Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-26 / 266. szám
.4 oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ __________________1926. szeptember 26 Az itt ismertetett vádpontokon kívül az ügyészség a vádak egész tömegét sorolja fel a terheltek ellen. A hétfőn reggel kezdődő fötárgyalásra száznál több tanú és nyolcszáznál több sértett van megidézve. A főtárgyalást, amely nyolc napra van tervezve, Pavlovics István törvényszéki elnök fogja vezetni, a tanács tagjai lesznek Starcsevics Mátó és Radovics Szretén törvényszéki Bírák. Mint pótbiró, Kosztics Jován törvényszéki biró lesz jelen a tárgyaláson. A közvádat Csulinovlcs Ferdó dr. államügyész fogja képviselni. Mint védők szerepelnek: Dimitrijevics Drágó dr., Petrovics Márkó dr., Székely Zoltán dr., Popovics Milivoj dr., Fischer Jákó dr., Katanec Mihovil dr., Bárdos Izsó dr., Csányi Tibor dr. és Pataki Antal dr. ügyvédek. Ezenkívül könyv- és Írásszakértők is be vannak idézve. A tárgyaláson csak belépőjeggyel lehet megjelenni. Az elhagyott menyasszony boszuja Egész éjjel férfiakat látott vendégül, azután megggilkolia a gazdasszonyát, a vőlegényre fogta a yyilkoiságo' Splitből jelentik: Cseh Gertrud spliti özvegyasszony egy hónappal ezelőtt jelentett meggyilkolása ügyében a vizsgálatnak végre sikerült kideríteni az igazi tettes 'kilétet. A gyilkosság másnapján Zagrebban letartóztatták Konstantinovics Riszto szarajevói fiatalembert és menyasszonyát, a húsz éves Papo Rikicát, akik rövid ideig Cseh Gertrudnál laktak Splitben. Az volt a gyanú, hogy a jegyespár együtt meggyilkolta az asszonyt, azután ugyancsak együtt elutazak. Most azonban szenzációs fordulat állt be, mert jelentkezett egy előkelő szarajevói ember, aki igazolta, hogy Konstantinovics azon az éjszakán, mialatt a gyilkosság történt, már a zagrebi vonaton ült és vele együtt utazott. Az alibi-igazolás után Papo Rikicát is újabb vallomásra tehetett bírni, amelyben beismerte, hogy a gyilkosságot egyedül követte el. Elmondotta, hogy a vőlegénye, Konstantinovics őt magára hagyta Splitben egy fillér nélkül. Ezért bosszút akart állni és mindjárt az első éjszakán egymásután több férfivendóget fogadott lakásán, akikkel hajnalig szórakozott. /mikor végre hajnali két órakor, egyedül maradt, a szállásadónké. Cseh Gertrud kérdőrevonta és megdorgálta, Borostyánlevelek ■ita: Sem ó "oltón Anyám nagy ' ■ n elhalt. Alig érte meg a huso vet. Én akkor hat esztendős voltam, A lelkemben tündéri kép rajzolódott ki szép arcáról... De hisz ezzel mindenki Így van. aki oly korán veszti el fiatai! anyját. Tél- volt, amikor a koporsóját a faluból, ahol laktunk, a szomszédos kis városba szállították, hogy ott a szép fekvésű temetőben örök nyugalomra helyezzék. Mikor a kis városban beírattak az első gimnáziumba, első utam a temetőbe vitt. Végtelen büszkeséggel töltött el, hogy anyám sírja az első főúton, mindjárt elől van; a sirdomb fölött magas fehérmárvány sírkő állt és a kőben fent, vastag iireglap alatt anyám tündéri arcának képmása... Valósággal boldog Viszontlátás volt ez. Semmi gyászos érzés, semmi fájdalom Apám segítségével felkapaszkodtam a rézglicinéás rácsra és forró ajkamat a drátra kép üveglapjára tapasztottam, amelyet szinte eltakart a felfutó ' sűrű borostyán. Majd egész csomó borostyánievelet szakítottam és n sirrój egy szál rezedát is — a rezeda volt édesanyám kedvenc virága — és megkönnyebbülve távoztam a temetőből. vissza-visszaintegeive aiiyám sírboltja felé. . Mint diák. minden tavasszal meglátogattam a sert, amely az állomás mellett feküdt. Később is mindig, valahányszor nehéz helyzetben voltam, ha közel voltam a bukáshoz, vagy ha a családban valaki megbetegedett. És mindannyiszor megenyhülve távoztam a temetőből. Miután tetettem az érettségit, e! kellett hagynom a kis várost. Ott kellett hagyamiért vőlegénye távollétében éjszaka férfiakat látott vendégül. Papo Rikica szerfelett megsértődött a gázdasszony szavain, egymásnak rontottak és haragjában a leány fejszét ragadott, amellyel néhányszor tejbesujtotta az asszonyt. Cseh Gertrud véresen és eszméletlenül hullott az ágyba. Papo Rikica azonnal összeszedte legszükségesebb holmiját, az állomáshoz rohant és elutazott Zagrebba, ahol másnap letartóztatták. Arra a kérdésre, hogy miért terhelte vőlegényét is a gyilkosságban való részesség vadjával, a leány azt válaszolta a vizsgálóbírónak, hogy ezt is bosszúból tette, mert fájt neki, hogy Konstantinovics, akit egy kissé szeretett, olyan hütlenül otthagyta. A vizsgálóbíró Konstantinovicsot nyomban szabadlábra helyezte. A húszéves Papo Rikica ellen hamarosan elkészül a vádinditvány. közölni. Az önéletrajzban a boxvüágbajnok sok jótanácsot ad a boxolóknak és a sportembereknek és többek közt közli, hogy hat év alatt ötven mérkőzésen és körülbelül háromszáz menetben vett részt, de sohasem knock-autolták meg. Tunney kifejti, hogy meggyőződése szerint semmiféle gép sem olyan ellentálló mint az ember és következetes ti éninggel a test szinte sebezhetetlenné válik. Egyébként a nagy boxmérkőzés anyagi részleteit titkolni Igyekeztek ugyan, de már kiszivárgott, hogy Dempsey 450.000 dollárt, Tuney pedig 150.000 dollár fixfizetést kapott a csütörtök este lejátszódott összecsapásért. Dempsey azonkívül százalékos részesedést is kapott, ami a 300.000 dollárt is meghaladja. Barátsági szerződés készül Olaszország és Anglia közt Olaszország ellensúlyozni akarja F anciaorszáj egye növekvő politikai befolyását Londonból jelentik: A Daily Telegraph római munkatársának jelentése szerint Mussolini és Chamberlain tervbevett találkozása döntően befolyásolhatja Angliának Olaszországhoz való viszonyát, mert Mussolininek az a szándéka, hogy az angol külügyminiszternek kölcsönös barátsági szerződést ajánljon fel, amely elsősorban az angol-olasz középtengeri kérdést, másodszor pedig az általános európai politikának angol-olasz viszonyait szabályozná sokkal szélesebb keretek között, mint azok az eddigi szerződések, a melyeket Olaszországnak sikerült megkötnie.. Mussolini ezzel akarja ellensúlyozni a francia politika egyre növekvő befolyását, amely a Balkánon, Lengyelországban és Csehszlovákiában máris túlságosan nagy. Mussolini aggodalmát fokozza a Briand és Stresemann között lefolyt tanácskozás és a német-francia közeledés, mert a megegyezéstől szintén Franciaország hegemóniájának megerősödését várja. Temető a színpad alatt Torok időkből való temetőt találtak a Lif * a-ntoziban foí ó építkezésnél Érdekes- leletre bukkantak szombaton a szuboticai Lifka-mozilfen folyó építkezésnél dolgozó munkások. A mozi nézőterét most teljesen átalakítják és többek közt felszedték a terem egész padlózatát is. A munkálatok során a színpad a teremben hátrább kerül és az eddigi színpad helyén földmunkát végeztek, hogy a színpad alatti mélyedést feltöltsék. Közben mintegy másfél méteres mélységre ástak az építkezésnél dolgozó munkások akiknek ásója hirtelen kemény tárgyba ütközött. A munkások meglepetve vették észre, hogy az ásó emberi csontokba ütközött és tüzetesebb vizsgálat után a színpad alatt egy régi temető maradványaira bukkantak. A másfél méteres mélységben hatalmas boltíves temetkezési hely tátongott, amely tele volt emberi csontokkal és érdekes régi cserépedényekkel. A legkülönfélébb formájú régi urnákat és cserépedényeket rejtette a föld, amelyeknek alakjáról is meg lehet állapítani. hogy a török hódoltság idejéből származnak. Tudvalevő, hogy a Jelasicseva-ulica elejétől kezdve, egészen a Teréz-templomig terjedő városrész a török uralom idején temető volt és a Lifka-mozi helyén, a *mai Harambasicseva-uccában Haram basának földbe ásott erődítése volt. Ennek a sok százados török erődítésnek és temetőnek az emléke tárult most fel a Lifka-moziban és a sors szeszélyes játéka, hogy az emberi csontok fölött színpad épült. Dempsey revansot kér Twmey-töl Hétszázötvenezer dollárt aján’of 'r k az uj világbajnoknak ha újból legyőzi Demp eyt Newyorkból jelentik: Az amerikai közvéleményt még most is élénken foglalkoztatja Dempsey az eddigi boxvi'ágbajnok legyőzése. A közvélemény izgalmát fokozza, hogy Dempsey levelet intézett Tunnleyhez, az uj világbajnokhoz, amelyben revánsmérkőzésre hívja ki. Tunney elfogadta a kihívást és menedzsere utján közölte ellenfelével, hogy hajlandó akár azonnal kiállani. Nagy feltűnést kelt az a vád is, á melyet Dempsey felesége, Estelle Taylor moziszinésznő emelt a newyorki rendőrség elő*t és amely szerint férjének közvetlenül a mérkőzés előtt Tunney barátai káb'tószereket adlak be és ezzel magyarázható veresége. Énnek a fantasztikus állításnak azonban ellentmond Biener német boxbajnok, Dempsey régi menedzserének a legutóbbi mérkőzésről amer'kai lapokban megjelent szakszerű ismertetése, amelyben megállapítja, hogy a philadelphiai boxmérkőzésnek már az első menetében látható volt, hogy Dempsey nem veszi komolyan a mérkőzést A, világbajnok ingadozó volt és minden igyekezete csak arra terjedt ki, hogy kitérjen ellenfele ütései elől. A newyorki városháza dísztermében pénteken ünnepi bankettet rendeztek az uj boxvílágbajnok tiszteletére. Két'kaliforniai milliomos táviratilag hétszázötvenezer dollárt ajánlott fel Tunnynek arra az esetre, ha 1927 Január harmincadika előtt ismét legyezi Dempséyt. Tunney egyébként megírta önéletrajzát, amelyet most a Petit Journal kezd nőm ifjúságom legdrágább emlékeit és anyámat. Meg kellet történnie! Utoljára mé~ kimentem a temetőbe, virágokat helyeztem a sírra és egy csudálatoson szép borostyánlevelet szakítottam és eltettem a tárcámba. .Anyám bátorítóan intett felém az üveglap alól. Most sírtam legelőször a sírja fölött. A válás végtelen fájdalmat okozott és minden ifjúi ambícióm dacára is erőt vett rajtam a félelem: zsebemben a puszta érettségi bizonvitvánnval és. oly éretlenül még és magomra hagyva kilépni az életbe!... Akkor'ban Budapest, amelyről annyit ábrándoztam, az egész világot jelentette az én számomra, ki lesz ott vetem? Vájjon meg tudok majd állni a saját lábamon? És mit fogok csinálni majd azokon a délutánokon, amelyeket eddig a sirnál szoktam tölteni?... Hogy a fájdalmas bucsuzkodást megröv/dtsem, még egyszer megcsókoltam a drága arc fölött az üveglapot, majd meghajolva, lejiebb a követ, mintha kezet csókolnék anyámnak és még egy utolsó pillantást vetve anyámra távoztam a temetőből. 2 Már évek óta éltem Pesten. És soksok olyan délutánom volt. amikor .valami magnetikus erő hajtott, hogy menjek ki a pesti temetőbe. Ott sétáltam az idegen sirdombok közt és kikerestem magamnak a sok közül egyet, amelynek sírköve anyám sírkövéhez liasonlitott. Ott megálltam, rövid imát .mondtam. Persze, itt nem volt. mi megcsókolni és borostyánlevelet, meg rezedát se szakíthattam az idegen sírról. Kissé megenyhülve távoztam, az idegen temetőből 's mindannyiszor, mert itt is megterem azt a csöndet. voDc anyám sir ja. körül teheneit De ez megenybülép nem volt az igazi. Mindjobban erőt vett rajtam a vágy, hogy a kisvárosba utazzam, anyám sírjához... meglátogatni... De mindig megakadályozott valami ebben a szándékomban és Pesten maradtam. Egy májusi napon ismét kint járam a pesti temetőben. Egyenesen ahhoz a sírkőhöz mentem, amely anyáméhoz hasonlít. Negyedórát töltöttem ott. A mikor távozni akartam, a nagy sírkő mögött, közvetlen mellett észrevettem egy alacsonyabbat, ezzel a felírással: »Bald!«. Megdobbant a szivem. Nekem is volt egv krs húgom, akit Baldinak hívtak: még születésem előtt m^-halt szegényke A hatéves kis halottat szülőfalum egyszerit deszkakeritéses kis temetőjében földelték el. És hogy, hogy nem? — engem sohase vittek ki ehhez a sThoz. Nagyon gyakran mentem el kocsin a kis temető mellett, tegtöbbnyire kora réggé', amikor szeptember elseten, a vakáció után a városi Iskolába vittek beíratni és az indóházhoz haittattunk. De ezt a sirt sohase láttam. Ettől a naptól fogva valami lelkiismeretfurdalás-félé* éreztem. Valahol egy hatéves kisleány pihen a földben... nem is oly messze... és az az én kishngom. Egy az apánk, egv az anyánk és én még sohase érdeklődtem, vájjon hol pihen ... Szégyeltem magamat. Es minderősebbcp kergetett valami: eredi, nézd meg, hol piihen! De mindannyiszor közneiötí, valami, ami megakadályozott Servern megvalósításában. És megint csak Pesten kellett maradnom .. 3 Súlyos betegség után végre egy nap n a vonaton ültem. ,a kisváro-s felé : épültem. Szomorú őszi nap volt. Megérkezve, mély sárban igyekeztem a temető felé. Alig volt még délután négy óra, de a halottak kertiében már hűvös homály fogadott. Már a temető bejáratánál rámmosolygott anyám szelíd tekintete a magas obeliszkről. Odaléptem, megcsókoltam a követ. előbb lent a kezét... aztán az üveglapot .. És egyszerre csak elkomorodik anyám szelíd két szeme. Enyhe szemrehányással néz rátn. És a következő hangon szelid korholással megszólal: — Eredj, te rossz íiu, látogasd meg a kishugodat! Másnap, már korán reggel, ott voltam a kis falusi temedben. Alig pihentek benne néhányan. Itt is, mlngyárt a bejáratnál az alacsony fekete márványkő és rajta a felírás: hat évet És itt is a sürü borostyán és a kedves, szomorú illatú rezedák. És a borostyánlevelek arcomhoz érnek, mintha gondos testvérkéz simogatna. Soha életemben nem éreztem magam r fb"ban, mint itt. Leültem a rácsra érleges égbe bámultam.. És most megszólalt a sírkő: — Eredj anyánkhoz és mond neki, hogy köszönöm ... Néhány borostyánlevelet és re szakítottam és visszaindultam ómhoz. Ott a borostvánlevél-zuhata; I letettem egy iove'et a húgoméi hív- De már a következő pillanatban' bUba kerestem ezt az egv borostván'c>.etet tekintetemmel. Elvegyült a töjibi közt. M:nd-mind egyformák voltak. oLmn egyformák, mint az álmok és a fájdalom... » K I
