Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-02 / 272. szám
2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. október 2. két kilépésre indítottak, én ezidőszerint a visszalépést nem tartom helyénvalónak. Csak amennyiben az anyapártban a viszonyok konszolidálódnak, olyan irányban, ahogy mi azt kívántuk, lehet tbeszélni a viszszalépésről. Megbánó nyilatkozat aláírásáról, bocsánatkérésről és éjihez hasonlóról beszélni nevetséges dolog. — Ismétlem ez az én személyes álláspontom. A pénzügyi bizottság a Cigány-szigeten tartotta pénteki ülését A pénzügyi bizottság péntek délelőtt a Cigány-szigeten lévő állami hajójavító telepen tartotta ülését és megvizsgálta a javítóműhely berendezését. Milojevics igazgató kalauzolta a pénzügyi bizottság tagjait, akik megállapították, hogy a hajójavító műhely berendezése egészen kezdetleges. Milojevics igazgató Írásban fog jelentést tenni a hajójavító műhely ügymenetéről és azokról a szükséges beruházásokról, a melyekkel az üzemet modernebb alapra lehetne helyezni. Gránát gyerekkézben Szuboticán pénteken este felrobbant egy gránát és három embert súlyosan megsebesített Szuboticán pénteken az esti órákban súlyos kimenetelű szerencsétlenség történt az V-ik köri Murska ulica 10. számú házban. Vukolics Kálmán hétéves kisfiú egy régi gránátot talált az udvaron. A kisfiú, aki azt hitte, hogy játékszert talált, a veszedelmes lőszert átvitte szomszédjukban lakó Kutlimánékhoz és ■ott megmutatta Kutlimán Ilonka tizenegyéves kisleánynak, akivel együtt feszegetni kezdték a gránát hüvelyét. Eközben odaérkezett Kutlimán József ötvenötéves napszámos, a kisleány é4esapja, kezébe vette a gránátot és csavargatni kezdte a berozsdásódott tempirozó készüléket, amely egyszerre' engedni kezdett és a gránát hatalmas dörejjel felrobbant Kutlimán kezében. A szerteröppenő gránátszilánkok Kutlimán Ilonka balkezének ujjait letépték és jobb lábszárát könnyebben megsértették, Kutlimán JózsefÁldott éjszaka Irta: László Ferenc Halvány derengéssel közeledett a didergő hajnal és a kis cseléd vastag kendőkbe bugyolálvia álmosan ment a kútra vízért. Két kannát cipelt ernyedt kezeiben, amelyekben még ott zsongott az álom boldog dologtalansága és az ölelés melege. Az uccán még alig lárt néhány hajnalban kelő robotos és néhány álmos utas sietett ,a pályaudvar felé. A közeli templom tornyában most szólalt meg az öt órai harangszó. amely minden reggel itt fogadta a lányt a kapuban, amikor vízért ment. A szeretetet hirdető harangszó igy neki a mindennapos robot kezdetének hirdetője lett és ezért öntudatlanul meggyülölte a harangok kongó szavát. Az ucca szürke derengésében unottan vánszorgott a kút felé, a szemeiben még az álom settenkedett és az ágy melege után most fázott a hűvös hajnalban. Néhány kocsi kocogott el mellette és kövér kofák igyekeztek a piacra, az ucca azonban még csöndes volt és a házak ablakai lefüg- j gönyözve szunnyadtak az őszi deren- j gésben, mint lehunyt szemek. Szegény kis cseléd volt. tizennyolc éves fiatal és erős parasztlány. Egyszerű mindenes, aki szegény embereknél szolgált, sokgyerekes, pénztelen kishivatalnok családjánál, ahol a nagysága segitett főzni és neki kellett minden házimunkát elvégezni. Hogy irigyelte sokszor az előkelő szakácsnőt és az elegáns szobalányt a szomszéd bérpalotában, mert azoknak könnyebb dolguk volt a gazdag úri házban és sokkal később keltek reggelenkint. mint ő. Óh, a cselédek közt is vannak kasztok és társadalmi távolságok és a szobalány csak félvállról beszélt a szegény kis paraszti cseléddel, ha néha szóbaélit nek balkezefejét roncsolták össze a szilánkok, de legsúlyosabban megsérült Vukolics Kálmán, akinek lábszárát tépte szét a robbanás. A házbeliek a robbanás zajára kirohantak az udvarra, értesítették a mentőket, akik a sebesülteket beszállították a közkórházba. A rendőrségi nyomozás megállapította, hogy a szerencsétlenségért nem terhel senkit felelősség. A sebesülteket még nem lehetett kihallgatni. Október 1-én megváltozott a menetrend Változások a Beograd—Noviszad—Szuboíica—Szombor— Vinkovci-i vonalon Október elsején lényeges változások álltak be a menetrendben a Beograd— Noviszad—Szubotica—Szombor—Vinkovci-i vonalon. Beogradból a 212. sz. személyvonat 5 órakor indul, Sztara Pazovára érkezik 6.12, Indiára 6.30-kor, Noviszadra 7.35- kor érkezik és 8.15-kor indul. Növi Vrbaszra 9.17-kor érkezik és 9.30 perckor indul, Bácska Topolára 10.18-kor, Zsednikre 10.39 perckor, Szuboticára 11 óra 10 perckor érkezik. A Noviszad—szuboticai vonalon. Noviszadról a személyvonat 3.50-kor indul. Vrbászra érkezik 4.56-kor, tovább megy 5 óra 16 perckor, Zsednikre érkezik 6 óra 36 perckor, tovább indul 6.38- kor és Szuboticára érkezik 7 óra 10 perckor. Beograd—Szubotica (gyors). Beogradból indul 9.15-kor, Sztarapazovára érkezik 10.05-kor, Noviszadra érkezik 11.15, Noviszadról indul 11.28, Novivrbászra érkezik 12.17, tovább indul 12.22 és Szuboticára érkezik 13 óra 30 perckor. Beograd—Noviszad—Szombor (személy). Beogradból indul 12 óra 35 perckor, Petrovaradinba érkezik 16.30 perckor, Noviszadra 16.45, innen tovább indul 16.50-kor Qajdobra—Odzsáci (19.05) Szombor felé, ahova 20.40-kor érkezik. Beograd—Noviszad—Szubotica (vegyes). Beogradból indul 13.30, Noviszadra érkezik 16.15, tovább indul 16.40, Novivrbászra érkezik 17.46, tovább indul 18.01, Topolára 18.47 és Szuboticára \9 pra 40 perckor érkezik. Beograd—Noviszad—Szubotica (személy). Beogradból indul 21.11, Noviszadra érkezik 23.45, innen indul 0.10 perckor, Novivrbászra érkezik 1.14, Novivrbászról indul 1.29 perckor, Topolára 2.22, Szuboticára 3 óra 20 perckor érkezik. Noviszad—Beograd (vegyes). Noviszadról indul 23.50 és Beogradba érkezik 3.50 perckor. Szubotica—Noviszad—Beograd (személy). Szuboticáról indul 0.25, Novivrbászra érkezik 2 órakor, Novivrbászról indul 2.15, Noviszadra érkezik 3.15, Noviszadról indul 3.40, Beogradba érkezik 6.45-kor. Szubotica—Noviszad—Beograd (gyors). Szuboticáról indul 4.48, Topolára érkezik 5.20, Novivrbászra érkezik 5.49, tovább indul 5.55, Noviszadra érkezik 6.40, tovább indul 6.52, Beogradba érkezik 9.10 perckor. Szubotica—Noviszad—Beograd (személy). Szuboticáról indul 8.20, Topolára érkezik 9.17, Novivrbászra érkezik 9.59, tovább indul 10.11, Noviszadra érkezik 11 óra 10 perckor, tovább indul 11.30, Beogradba 14 óra 25 perckor érkezik. Szubotica—Novisizad—Beograd (személy). Szuboticáról indul. 13.45, Topolára érkezik 14.42,' Novivrbászta 15.23, tovább indul 15.33, Noviszadra érkezik 16.35, tovább indul 16.55-kor, Beogradba 19.35- kor érkezik. * Beograd—Noviszad—Szubotica (gyors). Beogradból indul 19.50, Sztara Pazovára érkezik 20.46, Noviszadra érkezik 21.47, tovább indul 21.55, Novivrbászra 22.40, Topolára 22.12 és Szuboticára 23 óra 41 perckor érkezik. Szubotica—Noviszad—Beograd (gyors). Szuboticáról indul 15.55, Topolára érkezik 16.33, Novivrbászra 17.56, Noviszadra 18 órakor érkezik, innen 18.12-kor tovább indul és Beogradba 20 óra 40 vele. A gazdák gőgje ráragad a cselédekre is és a két szegény dolgozó lány között olyan volt a különbség. mint a gazdag ur és a szegény kishivatalnok között. A kis cselédnek az volt a sorsa, hogy szegény embereknél szolgáljon, ahol gyengébb az élelmezés, ritkák a vendégek és nincs borravaló, cselédszobáról meg nem is mert volna álmodni. A konyhában, vagy a kis kamrában aludt, elhagyottan, mint aki senkihez és sehová nem tartozik. Fáradtan cipelte a két kanna vizet és egyszerű, problémákat nem ismerő gondolkodásán most már nem eisőizben átvillant a keserű kérdés: Miért mindez? Miért dolgozik hajnaltól késő estig másoknak? A száraz kenyérért és azért a zugért, ahol az éjszakát tölti? Mert a bére olyan nevetségesen kevés volt, hogy alig teli belőle nehány szegényes rongyra. Meddig fog ez igy tartani? Meddig kell még idegen emberek szeszélyeit törni, mások szennyét tisztítani, oselédsorban tengődni? Lesz valaha neki is kis szohakonyhás lakása és gügyögő apró gyereke, akiért érdemes lesz dolgozni? Sokszor gondolt erre és úgy irigyelte az egyszerű iparosasszonyokat, sőt még a szegény napszámosok feleségeit is, mint kiváltságos boldog lényeket. A konyhában tüzet rakott, kisöpörte a piszkos nagy udvart és szinte anélkül, hogy tudta volna, mit csinál, már gépiesen dolgozott. Lassan megvirradt, az uccáról már sűrűbben hangzott be a kocsik és autók dübörgése és a kis udvari lakásban is megmozdult a sokgyermekes család. A kis cseléd ekkor már javában mosott, két hetes fehérnemű tornyosodéit a teknő mellett. Aztán a reggeli készítés, siető takarítás, az aszony sürgető parancsai. Mindez már megszökött volt és a hajszolt kis cseléd csodálatos munkabírással robotolt, úgy mint minden nap már évek óta. Pedig fáradt volt. Sohsem jutott elég ideje ahhoz, hogy kipihenje magát. Az éjszakái rövidek voltak, tiz óra előtt sohasem került ágyba és reggel öt órakor már talpon kellett lennie. A közbeeső időből is Csak négy-öt órát aludt, mert az éjszaka másik felében — élt. Vigasztalan és örömtelen életének sivatagjában az a néhány óra volt az üdítő, örömöt és boldogságot jelentő oázis, amikor a szeretője karjaiban feküdt. Erős, fiatal legény volt. aki a mágia módján szerette a lányt. Keltett a fiatal, rugalmas teste, a minden szentimentális érzésektől mentes egészséges szeretkezés. Minden este eljött a legény és a konyha sarkában gubbasztó cselédágy a mámoros ölelkezésnek ugyanolyan násznyoszolyáia volt. mint az illatos női hálószobák selyemágynemüktől puha fekvőhelye. Késő este surrant be a legény, amikor már aludt az egész ház és kora hajnalban ment el, még mielőtt a lány felkelt. Ezek az éjszakák adták az örömét, az izgalmát, az értelmét szegény, elcsigázott, árva cselédéletének. Most, 'hogy mosás közben vörösre marta a kezét a lúgos viz, a legényre és az éjszakáira gondolt, mint mindenkor, amidőn munkaközben valami szépre akart gondolni. Közben elmúlt a dél is, elmosogatta a sok piszkos edényt, kitakarította a konyhát és megint a teknő mellé állt és mosott tovább. Hajnal óta szünet nélkül dolgozott. A lábaiban furcsa zsongást érzett, fáradt volt, de megszokta már, hogy a fáradtságot ne vegye észre. Nappal csak gép volt. amelynek megállás nélkül kell dolgozni. Lassan és fáradságosan mult a nap, mint a tegnapi, a tegnapelőtti és azelőtti. És ahogy a holnapi és a többi nap fog eltelni. Alig szólt valakihez egész nap egy szót. Néha az asszonya ellenőrizte perckor érkezik. Szubotica—Noviszad (személy). Szuboticáról indul 18.35, Topolára érkezik 19.40, Novivrbászra érkezik 20.27,! tovább indul 20.42, Noviszadra 21.54 perckor érkezik. Szubotica—India (expressz). Szuboticáról indul 11.40, Novivrbászra' érkezik 12.50, tovább indul 12.55, Noviszadra érkezik 13.39, tovább indul 13.54, Szremski Karlovcira érkezik 14.23 és Indiára 15.16-kor érkezik. Acsehszlovákképviselők szuboticai fogadtatása Radonics Jován üdvözli a vendégeket Vasárnap, október 3-án — mint ismeretes — Malipetr Jan, a csehszlovák parlamenti elnök vezetésével hetven csehszlovák nemzetgyűlési képviselő érkezik Magyarországon keresztül Jugoszláviába. A csehszlovák képviselők először Szuboticára jönnek és itt néhány órát fognak tartózkodni, majd tovább utaznak Beogradba. A szuboticai főispáni hivatal pénteken délelőtt kapott utasítást ä csehszlovák parlament képviselőinek fogadtatására vonatkozólag. A csehszlovák vendégeket, akik vasárnap délután három órakor fognak a bu-5 dapesti gyorsvonattal Szuboticára' érkezni, dr. Petrovics Milivoj vár-, megyei főispán, Gyorgyevics Dra-i goszláv szuboticai főispán, dr. Eve-, tovics Mátyás helyettes polgármester és a szuboticai városi tanács fog-j ják fogadni a pályaudvaron. A parlament és a kormány képvisaletében meg fognak jelenni Makszimovics Bózsó belügyminiszter, vagy helyettese, Radonics Jován dr. nemzetgyűlési képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke és még húsz nemzetgyűlési képviselő. A csehszlovák képviselőket az állomáson a parlament nevében Radonics Jován dr. és Szubotica város nevében dr. Evétovics Mátyás helyettes polgármester fogja; üdvözölni. Az üdvözlő beszédek elhangzása után a katonai zenekar a csehszlovák és a jugoszláv himnuszt játsza el. A képviselők ezután megtekintik a városházát és ha a vonat indulásáig lesz elég idő, Palicsra is kimennek. a munkában, egyszer-kétszer az egyik gyerek ijesztett rá a sötét, gőzös mosókonyhában, különösen a legnagyobb fiú, a kamasz diáik, aki mohón nyúlt a kemény melle felé. A kis cseléd a lúgos, szappanos, szennyes vizet a fiú arcába föcsölte és nevetett. Mulattatta a kamasz fiú félszeg vágyakozása és szánalmasnak találta, amikor az erős emberére gondolt. De azért játszott a fiúval, mert ez a furcsa, viháncoló játék izgalmas készülődés volt az éjszakára... Már csöndes és sötét volt a ház, amiJ kor a legény tiz óra után bekopogott a konyhaablakon. Az egész napos hajsza fáradtságától néhány perccel előbb nyomta el a lányt az álom, de most mégis frissen, örömös kedvvel ugrott talpra, hogy bebocsássa a férfit. És néhány másodperc múlva már mind a ketten a meleg, mámort és kéjt kínáló ágybari voltak. Az éjszaka órái úgy röpültek el, mint az álom. A munka és szeretkezés után elgyöngült testek úgy feküdtek, mintha sohsem tudnának megmozdulni. De a hajnal első derengésével a lány mégis felébredt. A fiú ott feküdt a karjai között és mélyen aludt. A sötét piszkos udvarról ellenségesen tört be a konyhaablakon a hajnali szürkeség. Egy pillanatra az a gondolata támadt, hogy milyen jó volna most besötétiteni az ablakot, nem venni tudomást a közeledő nappalról és önmagukat megcsalva meghosszabbítani az éjszakát napokra, vagy akár hetekre. De a következő pillanatban már diadalmaskodott a józansága és megrettent, hogy elkésik a reggeli munkájával. Felköltötte a legényt, aki álmosan, dörmögve öltözött fel és ment .útjára.Mindjárt utána dideregve kibújta meleg ágyból a lány is, hogy újra kezdje a csúnya tegnapot, a robotos hétköznapot. A hajnali harangszó a kapuban találta amint fázósan, kendőkbe bugyolálva a kútra igyekezett vízért.
