Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-05 / 245. szám
1926. szeptember 5. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. olddl. TINTA — B B----Fellegjáró és elképesztő Keresztvízre szeretnék itt tartani két szót, mely egy pályázaton született meg és kapott jutalmat. Erős, életrevaló csecsemőknek látszanak s ezennel hosszú életet kivánok nekik. Mindakettőt a fantasztikus pótlására ajánlották, melynek megmagyarositása a pályatételek között szerepelt. Ez a szó manapság egyre gyakrabban lábatlankodik előttünk, minden ok nélkül. Én különös ellenszenvvel viseltettem iránta. Először azért, mert nagyzoló. Sokat markol, de keveset fog. Száz és száz, jobb és pontosabb szóval Írhatom körül. Másodszor nem kedveltem, mert alakjára nézve is korcs. Eredetileg görög szó volt, ahol lángot, ragyogást, megmutatkozást jelentett, majd átvándorolt a latinba, később a németbe s megkapván mai fémjelzését, innen kértük kölcsön mi, de megint elláttuk a latinos végezettel. Kissé tarka és torz bohócnak tartottam. Mozihirdetéseken láttam és gyönge könyvek haskötőin. Nem Írtam le soha. Ma este a fönti két szóval, melyet pótlására javasoltak, sokáig játszott tarn, mint .valami újonnan vert fémpénzzel. Engedjék meg, hogy ezt a játékot itt a papíron folytassam. A fellegjáró és elképesztő valóban derék lelemény. Együtt a kettő sikerültén sejteti meg a fantasztikus fogalmát, körülhatárolva a szó egész eszme-területét. A költő képzelete fantasztikus, tehát fellegjáró, azonkívül lehet fellegjáró zene, festészet és építészet is. Barátom pimaszsága fantasztikus, tehát elképesztő. Mindez igen helyes. Mégsem szabad azt vélnünk, hogy ezzel a fantasztikust végképp elintéztük és miután uj szavainkat beiktattuk a törvénykönyvbe, ki-ki bízvást élhet vagy az egyikkel,. v^gy, a, másikkal, mihelyt eszébé ötlik á" fantasztikus fogalma... Minden szó egy világ. Rejtélyes élete yap. Égy, jeles francia nyelvésszel beszélgettem erről a kérdésről, aki azt a nézetet vallja, hogy nincsenek is rokonértelmü szók. Ha csak ezt a két magyar szót veszem például, bu és bánat, nyomban kitetszik, mennyire igaza van. Mind a kettő majdnem egyet jelent, sokszor együtt is alkalmazzuk őket, nyomatékositva: bubánat. De mégsem azonosak. Mindegyiknek más és más a lelki tartalma, hangulati velejárója. Az elsőnél talán a bus-ra gondolok, a másodiknál pedig arra, hogy valaki valamit mégis bán. Aztán mindig a s^ók hosszúsága, rövidsége, lejtése, zenéje befolyásolja idegrendszeremet abban az irányban, hogy oly értelmet adjak mindegyiknek, amilyent éppen adok s ebben az értelemben használjam, az anyanyelvén beszélő ember biztos, alvajáró ösztönével, anélkül, hogy tudnám miért, mindaddig, mig újra nem kell azt valahol használnom. Hasonlóan vagyok a fantasztikussá.1 is. Jókai fantasztikus költészete csakugyan fellegjáró, de Edgar Poe költészete, mely szintén fantasztikus, már nem fellegjáró, hanem inkább lidérces, kisértetes, E. T. A. Hoffmann fantasztikus költészete boszorkányos, kísérteties, Swift Jónás fantasztikus gunyja viszont elképesztő, hátborzongató, döbbenetes. Egy fantasztikus kinai szertartás mesebeli. A fantasztikus Kelet délibábos, regényes, regeszerii. Fantasztikus szépség? Talán káprázatos, varázsos, elbűvölő, tündökletes, vaÉy csak csodálatos. Hallottam egy hölgyet, ki barátnője Ízléstelen ruháját szapulva fantasztikus-nak nevezte, amivel csak azt kívánta értésemre adni, hogy képtelen, lehetetlen, otromba, silány, gyatra. Ha valaki holmi váratlan, de nem kellemetlen hirre fölkiált, hogy fantasztikus, nyilván csak azt érzi, hogy hihetetlen, vagy pestiesen szólva: óriási. A fantasztikus ravaszság tetszés szerint agyafúrt, körmönfont, annakidején értesítette a magánbányákat csavaros. Egy fantasztikus színpadi bonyodalom csillogó is lehet, de tótágasiálló és badar is. Mindenre alkalmazzák, ami a képzeletet csigázza. Ezért néha megrőkönyitő, néha hökkentő, néha örvendetes is. A fantasztikus buta ember egyszerűen szörnyen, vagy egetverőén buta. A drágaság fantasztikus, tehát rémitő, sőt rémisztő. Nem folytatom. Végül az egész szókincsünket ide kellene írnom. Ezzel csak azt próbáltam megérzékeltetni, hogy mi minden van ebben a szóban. Benne van még ma is az ősi görög szó láng-villanása, mely hol lidércként lobban föl, hol délibábként lebeg fölötte, a kölcsönző latin nyelv értelmezése, mely már a képzelőerőre céloz, a németek ködös, rémszerü regényessége, azonkívül a művészetek mai műhely-légköre is. Mindezt egyetlen másik szóban visszatükröztetni lehetetlen, de nem is szükséges. A nyelvészek célja a megközelítés, az ut-mutatás. Ezen az utón elindulva láttuk, hogy a fedőszavak tekintetében nem vagyunk szegények. Csak válogatnunk kell kincseinkben, esetről-esetre. A nyelvet nem lehet szótározni, elzárni és véglegezni. Eleven szövet az, mely teljesen soha sincs készen, mindig újra és újra kell szőnünk, valahányszor beszélünk, vagy írunk. Kosztolányi Dezső Amerika megfenyegeti Európát Amerika hatalmas tmderőt állít Európa ellen Washingtonból jelentik: Nagy feltűnést keltett a Fehér Háznak a leszerelési kérdésben a lapokhoz juttatott energikus hangú nyilatkozata. A nyilatkozatban az Unió kormánya valósággal megfenyegeti Európát, hogy nemcsak gazdaságilag teszi tönkre azokat az európai államokat, amelyek nem akarják a fegyverkezést csökkenteni, hanem hatalmas szárazföldi, tengeri és légi haderőt állít a fegyverkező Európa ellen. A Fehér Ház jegyzékében a következőket mondja: Ha a genfi leszerelési akció kudarcot vall, Amerika kénytelen lesz minden kímélet nélkül kiépíteni szárazföldi, vizi és légi haderejét. Repülőgépek és buvárhajók ezreit állítja szembe az európai fegy verkezéssel. Amerikának módja van, sokkal nagyobb anyagi eszközökkel fegyverkezni, mint az európai államoknak, amelyek elszegényedtek, adósságaikat nem fizetik és mégis fegyverkezésre költik pénzüket. Az amerikai lapok a jegyzékhez hozzáfűzik, hogy ez a legerélyesebb ’epés, amelyet Cóolidge elnök hivatalba'épése óta megtett. Az európai államokban nagy feltűnést kelt Coolidge szokatlan hangú erélyes kijelentése. Haldoklik a spanyo trónörökös Primo di Rivera kibékült a tisztikarral Lisszabonból jelentik: Azok a forradalmi jellegű ellentétek, amelyek Primo di Rivera spanyol diktátor és az elégedetlen tisztikar között fel merültek, elsimultak és a nyugalom Spanyolországban nagyjában helyreállt. A hazafias unió, amely a tisztikar uj politikai pártja, engedélyt kapott Primo di Riverától. hogy szeptember 11-ikétöl kezdődőié g három napon át népszavazást rendezhessen Spanyölorfszágban, amelyen a nép a következő kérdésekre fog felelni: Bizik-e az ország a mostani kormányban, kivánja-e a népképviseleti alanon való törvényhozást. Párisi jelentés szerint a spanyol trónörökösek állapota válságosra fordult. A trónörökös halálán van. A trónörökös súlyos betegségéről szóló hírek nagy mértékben nyugtalanítják a királyi családot. A királyi pár másodszülött fia süketnéma és nem;, alkalmas a trónöröklésre. Alihoz pedig, hogy a harmadik fiúnak, Don Juan hercegnek trónörökösödési joga elismertessék, az alkotmány értelmében a parlament hozzájárulása szükséges. A parlament működése a-zonban két év óta szünetel és Primo di Rivera a belpolitikai helyzetre való tekintettel nem is hajlandó öszszehivni. Madridi jelentés szerint a királyi család attól tart, hogy a trónöröklés miatt újabb forradalmi mozgalom támad, amely a d^sztiát h» veszélyezteti. A király a gárda parancsnokává eBranger tábornokot, az. elégedetlen, tisztek ..vezetőjét nevezte ki. Ezzel *akarja személyét biztosítani is Berangert. villámhárítóként felhasználni az esetleges katonai lákadsá esetére. Az áliamvasut beszüntette a szénrendelést a trbovljei bányánál Az összes mpgánbányákkal meg akarják szakítani az összeköttetést Bezárják az üzemet és két nap altit tízezer munkást bocs jianak el a szénbányákból *— Izgalott a hangulat az elbocsájtott bányászok között Ljubljanából jelentik: A közlekedésügyi minisztérium szombaton reggel áviratban értesítette a trbovljei szénbánya igazgatóságát, hogy szombaton délután két órától kezdve a minisztérium megszünteti mindenféle szénszállítmánynak az államvasutak részére való átvételét. A miinsztériumnak ez a hirtelen intézkedése óriási izgalmat keltett Trbovljén, mert a trbovljei bányák naponkint kétszázötven vagon szenet szoktak szállítani az áliamvasut részére. A szállítások lemondása következtében a trbovljei bányaigazgatóság már szombaton délután beszüntette az üzemet a HrastTk nevű bányában, ezenkívül vasárnap bezárják Kolevje és Gleichenberg bányáit is. Ilyenmódon mintegy ötezer bányamunkás válik egyik napról a másikrara kenyértelenné. Az üzleti összeköttetés hirtelen megszakítása a közlekedésügyi minisztérium és a trbovljei szénbányatársaság között úgy következett be, hogy. a minisztérium már régebben megállapította, hogy a privát bányák szene túlságosan drága és ezért elhatározta, hogy az áliamvasut szénszükséglet ét az állami bányákból fogja fedezni. Erről az elhatározásáról és uj árlejtést irt ki. A bányatársaságok szövetsége azonnal kollektiv ajánlatát tett, hogy tovább is hajlandó a szenet szállítani, még pedig tiz százalék árre dukcióval a folyó év végéig, hogy addig befejezhessék a tárgyalásokat az uj szállítási módozatokra vonatkozólag. A bányatársaságok szövetsége hangoztatja, hogy a minisztérium el is fogadta az ajánlatot és éppen ezért érthetetlen, hogy most hirtelen megváltoztatta álláspontját. Az elbocsájtott bányamunkások száma a szombati napon csupán Trbovljében négyezer, a vasárnap elbocsájtandókkal együtt több. mint tízezer bányász lesz munkanélkülivé. A magánbányavállaiatok szövetsége — mint Beogradból jelentik — még a szom háti nap folyamán küldöttséget menesz tett Uzunovics miniszterelnökhöz, Perics Ninkó pénzügyminiszterhez és Jovanovics közlekedésügyi miniszterhez, az állami rendelések megszüntetése, különösen a trbovljei esemény elleni tiltakozás végett. A küldöttség kifejtette a kormány tagjai előtt, hogy a kormány eljárása váratlanul, puccsszerű támadásként érte a bányákat, amelyek erre egyáltalán nem voltak elkészülve. i Panaszol hozták fel. hogy a kormány részéről kísérlet sem történt arra, hogy tárgyalások utján békés egyezséggel oldják meg a kérdést. A bányatársaságok véleménye szerint ez a lépés külföldi érdekeltségek beavatkozására történt, a melyek azt akarják elérni, hogy nyilvános árlejtésen olyan olcsó árakkal léphessenek fel, amelyekkel a hazai bányák nem vehetnék fel a versenyt s így a külföldi vállalatok* halálos csapást mérnének a jugoszláv bynyaiparra. A fogadtatás után a küldöttség tagjai kijelentették a sajtó képviselői előtt, hogy fellépésüknek meg volt a kellő hatása és a kormány most már más szemmel tekinti a kérdést. Gazdasági körökben nagy érdeklődéssel várják az ügy kifejlését. A belügyminisztérium telefonon érdeklődött a ljubljanai '«ispánnál arról, hogy a munkások körében az elbocsájtás folytán milyen a hangulat. A főispán azt jelentette, hogy a munkásság hangulata a váratlan elbocsátások miatt rendkívül Ugatott. Ezért külön vonatokon csendőrséget szállítottak a bányavidékre hogy az esetleges rendzavarásoknak elejét vegyék. Trbovljén szombaton este lezárták a hrasnici, a gotsevljei, reihenburgi és zágorjei szénbányákat, ami által tízezer munkás vált kenyérnélkülivé. Kétséges, hogy a többi bányákban szombaton felveszik-e a munkát.
