Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-29 / 269. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ ________________ 1926. szeptember 29. CIRKUSZ Kokszot hozattam Tavaly előtt vágott fával próbálkoztam. A fakereskedő megvágott. Tavaly hasábfát vettem. A barátom a basát fogta nevedében, amikor ezt meghallotta. — Becsaptak — mondotta .— Miért nem veszel inkább kokszot. Hallgattam a jó tanácsra s az idén kokszot vettem. A kokszot a bankban árulják. Ott kell megfizetni s a vasútról kell elhozatni. Kimentem a vasútra, megnézni a kokszomat. — Áh, koksz — örvendezett az ügyeletes hivatalnok s kedélyesen hátba bokszolt: — Koksz és — box — mondotta nem — Örülhet az ur — mondotta a kocsis — hogy ezek elvitték azt a piszkot, mert ha a rendőr meglátta volna, néhány százdinár ráment volna a büntetésre. Mit tehettem mást? — örültem... Határozottam megkönnyebbültem, a mikor végre hazaértünk. Megkönnyebbültem én is, meg a koksz is. A kokszot az uccán ledobták, embereket kellett fogadni, hogy a pincébe vigyék. — Nekem lépcsöhurutom van, nem tudok lépcsőt járni — mondotta az egyik, amikor tiltakoztam az ellen, hogy a kokszot az én pincém helyett a saját lakása felé szállítja. Ma este nyirkos hideg volt. — Füttessünk be — tanácsoltam a feleségemnek — itt az ősz. A szobalányt leküldtük a pincébe, hogy hozzon fel kokszot. Üres kézzel jött vissza. A házmester, akinek a lakásában vígan égett a íüz, azt üzente, hogy volt ugyan egy pár darab kokszszemét a pincémben, de mert a mi kályháink úgysem kokszfütésre valók, ö azt — kisöpörte. Még szerencse, hogy nincsenek kokszkályháink. pipa. 5000 dinárt a biztosítási összegből átadni. Hogy az 5000 dinár fizetését elkerüljék, egyes kedvezményezettek a saját nevük alatt szerepeltek, mint beirt tagok. A vádlott ezután a ßok ékszerésszel kötött megállapodásra vonatkozólag adott felvilágosítást. Kijelentette, hogy a Zsivot nem vállalt garanciát arra, hogy az ékszerész a kiszolgáltatott ékszerek árát megkapja. Szívességből megtették azt, ihogy az ékszerésznek járó összeget a tagoktól levonták, amiért Sok tiz százalékot adott az egyesületnek. Ennek a feladatuknak december 20-ikáig meg is feleltek, aráikor az egyesület tovább nem működhetett és a fizetések megszűntek. Az elnök a következő vádpontokra nézve is egyenként kihallgatja a vádlottat. Ezeknek a vádpontoknak legnagyobb része a Szlávia temetkezési egyesületre vonatkozik. A vádlott kijelenti, hogy a Szláviánál 1925 szeptembertől 1926 januárig nem fejtett ki intenzív működést. Munkaköre abból állott, hogy a befizetéseket ellenőrizte, ismétli, hogy tudomása szerint a Szlávia húsz halálesetet fizetett ki teljes összegben. Rukovina Oszkár kihallgatása 11 órakor véget ért és a bíróság áttért Grádics Damján kihallgatására. Aki akarata ellenére lett elnök Grádics Damján elmondja, hogy a Szlávia és Zsivot elnöke volt és foglalkozására nézve vegyeskereskedő. Nem érzi magát bűnösnek. Semmit sem tudott sem a temetkezési, sem a kiházasitó társulatokról addig, amig egy napon Rukovina Oszkár, Erdődi és Dörfler eljöttek a lakására és felkérték, hogy vállalja el a Szlávia elnökségét, majd később a Zsivot elnökségét. Én . vonakodtam — mondja Grádics — mondván nem értek a dologhoz, de ők azt felelték, hogy nekem nem lesz semmi egyéb dolgom, mint a közgyűlést megnyitni, az egyesületet majd Rukovina vezeti, aki, mint banktisztviselő, járatos ebben. Ezután az egyesület szervezéséről és ügykezeléséről ad felvilágosítást,I majd utána az egyes vádpontok kerültek sorra. A legtöbb vádpontra nézve! azt feleli, hogy ő csak aláírta tazt, amit' eléje tettek, de ő nem avatkozott bele' az ügykezelésbe. Azt nem tagadja, hogy; három könyve volt, mint kedvezménye-; zett, de ekkor még nem volt elnök, mi-í kor ezeket a tagokat beíratta. Az volt1 a szándéka, hogy saját nevére Íratja be a tagokat, de ettől elállt, mert azt mondották neki, hogy inkább fia, Damján Béla Grádics nevére írassa, hátha neki több szerencséje lesz. így történt/ hogy a fia nevére íratta be a három tagot és az egyesületben a fia névét té-: vesen Danjekovics Bélának írták. Ezt ő csak akkor tudta meg, mikor a beirt tagok meghaltak és elment a biztosítási összeget felvenni. Grádics kihallgatása után az elnök a tárgyalást berekesztette és folytatását szerda reggel nyolc órára tűzte ki. A szegény Anglia nem adhat pénzt a bányászsztrájk megszüntetésére Churchill szerint Anglia szegény a binyászszt ajk megoldására Londonból jelentik: Az alsóház hétfő esti ülésén, amely a. hétfő éjszakai órákig tartott, Churchill kincstári kancellár kijelentette, hogy a kormány egyideig még fentartja a bányászsztrájk ügyében közvetítő javaslatait, hogy ezzel a bányamunkások kezére járjon. Egy liberális képviselő javaslatot terjesztett be, hogy a kormány folyósítson tiz évre kölcsönt a bányásziparnak. Churchill ezt a javaslatot azzal utasította vissza, hogy Anglia nagyon szegény ahhoz, hogy a bánvászsztrájkot ilyen előkelő gesztussal oldja meg. Az éjszakai órákban egyébként Churchill az alsóház épületében bizalmas tanácskozást kezdett Cookkal, a bányászszövetség főtitkárával, a megbeszélés eredménye azonban ismeretlen* Anglia flottatüntetésre Kínában Interpellációt nyújtottak be az angol alsóházban Anglia kínai politikája miatt egészen újsütetű szellemességgel s megkért, hogy hazaviitethessen a kokszomból egy kosárkával. Gsak ' nem adok kosarat egy ilyen vicces embernek. Egy napszámos hozta is már az üres kosárkát. Templomnak talán kicsi lett volna, de kosárnak határozottan nagy volt. Egy napszámos hozta s kettő alig tudta visszavinni. Szomorúan néztem a kokszom után. Uj barátom, a hivatalnok, azonban hálából nyomban ajánlott egy megbízható embert, aki segít a koksz-mampulicióban. Mert a kokszot a vasúttól be kellett szállítani a lakásomra s lehordani a pincébe. Jött a Megbízható, akinek az a foglalkozása, hogy szalonnát eszik és és kokszot hány a teherpályaudvaron. Vállalta a munkát, amit azzal kezdett, hogy körülnézett, kémlelte' az ég' alját. — Hamar ránkesteledik ma — jósolta délelőtt tiz órakor s nehogy a koksz éjszakára kint maradjon a rámpánál, kerített egy gányót, aki mint segédhányó fellapátolta a kokszot a stráfkocsiba... Illetve valamicskét lent hagyott a földön. — Ez úgy is csupa por — mondotta a hányósegéd, de hogy bebizonyítsa, hogy azért azt sérti' véti'meg, szépen; zsákba rakta a kokszot. Mindjárt gyapjuzsákba, mert másba úgy sem fért volna bele. Közben szidta a gazdáját — nem a zsákét — mert ä kokszdarabok kiszakítják a zsákot. Végre elindult a kocsi a teherpályai udvarról. A hatalmas mecklenburgi lovak vidáman poroszkáltak könnyű terhükkel... Poroszkáltak, poroszkáltak, közben pedig hullott le a koksz. De nem veszett kárba, mert ott állt kosarakkal, zsákokkal egy egész gyermekhad s szaporán szedegette a lehulló kokszdarabokat. — Nem hagyjátok azt a kokszot! — ordítottam rájuk. Mint a vércsék rohantak rám. — Van magának szive? — kiabálták. — Szegény gyerekektől sajnálja ezt a vacak pár darab kokszot. Azt akarja, hogy a szegény gyerekek télén megfagyjanak! — Dehogy akarom... — Szégyeltem magam, hogy szólni mertem. A Szegedi-uton a speditőrkocsi Palicsfelé fordult. Utána iramodtam. — Hé bácsi — kiabáltam — én a Zmaj Jovin trgen lakom. — Én meg Reinitzfaluban — mondotta a kocsis. — Nekem nem telük arra, hogy a városban vegyek lakást. Tudja meg pz ur, hogy én hajnali öt óra óta vagyok talpon és még nem uzsonnáztam. Hazanézek egy kis uzsonnára. — Hazanézett, én meg busán néztem a kokszom után. A kocsis alighanem meghízott az uzsonnától, de a koksz lefogyott. Útközben a kocsis találkozott még egy elvtárssa!, egy földijével, egy volt katonapajtásával, az unokatestvérével és a babájával. Megállt s mindegyikkel barátságosan beszélgetett. Búcsúzóul mindegyik elvitt magával egy pár darabot a koksz készletből, amely hogy a költő, szavaival éljek, megfogyva folytatta útját rendeltetési állomása felé. A kaszinó előtt rossz az aszfalt... A kocsi nagyot zökkent s közben a kokszmennyiség tekintélyes része földre hullott. Szerencsére abban a pillanatban hárman is ott termettek s már vitték is a kokszot hazafelé. Mondjam-e, hogy nem .én fapzzám hazafelé? Londonból jelentik: A Népszövetszememben ülésszakának befejezése alkalmából az angol sajtó kimerítően tárgyalja a hetedik ülésszak eredményeit. A lapok a legnagyobb eredménynek Németország felvételét és a német-francia megegyezést tartják. Még a Daily Mail is, amely pedig eddig nem a leghizelgőbb hangon nyilatkozott a Népszövetségről, megállapítja, hogy a Népszövetséget Németország felvételéért még az esetben is üdvözölni kellene, ha más eredményt eddig a Népszövetség intézménye nem is ért volna el. A népszövetségi tanács átszervezésévei kapcsolatban az angol lapok élesen kritizáüák Kínának a tanácsba való felvételét. A lapok szerint Kína már több év óta nem fizeti népszövetségi tagdiját és a Daily Telegraph erre a kö-A Zsivot-Szlávia bünpör második napján a bíróság befejezte Rukovina Oszkár kihallgatását, amely után Grádics Damján, a Zsivot és Szlávia volt elnöke állt a biróság elé. Grádicsot épen úgy, mint Rukovina Oszkárt, mind a hetvenhat vádpontra nézve kihallgatta a biróság, de az ő kihallgatása sokkal gyorsabb menetben haladt, mint Rukovináé, mert a volt elnök a legtöbb kérdésre csak azt felelte: nem tudom, vagy nem ismerem. Hasznos tévedés Egyedüli kivétel volt az a vádpont, amely szerint Grádics Damján, mint a Szlávia volt elnöke »Danjekovics Béla« nem létező kedvezményezett nevében három tagsági könyv után az abban beirt tagok halálesete kapcsán 30.000 dinár biztosítási összeget vett fel. Erre a vádpontra a volt elnök megfelelt, mégpedig meglehetősen tréfás formában. Nem tagadtai hogy Danjekovics Béla nevű ember nem létezik. Azt sem tagadta, hogy felvett 30.000 dinárt a Szláviától, de a magyarázatot abban adta, hogy neki van egy »Damján Béla Grádics« nevű fia és a beírásnál Damján Béla Grádics helyett tévesen Danjekovics Bélát írtak be, amiről azonban — az ő állítása szerint — tudomása nem volt. így magyarázta meg a volt elnök a Danjékövics-név rejtélyét. A keddi főtárgyalásról a következő tudósítás számol be: Pavlovics István törvényszéki elnök megnyitja a főtárgyalást és folytatja Rukovina Oszkár báró kihallgatását. Az elnök kérdést intéz a vádlotthoz a 10-ik vádponra nézve, amely arra vonatkozik, hogy a visszahozott könyveket nem semmisítették meg, hanem más nevekre kiállították és azután a könyvekre felvett pénzt egymás között felosztották. A vádlott hosszabban magyarázza, hogy tényleg voltak könyvek, amelyeket egyesek; visszahoztak, ezeknek egy. iészít^a rülményre alapítja támadását. A lap szerint a Népszövetségnek végre komolyan kellene foglalkozni a hátralékos tagdijak kérdésével és fel kellene vetnie azt a kérdést, hogy tagja lehet-e olyan állam a Népszövetség tanácsának, amely már évek óta hátralékban van tagdíjával. Ilyen állam elsősorban Kina, amely már két éve nem fizetett a Népszövetségnek egyetlen centimet sem. Wedgewood liberális képviselő egyébként az alsóház hétfő esti ülésén interpellációt intézett Chamberlain külügyminiszterhez, akitől felvilágosítást kért az angol kormánynak Kínában követett politikáját illetőleg. Parlamenti körökben tudni vélik, hogy a legközelebbi napokban az angol kormány flottatüntetésre készül Kisfában, az ottani események elleni tiltakozáfelek kívánságára uj nevekre állítottak ki, miután az előző tag az egyesület működésének megkezdése előtt már elhalt. Hogy tehát a befizetett díj kárba ne vesszen, uj tagot Írattak be. Azokat a könyveket azonban, amelyeknél a felek ezt nem kívánták, átlyukasztással érvénytelenítették. A tagok is csaltak A 12-ik vádpont szerint a Szláviába beírtak olyan tagokat is, akiket előzőleg orvosilag nem vizsgáltak meg. Ezek között — a vádirat szerint — súlyos betegek, sőt halottak is voltak. A vádlott erre a vádpontra nézve elmondja, hogy a tagok 30—40 százaléka a legfantasztikusabb módon vezette félre az egyesületet. A vádlott elmondja, hogy három kategóriába lehet osztani a csaló tagokat. Első kategóriába azok tartoztak, akik eljöttek az egyesületbe és a Szláviába beiratkoztak, de nem a saját nevüket mondták be, hanem olyan egyén nevét, aki otthon súlyos betegen feküdt. A félrevezetés tehát abban történt, hogy egészséges ember jelentkezett a súlyos beteg helyett, de a beteg nevét mondta be. A csalások második kategóriájába tartozik az, amikor a felek megmondták az igazi nevüket, de hamis lakáscimet diktáltak be, ez azért történt, hogy a pénzbeszedő ne tudjon rájuk találni. Voltak olyanok, akik teljes lakáscimet, de álnevet mondtak be, ennek a célja pedig az volt, ha a beirt tag, akit a rokonai tudta és hozzájárulása nélkül Írattak be a Szláviába, meghalt s a rokonok érdeklődnének, ki íratta be — ne találjanak rá. Viszont a kedvezményezett felvette a dijat. A harmadik csalási kategória a Zsivot felei közül került ki. Ez pedig olyan formán történt, hogy egyes kedvezményezettek maguk szerepeltek tag gyanánt. A biztosítási feltételek között ugyanis volt egy pont, ■ amely szerint házasságkötés esetén a kedyezméutf.ezett .köteles a beirt tagnak sa jeleül. Mindenki csalt és mindenki csalódott Folyik a tárgyalás a Szlávia és Zsivot biinpörében Befejezték az igazgató és az elnök kihallgatását
