Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-02 / 272. szám

7305. ofcfSber 2. 3. oldal RÁCSMEGYEI NAPLÓ KISEBBSÉGI ÉLET A szászok Bukarestben niár hosszú évek óta hat iskolát tartottak fönn: egy ovódát, két elemi iskolát, egy reálgim­náziumot, egy kétéves leánykereske­delmit. A .kitünően vezetett iskoláknak a múlt évben 2300—2500 növendéke volt, akik közül sok volt a magyar és zsidó is, akik magasabb tandíjakat fi­zettek és ezzel lehetővé tették az is­kolák fenntartását. A közlekedésügyi miniszternek legújabb rendelete, mely eltiltotta az idegen nemzetiségű diákok beiratkozását, a szászok intézeteit ko­moly válságba kergette. A tavalyi 2500 létszámmal szemben az idén mindössze 650 tanuló iratkozott csak be az isko­lákba, melyek közül a felsőkereskedel­mi — tanulóhiány miatt — kénytelen volt működését beszüntetni. A szász parlamenti csoport elhatározta, hogy a kamarában szóváteszi az ügyet és kö­vetelni fogja a kormány iskolapolitiká­jának módosítását. * Kisebbségek és a paktum címmel hosszabb ciket irt Jorga lapjai, a Nea­­mul Romanese. »A békeszerződések — irta a lap — melyekhez becsületünkkel és nem kevésbé saját érdekeink révén is, hozzá vagyunk kötve, tisztán meg­állapítják, hogy milyen feltételek mel­lett kell a kisebbségeknek élniök a há- Doru után létrejött utódállamokban. A statisztika igazolja, hogy milyen érté­kük van ezeknek a kisebbségeknek és minő közreműködés várható tőlük a ro­mán állam elöhaladása érdekében. En­nek ellenére az alkotmánykészitő libe­rális többség kezdettől fogva nem akart románokon kívül másokat is. A »román polgár« általános elnevezést használva, a tényleges valóság felett makacsul szemet hunyunk. Azok, akik abban a véleményben voltak és vannak, hogy egyetlen állam sem kockáztat semmit, ha komolyan elismeri azt, ami létezik és akik tiszteletben tartják mindazokat, amik tiszteletben tartandók, tudják, hogy Romániában többmillióra menő la­kos van, akik nem tartoznak a román fajhoz, nem beszélnek maguk közt ro­mán nyelven, más emlékeik vannak és ezek az emlékek más államokkal van­nak összefüggésben. A liberális politi­kai vezérek, felekezeti és iskolázási szempontból, az állami hatalmat állítot­ták fel irányadóul és egyetlen iskola­­jelleget kívántak: az államit, kizárólag román tannyelven. De minthogy kény­telenek voltak belátni, hogy ez kivihe­tetlen, arra törekedtek, hogy a nem ro­mán tannyelvű iskolák számát minél kevesebbre apasszák és ezeket illető­leg is azon voltak, hogy a nemzetisé­gek jogi létezését el se ismerjék. Ezért a törvény egyetlen szót sem foglal ma­gában az ilyen jellegű iskolákról, ha­nem hogy a valóságot elpalástolhassa, »magániskolákról« beszél csupán. De jött a választás éts a liberálisok részé­re a nemlétező kisebbség egyszerre ko­moly gondot okozott. A helyzet egy­szerre megváltozott: a nemzetiség lé­tezik politikai pártok részére, ellenben az ország részére való létezése nem szükséges. Később más politikai párt is megtette ugyanezt a lépést, annál könnyebben, mivel nem hősködött an­nak az elvnek a hangoztatásával, hogy a román nemzeten kívül nem létezik más náció is az országban: paktumot kötött a nemlétezőkkel és hatalomhoz jutott«. * A magyar-német szövetség komoly politiaki tényező Csehszlovákiában. A prágai lapok is elismerik, hogy a jelen­legi helyzetben a kisebbségi pártoké a döntő szó: tőlük függ, hogy a hivatal­nokkormány a helyén maradhat-e, vagy uj kabinet alakul. A szövetség, mely a válaszúton áll, a legközelebbi napokban fog határozni abban a kérdésben, hogy hajlandó-e a cseh pártokkal kormányt alakítani. Szent-Ivány József, a szövet­ség magyar vezetője a várható döntés­ről ezeket mondotta: »Az utóbbi idő­ben állandóan tartja magát az az e'ő­­ször a cseh sajtóban kolportált hir, lógj a kormányzást a vámtöbbséig fog­ja átvenni. Ilyen irányú tárgyalások folyamatban vannak' ugyan, egyelőre azonban az elvi és elméleti határt tu! nem haladták. A tárgyalások kimenetele a konkrétumok során múlik, melyek­nek feldolgozása még sok időt igényel. A magyar nemzeti párt határozottan az aktivizmus alapján áll ugyan, de ez ép­pen azt jelenti, hogy a magyarság kö­veteléseit a legmesszebbmenően képvi­selni fogja és ezeket német szövetsé-Szubotica legnagyobb ipartelepe, a Ferrum, mely az utóbbi időben erősen leredukált üzemmel dolgo­zott, újabb krízis előtt áll. A gyárigazgatóság október 1-én felmondott az összes hivatal­nokoknak, akiknek száma meghaladja a negy­venet. A tömeges felmondások nagy ria­dalmat keltettek a hivatalnokok kö­rében, akikkel a gyárvezetőség nem közölte, hogy az elbocsátások mi­lyen okból történtek, csupán azt tu­datta velük, hogy amennyiben a helyzet megvál­tozik, a g\ árigazgatóság újból alkalmazni fogja őket. Az izgalom annál nagyobb, mert a munkások egy részét is elbocsá­tották. A Bácsmegyei Napló munkatársa felkereste a gyár igazgatóját, Stei­ner Kálmánt, aki az elbocsájtásokról a következőket mondotta: — A gyárvezetőség valóban föl-A Zsivot—Szlávia-pör főtárgyalásá­nak ötödik napján még nem nyert befe­jezést a tanuk kihallgatása, bár a bíró­ság ötven tanúnál többet hallgatott ki. Szombaton valószínűleg befejezést nyer a tanuk és a sértettek kihallgatása. Elő­reláthatólag hétfőn befejezik a bizonyí­tási eljárást és megtartják a perbeszé­deket. A monstre perben ítélet hirdetés valószínűleg kedden, vagy szerdán lesz. A pénteki főtárgyalásról az alábbi tudó­sítás számol be: Pavlovics István reggel nyolc órakor nyitotta meg a folytatólagos főtárgya­lást. Plavsics Koszta dr. volt az első tanú, akit a bíróság kihallgatott. Részletes felvilágosítást ad a Szláviába beirt ta­gok orvosi vizsgálatáról. Csóvics Jó­zsef dr. városi orvos szintén a beteg­­vizsgálatra vonatkozólag ad felvilágosí­tást. Weisz Oszkár tanú elmondja, hogy egy terv merült fel a Zsivot szanálása érdekében. Ebben az ügyben tárgyalt az egyesület vezető tagjaival, de a rend­őrség közbelépése miatt semmi7 sem jött létre. A bíróság ezután több tanút hallgat ki, akik lényegtelen vallomást tesznek. Ahol a tag és nem a ked­vezményezett kapta a pénzt Svábics Péter tanú, aki a Zsivotnak egyik kedvezményezettje volt és 2000 dinárt fizetett be, elmondja, hogy az ál­tala beirt jegyespár házassága után december 1-én a szükséges okmányok­kal felszerelve megjelent a Zsivot iro­dájában, hogy a biztosítási összeget fel­vegye. Rukovina azt mondotta neki, hogy majd megkapja a pénzt. Mikor ké­sőbb újra eljött pénzért, Grádics, az egyesület elnöke indulatosan szólt: — Hej az apád mindenit, te is pénzt almrsz. Később a tanú megtudta, hogy Grá­dics utasítására kiutaltak az általa beirt tag részére 2000 dinárt, habár ő volt a kedvezményezett és ő fizette a tagdijat. gesei kívánságaival összhangba' hozni óhajtja. Minden reményünk megvan arra, hogy érvényesíthetjük politikai erőnket, annál is inkább, mert az or­szágos keresztényszocialista párttal való komoly együítsnunká’kodás kilátá­sai is megnövekedtek, mit, azt hiszem, az egész magyar Közönség szívesen lát és örömmel köszönt, hiszen ezál'al a magyarság súlya számottevően meg­növekedik«. mondott a Ferrum összes hivatalno­kainak. a felmondás azonban csupán preventív intézkedés arra az esetre, ha a gyár üzemét újból és lényegesen redukálni kell. A helyzet ugyanis az, hogy a gyárnak a jövő esztendőre még nincs szerződése az állammal és egyelőre nem tudjuk, hogy kapunk-e annyi megrendelést, hogy az üzemet a jelenlegi méretekben fentarthat­­juk. A tárgyalások az állammal fo­lyamatban vannak, nincs azonban túlságos reményünk arra, hogy a tárgyalások eredményesen is vég­ződnek. Ha a gyárnak az államtól sikerül megrendeléseket kapni, az esetben a felmondásokat nem érvénye­sítjük és az összes hivatalnoko­kat megtartjuk, de amennyiben ez nem következik be, kénytelenek leszünk a vagonjavitó­­üzemünk munkáját minimálisra re­dukálni és a tisztviselők legnagyobb részét elbocsájtani. Grádics feláll és kijelenti, hogy ez nem igy történt. A tanú megmarad vallomá­sa mellett. A bíróság megeskette. Grádics tevékenykedik Ozorád Lajosné, született Kopunovics Margit a következő tanú, aki elmondja, hogy mint a Zsivot tagja 6000 dinárt befizetett az egyesület pénztárába. Mi­kor a beíratott tag megnősült és pedig, mint egyike az elsőknek, azonnal be­vitte a szükséges okmányokat és átadta a titkárnak, mire a titkár sorszámot adott neki — a tanú szerint a harminca­dik — a titkár szerint a nyolcvanadik számot. Efölött vita fejlődik ki a tanú és a negyedrendű vádlott, Dörfler titkár között. Az elnök: Amikor bevitte az okmányo­kat, mint mondtak? A tanú: Mondták, hogy majd fizetnek, ha lesz és hitegettek. Többször utána jártam — folytatja a tanú — hogy hoz­zá jussak a pénzhez és egy ilyen alka­lommal Grádics elnök, aki épen ott volt az irodában, a szó szoros értelmében ki­utasított a helyiségből. Az elnök: Mit szól ehhez Grádics? Grádics: Ez nem igaz. Ha a tanú nem kapta meg a pénzét, csak azért történt, mert nem fizetett be csak négy esetet. A tanú: Tizennégy esetet fizettem be. Csulinovics Ferdo dr. álamügyész: Szóval önt folyton hitegették? A tanú: Igen hitegettek, habár az ok­mányokat rendben találták és tudomá­som szerint kifizettek tagokat, akik utá­nam két héttel később jelentették be az esetet és sorszámuk is sokkal nagyobb volt, mint az enyém. A tanú vallomása után élénk vita in­dul az ügyész és a védők között. A ta­nút a bíróság megeskette vallomására. Hogyan vezették a könav^kef Bénis Lukát, a Városi Takarékpénztár eégvezetőjét hallgatta ki ezután a bíró­ság. A tanú kihallgatása hosszú időt vesz igénybe. A Zsivot könyveit vizs­gálta felül a múlt év decemberében a rendőrség utasítására. A könyveket nem találta rendben. Rukovina, Dörfler és Erdődi — még letartózfatáusk előtt — fel­szólították, hogy hozza rendbe az egye­sület könyveit, de erre csak akkor ke­rült a sor, amikor a rendőrség részéről kapta a megbízást, hogy vizsgálja át a könyveket. Részletes felvilágosítást ad a könyvek vezetéséről. Az üresen ha­gyott sorokról nem tud, ellenben a sor­számok rendje nem volt betartva. Elő­fordult, hogy a pénzért jelentkezőket egy naptárlap hátuljára jegyezték föl. Ezekből a feljegyzésekből megállapította, hogy volt olyan nap, mikor 25—30 tag is jelentkezett pénzért a Zsivotnál. Csulinovics Ferdo dr. ügyész intéz több kérdést a tanúhoz. Utána Dimitri­­levics Dragó dr., Popovics MUivoj dr., Bárdos Izsó dr. védők tesznek fel kér­déseket. Később, izgalmas vita fejlődik ki az ügyész és a védők között. Az ügyész többek között a tanút elfogult­sággal vádolja és olyan kérdéseket in­téz hozzá, hogy az elnök figyelmezteti az ügyészt, hogy Bénis nem vádlott, ha­nem tanú. A tanút megeskették. özvegy Vukov Albéné tanú egy egész csomó, mintegy nyolc-tiz tagsági köny­vet hoz magával egy csikós fejkendőbe kötözve. Kirakja az asztalra a könyve­ket és elmondja, hogy mennyit fizetett be azokra, de nem kapott semmit. Val­lomása után a könyveket, amelyekre, úgy látszik, nagyon vigyáz, ismét be­köti a csikós kendőbe és távozik. Ezután az elnök egész sor tanút hallgatott ki, akik lényegtelen vallomást tettek, majd intézkedett, hogy a beidézett, de a meg­­nem jelent tanukat a szombati tárgya­lásra vezessék elő. Ezután berekesztette a tárgyalást és folytatását szombaton reggel nyolc órára tűzte ki. Ha a királynő utazik Szállodák és autóstársaságok ver­sengnek Mária román királynéért Bukarestből jelentik: A román király­nénak — mint ismeretes — sikerült a tervével szemben felmerült politikai akadályokat, többek között a külügy­minisztérium ellenállását is legyőznie és biztosítani amerikai útját, amelynek a‘ programját már megállapították. A ki-' rály Cretianu volt madridi román köve­tet washingtoni követté nevezte ki és, Cretianu azonnal állomáshelyére uta­zik, hogy még a királyné megérkezése előtt Amerikában legyen. A királyné ok-' tóber 12-én Cherbourghban száll az; United States Line társaság Leviathan nevű hajójára, amelynek elnöki lakosz­tályát bocsátották rendelkezésére. New­­yorkban az elnök egy képviselője fogja fogadni a királynét, aki azonnal tovább utazik Washingtonba. Itt mint az elnök vendége fog időzni. Hét amerikai állam kormányzója, sok város polgármestere, egész sor nyilvános és tudományos in­tézet vezetője, meghívót juttattak el a királynéhoz.. A Pennsylvánia Vasúttársaság igaz­gatósága a királynénak amerikai uta­zásának egész idejére különvonatot bo­csát rendelkezésére, amelyen a királyné azokon a vasútvonalakon is utazhat, a melyek nem tartoznak a Pennsylvania Vasúttársasághoz. Három autótársaság látja el a királynét egész utazása alatt automobillal. Egy autótársaság Buka­restben érdeklődött, hogy királyné mit szeret jobban: a velúr, vagy börpámá­­kat. A sulgravei Georgia Washington intézmény érdeklődött a királynénál, vájjon hajlandó-e egy ezer, vagy két­ezer teritékü banketten résztvenni? Egy amerikai szálloda részvénytársaság pá­risi képviselőjét Bukarestbe küldte, hogy a királynénak ajánlja, hogy amerikai tartózkodása alatt a társaság szállódéi­ban lakjék. A királyné az ajánlatot el­fogadta. Newyorkban a királyné az Ambassadeurs-szállóban fog lakni. Washingtonból a királyné Pardubitzba, Pittsburgba, Clevelandba, Csikágóba, Beatlesbe, San Franciscóba, Los Ange­lesbe, Denverbe és Saint Louisba utazik. A kirányné kíséretében lesz lleana her­cegnő, a királyi pár legfiatalabb leánya, két udvarhölgy, a londoni követség tit­kára, egy segédtiszt és egy bukaresti egyetemi tanár. A Ferrum-gyár felmondott valamennyi hivatalnokának A gyárnak a jövő esztendőre még nincs szerződése az állammal Keddre várható az ítélet a Zsivot—Szlávia-pörben Szombaton befejezik a tanúkihallgatásokat és hétfőn lesznek a perbeszédek

Next

/
Oldalképek
Tartalom