutáni ruhákhoz csavart Cordonnet-selyem rojtot. A rojtok alkalmazása nagyon külön­böző lehet. Általában két fajta rojt van, az egyik, amely egy szalagra van rá­dolgozva. ez nem túl drága a másik a csomózott rojt, amely drágább, de sok­kal elegánsabb. Az utóbbit egyedül is készíthetjük, de nagy figyelmet és pon­tosságot igényel. Három, négy selyem­szállal keresztül huzunk az anyagon és megkötjük, úgy, hogy a rojt kis csopor­tokat alkot és ezáltal jó esése van az anyagnak. A pamut rojtok rendszerint sötét szinüek, a selyem és müselyem élénk szinüek, azonkívül a ruha színével egyeznek. A rojttal díszített délutáni ruha olyan elegánsan hat, hogy este is viselhetjük. A rojtdivat tulajdonképpen a nagy festett, hímzett és tarka mintájú sálak­ból keletkezett, amely Amerikából in­dult ki és ma már Európában is nagyon kedveltek. Ezek a hosszú, rojtos sálak nagyon mutatósak, délutáni és estélyi egy fűm, amelyben fegtöbb szereplő élethűen játsSta a szerepét. Mozifelavatás papi segédlettet Erdeíkes és eddig egyedülálló mozi­megnyitó játszódott le a németországi Dortmundban, ahol egy uj mozipalotát teljes papi ornátusban avatott föl az ot­tani római katolikus lelkész. A film ba­rátai körében nagy örömet okozott a; hir, amelyenk nagy erkölcsi értéket tu­lajdonítanak. Charleston kurzus A párisi »Artistic Theaterben« pót­­müsorként adnak egy »Charleston« cS- mü filmet, amelyen a walesi herceg táncmestere, Mr. Murray ad szakszerű oktatást. Lassított felvételek kitünően láthatóvá teszik a tánolépéseket és a mozdulatokat, ötletes rendezés és vic­ces feliratok csak növelik a sikert. A párisi táncmesterek most a konkurren­­cia letörésének a módját keresik. Mozi­képeket mutatnak be a tánciskolába. Utolsó rajzunk mutat egy sálat fekete crépe de chine, vagy marocaineből. A virágok festve, vagy színesen hímezve vannak. Ezek a sálak ma a legdivatosabbak, hordják őket estéli és uccai ruhákhoz egyaránt. Középső modellünk egy finom rojttal! díszített szövetruha: a felsőrész bluz-j szerű, meghosszabbított sálgaüérral.l melynek a vége szintén rojtos. Egy há­tul záródó, egyenlőtlen ráncu öv mutat-i ja a keskeny csípő vonalat. A sima szoknyát oldalt egymásba csomózott,­­de szalagra dolgozott rojtok díszítik, ami az öv alá van helyezve. A színe fe­kete. sötétkék vagy borvörös. Első rajzunk egy elegáns szinházruha. Az anyaga fekete crépe de chine vagy' georgette, nagyon szép hozzá egy rózsa­szín combiné. Itt a rojtok a selyembe vannak csomózva, hátul capet képez, alól dupla szoknyát. Hosszú, de nyitott ujjak alkalmassá teszik délutáni és esti használatra. Bizonyosra vesszük, hogy. a rojtdivat tartós lesz. DIVAT A rojtok A téli divat egyik nagyon kedvelt új­donsága a rojt, melyek a ruhának egyé­niséget kölcsönöznek és nagyon disz­­tingváltan hatnak. A legkülönbözőbb anyagból készülnek. A szövetruhához leginkább pamut rojtot, vagy zsinór roj­ruhában is nagyon jól felöltözöttnek lát­szanak. Mindenesetre olyan szint kell választani, ami több ruhához illik. Na­gyon ajánlhatók a halvány rózsaszín, vagy egy egész világos, egy finom beige vagy fekete. Valentináról egy barátja Valentino Rudolfról, az ifjan elhunyt moziszinészről még mindig cikkeznek az amerikai lapok. Azt állítják, hogy ezt az olasz színészt nem ismerték az euró­paiak. Most a színész egyik legjobb ba­rátja nyilatkozik róla, Federico Beltran y Masses, a világhírű spanyol festő. — Valentino — mondja nyilatkozatá­ban — a lehető legegyszerűbb, legkitű­nőbb ember volt, aíkit valaha ismertem, iohasem láttam olyan helyeken, ahol a nyegleség tetszeleg. Kerülte a világfür­dőket. Maga is csodálkozott a sikerén. Rettegett attól, hogy bárhová megy, mindenütt óvációk fogadják. Arról ál­modozott, hogy miután -a moziszinészet­­ből meggazdagszik, polgári pályára lép és mükereskedést nyit. Csodálatosan énekelt, gitárral kisérte magát. Holly­woodban lakott, gyönyörű, kertes, szob­rokkal ékes villájában. Mikor filmezett, hajnali ötkor kelt és gyakran megszakí­tás nélkül éjjel is dolgozott. Én voltam az ő eleven tükre. Szerette, hogyha fes­tő szemmel nézem őt. Álmatlan éjsza­káik után gyakran fürödtünk együtt a tengerben. Mikor nem mozizott, akkor boxolt, lovagolt, vagy festegetett, Ru­dolf nagyon szerette nézni, amint festek. Rendkívüli utánzóképesség lakozott ben­­pe. Egy napon fölkapta az egyik ecse­tet s magam is el bámultam, milyen jól fest. Valentinotól maradt is hátra egy fest­mény, mely egy félig meztelen cigány­leányt ábrázol a sötét kék ég hátteré­ben. Ez a spanyol festő birtokában van. — Véleményem szerint — mondta Beltran — kitűnő festő is válhatott vol­na belőle. Los Angelesi tartózkodásom alatt hat hónapig voltam vele együtt, akkor történt az, hogy Rudolf elvált fe­leségétől, Natasich Rambowától. Én mind a kettőjüket szerettem és fájlal- j tam ezt az egyenetlenkedést. Rudolf a fejével gondolkozott, a nő a szivével. Sokat beszéltem nekik, hogy várjanak, de ők nem vártak. Rudolf a válópör alatt öngyilkosságot akart elkövetni. Egy reggel, hogy elmentem hozzá, ép az utolsó leveleit irta s a pisztoly előtte í hevert. Elvettem tőle a pisztolyt s igy kiáltottam: »Ne szamárkodj!« Erre sír­va fakadt és karomba borult. Rudolf et­től a perctől kezdve testvérének neve­zett s úgy is szeretett engem, mint a testvérét. Sok rosszat beszéltek róla, — de ismétlem, — nagyon egyszerű ember volt. Mikor tapsolták, azt mon­dotta, hogy nem érti a közönséget, mi­lyen ostobák, hogy igy tapsolják, eny­­nyit nem érdemel, hisz mindössze csak pár arcjátékot csinált. »Jaj, ha az lehet­nék, aki akarok lenni« — mondotta ne­kem egy napon. Egyébként az volt a vágya, hogy valami szerencsétlenség­ben pusztuljon el, váratlanul, félt a be­tegségtől, utálta. Mégis vakbélgyulla­dásban halt meg az, aki mindig regé­nyes halálról ábrándozott. Valentinot tovább imádják Valentino, a nagy művész halála után Amerikában megalakult a »Rudolf Va­lentino Emlékbizottság« s gyűjtést indí­tott Hollywoodban építendő Valentino emlék-templom céljaira, amelyre két­százötvenezer dollárt akarnak össze­gyűjteni. Az emléket »Valentino, az fi­­juság és a szerelem« templomának fog­ják nevezni. Gyurkovics lányok filmen A Svensk-Hemberg svéd filmtársaság a közeljövőben kezdi felvételeit Herceg Ferencnek jól ismert sujet-jével. A szer-Zenemüvek: modern tánczene, iskolák és előadási darabok legnagyobb választékban wri - zenemtikereskedésében 8611 eredeti áron \ lg Subotlca Edition Schott számonkint ti dinár. — Schott-árjegyzéket készséggé 1 küldök

Next

/
Oldalképek
Tartalom