Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-26 / 266. szám
1926. szeptember 26. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET __nai— A kisebbségek útja Visszhang Prokopy Imre a Magyar Párt főtitkárának a „Deutsches Voíksblatt“ban megjeleni cikkére Irla : Janz Fér érte az SHS király ágbeli Ménetek Pártja főbizottságának ragja Prokopy Imre ur éles meglátással mutatott rá a »Deutsches Volksblatt« mult vasárnapi számában a hazai kisebbségek Jcćt legnagyobb csoportja által elkövetett hibákra és logikai biztonsággal tűzi ki azt az utat, amelyen a céltudatosan elválasztott két csoportnak haladnia kellene, hogy erejét minden tekintetben kiaknázhassa, régi biztos alapokon nyugvó kuituréletéí leélhesse és a jövő generációnak gazdasági jólétet biztosítson. Az a bizonyos ék, amelyet évek óta mesterségesen vertek az ország két legerősebb kisebbsége közé, végre komoly akadályokba ütközik és láthatólag az észszerű megnyilvánulás kezd felülkerekedni. Prokopy ur cikke mindenesetre ezit bizonyítja. Nem tételezem fel, hogy akadna országunkban egyetlen lelkiismeretes magyar, vagy német polgár, aki nem ezt az utat választaná, bár a protekció- és érdekhajsza a mai korrupt viszonyok között már mesterséggé fajult és sajnos sokan, nagyon sokan még sorainkból is a jövőjüket, megélhetésüket alapozzák erre. Behunyt szemmel néztük eddig e léha emberek boldogulását a mi rovásunkra és bár éreztük a nyakunkat szorító hurkot, mitsein tettünk. Bíztunk abban, hogy a pántviszályoik megölik a korrupciót, bíztunk a saját erőnkben és kitartásunkban. Mi történt? A pártok, bár harcban állottak egymással, abban mindenkor megegyeztek, hogy éket verve közénk, még a saját fajtestvéreink felhasználásával is tudatosan az anyagi és kulturális lejtőre juttassanak. Nézzük csak az utolsó pár esztendő mérlegét. A Vajdaság területén megszűnt minden kultúráiét. Nap-nap után kevesebb iskolánk nyílik meg és gazdasági életünk a csőd előtt áll. Az uralmon lévő pártok helyiségeiben pezsgő él%t folyik, a falukon a kisbirók pontosan beszedik a párttagsági dijakat és jaj annak a magyar, vagy német polgárnak, aki nem fizet elő pártlapra. Az elv, az elv marad. Megvan papíron és nagy szavakban, de tenni nem teszünk semmit. A másik oldalon megvan a biztos cél, az erős elv. Talán senkisem irta körül precízebben ezt az elvet, mint az a bizonyos ur, aki azt mondotta egyszer nekem: »Lakkcsizmában jártok, de bocskorban fogtok elmenni, mi bocskorban jöttülcn és lakkcsizmában fogunk járni« Nos jó! Nekünk semmi kifogásunk az ellen nincs, ha azok az urak lakkcsizmában járnak, ám csak úgy, ha a hozzávalót becsületesen szerzik meg és nem a mi lábunkról húzzák le erőszakkal. Ebből és sok másból látjuk, hogy az ő elvük: koldustarisznya a mi nyakunkba és koldusbot a mi kezünkbe. És a mai helyzet tényleg az, hogy a szétforgácsolt kisebbségek útja: a koldusuk Prokopy ur és vele talán a Magyar Párt sok számottevő tagja láthatólag már régóta keresi az orvoslást ezen krónikus bajunkra, sokat foglalkoztunk mi is evvel nyolc esztendő óta sikertelenül, pedig a megoldás a kezeink között van. A megboldogult Protics Sztoján, ki egyike volt királyságunk legpuritánabb és legdemokratikusabb politikusainak, őszinte instrukciókkal látta el a nemzeti kisebbségeket és ö volt az egyetlen, aki nemcsak papíron, hanem a valóságban is egyenjogú és törvénytisztelő néppé akarta nevelni az SHS királyság minden polgárát. Protics Sztoján, a puritán pártvezér, az egykori népszerű miniszterelnök mandátumával fizetett meg azért, mert mert akarni foglalkozni a nemzetiségi problémával. Elveit megbuktatta a korruptszellem erőszaka. Talán ezen elvek bukásával bukott meg a nemzeti kisebbségek együttműködésének a gondolata is és talán itt kezdődött meg a csúszás lefelé. Nem művészet lerombolni a szépet és nem kell nagy tudás ahhoz, hogy egy virágzó paradicsomból terméketlen parlagot csináljunk. A meglévő kultúrát elvenni semmi, ellenben lojális, megelégedett kultür-polgárokat nevelni, ez igenis nagy dolog és mégis könnyen elérhető. Nem kell egyéb, csak a kormány élére egy olyan ember, aki kulturális és gazdasági fejlettségünket méltányolni tudja, aki nem kéjeleg pusztulásunkon, aki nem csak ígér, hanem ad is Prokopy ur által kijelölt ut, az én személyes véleményem szerint, a mi utunk is. Összefogva erősek leszünk és könynyebben állítjuk meg a lefelé gördülő kereket. Azt hiszem mindkét pártban megvan a jóakarat az együttműködésre és meg vagyok győződve, hogy egyesülve egy, a jogainkat és igazunkat elismerő kormánynak erős és lojális támaszai leszünk. Spanyolország ragaszkodik Tangerhez „Vagy Tanger, vagy semmi“ — írja a panyol kormány félhivatalosa Madridból jelentik: Az ABC, a spanyol kormány félhivatalos szócsöve behatóan foglalkozik a tangeri kérdéssel és megállapítja, hogy Spanyolország okvetlenül ragaszkodik ahhoz, hogy a tangeri közi«,azgatásban vezetőszerepet vi"ven, mert csakis Tanger birtokában tudja Spanyolország Marokkó pacifikálását végrehajtani. Spanyolországra nézve épolyan fontos Tanger kérdése, mint az, hogy a Népszövetségben állandó tanácstagságot kapjon. Vagy Tanger, vagy < semmi — Írja a cikk — és mindenkinek tisztában kell lenni azzal, hogy ha Spanyolország kivonul Tangerből, ez súlyos komplikációkat idézhet elő a marokkói helyzetben. A spanyol kormány álláspontja annál feltűnőbb, mert egyszer már lemondott Tangerről. Masaryk, vagy Kramarz ? Biztosítottnak látszik Masaryk többsége az uj e'nokválasztáson — Svehla visszalép a jelöltségtől és Masaryk egyetlen ellenjelöltje Kramarz lesz Prágából jelentik: A köztársasági elnökválasztás még messze van, de a kortes hadjárat máris erősen fellángolt. a politikai pártok tömörülését is az akadályozza meg, hogy a jelölések körül nagy ellentétek vannak. Svehla volt miniszterelnök azon fáradozik, hogy az eddigi parlamenti többséget, amely az autonóm vámtarifát is megszavazta, a következő parlamenti kampányra is egyesítse, mivel pedig az egyes pártárnyalatok benne látták Masaryk legelkeseredettebb ellenfelét, Svehla kötelező Ígéretet tett, 1 hogy az elnökválasztáson nem fogja jelöltetni magát, igy Masaryknak csak Kramarzzal kell megmérkőznie, mert Benes hivei erősen megfogyatkoztak és a külügyminiszter népszerűségét nagyon megtépázta a legutóbbi sajtókampány. A cseh nacionalisták, a kézmiivespárt és a német aktivisták is Masaryk körül csoportosulnak és úgy látszik, hogy Masaryk többsége máris biztosítva van és az elnökválasztás nem hozhat meglepetéseket, minthogy Kramarzon kivid.nincs ellenjelöltje. Temetkezési társulatot temetnek A Szlávia temetkezési egyesület vadházassága a Zsivot kiházasitó társulattal — Hétfőn a városháza nagytermében kezdődik a főtárgyalás A szuboticai törvényszék e hó 27-én. hétfőn kezdi meg a Zsivot kiházasitási és Szlávia temetkezési egyesület igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai bűnügyének főtárgyalását. A főtárgyalást tekintettel a bünpörben szereplő vádlottak, tanuk és sértettek nagy számára, a városháza tanácstermében tartják meg. A vádlottak és a r od Vádolva vannak: Báró Rukavina Oszkár magántisztviselő, a Zsivot és Szlávia igazgatója. Grádics Damján vendéglős, a Zsivot és Szlávia elnöke. Bacsó József kereskedő, a Szlávia titkára, Dörfler Andor magántisztviselő, a Zsivot~ titkára és Erdőéi István kereskedelmi utazó, a Zsivot és Szlávia pénztárosa, akik vizsgálati fogságban vannak. A letartóztatottakon kívül vádat emel továbbá a királyi ügyész Zvekán István asztalos, a Zsivot és Szlávia igazgatósági tagja. Madarász Kálmán asztalos, a Zsivot és Szlávia igazgatósági tagja, Dedin Qrga szabó, a Zsivot és Szlávia igazgatósági tagja, Robicsek Kálmán kereskedő, a két egyesület felügyelő bjzottsági tagja, Dörfler Pavka háztartásbeli, Katona Pálné háztartásbeli, Bosnyákovics Qiza háztartásbeli, Fenyő Erzsi háztartásbeli, Fodor László, a két egyesület felügyelő bizottsági tagja és Vojnics Anna háztartásbeli ellen, akik szabadlábon vannak. A vádirat hetvenhat vádpontot sorol fel a terheltek ellen. A vádak legnagyobb része csalás, hűtlen kezelés és magánokiraihamisitás bűncselekményére vonatkoznak, amelyeket a vádlottak követtek el. Diszkrét kiadások és aj indékok A vád szerint Rukavina Oszkár, Grádics Damján, Bocsa József, Dörfler Andor, Erdödi István, Zve kán István, Madarász Kálmán, Dedin Qrga, Robicsek Kálmán és Fodor László 1925. év szeptember hó 1-én a Zsivot vagyonából 22.000 dinárt tulajdonítottak el és ezt az őszszeget a pénztárkönyvbe, mint diszkrét kiadást, könyvelték el és pedig az igazgatóság utasítására. Ugyancsak a fent felsoroltak 1925. év december havában a Zsivot vagyonából eltulajdonítottak 8500 dinárt és ezt az összeget a pénztárkönyvben útiköltség címén könyvelték el. Ajándékozás címén elkönyveltek 1665 dinárt; különböző kiadások Címén 5996 dinárt. Ezekről az összegekről nincs semmiféle elismervény senkitől. Az igazgatósági tagok fizetett tisztviselők A belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok értelmében az egyesületek igazgatói nem tölthettek be fizetéses tisztviselői állást az általuk igazgatott egyesületnél. Ezen rendelkezés ellenére Rukavina, Dörfler és llrdődi igazgatósági tagok, mint az egyesület tisztviselői is működtek. 1925. év szeptember 28-án ugyancsak a fentebb felsorolt vádlottak fölvettek az egyesület pénztárából 5000 dinárt honorárium címén, amikor az egyesület még meg sem kezdte működését. Augusztus- és szeptember hónapokban tisztviselői fizetések címén kifizettek 16.000 dinárt, habár a közgyűlés erre a célra csak 10.000 dinárt engedélyezett. A fentebb nevezett vádlottak az igazgatótanács jóváhagyásával kifizettettek 71 tagsági könyvecskére 667.000 dinárt, a főkönyvbe azonban 710.000 dinár kifizetését könyvelték el. Ennél a tételnél tehát 43.000 dinárt tulajdonítottak el a vádlottak. Népszámlálás a súlyos betegek és haldoklók közt Ugyancsak a fentebb nevezett vádlottak 1925. év végén és 1926. év elején házról-házra járva összeírták Szuboticán és a város környékén a súlyos betegeket és haldoklókat és ezeket — minden előzetes orvosi vizsgálat mellőzésével — beírták rendes tagokul a Szláviába. Az igy beirt tagok halála esetén a biztosítási összeget felvették és maguk között felosztották. Bacsa József, a Szlávia titkára halottat Íratott be rendes tagnak, Dörfler és Fodor súlyos betegeket írattak be. Voltak egyes tagsági könyvek úgy a halotti, mint a kiházasitási egyesületnél, amelyekre a kedvezményezettek beszüntették a díjfizetést és a könyvecskéket visszaadták. Ezeket- a könyvecskéket a vádlottak nem semmisítették meg, hanem eltették későbbi felhasználásra. Amikor azután tudomásukra jutott valamely haláleset vagy házasságkötés, az eltett könyveket elővették és kitöltötték olyan egyének nevére, akik előzőleg sohasem voltak az egyesület tagjai, soha dijat nem fizettek, a biztosítási öszszegét felvették és maguk között felosztották. A Szlávia főkönyvében üres sorokat hagytak, könyvecskét nem állítottak ki, de a tagdijakat fizették utána. Amikor azután haláleset fordult elő, az előzetes sorszámmal számozott könyvecskét utólag kitöltötték és a biztosítási összeget fölvették. Amikor hibát találnak — fizetnek felibe 1926. év januárjában kifogásolták a Szlávia egyik könyvét, amelyet haláleset után az egyesületnél bemutattak. Azt mondották, hogy a biztosítási összeget nem fizetik ki, mert az elhalt egyesületi tag a beirás előtt nem volt orvosilag megvizsgálva. A vádlottak azonban felvettek 10.000 dinárt, de Szeiffert Pavka kedvezményezettnek ebből csak 5000 dinárt adtak. Ugyanígy kifogásolták Qrcsics Kriszta könyvecskéjét s utólag kiegyeztek a kedvezményezettek 5000 dinárban, de 10.000 dinárt vettek fel. Ékszerek kiutalása A megnevezett vádlottak 1925 szeptemberben Sok Lajos szuboticai ékszerésszel megállapodást létesítettek, melyszerint az ékszerész a Zsivot igazgatóságának utalványa ellenében szolgáltasson ki a Zsivot tagjainak hitelbe ékszert, a biztosítási összeg erejéig, azzal a kikötéssel, hogy az egyesület a kiszolgáltatott ékszerek értékét legkésőbben hat hét alatt kifizeti. Sok Lajos ékszerész az egyesület bonjaira 161.000 dinár értékű ékszert kiszolgáltatott. Az egyesület azonban az ékszerésznek 40..000 dinárral kevesebbet fizetett vissza. Nemlétező és 84 éves biztosított Rukavina és Grádics 1925 szeptember 6-án beíratták a Szláviába a 84 éves, súlyos beteg Szabó Sándornét. Az 1159. számú könyvecske kedvezményezettje Grádics volt. Az asszony 1926 január 4-én meghalt, erre fölvettek 15.000 dinár biztosítási összeget. A fentebb megnevezett két vádlott 1925 augusztus 23-án a nemlétező Danyekovics Béla kedvezményezett nevén beíratták a Szláviába Kopunovics Mihályt, aki rövid időre rá meghalt, mire fölvettek 10.000 dinár biztosítási összeget. Ugyancsak a nemlétező Danyekovics nevére Gdlik Józsefet is bebiztosították és szintén 10.000 dinár vettek föl. Grádics Damján. a Szlávia elnöke 1925. év novemberében két esetben az egyesület pénztárából 30.000 dinár kölcsönt vett föl. Ugyancsak Grádics 1926 januárjában az egyesület pénzbeszedőjétől átvett 75.000 dinárt és ebből megtartott magának 10.702 dinárt. * a i
