Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-29 / 269. szám

1926. szeptember 29. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal> KISEBBSÉGI ÉLET A páneurópai mozgalom legismertebb vezetője, gróf Coudenhove Calergi, a bécsi sajtó képviselői előtt részletesen vázolta Páneurópa-programját. »A pán­európai mozgalom főcélja — mondotta — hogy az európai háború elkerülése végett kollektiv szerződéseket hozzon létre a népek között és a határokat stra­tégiailag láthatatlanná tegye. Le kell rombolni, vagy legalább is láthatatlanná tenni ezeket a határokat az európai ál­lamok között létrehozandó vámunió és a kisebbségek védelmének rendszeresí­tése által. Az európai béke lehetetlen mindaddig, amig a népek közötti vi­szonyban a gyűlölet uralkodik és amig elnyomók és elnyomottak vannak. A páneurópai felfogásban a nacionalizmus elveszti háborús jellegét és kulturális jel­leget ölt A Páneurópa célja: a naciona­lizmust mentesíteni a fanatizmustól.« * Az enyedi ipariskola igazgatója, Teo­­doru Ernő regáti tanár néhány héttel ezelőtt felszólította Kádár Jánost, a me­gyei tagozat igazgatóját, hogy az isko­­laRelyiséget hagyja el, mert a közokta­tásügyi miniszter jóváhagyásával ő fog abba az iskolarészbe beköltözni. Mivel Kádár János igazgató a kiköltözködésre nézve felsőbb helyről semmiféle rende­­íetet nem kapott, Teodoru követelését nem volt hajlandó teljesíteni. A napok­ban aztán az igazgató ismét megjelent Kádárnál és felszólította, hogy azonnal költözködjék ki a megjelölt helyiségből. Kádár — mivel a kiköltözködést azon­nal foganatosítani nem lehetett — há­rom napi időhaladékot kért Teodorutól. Másnap délután négy órakor azonban megjelent az erőszakos regáti tanár, ki­nyitotta az iskolahelyiség ajtaját és a bútorokat, padokat, taneszközöket mind kitétette az udvarra. Mivel az állami elemi iskola magyar tagozata helyiség hiányában előadásokat nem tarthat, Ká­dár János elhatározta, hogy ebben az ügyben személyesen és sürgősen jelen­tést tesz a közoktatásügyi minisztérium­ban, ahol kiderült, hogy a bukaresti iparoktatási felügyelő önkényesen ha­talmazta fel Teodorut az enyedi elemi iskola magyar tagozatának elfoglalásá­ra azzal a feltétellel, ha előzőén gon­doskodik a tagozat kellő elhelyezéséről. Az önkényes lakásrekvirálás ügyében küldöttség ment le Bukarestbe, ahol pa­naszt tett a közoktatásügyi miniszter­nél. # A szellemi együttműködés nemzet­közi bizottságának genfi titkárságát egy román ember, Oprescu egyetemi tanár vezeti. A kolozsvári Ellenzék mun­katársa a jónevü román professzort föl­kereste Genfben. Oprescu a magyar új­ságírónak igy nyilatkozott: »Megalakí­tottuk az irodalmi és művészeti albi­zottságot, amelyeknek egyik tagja a Pá­­risban-élő hires román Írónő, Vacares­­co Helena és ez a bizottság most az egyes országokban megalakult nemzeti bizottságokkal keresi az együttműkö­désre vezető utat. A román nemzeti bi­zottság elnöke Parvan bukaresti akadé­miai tanár, levelező tagunk pedig Raco­­viti kolozsvári egyetemi tanár. Azt hi­szem, hogy az említett hivatalos román tényezők szívesen dolgoznának együtt a kisebbségekkel, sőt a rendezendő kiállí­tással és kongresszussal kapcsolatosan információkat is kaptunk a nagyszebeni Bruckenthe! és a sepsiszentgyörgyi mú­zeumtól. Az otthoni viszonyokat ugyan nem ismerem, de tudom, hogy ha a ki­sebbségek óhajtják a kulturális együtt­működést. találnak utat a hivatalos fó­rumokhoz, de fordulhatnak egyenesen hozzám is, akár önön keresztül is, mint aki erdélyi újságíró. Politikailag Romá­nia egy állam és ennek keretein belül meg kell találni a lakosságnak az egy­máshoz vezető utat. Én mint román, meg vagyok győződve arról, hogy az a nem­zeti szervezet, amelyekről beszéltem, kész az együttműködésre. Tudom, hogy a romániai kisebbségi és többségi újság­írók és irók közötti közeledés könnyen kimélyithető és ugyanúgy lehet a nem­zeti művészetek között is kapcsolatot te­remteni.« * Államellenes Izgatás címén vont fe­lelősségre a kolozsvári hadbíróság két csamóházi gazdát_ Bihar megye, prefek­tusa három évvel ezelőtt kiadta a szigo­rú ukázt Csarnóháza község elöljárósá­gának, hogy a megyei utat ki kell repa­­rálni. A kinevezett tanács könnyű szív­vel adta tovább a parancsot; kijelölte a napokat is, amelyeken az egyes gaz­dáknak porondot és kavicsot kellett ki­­szállitaniok az útra. Éppen szántás ide­je volt és a gazdák nem tettek eleget a parancsnak. Felhorkantak erre a felettes hatóságok: megtudták, hogy a közmun­ka szolgáltatás megtagadását megbe­szélés, vagy inkább összebeszélés előzte meg. Ez sem lett volna olyan baj, de ki­derült, hogy a falusi összefogás egyik irányitója magyar ember, bizonyos Bí­ró Gyula kisgazda, a korcsmában állí­tólag kijelentette, hogy könyörtelenség a hatóságok részéről olyan időben köz­munkára kényszeríteni a lakosságot, a mikor a mezei munkát kell elvégezni. A csendőrség azonnal készen állott a vád­dal. A túlnyomó részben románok által lakott községben lázitott Biró Gyula, magyar gazda, Scaorta Gheorghe ro­mán gazdával együtt, aki leghevesebb ellenzője volt a közmunka-teljesítésnek. A hadbíróság — miután kiderült, hogy Biró Gyulára a csendőrségi tulbuzga­­lom kente minden alaposabb ok nélkül a lázitás vádját — egyhangúlag felmentő ítéletet hozott. A csehszlovák kormáit y üdvözli a jugoszláv-magyar közeledést A Prager Presse cikke a kisantant genfi konferenciájáról Prágából jelentik: A csehszlovák kormány félhivatalosa, a • Präger Presse cikket ir a kisantant genfi konferenciájáról. — Ez a konferencia — irja a lap — újabb bizonyíték amellett, hogy a kisantant élő szervezet, olyan in­tézmény, mely a béke biztosítását szolgálja és alkalmas arra, hogy megteremtse a közeledést a szom­szédállamok között. A Prager Presse hangsúlyozza, iogy Benes külügyminiszter Géni­ben igen barátságos szellemben tár­gyalt Ramek osztrák kancellárral és üdvözli Magyarország és Jugo­szlávia közeledését, mely barátsági szerződésre fog vezetni. — A kisantant — irja a lap — nem ellenzi a két ország közeledé­sét, ha Magyarország valóban őszintén óhajtja a békét és becsüle­tesen be akarja tartani kötelezett­ségeit. Halállal büntetik Mussolini merénylőit A fasiszták. visszamenő hatállyal akarják életbe­léptéin! a halálbüntetést — A fasiszták csapatokat vonnak össze a francia határon Milánóból jelentik: Turatti, a,fa­siszta párt főtitkára, aki néhány napja állandóan érintkezésben volt Mussolini miniszterelnökkel, hétfőn Bresciában egy népgyülésen na­gyobb beszédet mondott, amelyben érdekes kijelentéseket tett a halál­­büntetés küszöbön álló bevezetésé­vel kapcsolatban. Turatti kijelentette, hogy a fasisz­ta párt nem tűrheti, hogy Mussolini merénylője, Luzetti hónapokon, vagy esetleg éveken át üljön a bör­tönben, addig, amig ügyét a biróság letárgyalja. A fasiszta párt el van tökélve arra, hogy Olaszország lét­érdekeit hem engedi olyan könnyen kockára tenni. Hangsúlyozta ezután Turatti, hogy Mussolini merénylőinek ügyé­ben az eljárást gyorsan be kell fe­jezni és azoknak, akik olyan meré­szek voltak, hogy kezet emeltek a miniszterelnök ellen, . életükkel kell felelni tettükért. Végül kijelentette Turatti, hogy a halálbüntetést a leg­közelebb vissza fogják állítani, még pedig visszaható erővel, hogy Mus­solini régebbi merénylői is halállal lakóijának. Párisi jelentés szerint Massard párisi városi tanácsos, aki a Ma­­tinban ir utazási leírásokat, a lap keddi számában azt irja, hogy a fasiszták az olasz-francia ha­táron jelentékeny csapatokat mozgósítottak. Minden határvárosban alpesi va­dászok táboroznak, igy Ivreaiban legalább két ezred van összponto­sítva. A Matin közlése Párisban óriási feltűnést kelt. Primo de Rivera visszavonul a politikától Halogatják a diktátor újfajta parlamentjének összehívását Madridból jelentik: Primo de Ri­vera ellen újabb akcióra készülnek ellenfelei. A volt pártvezérek memo­randuma, amelyben a régi cortez összehívását követelték, úgy látszik hatást tett Alfonz királyra, amire abból is következtetni lehet, hogy a Primo de Rivera által létesí­tett uj nemzetgyűlés összehívá­sát állandóan halasztgatiák. A hadseregben is állandóan nö­vekszik az elkeseredés a diktátor ellen. A cortezpártiaknak sikerült sok olyan tisztet is megnyerni a maguk számára, akik az eddigi lá­zadásokban nem vettek részt. A la­pok sugalmazott cikkei szerint azon­ban Primo de Rivera november elejére, okvetlenül kierőszakol­ja uj parlamentiének: a tanács­adó kamarának összehívását. A diktatúra óta most elsőizben enyhitették a lapok cenzúráját és igy a sajtó már irhát a mai kor­mányzati rendszer előrelátható rö­vid életéről is. így a lapok azt Írják, > Primo de Rivera, miután befe­­zettnek látja munkáját, vissza akar vonulni a politikától1. Ezt az értesülést megerősíti Pri­mo de Riverának egy nyilatkozata is, amelyben az újságíróknak el­mondja, hogy az uj nemzetgyűlés, amely minden hivatásbeli réteg leg­kiválóbb jaiból fog állni, csak három évig fog dolgozni és főfeladata a költségvetés egyensúlyának helyre­állítása és az alkotmány módosítása lesz. Az uj nemzetgyűlésnek uj saj­tótörvényt is ki kell dolgoznia. A há rom év elég idő ahhoz, hogy a nem­zetgyűlésen kitűnjenek azok, akik a vezetésre hivatottak és ezekből fog megalakulni az uj alkotmányos kor­mány. Primo de Rivera nyilatkoza­tát a következő szavakkal fejez­te be: — Biztosíthatok mindenkit, hogy nem akrok tovább politikával foglalkozni és lemondok a mi­niszterelnökségről. hogy ezentúl tisztára csak katonai hivatásomnak |ljek Egymillió dollárt keresett Dempsey a philadelphiai boxmeccsen Newyorkból jelentik: A Tunney— Dempsey íiladelfiai boxmérkőzésről most tették közzé a részletes ada-' tokát. A mérkőzést pontosan 144.468 ember nézte végig és a bevétel 1,895.000 dollár volt. A nézők között huszonötezer nő fog­lalt helyet, ami rekordot jelent az amerikai boxmeccseken. A bevételből Dempsey egymil­lió dollárt kapott, Tunney viszont csak kétszázhet­venezret A boxmeccs rendezője szintén szép pénzt keresett: 325.000t dollárt, többet mint az ifjú világ-i bajnok. A hires filmművészek kö­zül megjelent a meccsen. Poía Negri. Charlie Chaplin, Douglas Fairbanks és Mary Pickford, akik Chaplin különvonatán érkeztek Filadelfiába Hollywoodból. Leszúrta öccsét aztán a holttestre borulva zokogott Testvérggilkosság Krcsedinban Krcsedinből jelentik: Borzalmas test­vérgyilkosság történt Krcsedinben. Ra­­dinovics János szóváltás közben kocsi­­lőccsel rátámadt György nevű bátyjára, aki kést rá/itott és három halálos szu-, rást ejtett bátyján. Radinovics János' állandóan ivott, kártyázott és szórta a pénzt. Testvére többször figyelmeztette, hogy ez az életmódja nem fog jóra ve­zetni, de Radinovics János tovább téko-í zolta apja hagyatékát. Néhány nappal ezelőtt ittasan tért haza, mire bátyja újból megdorgálta. Szóváltás támadt közöttük és Radinovics János lőccsel mellbe és fejbe vágta György bátyját, aki eszméletlenül terült el a földön. Ra­dinovics György amikor visszanyerte, eszméletét, kirántotta hosszupengéjií zsebkését és azzal háromszor mellbe­­szurta öccsét, aki nyomban összeesett és meghalt. Radinovics György, amikor tudatára ébredt annak, hogy mit cselekedett, öcs­­cse holttestére borult és zokogni kezdett. A csendőrség letartóztatta a gyilkost. Kommunista propagandát leplezett le az államrendőrség Bezdánban letartóztattak egy ha­jómunkást, aki kommunista újsá­gokat csempészett be az országba A vajdasági állami titkosrendőrség bezdáni kirendeltsége kedden letartózta­tott egy hajómunkást, aki kommunista propaganda újságokat csempészett be külföldről és azokat az itteni jugoszláv! kommunista szervezeteknél akarta elhe­lyezni. A rendőrség a hajómunkást Szuboti­­cára szállította, ahol megkezdték ki­hallgatását. A letartóztatott munkás el­mondta, hogy a csomagot, amelyben az újságokat találták, egy ismeretlen em­bertől kapta Pozsonyban azzal, hogy azt Beogradban adja át egy embernek, aki jugoszláv útlevéllel fogja magát iga­zolni. Az illető nevét azonban elfelejtette. Állítása szerint azt hitte, hogy a cso­magban szövet van. Ezzel szemben a rendőrség megállapí­totta, hogy a letartóztatott munkás, á kinek nevét a nyomozás érdekében nem közük, több ízben hozott be külföldről hasonló propaganda újságokat, ame­lyeket rendeltetési helyére juttatott. A szerb nyelvű újságnak Srp i Cekié (Sár ló és Kalapács) a cime és a rendőrség megállapítása szerint Párisban élő jugo­szláv kommunista emigránsok szerkesz­tik. A rendőrség most azt igyekszik megállapítani, hogy a letartóztatott ha­jómunkás kommunista-e és melyik kom­munista szervezetnek a tagja. Az álla­mi titkosrendőrség a hajós letartóztatá­sáról jelentést tett a belügyminisztérium államvédelmi osztályának

Next

/
Oldalképek
Tartalom