Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-10 / 280. szám
1926. október 10, Meddig viselünk még rövid ruhát? Az őszi nagytakarítás viharának utolsó hullámai is szerencsésen elsimultak. A szekrények külseje, belseje, teteje ragyogó tiszta, de alatta se maradt egyetlen porszemecske sem, tehát még a leglelkiismeretesebb háziasszony is nyugodtan leülhet, kicsit kiszuszogni magát. De azért nem pihenhet sokáig babérain, mert hiszen nem elég a szekrények külsejét rendbehozni, megfelelő tartalmukról is gondoskodni kell. Ruhák beszerzése és átalakítása tehát az őszi munkák következő programpontja, ami azonban már a szép nyári napokon is előre veti árnyékát. Ne tessék kérem csodálkozni, vagy pláne megbotránkozni, mert mindenki elhiheti, hogy nem kis gond ez a ruhaügy. Nem mondom, ha a férjek, illetve mindazok, akik számlák kifizetésére hivatottak, dollár milliomosok volnának és bűbájos, elragadtatott mosollyal viselnék a női szépség méltó kereteinek költségeit, talán könnyebb volna a helyzet. Bár bizonyos, hogy itt nem csupán pénzről van szó. Nagyon bonyolult kérdés ez, aminek egyetlen részletét se szabadi elhanyagolni annak, aki azt akarja, hogy ruhái ne csak őszi esők és téli hideg ellen védjék meg, hanem a farsang hóditó hadjáratához is kellőképen felszereljék. Sok munka ezt igy ősz elején szépen összeállítani, mikor messziről kell megérezni és eldönteni, hogy mit is gondolnak a divat félelmetes királyai ott messze, Párisban. Sőt azt is jó volna tudni, hogy abból a sokból, amit gondolnak, melyik lesz az általános, az elfogadott, az igazi divat? Szűk lesz, vagy bő, galléros, vagy kereken kivágott, díszes, vagy egyszerű és főleg és elsősorban, mi lesz a szoknya hosszával? Évek óta minden szezon elején meghúzzák a rövid szoknya lélekharangját. Illetékesek és kevésbé illetékesek nyilatkozatai sürü egymásutánban követik egymást Cikkek, meg képek ékes szavakkal, csábos vonalakkal próbálják meggyőzni az ., asszonynépet, hogy mennyivel szebb, művészibb, dekorativ hatásában mennyivel tökéletesebb és mint végső érv, mennyivel előnyösebb viselet a hosszú szoknya. És a divatlap nyájas olvasónője emiatt gondterhes arccal néz a jövőbe. Mert ő ugyan több száz, ha nem éppen több ezer kilométerre lakik Páristól, de arra azért határozottan súlyt helyez, hogy ezt ruhatárán senki észre ne vegye. Ezért alaposan áttanulmányozza az idevonatkozó szakirodalma és közben fájdalmas arccal töpreng, hogy vájjon mit hoz a jövő? Olyan, mint múlt évben volt, bizonyára nem lesz a szoknya. Rövidebb meg már igazán alig lehet, mert hiszen máris olyan rövid, hogy ebből még elvenni szinte fizikai lehetetlenség. A divat logikája, aminek azonban a filozófia hasonnevű tudományához semmi köze sincs, azt parancsolná, hogy miután az utóbbi időben a villamosvasutaknak nemcsak kiváncsi, hanem legközönyösebb utasa is nyugodtan vonhatott párhuzamot a vele szemben ülő tisztes nagyanya és unokája térdkalácsa közt: tehát a télen már hosszú uszályban végződjék a szoknya. És ha a divat ma is csak egy kis kiváltságos rétegre vplna tekintettel, mint valamikor régen, amikor a francia vagy spanyol királyné szép nyaka vagy csúnya lába szabályozta a ruha szabását, a rövid szoknyának alighanem befellegzett volna. (Az állandó rövidülés ugyanis határozottan gazdaságos folyamat. Néhány éve elég ősszel meg tavasszal egy tenyérnyit felvarrni a Szoknyájából annak, aki követni óhajtja a divatot). De ma már nemcsak a királyné és udvara törődik a divattal Ma mindenki divatosan akar öltözködni, nemcsak az, akinek Poiret vagy Paquin tervezi és varrja a legújabb Kreációkat, hanem az is, akinek a külvárosi áruház legolcsóbb ruhájából is csak egyre tellít _______ BÁCSMEGYEI NAPLÓ 21. oldal. És ezért ma már hiába szebb és művészibb a hosszú ruha, mint az, amelyik a rosszul sikerült térdkalácsot is érvényre juttatja. Mert szalonban, bálteremben negyszerüen hat a királynői termetű asszony után művészi vonalban kigyózó uszály. De földet seprő ruhában reggelenként munkába menni nem lehet, akár üzlet, műhely, bolt, iskola, redakció vagy orvosi prakszis a munkahely. Aki déli napsütésben egy félórácskát sétál, az valahogy még csak cipelheti a szoknya súlyos terhét De akinek esőben és sárban is menni, sőt sietni kell, az csak addig maradhat hü és engedelmes követője a divatnak, a mig a divat is hűségesen kitart a rövid szoknya mellett Amint uszályt ir elő, nagyon nagy lesz a passzív rezisztenciába menő ellenzéke. A dolgozó nők és a divat útja akkor szét fog válni. Ha tehát a divat meg akarja összes alattvalóit tartani és nem elégszik meg a milliomosok kis rétegével, akkor a dolgozó nők igényeit nagyon is szem előtt kell tartani. És ezt meg is teszi, mert nem szívesen csatlakozna a száműzött uralkodóknak a múlt dicsőségén merengő táborához. Ezért ne féljen, asszonyom! A hoszszu ruha nem lesz többé kötelező, általános divat. De rövidebb már igazán nem lehet — mondja ön ijedten. Nincs igaza. Ezt már évek óta hangoztatjuk, de azért virágfakadásos tavaszon, lombhullásos ősszel fel-felvarrunk egy jó tenyérnyit a szoknyánkból. Hogy ez meddig tartható? A krónikus nem jós, tehát erre a kérdésre nem is felelhet, Szerényen csak annyit válaszolhat, hogy ez á jövő titka . . . Benedek Rózsi. ORVOSI DOLGOK —na----Masszázs junkat. A dörzsölést végezhetjük egyenes vonalban és körkörösen, let, csak az utóbbi erősebb beavatkozás. A nagyobb testfelületek, mint has, hát, mellkas sírni tó masszázsára nyitott tenyerünket, végtagok, keskeny testrészekhez pedig a hüvelykujjpárnát, vagy magát a két hüvelykujjat használjuk. A simítás mindig két kézzel történik, célja: a vivőeres és nyirokéráramlás élénkítése. A dörzsöléssel már mélyebbre A gyúrást akkor végezzük, ha a test mély izmaira akarunk hatást gyakorolni. Végezhető ökölbeszorított kezekkel, két tenyérrel, amikor a beteg végtagot két tenyerünk között sorfrd-mozgásokkal masszírozzuk, gyúrjuk. A jó maszszőr a gyurásos műveletek után kopogtató mozdulatokat végez a vérkeringés élénkítésére és helyi vérbőség előidézésére. E kopogtatást végrehajtjuk élére felállított két tenyerünk, vagy félig csukott öklünk segítségével. Mialatt az egyik kéz a levegőbe lendül, a másik pacskoló mozdulatot végez, meglehető gyors tempóban. Ezzel az eljárással mándig az izmokra, a puha testrészekre hassunk és sohase a kiálló csontokra. Alkalmazása — Technikája - Hogyan kell masszírozni ? — mikor árt c Ismerek embereket, akik nem szívelhetik az orvosokat, ök maguk se tudják: miért, de lelkűk mélyéből gyűlölik a doktorokat. És lépten-nyomon el is dicsekednek: — Én métg nem voltam soha orvos kezében és remélem nem is leszek. Vagy: — Nem kell nekem orvos! Jobban kigyógyitom én magamat, ha beteg vagyok, mint akármelyik orvos. így szokott kérkedni ismerősei előtt és közben jótékonyan osztogatja bölcs tanácsait a betegeknek: egyiknek teát, a másiknak valami gyógyszer-specálitást, a harmadiknak kenőcsöt, vagy szarvasfaggyut ajánl és csodálatos dolog, minden betege »meggyógyul«. Csak a gyógyult eseteit ismerteti, a nem gyógyultakról hallgat, vagy bölcsen azt válaszolja, hogy: — Halál ellen nincs orvosság... Érdekes: ha ez az amatőr-kuruzsló maga komolyan megbetegszik, egyszerre három orvost is hivat betegágyához — lóhalálban, vagy ha bir, ő maga szalad az orvoshoz lélekszakadva és könyörögve kéri: mentse meg az életét, tekintsen kiskorú gyermeken-e, feleségére. Az ilyen emberek nevelik a közönséget a kuruzslók számára, ezek riasztják el az orvostól az egyszerű embereket és erősitik bennük a hitet, hogy az orvosok — nem értenek a gyógykezeléshez, a gyógyszerek mérgek, amelyek — ölnek. Nálunk általában minden második ember »gyógyítással« foglakozik, ha nem is üzletszerűen: minden kis külvárosi uccának megvan a maga javasasszonya vagy embere és minden harmadik egyén azt hiszi magáról, hogy többet tud, mint egy jól képzett szakorvos. Ezek a kisemberek, a nép egyszerű emberei könynyebb esetekben egymást kezelik és csak súlyosabb, komplikáltabb betegségeknél kérik ki a gyógyszerész tanácsát. Ez a gyógyszertári »rendelés« nálunk máir a legrégibb idők óta be van vezetve. A szállási parasztok ma is úgy tudják, hogy a a teljesen mindegy, hogy orvoshoz vagy patikushoz fordulnak tanácsért. Aztán végeredményben a gyógyszertári rendelés — olcsóbb. (Mindenesetre az a gyógyszerész, aki nem foglalkozik »gyógyítással« — ne vegye magára.) Ugyan hogyan került ez a sok felesleges fecsegés ceruzám alá? Hát egyszerűen úgy, hogy esz a méreg, ha arra gondolok, hogy az emberek fühöz-fához kapkodnak, ha betegek, csak épen azt a kezelési gyógymódot nem veszik észre, ami a legolcsóbb és leghatásosabb és ami a szó szoros értelmében a kezük ügyébe esik és ez a gyógymód: a masszázs. A gyógy masszázst — mert ilyen is- Hány féle fogást ismerünk ? Milyen esetekben használ és masszázs ? van — nálunk figyelemre se méltatják, jóllehet külföldön valóságos irodalma van. A masszázs általában elősegíti a szívműködést, a vér és nyirok keringését erősíti az izomzatot, befolyásolja a vérnyomást. ezenkívül alkalmazható: beteg végtagok, gyenge Ízületek erősítésére, csonttöréseknél, ficamodásnál, rándulásnál utókezelésképen és izzadmányok felszívódására. A masszás segítségével merev ízületeket hajlékonnyá tehetünk, az elhízottakat lefogyaszthatjuk és mert fokozza az anyagcserét, javítja az étvágyat, hizlalókuráknál is hasznát vehetjük. Aszerint, hogy milyen testrész segítségére sietünk, ismerünk, has, gyomor, szív, végtag, arc, ideg, méh, fej, szem, sőt dobhártyamasszázst is. A német-francia iskola általában öt fogást ismer a masszázsnál ezek: 1. slmitds; 2. dörzsölés; 3. gyúrás; 4. kopogtatás; 5. megrezegtetés. Általános szabályok: csak meztelen testrészeken végezzünk masszázst sohase ruhán keresztül A masszáié kéz tiszta legyen, a testet tegyük va-A simító masszázs zelinos kenőcsök, esetleg szagtalan ólatjók segítségével sikamlóssá. A masszázs mindig az izom hosszában, elernyedt állapotban és végtagoknál mindig a szív felé, a vivőeres véráramnak megfelelően történjék. Az elektromossággal hajtott, vagy kézigépek munkájánál a szakavatott kezek masszázsa többet ér. A végtagok, testrészek masszázsára negyed órát, mig az egész testére félórát számíthatunk. Ami a technikát illeti, a simítás és a dörzsölés lényegében ugyanazon müve-A dörzsölés akarunk hatni, néha régi összenövések ellen küzdünk vele. A dörzsölésre a hüvelykujjakat használjuk, vagy a hegyeivel összeillesztett három »hosszú« uj-A kopogtatás A megrezegtetés, a vibráció a legfinomabb és legnehezebb művelet, amely a legtöbb gyakorlatot igényel A vibrációnál mechanikus ingerhatással akarunk az idegekre, az érmozgató idegekre, a felületes izmokra, arcizmokra befolyást gyakorolni. A masszázsnak ez a fajtája kis kilengésü rezgő mozgásokból van összetéve. Végezhetjük a kezek háti oldalával és az ujjak hegyével is, amikor kellemes, alig érezhető megrezgetést okoz. A megrezgetést száraz testen kell végezni. A gyóéymasszázs leggyakoribb alkalmazását a gyomor és has masszázsánál látjuk. Ezzel az eljárással erősíteni igyekezünk a hasfal és a belek izomzatát, elő akarjuk segíteni a belek kigyószerü mozgását A has és gyomor maszszázsa körkörös, az óramutató járásának megfelelően, nyitott tenyerekkel simitó és dörzsölő mozdulatokkal történik. A gyomor és hasmasszdzst mindig étkezések előtt, vagy legalább három órával az utolsó étkezés után végeztessük. Ajánlható: lógó hasnál, gyomor- és bélrenyheségnél, gyomorsülyedés és tágulásnál, ideges gyomorr és bélbántalmaknál, elhájasodásnál. A negyedórás hasmasszázst mindig megrezegtetés, vibrációs masszázs fejezze be, amit őzfejszierüen összerakott ujjaink hegyével végezhetünk. Célszerű a hasmasszázst tornagyakorlatokkal is öszszekötni: a földön fekvó helyzetből felülni és visszafeküdni a kezek és lábak segítsége nélkül A hasizmokat erősítő tumagyakorlatokat mindig a masszázst megelőzően végezzük. A fejmasszást, ideges, neuralgiás fájdalmaknál alkalmazhatjuk. A masszőr a lovagló ülésben ülő beteggel szemben helyezkedik el. A két tenyer a halántékokra, vagy a fejtetőre kerül, a maszszázst a két hüvelykujj és a nyakszirt a fültő körül dolgozó hosszú ujjak végzik. A fejmasszázs simító, dörzsölő és végül enyhe vibrációs mozdulatokból tevődik össze. Az arcmasszázs a kozmetika szolgálatában áll, célja: emelni az arcbőr tónusát, elsimítani a ráncokat, javítani a vérkeringést, kiküszöbölni a faggyú-mirigyek rendellenességeit; befolyásolni igyekszik az arc mozgató és érző idegeit, erősiteni az arcjátékhoz szükséges apró izmokat. Az arcmasszázs az izmok hosszanti rostjai és a ráncok lefutásának megfelelően történjék. A masszázs a két hüvelykujj és a középső ujjak szimmetrikus, simitó, dörzsölő és megrezgető